- Magisk
- Bivalyerős lett a Poco F6 és F6 Pro
- Apple iPhone 15 Pro Max - Attack on Titan
- Szimpatikusnak tűnik a T Phone új generációja
- Xiaomi 13T és 13T Pro - nincs tétlenkedés
- Realme GT Master Edition - mestermunka
- iPhone topik
- Bemutatta első fejhallgatóját a Sonos
- Samsung Galaxy A34 - plus size modell
- Samsung Galaxy Z Fold5 - toldozás-foldozás
Hirdetés
-
Bivalyerős lett a Poco F6 és F6 Pro
ma Kínában más néven már startoltak, az európai árak magasabbak, de elviselhetők.
-
Retro Kocka Kuckó 2024
lo Megint eltelt egy esztendő, ezért mögyünk retrokockulni Vásárhelyre! Gyere velünk gyereknapon!
-
Akciófigyelő: Humble Games Bundle - Nightdive FPS Remasters
gp Számos remek játék szerezhető be PC-re az elkövetkező több mint húsz napban.
-
Mobilarena
Ez itt, az elektronikával hobbiból foglakozók fórumtémája.
Lentebb összegyűjtötttem néhány elektronikával kapcsolatos, hasznos linket.
Új hozzászólás Aktív témák
-
And
veterán
Véletlenül nem a mágneskapcsolóra kötött RFI-szűrőre gondolsz? A TCP-ben emlékeim szerint ez az egyetlen kondenzátor, de ha így alaphelyzetben rámérsz, az a biztos. Volt ilyen magyar pákám is, de az első születésnapját sem érte meg. (Még mindig nem sok értelmét látom, mert ha van fogyasztó, amelynek szinte abszolút mindegy, hogy AC - hálózati frekvenciával - vagy DC, akkor az a fűtőszál meg az izzólámpa.)
-
And
veterán
Elismerem, ez egy elfogadható érv. A Weller WTCP-S leírása ([link]) viszont ezt írja:
''The Magnastat soldering iron TCP-S* is electrically isolated from mains and operates
with a protective low voltage of 24V AC or DC.''
Soros kondenzátor sincs benne, csak az a bizonyos 10nF-os szűrés a kapcsolóelemen. Úgyhogy most már tényleg nem tudom, mi a helyzet. -
And
veterán
Hogy Neked melyik lenne jó, az attól függ, mire kell. Azonos feszültséget sima komparátorral nem tudsz detektálni, mivel a komparáló (visszacsatolás nélküli) műveleti erősítő a két bemenete közötti fesz. különbséget a saját nyílthurkú erősítésével (nagyságrendje akár 10^5...10^7) felszorozva adja vissza a kimenetén. A gyakorlatban ezért nagyon kicsi bemeneti feszültségkülönbség már valamelyik tápfesz felé teljesen kivezérli az opamp kimenetét. Szóval nulla különbséget máshogy kell érzékelni: például két további műv. erősítős fokozattal, amelyből az első egy lineáris erősítő (különbséggel arányos jelet adó, kivonó áramkör), a második pedig egy újabb komparátor. Ezekkel beállíthatod, hogy mekkora legyen az a még elfogadható különbség a két eredeti bemenőjel között, amelyet az utóbbi komparátor 'nullának' detektál.
A referenciapont természetesen változhat, hiszen az opamp mindkét bemenete nagyimpedanciás, és csak viszonyítás kérdése, hogy melyik pontot tekintjük ''bemenetnek'', és melyiket ''referenciának''. A kettő fel is cserélhető, ekkor a komparátor kimeneti jelének fázisa megváltozik (lásd előbbi link, 4. ''Basic Comparator Operation'' ábra). -
And
veterán
válasz _Petya_ #4351 üzenetére
Ilyenkor célszerű volna végignézni legalább egy vezérlővonal teljes útjában a jelszinteket: kezdve a portkimenettel, majd a 74LS245 és az ULN2803 kimenetén is.
Kérdések: a 74-es buszmeghajtó /E-bemenete (19-es láb) miért nincs fixen 0V-ra kötve? (Van itt értelme a kimenet tiltásának? Ha a 74LS kimenete nagyimpedanciás lesz, az ULN tranzisztorai úgyis lezárnak.) Vagy az egész 74LS csak ezért kell? Elvégre az ULN2803 eleve TTL-szintű meghajtásra van tervezve, a párhuzamos porton meg olyan szinteket kapsz.
Az ULN 10-es lábán miért van az a (Z- vagy Schottky ?) dióda? Egyszerűen a tápra köthetnéd. -
And
veterán
válasz Peter789 #4356 üzenetére
Szerintem ez a megoldás több sebből is vérzik:
- A 74H-sorozatnál a 74AS elvileg gyorsabb ([link], [link]), bár a sebesség és a jelterjedési idő elég sok tényező függvénye, az adatlapokon is adott feltételek mellett mérhető min/max értékeket adnak. Ettől függetlenül ilyen sebességű működéshez lehet, hogy inkább ECL-áramköröket illene használni.
- A szimpla IR-ledek és szenzorok tényleg kevés valószínűséggel működnek sokszáz MHz-en (a 100Mbps sebességű rézalapú ethernet átvitelekhez a fizikai rétegben igényelt sávszél sincs 100MHz, csak annak a töredéke).
- Próbálj meg alkatrészboltban pl. 400 MHz-es kvarcot venni . Általában már a sokszor 10 MHz értékűeket is valamilyen alapharmonikus többszörösére hangolva kell használni (hangolt oszcillátorban). A FOX pl. gyárt igen magas alapfrekvenciáig kvarckristályokat, de 200 MHz felettit már ott sem látni, és a 200 MHz sem egy gyakori példány.
- 1..2pF-os kondenzátorokkal is lehet dolgozni, de az még SMD-vel sem olyan egyszerű: a szórt kapacitások értéke nagyobb lehet a névleges értéknél.
- Az alkatrészek több helyen is eléggé kevéssé specifikáltak. Lásd a már említett IR led és szenzor, meg az a bizonyos hagyományos dióda.
- A hálózati interfész TX(-) vonala a rajzon valahol nagyon eltűnik..
- Ha működne is, a hatótávja eléggé behatárolná a gyakorlati használatot.
#4357: Végigmértél már egy vonalat, amikor alacsony volt a relék feszültsége? Vagy az ULN-bemenetekig minden stimmel? -
And
veterán
válasz _Petya_ #4361 üzenetére
Annyi látszik, hogy valami bibi van a 74LS245 (245?) környékén. Az ULN bemenete felé 1mA körüli áram folyik vezérléskor, az nem ültetheti le a 74LS kimenetét ennyire. Én még rámérnék arra a bizonyos /OE (19-es) lábra, hogy azon mi mérhető normális működés és hiba esetén.Arra a bemenetre ugyanis az ültetési rajzod és egy korábbi hsz-ed szerint bazinagy (22 sec) időállandójú RC-tag van kötve, ami valamiért nem szimpatikus. Írtad, hogy ezzel akarnád lassítani a kimenetek engedélyezését, de nekem ezek akkor is túlzottan nagy R ill. C értékeknek tűnnek. Ráadásul azt is említetted, hogy ha fennáll a hiba, akkor az összes csatornán, ami ismét csak azt valószínűsíti, hogy a 74LS kimenetek engedélyezése körül van valami gond. Lehet, hogy a port bekapcsoláskor jelentkező tranziensét más módon kellene orvosolni. Pl. az /OE-lábat vezérlő jel fázisát egy külön tranzisztoros fokozattal megfordítani, és annak a báziskörében játszani RC-s időzítéssel (az /OE úgyis magas szintnél tiltja a kimeneteket, a port alapállapota pedig - a tranzienstől eltekintve - szerinted is az alacsony szint.)
-
And
veterán
Ilyen formában nem tudod közösíteni. De említettem már neked korábban, hogy a PIC16-családnál általános a PortB-inputok programozható belső felhúzó ellenállása. Ha ezt - általában az OPTION regiszter 7. bitjének törlésével - bekapcsolod, a bemenetnek állított PortB lábakra egy-egy nagytértékű belső, Vcc felé húzó ellenállás kapcsolódik, így a külső ellenállásokat el lehet hagyni. Viszont ekkor a jumpereket a Vss és a portláb közé kell kötni, és ha egy jumper nincs a helyén, a bemenetet 1-nek fogod detektálni (hisz a nagyimpedanciás bemenetet a programozható ellenállás a pozitív táp felé húzza), a rövidzárat rátéve pedig 0-nak.
-
And
veterán
válasz _Petya_ #4368 üzenetére
- L1, L2: arról lehet szó, hogy az egyiket fektetve, a másikat meg állítva ültették be (feltételezve, hogy az ültetési rajzot nézted Te is ). Az L1 értéke különben nem tűnik kritikusnak, lévén az USB +5V -os ágára csak egy FB (ferritgyöngy) nevű pici induktivitást szoktak tenni. Az L2 érdekesebb, lévén az a DC-konverter kelléke.
- Szerintem 1/4W -os bőven elegendő, de talán még kisebb is. Ennek az egész áramkörnek nem lehet túl nagy a fogyasztása, a DC-konverter pedig - aminek a bemenetén az R3 van - csak a 13V körüli értékű égetőfeszültség (Vpp) előállítására szolgál.
- Lehet, hogy eredetileg valóban germániumdiódákat takart ez a jelölés. De ilyeneket szvsz. csak a rajtuk létrejövő alacsonyabb feszültségesés miatt alkalmaztak, úgyhogy egy akármilyen kisjelű Schottky-dióda is megteszi helyettük, pl. a DC-konverter kimenetén is alkalmazott 1N5819-es, vagy a BAT46. -
And
veterán
válasz Peter789 #4382 üzenetére
Hinnye, elég vaskos adatlapok tartoznak hozzájuk . Node, a soros port lábait szerintem jól kötötted: a nevük nem teljesen egyezik a két adatlapon, mivel más a gyártó, de a funkciójuk ugyanaz. A CS4816-nál i2s-módú átvitelt állítottál (15 és 19-es pin-ek segítségével), ezért célszerűen a D/A-nál is kötheted fixen az FMT (15-ös) pint a GND-re.
A De-emphasis -t pedig szvsz. nem kell használnod, a DAC 13-as lábát is GND-re húzhatod. Ez egyébként az utóelnyomást jelenti, de itt nincs sok jelentősége, mivel Te kész jelet használsz, amelynek a kódolásakor úgysem alkalmazták e művelet inverzét, az előkiemelést (avagy pre-emphasis -t). Tipikus átviteli karakterisztikáit a DAC adatlapjának 8-9. oldalán találod. Tisztán analóg átvitelnél használják előszeretettel a pre- / de-emphasist párban a jel/zaj viszony növelésére: pl. az FM-műsorszórásnál, magnóknál, de a lemezjátszók RIAA-korrektora is az utóelnyomást szolgálja. -
And
veterán
- Alig egy ezres körül márni kapni 3+1/2 digites 200mV-os panelműszert ([link]), ezzel, meg egy soros feszültségosztó potméter + ellenállás kapcsolással megoldható, hogy látszódjon a potméter helyzete mondjuk 0-100 [mV] között.
- Szinte akármilyen kisjelű npn-bipolár vagy n-csatornás mosfettel (pozitív vezérléshez) kivitelezhető: BC182, BC547, BS170, stb.. Mindegyik elbír minimum 1-200mA kollektor- v. draináramot, az pedig több ledsornak is elegendő.
- Attól függ, mire kell. Rá lehet kötni, de az IC bemenetét illik egy nagyértékű ellenállással a nyomógombbal rákapcsolandóval ellentétes tápág felé húzni, hogy akkor is stabil szint legyen a kapu bemenetén, ha a gomb nincs megnyomva. Ha más extra is kell, pl. szűrés v. prellmentesítés, akkor lehet trükközni.
- Lehet, de további 1-2 komparátor fokozat kell hozzá. Pl. a múltkor linkelt oldalról: [link], ezt kiegészítheted egy további komparátorral úgy, hogy a neminvertáló (+) bemenetét a bemenő feszültségre (a rajzon egy potméter csúszkája szimbolizálja) kötöd, hasonlóan az 1B jelű fokozathoz, az invertálót pedig a V-ref2 -es referenciára. Ez a harmadik komparátor magas kimenettel jelezni tudja, ha az 'ablak' felső limitjét haladja meg a bemeneti feszültség, az alsó limit alatt pedig mindkét kimenet alacsony szintű lesz. Így már egyértelműen jelezhető a bemeneti potenciál két referenciához viszonyított nagysága. -
And
veterán
válasz CPT.Pirk #4391 üzenetére
''A kisebbik 117W-os Pd vel rendelkezik, ebből indúltam ki, ..''
Szerintem rossz megközelítés a max. disszipációból kiindulni. A végfokozat tápfeszültsége és a tranzisztorok áramhatára már sokkal érdekesebb lehet. Mellesleg erre az erősítőre 65W / 8ohm (illetve 85W / 4ohm) maximális effektív kimenőteljesítményt írnak csatornánként, de még a kissé túlzó ebay-felhasználók is 200W-osnak említik. -
And
veterán
válasz Peter789 #4404 üzenetére
Működés közben rámértél az RXSEL0/1 pinekre, hogy tényleg a megfelelő szintek vannak-e rajtuk? A bemenetet az RXSEL[1:0] által meghatározott inputra kötötted?
A TXSEL-lábakat meg miért kellett jumperelni, ha egyszer a TX-et nem viszed sehová? Utóbbiakról különben is azt írja az adatlap, hogy ha nincs használva a TX-passthrough, akkor az egyik nem használt bemenetre kell állítani a TXSEL[1:0] bemeneteket. Nem tudom, hogy számít-e valamit, de az előző verziónál bemenetnek fixen az RXP0-át választottad ki, a TXSEL1/0-esen meg az RXP3-bemenet TX-re küldését állítottad be.
[Szerkesztve] -
And
veterán
Még mindig nem írtad le, hogy ez a komparátorosdi végülis milyen célt szolgálna. Pedig lehet, hogy úgy egyszerűbb volna megoldást találni. Két, független kimenettel rendelkező és eltérő referenciafeszültségű komparátorral már 3 külön tartományt lehet megkülönböztetni, de a három lehetséges állapotot nem három egyedi kimenet fogja leírni, hanem pl. a két komparátor kimenetének lehetséges három kombinációja. Tehát minden attól függ, hogy milyen kapcsolás v. logika fogja figyelni az állapotokat, és az milyen / hány darab inputot igényel.
Felhúzóellenállás: maximális értékét a vezérelt áramkör (kapu, µC, opamp / komparátor stb. bemenete) bemeneti árama v. impedanciája szabja meg, és ez igen tág határok között változhat. Sima TTL-kapuk bemenetén akár 1.6mA is folyhat alacsony szintnél, az LS-TTL családnál ez 0.4mA. Egy általános mikrokontroller digit portjának bemenőárama 1µA alatti, egy mosfetes opamp bemeneti ellenállása pedig GΩ feletti érték is lehet. Egy natúr TTL-kapu bemenetét nyugalmi állapotban a GND-felé húzó ellenállás maximális értéke kb. 500Ω-ra adódik, mivel az alacsony szinthez tartozó bemenőfesz. legfeljebb 0.8V lehet. A pozitív táp felé felhúzónak viszont már néhány kΩ-ost használhatunk, mert magas szintnél a bemeneti áram az előbbinél sokkal kisebb. Egy kontrollerhez pedig néhányszor 10-100 kΩ nagyságrendű felhúzást is tehetünk. -
And
veterán
4074 adatlap: [link]. Az alacsony szintnél mérhető kimenőfesz maximális értéke 50mV körüli, táptól függetlenül, a magas szint pedig minimum Udd-50mV. Természetesen ez mindkét esetben csak alacsony terhelőáramnál (<1µA) igaz. Egy ilyen kapu bemenete felé tipikusan pA-nA nagyságrendű áram folyik, tehát ha kizárólag további cmos-kapukkal terheled a kimeneteket, akkor a gyakorlatban csak Vdd, Vss közeli értékeket mérhetsz rajtuk.
Ha 3V-ot mérsz alacsony kimenőszintnél, akkor a kimeneten már jelentős áram folyhat a Vdd felé. -
And
veterán
Ez van, ha az ember kikapcsolt képekkel netezik a melóban. Összekevertelek Petyával , sorry. Azért érdekel a dolog, mert mi is belefognánk ilyen ICD2-klón utánépítésbe, de ezek a hobbielektronika.hu -n lévő verziók finoman szólva nem túl bőségesen dokumentáltak, ill. az 'első' verzió ([link]) még a leírása szerint is stabilitási gondokkal küzd. Nem derül ki például, hogy a rengeteg 100nF-os hidegítéstől vajon megszűnik-e a probléma. Tehát ha valakinek van bővebb, lehetőleg első kézből származó infója, tapasztalata bármelyik utánépített USB-s ICD2-ről, akkor legyen oly szíves, írja meg..
-
And
veterán
Az miért baj, ha csak a 16F877A kapható? Ha jól tudom, teljesen kompatibilis felülről a hagyományos 877-tel, a régebbi verzióra írt programok minden változtatás nélkül futnak az A-jelű procon, ezért nem is kapott külön típusjelet. A 877A plusz komparátorai és a programozható referenciaforrása defaultban tiltva vannak, így az érintett portlábak funkciója alapesetben ugyanaz marad.
-
And
veterán
válasz kicsitomi88 #4490 üzenetére
(Akkumulátorok / elemek kapacitásának már a mértékegysége is más, mint a kondenzátorok kapacitásáé. Utóbbit kicsit jobb multiméterek már - ugyan nem túl magas értékig - képesek mérni, az akkukapacitás mérési módszere viszont ettől teljesen eltérő. Azt nem lehet úgy meghatározni, hogy egy akármilyen akkura rátesszük a két mérővezetéket, a DMM meg pillanatok alatt kiírja az értékét.)
-
And
veterán
válasz CYBERIA #4529 üzenetére
Ha egy ideális op-amp invertáló és neminvertáló bemenete közé nullánál nagyobb feszültséget kapcsolsz, akkor mindenképp valamelyik tápágra 'kiül' a kimenete, hisz a nyílthurkú erősítése végtelen nagy, de még egy valóságos műv.erősítőé is tíznek a sokadik hatványa körül alakul. Hogy melyik táp felé mozdul, azt a feszültség polaritása határozza meg: ha a noninvertáló (+) bemenet feszültsége lesz pozitívabb, akkor a pozitív tápfeszültség lesz mérhető a kimeneten.
[Szerkesztve] -
And
veterán
válasz (Bundás) #4538 üzenetére
Végülis belinkelted magadnak az egyik lehetséges megoldást, az anyacég német oldalain lévő leírásban pedig szerencsére bennevan a panel rajza is: [link]. Más kérdés, hogy az a hangmodulátor IC (HT8950), ami köré az egész épül, honnan szerezhető be. A kész áramkör ára sem olyan egetverő, Conrad-hoz képest .
-
And
veterán
válasz (Bundás) #4540 üzenetére
Házilag készítve sem jönne ki nagyon olcsón, és még macera is lenne vele.
Igen, saját végfokot (LM386) tartalmaz, elég csak hangszórót kötni rá. A kimeneti teljesítmény a gyakorlatban ezt a belső végfokot jellemzi, bár az adatlapja szerint az 12V-on (legnagyobb megengedett tápfesz) is 1,2W körül lehet 4Ω terhelésen. Ha 'nagy' hangerőt szeretnél elérni, mindenképp ilyen kisimpedanciás, kellő terhelhetőségű hangszóró kell hozzá, vagy egy külön erősítőre kell kötni a kimenőjelet.
Fejhallgatós-torzítós témát sajna nem ismerem. -
And
veterán
válasz Xantomas #4610 üzenetére
Pozitív élre induló monostabil 555-tel: [link], innen: [link]. Persze ehhez is kell valamilyen indítójelet találnod. 5 mp-es késleltetéshez R1=220kΩ és C=22µF. Az 555-ös időzítő max. 200mA kimenőáramot tud biztosítani a 3-as kimenetén, így ha az áramköröd ennél kevesebbet fogyaszt, még kapcsolótranzisztort v. relét sem kell utána tenned.
-
And
veterán
válasz dagijoe78 #4668 üzenetére
Könyv: Dr. Madarász L.: A PIC16C mikrovezérlők (GAMF jegyzet, a ChipCad talán forgalmazza), Dr. Kónya L.: PIC mikrovezérlők alkalmazástechnikája. Javasolt még az egyszerűbb 8 bites flash-típusok adatlapjának böngészése kezdetnek: 16F84, 16F628, stb.
Linkek: [link], [link], stb.
Program: pl. MPLAB IDE (ingyenes ASM-fejlesztőkörnyezet a Microchip-től, [link]), egyéb fordítók, programozóhardverek szoftverei, stb. -
And
veterán
válasz jolti05 #4672 üzenetére
''Mi az a BE? Oda m1 a mikrofon?''
Így van. Valahogy így: [link] (R1 ellenállás elektret mikrofonkapszula esetén kell).
''555...IC...oké, de milyen 555?''
Nagyjából tökmindegy, itt a típusszám előtti ill. utáni betűjelek a gyártóra, tokozásra és a kivitelre utalnak, de a lényeg ugyanaz marad (pl. NE555).
A4027: 4027-esként kérjed, és kapni is fogsz . (CMOS flip-flop, pl.: CD4027)
A relé az relé, vagy jelfogó. Esetedben DC 12V-os a behúzótekercs működtető feszültsége. A rajzon a 'kimenet' ennek a bizonyos relének az egyik normál állapotban nyitott (NO) érintkezőpárja: ha a relé meghúz, azon a két érintkezőn rövidzár lesz mérhető.
Kézi fúró: én nagyobb hipermarketekben v. barkácsáruházakban próbálkoznék, néha nagyon olcsón (párezer Ft-ért) be lehet szerezni ilyen kisebb, külső adapterről működő hobbi fúrókészletet, mindenféle kiegészítőkkel (fúrószárak, maró- és polírozófejek, stb.). -
And
veterán
válasz jolti05 #4674 üzenetére
''Tehát boltban azt mondom, 12V-os relét szeretnék, és kapok? Egyáltalán maga a relé csak a téglalap?''
Igen és igen, a dióda és a tranzisztor már külön alkatrészek, mint az a nyákrajzról is kiderül.
A behúzótekercs feszültsége csak az egyik specifikálandó adat (az első linkeden épp egy 5V-os példány szerepel) egy relénél. A maximálisan kapcsolt áramot / feszültséget és az érintkezők számát Neked kell tudnod. Vagyis kérdés, hogy mit szeretnél ezzel az egész tapskapcsolóval működtetni. A kivezetések száma épp az érintkezők számától és típusától függ. Az utolsóként linkelt Omron például szintén 12V-os (működtetésű), és egy váltó (morze-) érintkezőt tartalmaz, amelynek 3 kivezetése van. Az érintkezők logikai rajza a tokozaton is rajtavan, de a mellékelt adatlapon is szépen le van írva: van egy közös láb (COM), ami alapállapotban (behúzótekercs nincs feszültség alatt) az NC, működtetett állapotban pedig (a működtető tekercsre 12V DC kapcsolódik) az NO kivezetéshez kapcsolódik. Maga a behúzótekercs a tok szélén lévő másik két kivezetésre van csatlakoztatva, ezek a lábak az adatlapon a tekercsek általános jelölésével vannak ellátva.
''Ez drága''..
Egy normális relé ára sosem volt filléres, mint egy vacak kisjelű tranzisztoré vagy egy ellenállásé. De párszáz Ft-ot ki lehet bírni, ha az ember néha épít ezt-azt. Jobb, ha hozzászoksz, ezek ennyibe kerülnek . -
And
veterán
válasz jolti05 #4676 üzenetére
Ez a kapcsolás pont arra való, amit írtál. Viszont ha valóban hálózati feszültségről működő lámpát szeretnél vele kapcsolgatni, akkor az erősáramú rész (relé és lámpa környéke) elkészítésére különös figyelmet fordíts, mer' életveszélyes lehet. Ha nem vagy biztos magadban, inkább bízd másra. Az IC-k nem használt kivezetéseit levagdoshatod, de ez tényleg barbárság . Ott a komplett nyákrajz, azon maximum a relét kell módosítani, ha nem kapsz pont olyan típust, vagy az nem képes az általad elképzelt terhelés kapcsolgatására. Vannak egészen pici nyákba ültethető relék is, de 230V-os fogyasztóhoz (terhelőáramtól függően) inkább valamivel nagyobb méretűt képzelj el, kb. mint az az előbbi Omron.
-
And
veterán
válasz jolti05 #4679 üzenetére
A kapcsolás feszültségerősítése nagyjából 10-szeres, ha jól látom. Potmétert azért nem látsz rajta, mert azt még a bemeneti pont előtt kell elhelyezni, feszültségosztóként. Nagyobb impedanciás, érzékeny fejhallgatókhoz való, szóval túl sokat ne várj tőle.
''Hangminőségre gondolom jó.''
Én erről nem vagyok meggyőződve (bár a ''jó'' elég tág és szubjektív fogalom), de szerintem nem is ez a célja . Érdekessége, hogy a 'végtranzisztorokat' a 741-es műveleti erősítő tápárama vezérli. Ha nem láttál még kettős tápfeszről működő kapcsolást, akkor tényleg nem sok erősítő rajzát láthattad idáig. Minden valamirevaló erősítő ilyen szimmetrikus tápról megy, ami a bemenőjel 0 pontjához képest +/- tápfeszültségeket takar. Ez jelen esetben praktikusan 2*3 db. sorbakötött 1,5V-os (vagy két lapos-) elemet jelent, a középső összekötési pontjukat 0V-nak kijelölve. -
And
veterán
válasz jolti05 #4681 üzenetére
Nem vagyok egy erősítőguru, ezt le kell tisztázni elsőre . Ez a potméter-hiány tényleg ennyire zavar? Képzelj el egy (kétcsatornás erősítő esetén természetesen ''sztereó'', azaz dupla, közös tengelyű) potmétert, lehetőleg logaritmikus karakterisztikájút, a kapcsolás bemenetén. Lehet pl. 10kΩ névleges értékű. A poti - szemből nézve - baloldali kivezetésére rákötöd az eredeti forrásjel ''földjét'', azaz a 0V-ot, a jobboldali kivezetésre magát a fix szintű jelet, a középső kivezetést (csúszkát) pedig elviszed az erősítő ''Be'' pontjára. Ezzel kész is a hangerőszabályozó. Valahogy így: [link].
Elemekhez: igen, de természetesen a ''0'' pontnál is össze van kötve a két soros lánc, csak azt a pontot tekintjük viszonyítási alapnak. Ha műszerrel rámérsz, a +/- tápfeszültségek között természetesen 9V-ot fogsz kapni, a ''nulla'' ponthoz képest a tápfeszültségeken viszont csak + ill. - 4,5V -ot.
Erősítők, pl. itt: [link] vagy itt: [link] találhatsz egy rakást, mindenféle kivitelben és minőségben. -
And
veterán
Villogó 555-tel: [link]. Ha R1=R2, a kimenőjel kitöltési tényezője 50%-os lesz. T=500ms periódusidőhöz például R1=R2= 47kΩ, C= 8,2µF. Az ellenállások értékével ez arányosan csökkenthető.
Opcióhoz: kivitelezhető pl. egy másik 555-ös (monostabil) segítségével: [link], #1-es rajz. Ennek a kapcsolásnak a 3-as lába kötendő az előző kapcsolás 4-es (reset) bemenetére. A relé és a többi cucc természetesen ekkor nem kell, illetve az astabil áramkör 4-es lábát sem szabad közvetlenül a tápra kötni. Ha a monostabil időzítése lejár, akkor reseteli az astabil villogót, és a kimenetét alacsony szintre húzza. Így ha a megadott időzítés (impulzusszám) után folyamatos világítás a cél, akkor a terhelést az astabil 3-as lába és a pozitív táp közé kell kötnöd, vagy egy PNP-kapcsolótranzisztort kell utána beépítened. Az 555 kimenete közvetlenül úgyis csak 200mA-ig terhelhető. A két 555-ös egy darab 556-tal helyettesíthető. -
And
veterán
válasz Hujikolp #4715 üzenetére
Mekkora árammal terhelnéd azt az akkut? Soros ellenállással ne nagyon probálkozz, hisz azon az áramtól függő feszültség esne, így nem állandó értéket kapnál a terhelésen. Vannak low-drop stabilizátorok 3V körül, vagy állítható kimenőfesszel, azok jók oda. A telefonok (általában) Li-akkujai úgyis pár tizedvolttal nagyobb feszültséget adnak le mint 3.6V, a névleges érték közelében már eléggé le vannak merülve.
-
And
veterán
válasz Hujikolp #4720 üzenetére
Ott micsoda az eredeti led, hová van kötve? Mert nagyon nem mindegy: egy pnp-tranzisztort az emitterhez képest csökkenő bázisfeszültség (illetve az annak hatására folyó bázisáram) tud nyitni. A kiindulási kapcsolás is azért készült úgy, mert a D1 led anódjának potenciálja 5V-ról lecsökken, amikor a led világít. A te rajzodon nem látszódik a D1 környezete, és arról nem is írtál. (Annak idején említettem, hogy a HDD-led kapcsolása akár alaplapfüggő is lehet, nálad meg azt sem tudjuk, miről van szó.)
Ha pont ugyanazok a körülmények, mint a kiindulási kapcsolásnál, akkor is két probléma van a te verzióddal: nem 4V-os táphoz lett kitalálva, ill. a terhelésnek (D2 led + R4) a tranzisztor kollektorkörében kellene lennie.
#4721: előtét-kalkulátorok: [link]. Kiindulási adatokhoz: nyitóirányú ledáram: 10..20mA, led feszültség: 1,8..3,5V (színfüggő, lásd pl. a #2063-as hsz-t).
''ha nem melegszik a led, akkor kell még nagyobb ellenálás, ha egy picit csak elszineződik?''
Qué? -
And
veterán
A digitek számának nincs köze a méréshatárhoz, az csak a mérési felbontást befolyásolja. Az ''alap'' műszernek mindig valamilyen állandó, alacsony értékű méréshatára van (3+1/2 digiteseknél általában +/-200mV), a méréshatár váltása pedig abból áll, hogy a bemeneti feszültséget olyan arányban osztjuk le, hogy az alapműszer mindig ebben a tartományban dolgozzon. 20V-os méréshatárhoz ennek megfelelően a műszer bemenetén 100-as osztásarány kell. Tipikus kapcsolás 7107-tel: [link], de hasonló LCD-s, 200mV-os panelműszer készen is kapható pl. az SOS-nél, egy ezres körül (megépíteni sokkal drágább lenne).
-
And
veterán
válasz zsiga667 #4776 üzenetére
1.) Természetesen .
2.) Lomex (a fénycsöveken/invertereken és a mikrokontrolleren kívül szinte minden), Chipcad (16F628A kontroller). A vezérlőpanel aprólékokkal, próbanyákkal együtt kijön mondjuk max. 2e-ből. Ehhez jön még a másik (fénycsővezérlő) panel, hacsak nem kizárólag ledekkel építed meg. A megadott teljesítményfetek kb. 1,5k-ból jönnek ki, az invertereket és a fénycsöveket meg gondolom úgysem alkatrészboltban veszed. Azt nem tudom, hogy ezek az olcsó inverterek a gyakori kapcsolgatást mennyire viselik hosszútávon.
A kontrollert pedig fel kell programozni, hisz az gyárilag csak egy 'üres' tok.
3.) Elvileg egyszerű, a MAX232-est kell kiváltani egy FT232-re. Ez egy ezres körül van, nagyobb gond, hogy nehezebben szerezhető be (pl. SOS Electronic), és csak SMD-kivitelben létezik. Ez a chip és a letölthető drivere egy virtuális soros portot hoz létre a PC-n.
A szimpla USB-COM átalakító kábelek is ilyen v. hasonló chippel működnek, de drágábbak.
4.) .. -
And
veterán
válasz Peter789 #4804 üzenetére
A régi 7660-as fordít polaritást, de csak 10V-ig működik.
A Microchip-nek is vannak +Ut --> -Ut (kapcsolt kapacitású) konverterei, amelyek jobb paraméterekkel (kisebb belső ellenállással) rendelkeznek, és 15 ill. 18V-os tápig használhatók, pl.: TC7662A/B, TC962. Sajnos a Chipcad árlistáján 'csak rendelésre' státuszban vannak, de meg lehet próbálni. Az előbbiek közül egyik sem stabilizált kimenetet ad. -
And
veterán
válasz kisninja #4822 üzenetére
SMD codebook: [link]. P1F: PZT2222A (gyakorlatilag közönséges 2N2222), valóban Motorola gyártmány.
Az A4 J2 kapac felirat a leírások szerint ([link], [link]) nekem nem teljesen egyértelmű. Az ''A4'' jel 10nF értéket jelölhet, de az akkor nemigazán lehet bipoláris. A ''J'' pedig 5%-os tűrést takarhat. -
And
veterán
válasz kisninja #4828 üzenetére
Egy ilyen kontroller ellenőrzése elég macerás. Szimpla DMM-mel fatális hibákat esetleg megtalálhatsz, pl. túl sok lábon mérhető rövidzár a Vdd-hez v. Vss-hez, olyanokon is, amelyeken nem kellene . A bennelévő program funkcióját csak Te ismerheted, tehát kipróbálnod is neked kell, más teljes értékű teszt itt nem nagyon képzelhető el. Végülis sokat már nem veszíthetsz vele. Van rá esély hogy túlélte, elvégre ezeket a procokat és portjaikat valamennyire védik a fesz. tüskék ellen, de az eredeti hiba pontos okát és következményeit mi sem látjuk a távolból..
Új hozzászólás Aktív témák
- antikomcsi: Való Világ: A piszkos 12 - VV12 - Való Világ 12
- Genshin Impact (PC, PS4, Android, iOS)
- Magisk
- Fellebbezett az EU-ban az Apple, amelyet kongói botrány fenyeget
- LEGO klub
- Call of Duty: Modern Warfare III (2023)
- Macska topik
- Mikrofon topic
- Garancia kérdés, fogyasztóvédelem
- Kerékpárosok, bringások ide!
- További aktív témák...
Állásajánlatok
Cég: Ozeki Kft.
Város: Debrecen
Cég: Alpha Laptopszerviz Kft.
Város: Pécs