Hirdetés

Új hozzászólás Aktív témák

  • Zoluska

    tag

    válasz schawo #20997 üzenetére

    A Dynaudioval viszont úgy érzem tökéletesen boldog lennék, annak ellenére, hogy elvileg az is stúdiós cucc. Igazából az ideális az Event és közte lett volna, mert a Dynaudio kicsit "diszkósabb", az Event meg nagyon középhangsúlyos volt, de előbbin minden egyes zenét élvezettel hallgattam, és végső soron ez számít a zenehallgatás során. Meg is lepődtem, hogy az eddig olvasott tesztekben nem hifizték le, mint pl. a Mackie 824-et. Annyit találtam, hogy 80 Hz környékén van egy kis kiemelése, szerintem innen ered az a nagyon kellemes mély, amit hallottam. Az Eventtel egyébként még simán együtt tudnék élni, annak ellenére, hogy az olcsó háromutasokat fikázni szokták. Nekem komolyzenén pl. nagyon tetszett, leginkább a Cranberriesben az énekhang riasztott el tőle, az valószínűleg pont kényes ponton érintette.
    Lehet, hogy a "lapos" stúdióhangzáshoz még nem nőttem fel, vagy órák kellenének, hogy ráálljon a fülem. Ez alapvetően befolyásolja a dolgokat, pl. ha kiemeled a mélyet, a füled megszokja, és utána ha visszaállítod alapértékre, akkor olyan érzés, mintha nem lenne mély, amíg vissza nem áll a füled. Talán ezért sem tudtam megbarátkozni a Geneleccel és az Adammel.

    @B1T3: A forrás hardware részét nem igazán néztem, valami apple cucc volt, monitorba épített PC lehetett, ahogy néztem. Arra volt kötve egy -szerintem- külső hangkártya, amivel váltani lehetett a hangsugárzók közt.
    Zeneileg megpróbáltam egy CD-re összeválogatni pár olyan zenét, amit szeretek, lehetőleg vegyes stílusban. Volt benne részlet a Hét mesterlövész filmzenéjéből, Arctic Monkeys, Blu Mar Ten, Erik Mongrain, Johann Strauss, Loreena McKennitt, Mark Knopfler, Passenger, Samantha James és a végére egy kis Yvel and Tristan.

Új hozzászólás Aktív témák