Keresés

Hirdetés

Új hozzászólás Aktív témák

  • #27483136

    törölt tag

    válasz vodkaboy22 #43 üzenetére

    Rettenetesen nehéz témát választottál, mert szerteágazó.
    (Mint az smd-k kezelése.)
    Sokszor van úgy, hogy ami az egyik erősítőre igaz, a másiknál pont az ellenkezője igaz.
    Ha abszolút laikusoknak írsz, (csakhogy megmaradjak a kondenzátoros/induktivitásos példánál) nem is azt kellett volna írnod, hogy sietteti/késlelteti az áramot, mert ez sem mond sokat nekik, (meg én képletekkel sem terhelnék senkit), hanem valami ilyesmit: "ezek az alkatrészek módosítják az erősítő frekvencia-átvitelét, jellemzően rontják. Ezért oda kell figyelni a használatukra/értékükre." (Persze vannak esetek, mikor pont az ellenkezője igaz: javítják az átvitelt.)

  • #27483136

    törölt tag

    Erre én is reagálnék:
    Ha melegebb a félvezető, akkor több termikus zaj keletkezik.
    Persze...egy mikrofon erősítőben számít.
    Végfokban?

  • #27483136

    törölt tag

    CD-futómű stabilizálás, meg ilyenek:
    Láttam egy mérést az akusztikai visszahatásról, bármilyen hihetetlen, a CD futóműveknél is volt. Más jellegű, mint az LP-játszóknál, de ott volt.
    Most még hajnal van, de megkereshetem a görbéket, mert megvannak a gépemen.
    Audiófil körökben még azt tartják: ha a hibajavító áramköröknek folyamatosan kell dolgozni, illetve a szervónak kell állandóan korrigálni az kihallható, rontja a hangminőséget, nem is azért elsősorban, mert nem korrigálnak tökéletesen, hanem mert extra áramfelvételeket, elektronikus zajokat produkálnak egyfolytában.
    Nem biztos, hogy nincs benne igazság.

  • #27483136

    törölt tag

    válasz Picboy #121 üzenetére

    Igaz
    A Toccata projektben használt Wellerem 40W-os és kb 15mp alatt fűt fel 300 fokra. És ez nem a plafonja.

  • #27483136

    törölt tag

    válasz fkosa #125 üzenetére

    Ez az, amikor a rózsaszín elmélet ütközik a gyakorlattal?
    Íme. Igaz, ezek korai CD játszók, de CD játszók. Digitálisak, lézeresek és hibajavító elektronikával felszereltek.
    Egy hangdobozt irányítottak rájuk és mérték a kimenőjel anomáliáját. Lehet, ma csak senki nem veszi a fáradtságot ellenőrizni. Bár ma is sok cég esküszik a jó futóműre.

  • #27483136

    törölt tag

    válasz biker #142 üzenetére

    Csak más az is, hogy én megyek az egyenes úton és néha leheletnyire korrigálok a kormánnyal, vagy, ha folyamatosan a kátyúkat kell kerülgetnem. Végülis mindkét esetben eljutok A-ból B-be. Csak az utóbbi esetben lehet, hogy darabokban.
    De nem láttad a görbéket amiket kicsit feljebb belinkeltem?
    Ráadásul az 2 különböző típusú (japán) lejátszó, még azt sem lehet mondani, hogy típushiba. De van egy harmadik (Philips) lejátszóról is ilyen mérésem.

  • #27483136

    törölt tag

    válasz biker #143 üzenetére

    Jó az a számítás: a szinusz pozitív félhulláma megy 7-14V-ig, a negatív pedig 7-0V-ig. (7V az X tengely.) A 14V az a szinusz csúcstól-csúcsig értéke. Aminek először a felét kell venni, ez a lesz a (sima, abszolút) csúcsérték, ezt még gyök2-vel osztani kell, mert az lesz effektív. Ez után jön a képlet, hogy Peff=Ueff^2/R

  • #27483136

    törölt tag

    válasz mr_ricsi #148 üzenetére

    Ezek a diagramok egy hivatalos magyar laboratóriumban készültek.
    Szerk: Se a Sony, se a Philips nem fizette.

    [ Szerkesztve ]

  • #27483136

    törölt tag

    válasz mr_ricsi #164 üzenetére

    Ennyi elég? Ha ismered, emlékezz, ha nem, olvasd el:
    "A méréseket Dankó Emil, Sólymos Antal és Szalai Lajosné végezte, a Magyar Elektrotechnikai Ellenőrző Intézet műszerparkján." (ami független)
    De vaktában minek írsz?

    Ha nem tudod értelmezni a görbéket (pedig egyszerű), itt a magyarázat:
    A Tannoyt (a hangdobozt) egy elektronikával úgy vezéreljük, hogy a hangnyomás minden
    frekvencián éppen 91db legyen. A lemezjátszónak (minthogy a tűje most
    nem "játszik"), nem volna szabad egy mukkot is kiadnia a saját
    hangfrekvenciás kábelén, de az akusztikai visszahatás következtében
    rezgésbe jön, hamis műsorjelet produkál. Az eredményt lásd
    lemezjátszótesztjeink mindenkori 3. diagramján. A diagrampapír 50dB-t
    ölel át, a hasznos jel szintjét a legfelső vonalra kell odaképzelnünk
    - és ezt nemritkán 15-20 decibelnyire megközelíti a káros,
    visszacsatolódó rezonanciák "tüskéje". Nagyon szemléletes diagram,
    pedig nem is derül ki belőle a lényeg, nevezetesen, hogy a
    nemkívánatos, káros jel időben egy kicsit (vagy nagyon) eltolva
    jelenik meg, tehát akkor, amikor a műsorjel már éppen lecsengeni
    szeretne.
    Ugyanezt a mérést a CD-játszókon is meg lehet ejteni. Ezeknek
    ugyan nincs tűjük, a barázdájukhoz sem tudunk hozzáférni, arról nem is
    beszélve, hogy ha a korongot megállítjuk, a készülék azonnal némít. A
    mérő-ezüstkorongnak viszont van "néma" műsorszakasza (zajmérés céljára
    szolgál), és amikor ezt játsszuk, akkor a CD-játszónak éppoly kevéssé
    szabadna zenélnie, mint az előbb leírt teszt folyamán a hagyományos
    lemezjátszónak. Őszintén szólva, nem is hittük, hogy értelmes dolgot
    mívelünk. A CD-játszó optoelektronikai letapogatórendszere nem is
    érinti a lemezfelületet. Ugyan mi az ördögöt akarunk itt "megrázni"?
    Tán a lézersugarat a levegőben? Vagy talán a biteket? (Amelyek ezután
    még, amúgyis keresztülfutnak egy hibajavító elektronikán, és
    kvarcpontossággal érkeznek az erősítőre!)
    Ámde, mint mondani szokás: "más a gyakorlat, más a praxis." Igaz,
    ennél a mérésnél 20 decibellel meg kellett emelnünk a szintíró
    érzékenységét, hogy a rezonanciatüskék igazán a látóhatárunkon belülre
    kerüljenek (vagyis: a zavaró jel valójában 20 decibellel kisebb, mint
    ábráink mutatják), de az akusztikai visszahatást mindhárom készüléken
    ki tudtuk mérni, és ez már önmagában is érdekes dolog.
    Még érdekesebb, hogy a három CD-játszó mennyire más mértékben
    érzékeny az akusztikai visszahatásra! A Philips CD 150 (3. diagram)
    nemkívánatos jele minimális, a legmagasabb rezonanciacsúcs is vagy 57
    decibellel marad a referenciaszint alatt. A VT-Dualé már tekintélyes
    (-40dB, 4. diagram), a Sonyé pedig (5. diagram) még ennél is magasabb,
    35 decibelnyire közelíti meg a referenciaszintet. Persze, számszerűen
    ez még mindig csekély, a hagyományos lemezjátszók közül csak a
    legjobbakéval lehet összevetni (lásd a Linn Sondek/Ittok/Asak 3.
    diagramját a HFM 11. kiadásában, a 68. oldalon). Nagyságrendjét
    tekintve nem is annyira az akusztikai visszahatással, mint inkább a
    strukturális karrezonanciákkal rokon (lásd ugyancsak a 11. számban, a
    80. oldalon). De a tény tény marad: az egyik gép - ebből a szempontból
    - jó 20 decibellel nagyobb visszahatást produkál, mint a másik!......

  • #27483136

    törölt tag

    válasz mr_ricsi #171 üzenetére

    Hifi Mozaik 1. száma.
    Itt arról van szó, hogy akkoriban a CD-t kikiáltották a legtökéletesebb média-hordozónak.
    Ezek a "szerencsétlenek" meg csináltak egy akkoriban (még) szokványos mérést.
    Aztán találtak egy "kis" bugot, ami elvileg nem lehetne.
    Szóval, ha elvileg nem lehet, akkor az biztos, hogy nem lehet? Sokat fejlődött a tech. Ezt azóta ellenőrizte már más? Amikor itt megcáfolhatatlan elvekkel jönnek egyesek, az nem olyan, mint ez?
    Ezért kötekedek én itt most ilyenekkel.

  • #27483136

    törölt tag

    válasz bkercso #180 üzenetére

    Helló
    Ráhibáztál.
    Sikerült érthetően leírnod azt a kondi példával, amit én csak kerülgetek.
    Pontosan ezt írom én is minden soromban: attól még hogy digitális, nem garantált a hiba mentes működés. Függetlenül attól, hogy a hiba hol keletkezett. A futóműtől a kimeneti csatlakozóig bezárólag.

    Hacsak azt nézzük, hogy más minőségű/árú digitális áramköröket építenek be egy 10$-os dzsunka készülékbe és egy Nakamichibe, egy alaplapi hangkártyába, vagy egy Asus Xonár-ba.

    Pedig elvileg a digitális rendszer matematikája alapján egyforma jó minőségű cuccnak kellene leni mindegyiknek, mert a 16bit az mindegyiknél 16, a 44.1k mindegyiknél 44.1k, stb.
    És egyformák? Nem.

    Mi értelme van egy 10-20$-os sztereó DAC-nak, mikor 1$-é is kapható?

    Ha építenék egy CD játszót, akkor nyilván én is egy stabil (drágább) futóművel kezdeném, ami garantálja azt, hogy a rezgései (stb) miatt, minél kevesebb dolga legyen a hibajavító rendszernek. Aztán jönnének a normális chipek és tápegység.

    Egy kommersz CD-játszóban mi a helyzet?
    Természetesen tized annyiba kerülő IC-kből van felépítve: pontatlanabbak a szervók, és még a futómű is sokkal instabilabb, vagyis a hibajavító rendszer állandóan dolgozik. Persze a digit chipek is olcsóbbak és a táp is.
    Ugyanaz lesz a minőség a végén?
    Pedig ugyanaz a felbontás, ugyanaz a mintavételezés.

    Egy hasonlattal élve: Van egy kommersz CD-lejátszóm a Suzukiban. Abba mégis röhejes lenne egy millás cucc.
    Eredmény: a kommersz lejátszónál minden kis úthibára ugrik a CD.

    Ez a CD-játszó biztos remek lenne egy Merciben, mert annak 100-szor különb a rúgózása.
    Viszont a mercikbe beteszik a csúcs-Alpine-t, ami még egy Suzukiban sem ugrálna.

    Tudom, már nagyon hosszú vagyok, de összefoglalom:
    Egy olcsó alkatrészekből felépített olcsó készülék árába nem fér bele egy stabil futómű, ami a sok olcsó chip által összehozott hibákat kicsit ellensúlyozná.
    Egy drága alkatrészekből felépített drága készülék árába belefér egy drága, stabil futómű, bár ott meg nem is lenne rá feltétlenül szükség.

    -------

    "Más: egy olcsó számítógépnek elvileg nem okoz gondot bitpontosan beolvasni egy CD-t. Akkor miért is árulnak tömör réz futóművekkel szerelt CD-játszókat? Nekem ez olyan üzletszagú, úgy hallottam, azok nem hajlandóak addig olvasni egy szakaszt, amíg 0 nem lesz a hibaszám, de oszlassátok el a kételyeimet!"

    Ebben tévedsz: nem olvassa be bit-pontosan. Ha akarod priviben elküldöm a cikket erről, ill, hogy mi módon lehet ezt a hibát kiküszöbölni. A CD-audiónak a fájlrendszere eltér az adat-fájlrendszertől. Ez utóbbit tudja bit-pontosan olvasni.

    [ Szerkesztve ]

  • #27483136

    törölt tag

    válasz Rive #199 üzenetére

    Én azért szívesen összehasonlítanék egy Linn láncot egy Xony "hifi-toronnyal".
    Lenne különbség szerintetek?

    Ne keverjétek már a high-end-et meglovagoló kis pénzkereső cégeket a komolyakkal.
    Az F1-et a raptuninggal.

  • #27483136

    törölt tag

    válasz vodkaboy22 #211 üzenetére

    Én pedig pont ezért írtam neked korábban azt, hogy ez rettenetesen nehéz téma. Semmiben nem lehet általánosítani. Semelyik alkatrészre nem lehet írni, hogy ez való egy erősítőbe, a másik meg nem. Lehet, hogy pont olyannal, ami nem való bele elvileg, pont azzal fog jól szólni mert valamelyik tulajdonságával elfedi/korrigálja egy másik alkatrész hibáját.
    És minden kapcsolás-technikával (A, AB, D, vagy tranyó, fet, cső) lehet jót is csinálni, meg rosszat is.
    Szóval ezért nehéz.

    Rive: igen az jött le, pont az általánosítások miatt. Erre volt az, hogy én betettem egy régi mérést, miszerint hiba-javító elektronika ide, vagy oda, egy CD lejátszó is produkálhat olyan kimeneti-jel hibát, amit pedig elvileg nem lehetne. Mindegy melyik fokozatban keletkezett, nem lehet általánosítani, hogy nekem CD-m van, elő sem fordulhat ilyen. (Tudom, jó régi mérés, megszűnhetett azóta ez, de a cáfoló mérést még nem láttam.)
    Minden válasz azt elemezte, hogy: de a hibajavító elektronika.....
    Ki nem tojja le a hibajav.-elektronikát, ha egyszer ott van a jel, aminek nem kéne ott lennie? Mert ott van, az vitathatatlan.

    Lehet, hogy a hanghullámok megrezegtetik a CD-t, az átadja a leszorító mágnesnek és az indukál feszültséget egy tekercsben, vagy a nyákban. Máris indokoltabb a robusztus futómű, illetve továbbra sem veszítette el az aktualitását a jelenség....nehogy belekössetek ebbe, csak a hasamra ütöttem.

    [ Szerkesztve ]

  • #27483136

    törölt tag

    Bocs, hogy ide írok, de itt is szó volt róla: update toccata, mértem torzítást.

Új hozzászólás Aktív témák