Hirdetés
-
Spanyolországban kezd a Vivo V40 5G és V40 Lite 5G
ma A V40 az első középkategóriás telefon, mely a Zeiss-szel való együttműködés keretein belül fejlesztett kamerákkal szereltek fel.
-
Final Fantasy XIV Online - Befutott a Dawntrail utolsó előzetese
gp Jövő hónap második napján érkezik a kiegészítő, az előrendelők azonban már június végén belevághatnak az új kalandokba.
-
Retro Kocka Kuckó 2024
lo Megint eltelt egy esztendő, ezért mögyünk retrokockulni Vásárhelyre! Gyere velünk gyereknapon!
Új hozzászólás Aktív témák
-
(An)Dante
őstag
Bog,
Az OLED kijelzőket nem a drágaságuk, hanem a túlságosan is rövid élettartamuk miatt nem használták eddig! Az OLED panelek gyártása rendkívül olcsó, mivel nyomtatásos technológiáva is létrehozhatók. Több siekres áttörés is született, de tévékben továbbra sem használják a paneleket, mert nagy fényerő mellett továbbra is csak párezer órát bírnak!
Ez az S88 kifejezetten szép és ha jó áron jön siker lehet. Remélhetőleg a BenQ-s srácok tudják, hogy mekkora számot lehet a cetlire írni..Ne arról írj amiről azt hallottad, hogy...
-
(An)Dante
őstag
[TECH]
A TFT kijelzők úgy jelenítik meg a képet, hogy a felbontásukhoz képest háromszor annyi úgynevezett subpixelt tartalmaznak melyek mindegyike külön-külön képes átereszteni vagy blokkolni a fényt (akárcsak a monokróm kijelzőknél) tehát egy képpont három subpixel-ből áll, melyek felett rendre Piros-Zöld-Kék színszűrők vannak. A TFT panel háttérvilágítását magas fényű (és relaítve magas fogyasztású) fehér LED-ekkel biztosítják. Azonban a Piros-Zöld-Kék színszűrők a fehér fényű háttrévilágítást csak részben engedik át, rebdben annak 30%, 59% és 11% mértékben. Mivel midnen színszűrőből pontosan ugyanannyi van ezért azt lehet modnani, hogy legjobb esetben is (teljesen fehér kijelző) csak a háttérfény harmadát engedi át, míg sötét képek megjelenítésekor a háttérfény csak igen kis része hasznosul. Pl. egy világoskék kijelző a háttréfény 33.3%-anák (területileg csak ennyi a kék subpixel a többi pedig teljesen zárt) 11%-át (mert a kék színszűrő a háttérfény ekkora részét engedi át), vagyis alig 3.6%-át engedi át, a többi csak meddő teljesítmény! Ezen túlmenően a TFT kijelzők gyártása drága, mivel a ''normál'' folyadék-kristályos kijelzőre speciális színszűrő réteget kell felvinni, majd a hátoldalára LED-es háttérvilágítást is kell szerelni, melytől vastag lesz.
- Drága éa bonyolult gyártani (szinszűrő felvitele, háttérvilágítá hozzáadása)
- Vastag a kiegészítő elektronika miatt
- Fogyasztása független a kijelzett tartalomtól (teljesen sötét képnél is ugyanakkora)
- Kontrasztaránya kicsi, mert a subpxielek nem tudják tökéletesen elzárni a háttérfényt
- Emiatt nem képes sem tökéletes fekete sem fehér szín előállítására
- Lassú, mert a folyadékkristály polarizálása időigényes (millisec nagyságrendű)
- Látószöge kisebb, színei elúsznak
+Magas az élettartama
Az OLED kijelzők ezzels zmben teljesen másképp működnek! Természetesen itt is három subpixelből áll midnen képpont, azonban azok mindegyike külön-külön képes fényt kibocsátani, úgy lehet felfogni, mintha külön LED-ek lennének. Tehát itt nincs színszűrő és nincs háttérfény sem! Sötét képek megjelenítésekor a LED subpixelek nem világítanak, tehát a fogyasztás majdhogynem nulla, míg teljesen fehér kép megjelenítésekor valamennyi subpixel világít, de mivel nincs színszűrő ezért az előállított fény 100%-a hasznosul, tehát ilyenkor is közel harmada a fogyasztása az azonos fényerejű TFT panerlhez képest! Tehát a kijelző fogyasztása a kijelzett tartalom függvényében változik. Az OLED kijelzők gyártása rendkívül olcsó, mivel nyomtatásos technológiával készülnek, vagyis egy hordozórétegre ''nyomtatják'' a subpixeleket, valamaint a szükséges ''vezetkékeket'' is, nincs szügég utólagos elektronika ráépítésére sem háttérvilágítás hozzáadására így sokkal vékonyab is:
+ Olcsó gyártani
+ Ugyanlyan fényerő mellett max. 33%-a fogyasztás
+ Kijelzett tartalomtól függő dinamikus fogyasztás
+ Rendkívül nagy a frissítési ideje (nanosecundum nagyságrendű)
+ Nagy a kontraszt aránya
+ hatalmas a látószőge
+ Képes teljesen fekete és hófehér színek leőálíltására is
+ Vékony
- A szerves kijelző élettartama nagyságrendekkel rövidebb TFT társainálNe arról írj amiről azt hallottad, hogy...
-
(An)Dante
őstag
válasz
Viktor0610 #37 üzenetére
Viktor0610,
Az OLED panelek élettartamának növelése több gyártó számára is igazi kihívás. Jelenleg a legfejlettebb gyártási technológiát a Cambridge Display Technology alkalmazza. 100cd/nm fényerő mellett, mely mobilokban már bőségesen elegendő az átlag élettartamuk színkomponensenként:
- Vörös: 500.000 óra
- Zöld: >600.000 óra
- Kék: 150.000 óra
Az élettartam azt az időperiódust jelenti, amennyi idő alatt a fényerő a felére csökken. Mint látható nem egyszerre öregszenek a színkomponensek, tehát időnként kalibrálni kell! A legtöbb OLED gyártó jelenleg nem rendelkezik ilyen paraméterekkel, ezeknek talán negyedével büszkélkedhetnek, tehát annyira már nem kell félni, hogy hamar kipusztul az OLED panel.
Tévékben megszokott 400cd/nm fényerő melett ezek az értékek már nem ilyen rózsásak:
- Vörös: 31.200 óra
- Zöld: >40.000 óra
- Kék: 9.400 óra
A TFT panelekben használt LED háttérfények akár 1.000.000 órát is bírnak, tehát a legfejlettebb gyártási technikák esetén a kék komponens élettartamának több, mint hatszorosa, de az elérhető panelek esetén ez az érték hússzorosnál is nagyobb!
[Szerkesztve]Ne arról írj amiről azt hallottad, hogy...
-
(An)Dante
őstag
válasz
Viktor0610 #41 üzenetére
''időnként kalibrálni kell''
Mivel a színkomponensek nem egyszerre öregszenek, vagyis a kék sokkal hamarabb eszít a fényerejéből, mint pl a zöld vagy a vörös amiatt pl a kék színt külön erősíteni kell időnként a többihez képest, hogy ne tolódjon el nagyon a kijelző képe a sárgás (zöld+vörös) iránybaNe arról írj amiről azt hallottad, hogy...
Új hozzászólás Aktív témák
ma Az új, elegáns kivitelű BenQ-Siemens modell sikeres lehet a felsőbb kategóriákba.