Bevezető

A teljes szerkesztőség masszívan élteti általában a HTC modelleket, már csak azért is, mert a magunk részéről úgy érezzük, hogy méltatlanul kevéssé ismert a gyártó idehaza, holott igen kellemes készülékekkel lepi meg a piacot. Persze ez nem kizárólag az itthoni marketing hiányára vezethető vissza, hanem arra is, hogy a HTC jelen formájában igen friss cégnek tekinthető. Eddigi sikereiket Qtek és i-mate néven érték el, illetve nem szabad elfeledkezni egy bizonyos MDA termékcsaládról, amelyet szintén a HTC produkált.

Tavaly óta azonban önálló márkaként él tovább a HTC. A Qtek eltűnt a süllyesztőben, az i-mate pedig a maga kezébe vette a fejlesztést, de egyelőre nem igazán férhetnek oda a HTC mellé sem a modellek számát, sem pedig azok technológiai fejlettségét tekintve. A HTC TyTN például egyike volt az első olyan Windows Mobile rendszerű telefonoknak, amelyek HSDPA sebességgel tudtak kommunikálni. Később a HTC Trinity személyében érkezett még egy ilyen készülék, az Artemis kódnevű eszköz pedig azzal döbbentett meg bennünket, hogy hanyattegeret építettek bele.

A HTC tehát él és virul, köszöni jól van, és mi eddig még nem csalódtunk bennük, holott nem egy modell került már a kezünkbe. Adjunk azonban helyet a kritikusabb véleményeknek is: nincs nehéz dolga a gyártónak, mert a szoftvert készen szállítja a Microsoft, bárki tudna ilyen eszközöket készíteni és különben is fúúúúj, vindóz. De a helyzet azért ennél összetettebb, ugyanis fontos a stabilitás, az ergonómia és teljesítmény is. Márpedig a HTC ilyen szempontból igencsak az élen jár.

Külső

A Herald kódnévvel fejlesztett P4350 igen formás kis darab. Az eszközből senki nem nézte ki elsőre, de a TyTN-hoz hasonlóan szétcsúsztatható, így egy teljes mértékű QWERTY gombsort is nyerhetünk. A fekete színű készülék puha műanyagból készült borítást kapott, amely selymes tapintású, némiképp összeszedi a szöszmöszt is, de nem annyira veszélyesen hajaz a mágikus hengerre, mint mondjuk egy Samsung D600. A hatalmas kijelző alatt szép ívet rajzolnak a funkciógombok. A navigációs gyűrű közepe be is nyomható, mellette két-két gomb helyezkedik el. A szélső billenytűk a híváskezelést oldják meg, míg a benti gombok két állásúak, felső részük mindig a kijelzőn megjelenő funkciókat indítja el, alsó felükön pedig egy OK, illetve egy klasszikus Windows funkció csalogatható elő.

Ezzel máris kapunk annyi kezelőszervet, amely elegendő ahhoz, hogy a kijelző tapicskolása nélkül is az alapvető funkciókat megoldjuk. De ha ez nem lenne elég, akkor érdemes egy pillantást vetni a telefon két oldalára, hiszen az eszköz bal felén a kamera gyorsbillentyűje, valamint a miniSD kártya bemeneti nyílása található meg egy hangerőszabályozó csúszka társaságában, míg a jobb oldalon a kommunikációs lehetőségek vezérlőpaneljét, illetve a diktafont indítja egy-egy gomb. A 240x320 pixeles érintőképernyő piszkálásához hasznos stylus a telefon jobb alsó sarkából villantható elő. Viszonylag filigrán kis ceruza ez, nem teleszkópos, de jó hegyes a vége, úgyhogy lehetőleg csak a kijelzőt böködjük vele.

A hátlapon a hangszóró furcsa nyílása, a gyártó logója és egy 2 megapixeles optika található egy tükör társaságában. Ideje szétcsúsztatni az eszközt, ez jobbról balra történik, és ami nagy meglepetés volt a TyTN után, hogy ezt rugós mechanika segíti, igen hatékonyan és látványosan. Ráadásul hangeffektet is csatolhatunk ehhez a mozdulathoz, így igen villantós kis mütyür a P4350. A szétcsúsztatás során egyből vízszintesre is fordul a kijelző, ez általában pikk-pakk megtörténik, de mondjuk épp e-mail olvasása közben járunk el így, akkor azért elvacakol vele egy darabig (pár másodpercig) a rendszer.

Maga a gombsor szerintem maga a tökély. Tökéletes méretű billentyűk tökéletes nyomásponttal. Kissé domborúak is, így tényleg nem művészet eltalálni őket, még virsli-ujjú felhasználók is sikeresen pötyöghetnek akár két kézzel is. Két bónusz gomb került integrálásra a kijelző alá, ezek az eddigi funkcióbillentyűket helyettesítik horizontális nézet esetén, de térlátású mérnökpalánták azzal is edzhetik magukat, hogy az eredeti gombokkal navigálnak. Nekem csupán egyetlen bajom volt a billentyűzettel: túl hamar lekapcsol a világítás, így sötétben nehéz megtalálni az első lenyomandó gombot. Utána már könnyű, mert erre a mozdulatra igen élénk színű háttérfény kapcsol be.

Alapfunkciók

A készüléken nem meglepő módon a Windows Mobile 5 Pocket PC verzója található, a teljesítményért egy 200MHz órajelű Texas Instruments OMAP processzor felelős, 64MB RAM és 128MB ROM társaságában. Bár ez lassabb, mint a már említett TyTN agya, de nem tapasztaltam semmiféle hátrányt, nem tűnt komótosnak a kütyü.

A telefonkönyvről és az üzenetkezelésről nem érdemes túl sokat beszélni: a szokásos formában működnek, de annak mindig örülök, ha a készülék hajlandó a SIM kártya adatait is névsorba rendezni, ez itt is így van. Az üzenetek terén hibátlan a készülék, ha van két kezünk, akkor villámsebességgel írhatunk be szöveget, csak a magyar karakterekkel gyűlhet meg a bajunk. A QWERTY gombsor nyomkodásával a SYM billentyű használatára vagyunk rákényszerítve, így elég macerás a dolog, viszont kérhetünk virtuális billentyűzetet is, amelyiken csodás, 101 gombos magyar elrendezés is választható, viszont nyilván nagyobb koncentrációra van szükség szövegbevitel során.

A naptárról sem tudok rosszakat mondani, ugyanez vonatkozik az Office optimalizált verziójára is. Érdemes azonban picit beszélni azokról az apró alkalmazásokról, amelyek nagyon meg tudják könnyíteni a mindennapi használatot. A rendszerbeállítások között érdemes körülnézni, itt található a billentyűzár módosításának felülete, ahol eldönthető, hogy az elsötétülő képernyő esetén megy gombokat szeretnénk inaktívvá tenni. Hasznos dolog a feladatkezelő, amely arra ad lehetőséget, hogy a jobb felső X-szel ne csak a háttérbe tegyük az adott programot, hanem be is záródjon az, így nem csak memóriát, hanem processzoridőt, és értelemszerűen energiát is spórolhatunk. Essen még szó a PDF olvasóról: gond nélkül üzemelt a teszt során.

A grafikai testreszabhatóság a színsémák (témák) ccserélgetésében és a betűméret változtatásában merül ki. Természetesen paraméterezhető az alapképernyő funkciógazdagsága, illetve a kijelző fényereje is. Az AGC Mikrofon egy olyan funkció, amely hangfelvétel esetén a környezeti zajok erősségéhez mérten változtatja érzékenységét, ennek bizonyos esetekben tényleg van értelme.

Multimédia

A hátlapon 2 megapixeles optika ücsörög egy tükör társaságában, vaku nincs. A Windows Mobile rendszer kamerát kezelő alkalmazása alapvetően igen jól kezelhető, ha a szoftver sebessége megfelelő. A Herald esetében szerencsére ezzel nincs gond, az exponálás szinte azonnal megtörténik, amint lenyomjuk a gombot. A kereső teljes képernyős, a beállításokhoz szolgáló ikonok a kijelző szélén ücsörögnek körben. Az elkészült képek minősége megfelelőnek mondható, de mozgóképfelvétellel nem érdemes kísérletezni, mivel a 176x144 pixeles felbontás alacsony életszínvonalú hangyák számára okozhat csak szélesvásznú élményt.

A zenehallgatáshoz egyrészt itt van a jó öreg Windows Media Player, de a HTC biztosít egy alternatívát is, amely nemes egyszerűséggel AudioManager névre hallgat. Ez egy rendkívül egyszerűen kezelhető szoftver, amely könnyen boldogul a lejátszási listákkal, van ismétlődés, random mód, illetve egy gombnyomással beállítható csengőhangnak az éppen hallgatott zene. Ebben az esetben természetesen a megfelelő mappába kerül átmásolásra a fájl.

A hangminőség kihangosított állapotban elég tré, ez zenehallgatás esetén érdekes módon annyira nem érződik rettenetesnek, de ha beszélgetés közben aktiváljuk a külső hangszorót, az csapnivaló eredményre vezet, torzít az egész össze-vissza. Találhatunk azonban a dobozban egy sztereó fülest, amely felvevőgombos középrésszel is rendelkezik, ezzel sokat javul a helyzet.

A készülék természetesen képes egyszerre rezegni és csörögni, a vibra meglehetősen vehemens, öltönyzsebben simán érződik. Az oldalsó csúszkával bármikor módosítható a hangerő, előre tárolt profilok nem jellemzik a Windows Mobile rendszert, de őszintén szólva ezek nem is hiányoztak.

Adatkommunikáció, akkumulátor

A TyTN-hoz képest visszalépés, hogy ebben a modellben csak GPRS és EDGE kommunikáció található, a 3G, illetőleg a HSDPA a nagyobb testvér privilégiuma. A böngésző alapesetben az Explorer, tette a dolgát, de én inkább levelezésre használtam a mobilinternetet, arra pedig elég volt a jó öreg GPRS.

Az infra kimaradt, Bluetooth viszont van, 2.0-s verziószámú, de a sztereó hangátvitelt nem tudja. Elég fura, de ha kékfogon akarunk valamit küldeni, akkor is az IR átvitel menüpontot kell választani, ezt nem sikerült hozzálőni a készülék tudásához. Örömteli, hogy WLAN nem maradt ki a támogatott adatátviteli módok közül. Az összes kommunikációs opció elérhető az erre dedikált oldalsó gomb megnyomásával, a felbukkanó felületen egyszerűen tudjuk ki és bekapcsolni a GSM hálózatot, a WLAN-t és a Bluetooth átvitelt is. A főképernyőről is elérhető MSN kliens viszont nagyon nem akart működni, csak forgott és forgott, aztán 15 perc után inkább szóltam, hogy ne erőlködjön.

A hátlap alatt dolgozó 1130 mAh teljesítményű akkumulátorral meg voltam elégedve. Nyilván a fényert nem érdemes a maximumra csavarni, így közepesen erős használattal elhúzta három napig is úgy, hogy a leveleimért 10 percenként felugrott a netre a készülék. A töltés szokás szerint bármilyen miniUSB végű csatlakozóval történhet, megette a Motorola töltő mellett a Mio tartozékot is. Természetesen a géphez szinkronizált eszköz is folyamatosan veszi fel az energiát.

A HTC P4350 kialakítása véleményem szerint kitűnő. Nagyon kiforrott eszköz, a QWERTY gombsor egyszerűen remek, számomra a hétköznapi használat során felbecsülhetetlen segítséget nyújtott a Herald. Tudom, ebben a modellben direkt nincs 3G, hogy a TyTN-nak legyen létjogosultsága, de most már lassan össze lehetne rakni a különböző HTC termékekbl valami nagyon ütős koktélt.

A Herald háza, a TyTN tudása, a Trinity GPS modulja és az Artemis hanyattegere együtt valami igazán elképesztő készüléket alkotnának, bár akkor ki a fene venne bármi mást és főleg: ki akarná lecserélni? A P4350 tehát azoknak szól, akik viszonylag barátságos áron szeretnének egy minőségi, QWERTY gombsorral ellátott PDA-telefont maguknak, a 3G pedig nem elvárásuk. Nekik mindenképpen:

HTC P4350 (Herald)

Bog

A készüléket az RRC Hungary DiFO üzletág biztosította. Köszönjük.

Specifikációk

HTC P4350 (kódnév: Herald)
	Technológia	GSM 850/900/1800/1900
	Méret	109x59x17 mm
	Súly	168 g
	Kijelzõ	320x240 pixel, 65 ezer szín, TFT
	Telefonkönyv	dinamikus
	SMS/MMS memória	128MB
	Egyéb memória	microSD
	Java	van
	Vibra funkció	van
	Naptár	van
	Ébresztés	van
	Számológép	van
	GPRS/EDGE/3G	4+2/van/nincs
	Push To Talk	nincs
	Infra/Bluetooth	nincs/2.0
	Prediktív	nincs
	Hangtárcsázás	van
	Hangrögzítõ	van
	Hangvezérlés	van
	Valutakonverter	van
	FM rádió	nincs
	Kihangosítás	van
	Alap akkumulátor	1350 mAh Li-Pol
	Készenléti idõ	200 óra
	Beszélgetési idõ	300 perc
	Fényképezõgép	2 megapixel, vaku, QCIF video
	POP3 e-mail	van
	WAP böngészõ	2.0
	HTML böngészõ	Explorer
	Játékok	van
	Csengõhangok	AMR, MP3, MIDI, MMF, WAV
	Operációs rendszer	Windows Mobile 5.0 Pocket PC magyar
	MP3 lejátszás	van
	Egyebek	QWERTY billentyű, WLAN