- Mobil flották
- Samsung Galaxy S23 Ultra - non plus ultra
- Milyen okostelefont vegyek?
- Samsung Galaxy S24 Ultra - ha működik, ne változtass!
- Xiaomi Mi 9T - a túl jó Redmi
- Realme GT Master Edition - mestermunka
- Prémium külsőt kaphat a Motorola Moto G85 5G
- VoLTE/VoWiFi
- Motorola Edge 40 - jó bőr
- Megérkezett a Google Pixel 7 és 7 Pro
Hirdetés
-
Két újabb előzetesen a MultiVersus
gp A fejlesztők az egyik új pálya mellett Jasonhöz is készítettek egy trailert.
-
AMD Radeon undervolt/overclock
lo Minden egy hideg, téli estén kezdődött, mikor rájöttem, hogy már kicsit kevés az RTX2060...
-
Sikeres volt a teszt, elpusztítja internetes műholdjait az Amazon
it Az Amazon szerint minden sikerrel zárult, ezért letéríti az internetes műholdprototípusokat a pályájukról a cég.
Új hozzászólás Aktív témák
-
#45
#27483136
törölt tag
vodkaboy22
#43
#27483136
törölt tag
válasz
vodkaboy22
#43
üzenetére
Rettenetesen nehéz témát választottál, mert szerteágazó.
(Mint az smd-k kezelése.)
Sokszor van úgy, hogy ami az egyik erősítőre igaz, a másiknál pont az ellenkezője igaz.
Ha abszolút laikusoknak írsz, (csakhogy megmaradjak a kondenzátoros/induktivitásos példánál) nem is azt kellett volna írnod, hogy sietteti/késlelteti az áramot, mert ez sem mond sokat nekik, (meg én képletekkel sem terhelnék senkit), hanem valami ilyesmit: "ezek az alkatrészek módosítják az erősítő frekvencia-átvitelét, jellemzően rontják. Ezért oda kell figyelni a használatukra/értékükre." (Persze vannak esetek, mikor pont az ellenkezője igaz: javítják az átvitelt.) -
#27483136
törölt tag
CD-futómű stabilizálás, meg ilyenek:
Láttam egy mérést az akusztikai visszahatásról, bármilyen hihetetlen, a CD futóműveknél is volt. Más jellegű, mint az LP-játszóknál, de ott volt.
Most még hajnal van, de megkereshetem a görbéket, mert megvannak a gépemen.
Audiófil körökben még azt tartják: ha a hibajavító áramköröknek folyamatosan kell dolgozni, illetve a szervónak kell állandóan korrigálni az kihallható, rontja a hangminőséget, nem is azért elsősorban, mert nem korrigálnak tökéletesen, hanem mert extra áramfelvételeket, elektronikus zajokat produkálnak egyfolytában.
Nem biztos, hogy nincs benne igazság. -
#27483136
törölt tag
Ez az, amikor a rózsaszín elmélet ütközik a gyakorlattal?
Íme. Igaz, ezek korai CD játszók, de CD játszók. Digitálisak, lézeresek és hibajavító elektronikával felszereltek.
Egy hangdobozt irányítottak rájuk és mérték a kimenőjel anomáliáját. Lehet, ma csak senki nem veszi a fáradtságot ellenőrizni. Bár ma is sok cég esküszik a jó futóműre.
-
#27483136
törölt tag
Csak más az is, hogy én megyek az egyenes úton és néha leheletnyire korrigálok a kormánnyal, vagy, ha folyamatosan a kátyúkat kell kerülgetnem. Végülis mindkét esetben eljutok A-ból B-be. Csak az utóbbi esetben lehet, hogy darabokban.
De nem láttad a görbéket amiket kicsit feljebb belinkeltem?
Ráadásul az 2 különböző típusú (japán) lejátszó, még azt sem lehet mondani, hogy típushiba. De van egy harmadik (Philips) lejátszóról is ilyen mérésem. -
#27483136
törölt tag
Jó az a számítás: a szinusz pozitív félhulláma megy 7-14V-ig, a negatív pedig 7-0V-ig. (7V az X tengely.) A 14V az a szinusz csúcstól-csúcsig értéke. Aminek először a felét kell venni, ez a lesz a (sima, abszolút) csúcsérték, ezt még gyök2-vel osztani kell, mert az lesz effektív. Ez után jön a képlet, hogy Peff=Ueff^2/R
-
#27483136
törölt tag
válasz
mr_ricsi
#164
üzenetére
Ennyi elég? Ha ismered, emlékezz, ha nem, olvasd el:
"A méréseket Dankó Emil, Sólymos Antal és Szalai Lajosné végezte, a Magyar Elektrotechnikai Ellenőrző Intézet műszerparkján." (ami független)
De vaktában minek írsz?Ha nem tudod értelmezni a görbéket (pedig egyszerű), itt a magyarázat:
A Tannoyt (a hangdobozt) egy elektronikával úgy vezéreljük, hogy a hangnyomás minden
frekvencián éppen 91db legyen. A lemezjátszónak (minthogy a tűje most
nem "játszik"), nem volna szabad egy mukkot is kiadnia a saját
hangfrekvenciás kábelén, de az akusztikai visszahatás következtében
rezgésbe jön, hamis műsorjelet produkál. Az eredményt lásd
lemezjátszótesztjeink mindenkori 3. diagramján. A diagrampapír 50dB-t
ölel át, a hasznos jel szintjét a legfelső vonalra kell odaképzelnünk
- és ezt nemritkán 15-20 decibelnyire megközelíti a káros,
visszacsatolódó rezonanciák "tüskéje". Nagyon szemléletes diagram,
pedig nem is derül ki belőle a lényeg, nevezetesen, hogy a
nemkívánatos, káros jel időben egy kicsit (vagy nagyon) eltolva
jelenik meg, tehát akkor, amikor a műsorjel már éppen lecsengeni
szeretne.
Ugyanezt a mérést a CD-játszókon is meg lehet ejteni. Ezeknek
ugyan nincs tűjük, a barázdájukhoz sem tudunk hozzáférni, arról nem is
beszélve, hogy ha a korongot megállítjuk, a készülék azonnal némít. A
mérő-ezüstkorongnak viszont van "néma" műsorszakasza (zajmérés céljára
szolgál), és amikor ezt játsszuk, akkor a CD-játszónak éppoly kevéssé
szabadna zenélnie, mint az előbb leírt teszt folyamán a hagyományos
lemezjátszónak. Őszintén szólva, nem is hittük, hogy értelmes dolgot
mívelünk. A CD-játszó optoelektronikai letapogatórendszere nem is
érinti a lemezfelületet. Ugyan mi az ördögöt akarunk itt "megrázni"?
Tán a lézersugarat a levegőben? Vagy talán a biteket? (Amelyek ezután
még, amúgyis keresztülfutnak egy hibajavító elektronikán, és
kvarcpontossággal érkeznek az erősítőre!)
Ámde, mint mondani szokás: "más a gyakorlat, más a praxis." Igaz,
ennél a mérésnél 20 decibellel meg kellett emelnünk a szintíró
érzékenységét, hogy a rezonanciatüskék igazán a látóhatárunkon belülre
kerüljenek (vagyis: a zavaró jel valójában 20 decibellel kisebb, mint
ábráink mutatják), de az akusztikai visszahatást mindhárom készüléken
ki tudtuk mérni, és ez már önmagában is érdekes dolog.
Még érdekesebb, hogy a három CD-játszó mennyire más mértékben
érzékeny az akusztikai visszahatásra! A Philips CD 150 (3. diagram)
nemkívánatos jele minimális, a legmagasabb rezonanciacsúcs is vagy 57
decibellel marad a referenciaszint alatt. A VT-Dualé már tekintélyes
(-40dB, 4. diagram), a Sonyé pedig (5. diagram) még ennél is magasabb,
35 decibelnyire közelíti meg a referenciaszintet. Persze, számszerűen
ez még mindig csekély, a hagyományos lemezjátszók közül csak a
legjobbakéval lehet összevetni (lásd a Linn Sondek/Ittok/Asak 3.
diagramját a HFM 11. kiadásában, a 68. oldalon). Nagyságrendjét
tekintve nem is annyira az akusztikai visszahatással, mint inkább a
strukturális karrezonanciákkal rokon (lásd ugyancsak a 11. számban, a
80. oldalon). De a tény tény marad: az egyik gép - ebből a szempontból
- jó 20 decibellel nagyobb visszahatást produkál, mint a másik!...... -
#27483136
törölt tag
válasz
mr_ricsi
#171
üzenetére
Hifi Mozaik 1. száma.
Itt arról van szó, hogy akkoriban a CD-t kikiáltották a legtökéletesebb média-hordozónak.
Ezek a "szerencsétlenek" meg csináltak egy akkoriban (még) szokványos mérést.
Aztán találtak egy "kis" bugot, ami elvileg nem lehetne.
Szóval, ha elvileg nem lehet, akkor az biztos, hogy nem lehet? Sokat fejlődött a tech. Ezt azóta ellenőrizte már más? Amikor itt megcáfolhatatlan elvekkel jönnek egyesek, az nem olyan, mint ez?
Ezért kötekedek én itt most ilyenekkel. -
#27483136
törölt tag
Helló
Ráhibáztál.
Sikerült érthetően leírnod azt a kondi példával, amit én csak kerülgetek.
Pontosan ezt írom én is minden soromban: attól még hogy digitális, nem garantált a hiba mentes működés. Függetlenül attól, hogy a hiba hol keletkezett. A futóműtől a kimeneti csatlakozóig bezárólag.Hacsak azt nézzük, hogy más minőségű/árú digitális áramköröket építenek be egy 10$-os dzsunka készülékbe és egy Nakamichibe, egy alaplapi hangkártyába, vagy egy Asus Xonár-ba.
Pedig elvileg a digitális rendszer matematikája alapján egyforma jó minőségű cuccnak kellene leni mindegyiknek, mert a 16bit az mindegyiknél 16, a 44.1k mindegyiknél 44.1k, stb.
És egyformák? Nem.Mi értelme van egy 10-20$-os sztereó DAC-nak, mikor 1$-é is kapható?
Ha építenék egy CD játszót, akkor nyilván én is egy stabil (drágább) futóművel kezdeném, ami garantálja azt, hogy a rezgései (stb) miatt, minél kevesebb dolga legyen a hibajavító rendszernek. Aztán jönnének a normális chipek és tápegység.
Egy kommersz CD-játszóban mi a helyzet?
Természetesen tized annyiba kerülő IC-kből van felépítve: pontatlanabbak a szervók, és még a futómű is sokkal instabilabb, vagyis a hibajavító rendszer állandóan dolgozik. Persze a digit chipek is olcsóbbak és a táp is.
Ugyanaz lesz a minőség a végén?
Pedig ugyanaz a felbontás, ugyanaz a mintavételezés.Egy hasonlattal élve: Van egy kommersz CD-lejátszóm a Suzukiban. Abba mégis röhejes lenne egy millás cucc.
Eredmény: a kommersz lejátszónál minden kis úthibára ugrik a CD.Ez a CD-játszó biztos remek lenne egy Merciben, mert annak 100-szor különb a rúgózása.
Viszont a mercikbe beteszik a csúcs-Alpine-t, ami még egy Suzukiban sem ugrálna.Tudom, már nagyon hosszú vagyok, de összefoglalom:
Egy olcsó alkatrészekből felépített olcsó készülék árába nem fér bele egy stabil futómű, ami a sok olcsó chip által összehozott hibákat kicsit ellensúlyozná.
Egy drága alkatrészekből felépített drága készülék árába belefér egy drága, stabil futómű, bár ott meg nem is lenne rá feltétlenül szükség.-------
"Más: egy olcsó számítógépnek elvileg nem okoz gondot bitpontosan beolvasni egy CD-t. Akkor miért is árulnak tömör réz futóművekkel szerelt CD-játszókat? Nekem ez olyan üzletszagú, úgy hallottam, azok nem hajlandóak addig olvasni egy szakaszt, amíg 0 nem lesz a hibaszám, de oszlassátok el a kételyeimet!"
Ebben tévedsz: nem olvassa be bit-pontosan. Ha akarod priviben elküldöm a cikket erről, ill, hogy mi módon lehet ezt a hibát kiküszöbölni. A CD-audiónak a fájlrendszere eltér az adat-fájlrendszertől. Ez utóbbit tudja bit-pontosan olvasni.
[ Szerkesztve ]
-
#212
#27483136
törölt tag
vodkaboy22
#211
#27483136
törölt tag
válasz
vodkaboy22
#211
üzenetére
Én pedig pont ezért írtam neked korábban azt, hogy ez rettenetesen nehéz téma. Semmiben nem lehet általánosítani. Semelyik alkatrészre nem lehet írni, hogy ez való egy erősítőbe, a másik meg nem. Lehet, hogy pont olyannal, ami nem való bele elvileg, pont azzal fog jól szólni mert valamelyik tulajdonságával elfedi/korrigálja egy másik alkatrész hibáját.
És minden kapcsolás-technikával (A, AB, D, vagy tranyó, fet, cső) lehet jót is csinálni, meg rosszat is.
Szóval ezért nehéz.Rive: igen az jött le, pont az általánosítások miatt. Erre volt az, hogy én betettem egy régi mérést, miszerint hiba-javító elektronika ide, vagy oda, egy CD lejátszó is produkálhat olyan kimeneti-jel hibát, amit pedig elvileg nem lehetne. Mindegy melyik fokozatban keletkezett, nem lehet általánosítani, hogy nekem CD-m van, elő sem fordulhat ilyen. (Tudom, jó régi mérés, megszűnhetett azóta ez, de a cáfoló mérést még nem láttam.)
Minden válasz azt elemezte, hogy: de a hibajavító elektronika.....
Ki nem tojja le a hibajav.-elektronikát, ha egyszer ott van a jel, aminek nem kéne ott lennie? Mert ott van, az vitathatatlan.Lehet, hogy a hanghullámok megrezegtetik a CD-t, az átadja a leszorító mágnesnek és az indukál feszültséget egy tekercsben, vagy a nyákban. Máris indokoltabb a robusztus futómű, illetve továbbra sem veszítette el az aktualitását a jelenség....nehogy belekössetek ebbe, csak a hasamra ütöttem.
[ Szerkesztve ]
Új hozzászólás Aktív témák
lo Az elektronika építés és elmélet alapjait szeretném bemutatni.
- Álláskeresés, interjú, önéletrajz
- Mobil flották
- Kínai, és egyéb olcsó órák topikja
- Békéscsaba és környéke adok-veszek-beszélgetek
- Dragon Age: Origins
- Ingyenes az Epic Store-ban a Farming Simulator 22
- NVIDIA GeForce RTX 4080 /4080S / 4090 (AD103 / 102)
- Futás, futópályák
- Kerékpárosok, bringások ide!
- Videó stream letöltése
- További aktív témák...
Állásajánlatok
Cég: Ozeki Kft.
Város: Debrecen
Cég: Ozeki Kft.
Város: Debrecen