Hirdetés

Keresés

Hirdetés

Új hozzászólás Aktív témák

  • Dalai Láma

    őstag

    válasz Fred23 #8834 üzenetére

    "3. Neked talán rossz lehet elképzelni, de én, mint nem keresztény és nem vallásos, tarthatok embereket a saját értékrendszerem alapján akár tökéletesnek, hibátlannak is -és ez az érzés például neked nem lesz elérhető sosem -és pontosan a hited miatt ! Mindig bele leszel ragadva abba, hogy mindenki hibás, bűnös, rossz... én pedig élhetek egy olyan világban, amiben vallhatom, hogy a számomra igenis akad egy-két hibátlan, tökéletes és teljes ember. Ezt add össze."

    Ez azzal jár, hogy a tökéletest át kell definiálnod. Valamilyen területen lehet valaki talán tökéletes (de inkább legjobb), de minden területen biztosan nem. És ha belegondolok, nem hiszem, hogy ezt azért mondanám, mert vallásos vagyok.

    Az megint más, ha valakit tökéletesnek látsz - szubjektivitás - és nem biztos, hogy ő valóban tökéletes is. Persze te megteheted, de ez valahol önbecsapás. Egy vallásos is élhet ezzel, viszont őt végső esetben a vallási alapok figyelmeztetik arra, hogy talán nem a valóság az, amit lát.

    Nálam ez úgy alakult, hogy látom, tapasztalom az embereket olyannak, amilyenek -és persze nálam is él a szubjektivitás - . Ez a tapasztalatom épp összecseng a vallásom által mondottakkal. Viszont a sorrend nem vallás->tapasztalat, hanem fordítva.

    A bűn, é a bűnösség túlhangsúlyozásáról pedig van véleményem. Ez nyilván fontos abból a szempontból, hogy tovább tudjunk lépni, fejlődni. Ha a hibáinkra azt mondjuk, hogy nem léteznek, nem tudunk javulni, tökéletesedni. De a bűnökben őrlődni, és a bűntudatban dagonyázni nem kell, és épp erről szól a kereszténység, hogy ebből folyamatos szabadulás van. És mindig lehet tiszta lappal tovább haladni. Ez kifelé talán nem így látszik, és az is tény, hogy néha "túlnyomatják" a bűnösség sulykolását. Főleg azoknál az embereknél, akik amúgy is hajlamosak a bűneik súlya alatt éldegélni, és a bűnösség állapotát nehezen megélni. Nekik tényleg nem az tesz jót, ha jól kijelentjük nekik, hogy márpedig bűnösök, és sosem lesznek tökéletesek. Ez a megközelíts nem nekik van kitalálva, hanem épp azoknak, akik nem hajlandók felismerni, hogy követnek el bűnöket.

    Valahol bennük marad a bűn, nem kerül feldolgozásra, ami később problémákat okozhat az életükben. (ebben most nincs semmi vallás) Számukra fontos tudatosítani, hogy bűnösök, de mutatni az utat a gyógyulás felé.

    A vallási vezetőknek - és mindenkinek, aki emberekkel foglalkozik - nagy felelősségük az, hogy tudják, kinek mit kell mondani, melyik oldalról érdemes közelíteni. A kereszténységet is lehet nézni a bűn oldaláról, és a bűntelenség oldaláról is, mert a kettő együtt van jelen.

    Sajnos nem igazán alkalmas a fórum arra, hogy mély, és összetett gondolatokat jól megfogalmazva leírjak, mert nincs elég hely, és nem tudok mindent megfelelő részletességgel kibontani.

    ''Ugrott apósom, nagy régi sólyom, mindene az illegalitás''

  • Dalai Láma

    őstag

    válasz Fred23 #8834 üzenetére

    "Tehát mondjuk érveket keres arra, hogy aki nem akarja magát alapból rossznak, bűnösnek, kicsinek, kiszolgáltatottnak, szolgainak tartani, annál ezeket a "kívánatos" dolgokat mégis hogyan érheti el."

    Az első kérdésem, hogy ezt a mondatod menyire kell komolyan venni? Mert egyértelműen provokatív, viszont ott van a szmájli is.

    Bár valamennyire nyilván így gondolod, azért is írtad le.
    Így is meg lehet élni a vallásos hitet, akár a kereszténységet is. Mindazonáltal aki úgy látja, hogy kereszténynek lenni ez, az nincs igazán képben a vallással kapcsolatban. Nietzsche is itt csúszott el. Pontosan ilyennek látta a kereszténységet, és ezt kritizálta. Igaza is volt mindenben, egyetlen dologban tévedett: a kereszténység nem ez, hanem valami egészen más. Tulajdonképpen a kereszténységről nem is nagyon mondott semmit, csak arról, amit ő kereszténységnek tartott.

    Ha keresztény vagyok, az azzal jár, hogy ha elkövetek bűnt, azt Isten megbocsátja, így a megbánás után mintha nem is lett volna, bűntelenné válok. És ez mindig megtörténik. Azt hiszem ez épp, hogy nem növeli a szorongást, hanem felszabadít. Vallástalanul pedig legalább ennyire kiszolgáltatottak vagyunk. Egy kis faj egy nagy bolygón egy óriási univerzumban. Akármelyik pillanatban megsemmisülhetünk a bolygónkkal együtt.

    Szolgaiság. van szabad akaratunk, azt teszünk, amit akarunk, és ahogy döntünk. A vallástalanokra sem igaz, hogy függetleníthetik magukat. A társadalmi szabályok rájuk is éppúgy érvényesek. És szabályok pont azért vannak, hogy minket, és a közösséget védjék. A vallás ezeket a szabályokat csak egy szinttel feljebb helyezi, egyetemes érvényűvé értelmezi át, amit nem az ember határoz meg önkényesen. De hát ugyanez van a vallástalanoknál is. Az embernek vannak paraméterei, amiken nem tudunk változtatni. Valamilyenek vagyunk, ami már meghatároz egy keretet, amiben élnünk kell. A vallástalanság semmivel sem ad nagyobb szabadságot, legfeljebb itt-ott mások lesznek a szabályok. De ugyanúgy vannak, és jó, hogy vannak.

    ''Ugrott apósom, nagy régi sólyom, mindene az illegalitás''

  • kymco

    veterán

    válasz Fred23 #8834 üzenetére

    1. Nem kicsinylem le a hasznosságot, csak vannak esetek, ahol nem szempont, és ez így van jól. Van, ahol fontos szerepe van a szempontrendszerben és vannak olyan területek, ahol nincs... pld családi kapcsolatok, szerelem stb. Nem univerzális, és ez nem kicsinylés. sokkal szűk látókörűbb, ha mindent a hasznosság alapján értékelünk... sőt ez már abnormális szvsz...
    Én nem hoztam be eddig a bűnös ember kérdéskörét, és ki is hagynám, mert a vita ebben a szakaszában lényegtelen. Nem a bűnről beszéltem, hanem arról, hogy nem az ember választ isteneket magának a vallási piactéren, hanem a valóság az, hogy az Isten választja az embert.
    Nem beszéltem a saját önzetlenségemről sem, nem tudom ezt honnan szedted... Én személy szerint könnyebnek látnám a dolgom, ha tudnám, hogy mit kell tennem, de ezzel ki is üresedne a kapcsolatom Istennel, kb mint egy kereskedővel.
    Könnyebb lenne, mert lenne elvárás, de szegényebb is lenne a kapcsolat és a végén én magam lennék szegényebb, de ez más történet.
    Tehát az önzetlenséget benézted szvsz.

    2. Magamnak hazudnék, ha a kereszténységet az éppen aktuális divat szerint szabnám át. Ami éppen népszerű, ami éppen menő... A kereszténység arról szól, hogy Isten keresi a kapcsolatot veled, és te ezt akarod-e.
    Amikről írtál, az nem a kereszténység. Jézus olyan emberekhez is odament anno, akik abban a korban hasznosság szempontjából nullák voltak. Jézus maga is nulla volt a kor emberének. Csodákat tett, de amikor népszerű lett, akkor elment messze a helytől, mert tanítani akart, nem népszerűvé, ismertté, felkapottá válni. Királlyá akarták tenni, mert kenyeret adott a népnek, ő pedig a kínhaláláról beszélt. És amikor elfogták, nem mentette a bőrét... és hagyta veszni a képességit, munkáját, tanításának gyümölcseit... legalábbis a mai haszonelvű szemlélet szerint... És pszichológia ide vagy oda, nem tűnt el a kereszténység Jézus halálával...
    Én nem akarok meggyőzni senkit. Azt szeretném, ha az életem igazolná a szavaim, nem a máz, amibe belemártom. Azt szeretném, ha az embereket maga Isten győzné meg....
    Engem sem emberek győztek meg... csak Istenre mutattak.
    Természetesen nem elvetendő dolog, hogy ami szép és jó, azt szépen és jól adjuk át. Egy csúnya csomagolópapír elronthatja az ajándékozás t, még ha az ajándék szép is... de a mai világban a csomagolás vált a leglényegesebbé... Elég, ha csak a bon-bont nézzük, 20 deka csomagolóban 8 deka csoki.... Nos ez általánosítható is a társadalomra is... tisztelet a kivételnek...

    3. Nem rossz elképzelni, hogy vannak rajtam kívül nem keresztények a világban, akik másképp gondolkodnak... én sem voltam mindig keresztény. És nem zavar, ha ismersz olyan embereket, akikre azt tudod mondani, hogy hibátlanok, tökéletesek. Őszintén örülök annak, ha vannak ilyen ismerőseid...
    Isten engem is tökéletesnek teremtett, és a vele való közösségben meg tudom élni ennek nagyszerűségét, és sokszor tudok rácsodálkozni a feleségemre, hogy mennyire tökéletesnek teremtette meg Isten számomra őt...
    Nem vagyok beleragadva a bűnös ember szindrómába, mert megszabadított az Isten. Szabad vagyok.... és Istenben ezt a szabadságot tudom élvezni....

    www.refujvaros.hu

Új hozzászólás Aktív témák