Hirdetés
- iPhone topik
- Samsung Galaxy S24 Ultra - ha működik, ne változtass!
- Folyamatos vérnyomásmérést kínál a Huawei Watch D2
- Motorola Edge 50 Neo - az egyensúly gyengesége
- Samsung Galaxy S23 és S23+ - ami belül van, az számít igazán
- Samsung Galaxy A54 - türelemjáték
- Motorola Edge 50 Ultra - szépen kifaragták
- Stílussal és friss szenzorokkal futott be a Huawei Watch GT 5
- Google Pixel 9 Pro XL - hét szűk esztendő
- Apple Watch Sport - ez is csak egy okosóra
Hirdetés
-
Végre a Logitech is bemutatott egy analóg klaviatúrát
ph A dolog már eléggé időszerű volt, mindenesetre a három színben készülő, TKL-es megoldás nem dúskál a hobbistáktól ellesett okosságokban.
-
SWORD ART ONLINE Fractured Daydream - Elindult a nyílt teszt
gp Az open béta rajtjával együtt a készítők egy hosszabb gameplay videóban magyarázzák el, hogy mire számíthatunk a játéktól.
-
Kidobja a Slacket a Disney
it Miután több mint 1 TB céges adatot szivárogtattak ki egy hackertámadás után, a Disney úgy döntött, hogy beszünteti a Slack használatát.
-
Mobilarena
A legtöbb kérdésre (igen, talán arra is amit éppen feltenni készülsz) már jó eséllyel megtalálható a válasz valahol a topikban. Mielőtt írnál, lapozz vagy tekerj kicsit visszább, és/vagy használd bátran a keresőt a kérdésed kulcsszavaival!
Új hozzászólás Aktív témák
-
Abu85
HÁZIGAZDA
válasz Löncsi #10163 üzenetére
Nem, ezen a grafikonon négy adat van. Tranyók, órajel, energiafelvétel és IPC. Azt mutatja, hogy Moore trövénye és a Dennard Scaling hogyan változik. Moore törvénye láthatóan él, de a többi az erős skálázhatósága megfeneklett. Ez napjaink legnagyobb problémája, hogy azok a szabályok már nem használhatók, amelyekre a 2000-es évek elején, illetve azelőtt a chipek tervezése épült. Ez hozta el a többmagos processzorokat is, de minél közelebb kerülünk a CMOS határaihoz, annál erősebbek a fizika törvényeiből eredő limitációk. Pontosan ezért megy mindenki a heterogén többmagos fejlesztések irányába. Most, hogy a Dennard Scaling ennyire lapos grafikont mutat új elvek szükségesek a chiptervezésben. A teljesítmény növelésének egyetlen módja az maradt, ha a lapka átlagos pJ/FLOP aránya egyre kisebb.
Olyan nincs, hogy 3D-s tranyóelhelyezés. Már a planáris tranzisztorok is 3D-sek. Ez csak egy marketingszöveg. Ennek a neve valójában FinFET. Az Intel azért vezette be, mert el akarják kerülni a SOI használatát. Idővel persze elkerülhetetlen lesz, de egyelőre jóval több cég készít bulk wafert, így addig kell húzni ezt, ameddig lehet. A fenti problémát nem oldja meg a FinFET sem, sőt még az FD-SOI melletti FinFET sem fogja. Az egyetlen út az adott lapka pJ/FLOP arányának a csökkentése. Ezt jelenleg két módon lehet. Követni Pollack szabályát, ami a jóval egyszerűbb processzormagokra való tervezést próbálja előtérbe helyezni. Ilyenkor az adott processzormag kisebb lesz, így több fér bele egy adott tranyóbudgetbe, és azzal, hogy a különböző bonyolult feldolgozó logikákat (pl.: out-of-order helyett in-order rendszer) egyszerűsítik csökken a pJ/FLOP érték. Ezzel a teljes lapka throughput teljesítménye növelhető, cserébe viszont drasztikusan esik az egy szálon elérhető teljesítmény. A másik opció a heterogén többmagos felépítés, vagyis a lapkában két célirányos megközelítés lesz a magokra, azaz LOC és TOC dizájn. Az előbbi magok a hagyományos értelemben vett processzormagok, vagyis továbbra is a késleltetésre érzékeny feldolgozás az elsődleges feladatuk, így alapvetően gyúrnak az egyszálú teljesítményre, míg az utóbbi magok lényegében megfelelnek a lapka IGP részének, vagyis kifejezetten a throughput terhelést igényeit tartják szem előtt. Ezzel a módszerrel a processzormagok pJ/FLOP értéke nem csökken jelentősen, de az IGP ezt kompenzálja, így az átlagolt érték már csökken, ezenkívül megmarad a magas egyszálú teljesítmény is. A hátrányok a LOC és TOC dizájnnal ott keletkeznek, hogy eléggé meg kell változtatni a programozási szokásokat, illetve úgy kell tervezni az IGP-t, hogy az a rendszer szerves része legyen, és ne csak egy kiegészítője. Ez az oka annak, hogy az AMD a GCN-t már úgy tervezte, hogy ugyanazokat a 64 bites pointereket kezelje, amelyeket az AMD64-es processzormagok. Ugyanez lesz a Larrabee integrálásával is, illetve az NV Maxwell is erre tart, csak nyilván ARM alapokra építkezve.
[ Szerkesztve ]
Senki sem dől be a hivatalos szóvivőnek, de mindenki hisz egy meg nem nevezett forrásnak.
Új hozzászólás Aktív témák
A topikban az OFF és minden egyéb, nem a témához kapcsolódó hozzászólás gyártása TILOS!
MIELŐTT LINKELNÉL VAGY KÉRDEZNÉL, MINDIG OLVASS KICSIT VISSZA!!
A topik témája:
Az NVIDIA éppen érkező, vagy jövőbeni új grafikus processzorainak kivesézése, lehetőleg minél inkább szakmai keretek között maradva. Architektúra, esélylatolgatás, érdekességek, spekulációk, stb.
- Pcie 5.0 ATX 3.0 12Pin - 16Pin Moduláris Tápkábelek És Adapterek 12VHPWR Egyedi Harisnya Nvidia
- PowerColor Red Devil RX 6700 XT 12GB GDDR6 használt videokártya 1 év garanciával!
- Gigabyte RTX 2070 Super 8GB GDDR6 256bit!!! Beszámítok, Posta az árban!!!
- Nvidia Quadro P400/ P600/ P620/ P1000/ T1000 - Low profile (LP) + P2000 5Gb, RTX 4000 8Gb
- BESZÁMÍTÁS! ASUS STRIX GeForce RTX 3090 24GB GDDR6X videokártya garanciával hibátlan működéssel
Állásajánlatok
Cég: Ozeki Kft
Város: Debrecen
Cég: Ozeki Kft
Város: Debrecen