Hirdetés

Új hozzászólás Aktív témák

  • szicsu

    őstag

    válasz Gyantusz #2241 üzenetére

    A ''legyőzhetetlenségében'' rejlő ''misztikum''-tól már-már agygörcsöm van.
    Látom, német harckocsiknál má' megint misztifikál a csapat...



    Lehet, hogy misztifikálok,de akkor is a tigrisek a megjelenésükkor szinte legyőzhetetlenek volta. A háború végére már voltak komoly ellenfelei (IS-1,2). De 1942-43-ban nem sok mindennel lehetett elbánni vele ha , megvolt ''mindene'' (benzi,lőszer), ja és műkődőképes állapotban volt:) A megfelelő személyzet is nagyon fontos volt. A legnagyobb ''ász'' talán Michael Wittmann volt aki élete során összesen 138 harkocsit és 132 ágyút semmisitett meg harckocsijával. Ez döntöen nem befolyásolta a háború menetét. Mikor megjelentek a tigrisek a harcmezőn akkor lőttek rájuk mindenel,de csak ''kongatták a dobozt''. Ekkoriban megtanulták tisztelni a tigrist.A háború végefelé megjelentek az elhárítására szolgáló technikák is :O és a tekintéy a háború végére megkopott.

    A tigris nem volt üzembiztos,ami nagy hátránya volt.Földi Pál :B könyvében olvastam ,hogy több tigrist robbantott fel a személyzet,mit amennyit kilőttek az ellenséges csapatok.Ha ez így igaz akkor kár volt őket gyártani :(

    A háború folyamán a nagyon sikeres példány volt a Panzerkampfwagen IV. Sok veriáns készült belőle és 8519 db . A H- J sorozat már fel tudta venni a versenyt a szövetséges közepes hk-kal.Megbízható konstrukció volt:) ami nem egy elhanyagolható dolog.

    A Panzerkampfwagen V is jelentős fegyver lehetett volna a németek kezében csak ebből is kevés volt, ez igaz a többi típusra is.

    ''Az alkotó élet titka az, hogy felnőttkorban is megőrizzük a gyermekkor szellemét.''

Új hozzászólás Aktív témák