Adatkommunikáció, akkumulátor, összegzés
Kezdjük a pozitívumokkal, ugyanis adatkommunikációs képességek terén nem lesz majd köszönetünk. Fájlküldésre vagy vezetéknélküli eszközökhöz ugyan jól jöhet a 2.1-es verziószámú, EDR-re és A2DP-re képes Bluetooth modul, ám ezel kívül szinte semmit nem kapunk. Nincs WiFi, se GPS, de pláne nincs NFC (nem mintha sok ilyen chippel rendelkező S40-es telefon lett volna, ugyanis egyedül a Nokia 6212 Classic tudta ezt). Webböngészni tudunk, ám mindössze egy Class 12-es EDGE kapcsolat ad erre lehetőséget. Mivel az eszköz rendelkezik microUSB foglalattal, így ezen keresztül nem csak tölthetjük, de adatokat is másolhatunk rá.
A böngészőt az EDGE kapcsolat miatt minden bizonnyal csak a legfontosabb feladatok elvégzésére fogjuk használni, mivel az oldalak betöltési sebessége meglehetősen lassú, ráadásul olvasni sem túl izgalmas egy ilyen megjelenítőn. Görgetni konszolidált gyorsasággal tudunk, többujjas gesztusok pedig természetesen nem érhetők el. A böngésző funkcionalitásához tartozik még, hogy könyvjelzőket állíthatunk be, de megadhatjuk, hogy a megnyitott oldalak által tartalmazott képek milyen minőségben jelenjenek meg készülékünkön.
Külső | |
---|---|
Ergonómia | 8 pont |
Anyaghasználat | 8 pont |
Összeszerelés minősége | 9 pont |
Kijelző mérete, minősége | 4 pont |
Belső | |
Kezelhetőség | 7 pont |
Sebesség | 6 pont |
Szoftver rugalmassága, bővíthetősége | 5 pont |
Felhasználói felület élménye | 6 pont |
Alapfunkciók | |
Hangminőség, vételi stabilitás | 9 pont |
PIM funkciók | 4 pont |
Adatkommunikációs képességek | 3 pont |
Multimédia | |
Vizuális | 3 pont |
Audio | 8 pont |
Egyebek | |
Üzemidő | 8 pont |
Ár/érték aránya | 7 pont |
Hogyan értékelünk? |
Az energiaforrást a már jól ismert, 1020 milliamperórás BL-5C akkumulátor adja, mely a gyári adatok szerint 650 óra készenlétre, 5 óra beszélgetésre és 25 óra zenelejátszásra elegendő. Mindez a gyakorlatban is megfelelhet a valóságnak, egy napi erős használattal az akksi egynegyed részét tudjuk csak elhasználni.
Nem könnyű összegezni a helyzetet, hiszen maga a Touch and type nem újkeletű dolog, ugyanis már a Nokia X3-02 is tudta ezt, ráadásul az a készülék erősebb hardverrel rendelkezik, hiába két éves modell. Az Asha 203 ehhez képest nem tud semmi újdonságot felmutatni, még ha külsőleg igazán tetszetősre is sikerült. Ehhez még hozzá kell venni, hogy bruttó 20 ezer forintot a boltban hagynunk érte, amiért már azért számos jobb készülék található a piacon, nem beszélve az androidos modellekről. A Nokia Asha 203 tehát szép, zenehallgatásra abszolút ajánlott, a hangminősége is jó, ráadásul a fizikai és virtuális beviteli módszerével sokaknak pont a kellő átmeneti megoldást adhatja. Az előbb említett felhasználóknak tetszhet, én azonban feleslegesnek érzem, hogy ezt a modellt jelenleg plecsnivel jutalmazzam.
Legendd
A tesztkészüléket a Speedshop biztosította, köszönjük! Vásárláshoz kérem, kattintson ide!
A cikk elkészítésében a T-Mobile 4G mobilinternet volt segítségünkre.
A cikk még nem ért véget, kérlek, lapozz!