Az eső fél év tapasztalatai
Dr. Beck György 2007. január 1-től a Vodafone Magyarország első embere. Interjúnkban arról faggatuk, hogy miképp látja a piros szolgáltató itthoni jövőjét, mik a Vodafone tervei, hová tud lépni még a hazai, szinte teljesen telített piacon. A jó hangulatú, kötetlen beszélgetésre a Vodafone székházának legfelső emeletén került sor, a vezérigazgató egyből fel is ajánlotta a tegeződést.
Nem bántad-e meg?
Nem. Én biztos, hogy nem, de hogy a családom egyelőre mennyire boldog, vagy mennyire nem, azt nem tudom. Számomra ez mindenképpen egy izgalmas dolog.
Mennyiben valósult meg az, amit előzetesen gondoltál?
Részben. Egy csomó dolog, amit itt találtam, az más, mint amit előzetesen gondoltam. De minden változásnak különböző fázisai vannak. Az első fázis az, amikor az ember elkezdi azt tudni, hogy mit nem tud, aztán lépeget tovább. Úgy gondolom, hogy most már abban a fázisban vagyok, hogy látszanak azok a pontok, amelyek kívülről nem látszódtak. Ami mindenképpen más, mint ahogyan előzetesen gondoltam, hogy lényegesen nagyobb a helyi önállóság és szabadság az IT iparághoz képest. Itt nagyobb a mozgástér, az IT területen rettenetesen nagy a globalizáció és a központosítás, már az értékesítési döntések is központilag történnek meg. A telekommunikáció területén nagyon sok múlik a helyi viszonyokon, amitől a dolog sokkal izgalmasabb és flexibilisebb.
Akkor ezt tekinthetjük pozitívumnak?
Abszolút. Én nagyjából hasonló fázisnál kezdtem az IT iparágban, aztán az idők múlásával lépegettünk ebbe a globalizált, központosított üzemmódba át, most egy kicsit újra a régi, szép időket érzem.
Mi az, ami esetleg negatív? Amiről azt gondoltad, hogy sokkal könnyebb, egyszerűbb, vagy jobb lesz?
Nem azt mondanám, hogy negatív. Inkább olyan dolgokról van szó, amelyek kívülről nem ilyennek látszanak. Korábban nem realizáltam teljesen, hogy ez egy 100%-osan lefedett piac, több mint 10 millió kártya már kint van. Csak azt tudjuk csinálni, hogy meg kell győznünk boldog, elégedett ügyfeleket, a versenytársak ügyfeleit arról, hogy váltsanak. Ez azért egészen más, mint amikor van egy szabad terület, ahol lehet terjeszkedni. Ezekben a váltásokban ráadásul nagyon sok a szubjektív faktor, ami még inkább megnehezíti az ügyfélszerzést. Ami viszont már kívülről is sejthető volt, de most még jobban látszik, hogy a két versenytárs kőkeményen védi a piacát. Ebben nincs semmiféle negatívum, csak abszolút profi módon, nagyon szépen csinálják a dolgaikat. Ez persze azt is jelenti, hogy sokkal nagyobb értéke lesz annak, ha mi előrébb tudunk menni.
Felvetődik a kérdés, hogy milyen módszerekkel tud a Vodafone esetleg kilépni a harmadik szolgáltató szerepéből, merre lehet indulni?
Azt gondolom, hogy a célkitűzéseink alapvetően a kommunikációs forgalom növekedését célozzák, tehát nem feltétlenül előfizetői számban akarunk előrelépni. Persze ez is fontos, de nem itt akarunk áttörni, hanem a teljes kommunikációs forgalom területén. Ez egyébként a globális célkitűzésekkel is egybecseng, az elindított Mobile Plus szolgáltatásokra helyezzük a hangsúlyt, ezekre próbálunk olyan fókuszt tenni, amellyel gyorsabban növelhetőek a bevételek, mint a versenytásraknál. Ilyen a Vodafone Otthon, az ADSL szolgáltatásunk, vagy a HSDPA. Az adatkommunikációs és egyéb telefonos megoldások területén gondoljuk azt, hogy még van a piacban tartalék.
Tehát inkább az egy ügyfélre eső bevételek növelése a cél?
Igen. Alapvetően minél több dolgot szeretnénk az ügyfélkörünknek adni. Bár az előbb azt mondtam, hogy nagyon sok a helyi döntési lehetőség, de ezekben a szolgáltatásokban nagyon komoly támogatást kapunk mind a központi, mind pedig a többi Vodafone országtól.
Mind az Otthon, mind pedig az ADSL kapcsán a Vodafone partnere az Invitel. Ez elég szoros együttműködésnek látszik, lehet ennek valamiféle fúzió a végeredménye?
1990-ben egyik alapítója a Digital Magyarországnak. Itt először szoftvertámogatási vezető, majd üzletági menedzser, később a cég kereskedelmi igazgatója. 1994-ben nevezik ki a Digital Magyarország vezérigazgatójává. A Compaq és a Digital egyesülése után 1998 júliusában ő lesz a Compaq magyarországi vezetője. 2000 nyarától magyarországi megbízatása megtartása mellett a cseh, a lengyel és a szlovák Compaq leányvállalatokat magába foglaló közép-kelet európai ország csoport vezérigazgatói feladatait is ellátja, első alkalommal régióbeliként a Compaq történetében. A HP és a Compaq egyesülése után 2002 nyarától a HP Magyarország vezérigazgatója. 2007 januárjában dr. Beck György csatlakozik a Vodafone-hoz, ahol a magyar leányvállalat vezérigazgatói feladatát látja el.
Dr. Beck György számos szervezet vezető tisztségviselője, a Menedzserek Országos Szövetségének elnökségi tagja, a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetségének pedig társelnöke. Mindezen szakmai megbízatások mellett tagja a Móra Ferenc Könyvkiadó felügyelő bizottságának és a Magyar Vízilabda Szövetség alelnöke.
A hazai informatikáért folytatott tevékenységéért 1996-ban Neumann díjjal jutalmazzák, 1997-ben és 1999-ben az Év Informatikai Menedzsere, 2000-ben pedig az Év Menedzsere díjban részesül. 2003-ban elnyeri a „leginspirálóbb vezető” díját, 2004 elején pedig az Ernst and Young, "Az év üzletembere” választás "A példakép" díjának győztese. 2004-ben, szülővárosa és jelenlegi lakhelye Cegléd, díszpolgári címet adományoz dr. Beck Györgynek. 2005. augusztus 20-án a Magyar Köztársaság Elnöke a Magyar Köztársasági Érdemrend Tiszti Keresztje kitüntetést adományozza neki. Angolul és oroszul beszél. Vezetése alatt vállalata elnyeri többek között a Nemzeti Minőségi Díjat, a Nemzeti Innovációs Díjat, a Kármán Tódor Díjat, az Üzleti Etikai Díjat és a Befogadó Vállalat címet.
Egyelőre a vonalas piac egy aránylag egyszerű képlet, főleg, hogy az Invitel, a HTCC és a Pantel közösen működnek. Gyakorlatilag van egy nagy T csoport, aki számunkra partnerként értelemszerűen elég limitált módon jöhet szóba (hiszen a T csoportnak tagja a T-Mobile). Tehát ha bármit vonalas területen akarunk csinálni, akkor az Invitel csoport az egyetlen alternatíva. Velük dolgozni teljesen logikus lépés, és a továbbiakban egyre jobban annak tűnik. Hogy ez az együttműködés esetlegesen szorosabb lesz-e, azt még túl korai megmondani.
De ez mindenképpen egy hosszútávú partneri viszony?
Persze. Mi úgy gondoljuk, hogy egy olyan partnert találtunk mind szakmailag, mind pedig management szempontjából, akikkel eddig is és ezután is jól fogunk tudni együtt dolgozni.
Ez azt is jelenti, hogy ha a T-Mobile-nak ott a T-Com, a Vodafone-nak pedig az Invitel, akkor a Pannon hoppon maradt?
Azt hiszem, hogy ez valóban egy érdekes dolog. A T-Com-T-Mobile együttműködés egy adottság. Az Invitel csoport számára viszont nem adottság a Vodafone, tehát nekik a Pannon is alternatíva lehet. Egyelőre egy jó pár dolgot elkezdtünk közösen, de ez messze nem jelenti azt, hogy kizárólagos partnerei lennénk egymásnak. De a vezetékes piacon még ott a GTS, vagy a Monortel, ezért a Pannon számára sem vészes a helyzet még akkor sem, ha mi esetleg ezt egy cégszintű összefonódássá fejlesztjük.
Milyen a viszony a HP-val azóta, hogy eljöttél? Akár személyes jelleggel, akár vállalati szinten.
Nekem emocionálisan a HP nagyon sokat jelent, hiszen elég sok időt és energiát beletettem, ott vannak a volt kollegáim, tehát mindenféleképpen egyfajta személyes felelősséget is érzek. Drukkolok a HP-nak, hogy a dolgok szépen menjenek. Ez a kapcsolat abszolút jó, két hete volt itt a HP-nak az elnök-vezérigazgatója, valamint az európai elnök, és másfél órát leültünk beszélgetni. A jó kapcsolat tehát megvan, de ez egy lezárt kapcsolat. Ez azt jelenti, hogy mondjuk az IBM, a Dell, vagy a Fujitsu is szóba jön, ha termék beszállításokról van szó. Itt verseny van, és nekem innentől kezdve a Vodafone számára legjobb dolgokat kell keresnem és szem előtt tartanom. De nem is igazán van beleszólásom ezekbe a dolgokba, hiszen házon belül megvannak az IT terület felelősei, az ő hatáskörük ezeket a döntéseket meghozni.
A cikk még nem ért véget, kérlek, lapozz!
