Keresés

Hirdetés

Új hozzászólás Aktív témák

  • #54625216

    törölt tag

    Ezek a bányász topicok olyanok, mint az apple hírek: mindig ugyanarról szólnak (legfeljebb a számok változnak kicsit) és mindenki jól elmondja, amit szokott. :))

  • #54625216

    törölt tag

    válasz Reggie0 #344 üzenetére

    "az energiapiac, ha hagyjuk piaci alapokon mukodni, nyereseges es mukodik allami befektetes nelkul is"

    Ez alapvető tévedés. Minden ország energiapiaca nemzetbiztonsági kérdés. Ha pl. per pillanat olcsó a kirgiztáni gáz és ezért egyetlen magánbefektető sem tolja a pénzét erőművekbe az EU-ban, mert piaci alapon nem éri meg, akkor ha az EU államoknak nem lenne önálló energia stratégiájuk, akkor az oroszok szépen lerohannák Kirgiztánt és kikapcsolnák az EU-ban az áramot.

    "baromira senkinek sincs koze hozza, hogy a medencemet futom, vagy szamitogepeket uzemeltetek"

    Szintén tévedés. Véges mennyiségű erőforrásokról beszélünk. Nem véletlenül van pl. aszálykor locsolási tilalom, mert fontosabb, hogy legyen a háztartásokban ivóvíz, mint hogy ne égjen ki a gyeped. Ez teljesen független attól, hogy egyébként mekkora állami szubvenció jut egy köbméter vízre.

  • #54625216

    törölt tag

    válasz Reggie0 #347 üzenetére

    "Strategiai kerdes a fuggetlenseg es az ellatas biztonsaga, de az mas temakor."

    Nem más, mert amint az állam beavatkozik a piaci folyamatokba - márpedig stratégiai okokból kénytelen beavatkozni - már nem beszélhetünk tisztán piaci árakról, akár beépíti az áram árába a beavatkozás költségeit, akár egyéb adókból szedi be.

    Az energiaforrások egy része nem megújuló, tehát véges mennyiség áll rendelkezésre belőlük. A megújulóknak pedig a kapacitásuk véges, azaz nem lehet fél méterenként szél, nap vagy vízerőműveket telepíteni.

    Tehát akár tetszik, akár nem, az energia szolgáltató cég vagy maga az állam nagyon is beleszólhat, hogy ki mire használhatja az energiát.
    A bányászat jelenleg nem akkora terhelés a hazai energiaszektornak, hogy megérje foglalkozni vele, de biztos lehetsz benne, hogy ha a fogyasztás elérne egy kritikus értéket, akkor le lenne tiltva a bányászat.

    Az egész alapvetően prioritás kérdése: amíg a közszolgáltatások, ipari termelés stb. energia ellátottsága és a bányászat megfér egymás mellett, addig nincs gond, de amint dönteni kell, hogy melyik élvezzen elsőbbséget, garantáltan a bányászat kerül a sor végére és hiába érvelsz azzal, hogy ugyanannyi jogod van a piacról vásárolt energiát arra használni, amire akarod, simán lekapcsolják a bányádat a hálózatról ha kell.

  • #54625216

    törölt tag

    válasz borg25 #348 üzenetére

    Paks 2 esetében a drágább orosz hitel csak egy lehetőség, nem kötelező felhasználni. Azt arra az esetre biztosítják az oroszok, ha a magyar állam nem tudná a piacról olcsóbban finanszírozni a beruházást. A hitel még akkor került a szerződésbe, amikor a magyar gazdaság erős nyugati nyomás alatt volt: leminősítések, IMF zsarolás, stb. Azóta rendeződtek a viszonyok, így a beruházás olcsóbb finanszírozására is több lehetőség van.

  • #54625216

    törölt tag

    válasz dabadab #352 üzenetére

    Nem, az "IMF zsarolás" alatt azt értem, hogy a kedvezőbb kamatozású hitelért cserébe előírták volna, hogy ugyanazt a gazdaságpolitikát vigyék tovább, ami csődbe vitte az országot, csak lakossági megszorításokkal megtüzdelve. (Lásd: görög példa.)

  • #54625216

    törölt tag

    válasz butch3r #354 üzenetére

    A görög gazdaságot természetesen nem az IMF tette tönkre, de az IMF kényszerítette a görög kormányzatot olyan megszorító intézkedésekre, amelyek miatt hosszú távon sem tudtak kimászni belőle. Ugyanezt akarták nálunk is elérni, azaz hogy az előző kormányok elk..rásainak következményeit nyelessék le a lakossággal, csak szerencsére az államadósságot sikerült a piacról is finanszírozni, így el tudtuk kerülni a válság további mélyülését.

    [ Szerkesztve ]

  • #54625216

    törölt tag

    válasz Zolik #466 üzenetére

    Anélkül, hogy védeni akarnám a bányászokat, azért annyit érdemes hozzátenni, hogy megfelelő szabályozás hiányában az adózás első sorban nem etikai kérdés.
    Az állam feladata behajtani az adót. Ha kiskapukat hagy a törvényben, akkor nem az adózó sara, ha kihasználja. Ez nem egyenlő a szimpla bűncselekménnyel, amikor van világos törvényi rendelkezés, az adózó meg nem tartja be.
    Egy szabályozatlan területről beszélünk, amit az állampolgár teljesen jogosan fordít a saját hasznára, ezért ilyenért felesleges ekézni.

    Ettől még a bányászatról nem változik a véleményem, hogy egy energiapazarló pilótajáték, ami hazavágja a vga piacot, de felesleges etikai kérdést faragni abból, ami nem az.

  • #54625216

    törölt tag

    válasz LámaZ #469 üzenetére

    Az állam feladata a közszolgáltatások fenntartása és az erőszakmonopólium gyakorlása.
    Az állam emberek közössége, így a megtermelt javak alapjáraton nem az egyént, hanem a közösséget illetik.
    Azaz tetszik vagy sem, az állam dönti el, hogy mennyi pénzt vesz el az emberektől és mire költi.

    Természetesen államformája válogatja, hogy formálisan és a gyakorlatban az embereknek mekkora beleszólásuk van az adózásba és az állami kiadásokra, de ettől még az adójog alapja mindenhol az, hogy amit megtermeltél az addig nem a tiéd, amíg az állam áldását nem adta rá.
    Aki tehát egy adott tevékenység után nem adózik, az valójában a teljes bevételt lopja, nem csak annyit, amennyit adóznia kellene, mert adózás nélkül nem is lenne joga az adott bevételt birtokolni.

    Ez nem erkölcsi kérdés, egész egyszerűen minden állam így működik, legfeljebb más szabályzókkal, de az elv ugyanaz.

  • #54625216

    törölt tag

    válasz Reggie0 #494 üzenetére

    Szerintem nézz utána alaposabban, hogyan működik egy állam. Függetlenül az államoformától vagy a politikai erőviszonyoktól, bármilyen tulajdon csak akkor a tiéd, ha legális módon jutottál hozzá.
    Azon persze lehet és kell is vitatkozni, hogy mit tekintünk legálisnak, ez aktív része a politikai diskurzusnak.
    A legtöbb államban pl. az adózatlan jövedelem illegális, ezért az adóhatóság a teljes vagyonodat zárolhatja, ha adócsalás gyanúja merül fel. Nem az adó vélt mértékének megfelelő mennyiséget foglalja le, hanem az összes vagyonodat, mert amíg fenn áll a gyanúja, hogy illegálisan szerezted, addig az állam szempontjából a vagyon nem a tiéd.

  • #54625216

    törölt tag

    válasz LámaZ #514 üzenetére

    Ezzel nagyon mellélőttél, mert az utalványoknak pont ellenkező a céljuk, mint a pénznek. Nem az általános fizetőeszközt helyettesítik, hanem limitálják egy adott összeg felhasználhatósági körét kedvezményekért cserébe.

    A 2010 előtti cafeteria rendszer a legjobb példa arra, miért nem tud egy utalvány pénzzé válni.

    Az utalványokat ugyebár arra találták ki, hogy ha mondjuk van egy 10 fős cég és szeretné a dolgozói ebédeltetését finanszírozni, akkor ne kelljen neki komplett konyhát fenntartania, hanem küldhesse a dolgozókat a közeli étterembe kajálni. Utalvány nélkül a cég azonban kénytelen lenne adózni a kiadásai után, mert az éttermi számlát alapból nem tudja elszámolni költségként.
    Az utalvány rendszerrel viszont a cég adómentesen szponzorálhatja a dolgozói kajáltatását és mind az állam, mind a cég biztos lehet benne, hogy az adott összeget a dolgozó csak étkezésre fordíthatja.
    Azaz az utalvány lényege a limitáció.

    Igen ám, de mint mindennel, ezzel is elkezdtek trükközni a hazai vállalkozások. Általános eljárássá vált a "minimálbér + 50ezer étkezési" fizetési mód. Minimálbér környékén az emberek a fele fizetésüket amúgyis kajára költik, így utalvánnyal a munkaadó és a melós a fele fizetés után nem adózik.
    Ez szívás az államnak és szívás a melósnak is (nem tudja arra költeni a pénzét, amire akarja), viszont nyer rajta a cég és legfőképpen az utalvány kibocsátója.
    Az utalványok tehát idővel elkezdtek adómentes pénzként funkcionálni.
    Az emberek a fel nem használt utalványokat eleinte családon belül ajándékozták, később alacsonyabb árfolyamon készpénzre váltották, sőt a gettókban az uzsorások az utalványokat fele áron beszámították a havi törlesztőbe.
    Nem csoda, hogy 2010 után az állam elkaszálta az egész addigi cafeteria rendszert és kizárólag limitált mennyiségben, csakis állami kibocsátású utalványokra ad adómentességet.
    Volt is belőle balhé, mert a külföldi érdekeltségű cafeteria cégek elestek az ingyen állami pénztől, mentek is ezerrel az EB-hez panaszkodni, hogy nálunk sérül a demokrácia.

    A lényeg tehát, hogy az utalvány nem pénz, hanem olyan, mint az okmánybélyeg: adott célra limitálja egy adott összeg felhasználhatóságát. Sem az utalvány, sem az okmánybélyeg nyomtatásával nem keletkezik extra pénz, csak a kifizetés módját egyszerűsíti.

  • #54625216

    törölt tag

    válasz borg25 #515 üzenetére

    A Better Call Saul sorozat egyik epizódjában volt egy remek rész, amiben a zugügyvédet megkeresi egy őrült figura, aki a farmját függetleníteni akarja az USA-tól és önálló államot akar alapítani.
    Saul megörül a lehetőségnek, mert egy végtelen ideig húzódó perrel rendesen meg lehet pumpolni az idiótát. A csávó nem is vacakol, felajánl egy millió dollárt kp.-t előlegként: hozza is a táskát, benne a frissen nyomott pénz ... rajta a saját képmásával. :))
    Ez a jelenet kitűnően példázza, hogy mi az alapvető probléma az alternatív pénzekkel.

Új hozzászólás Aktív témák