Keresés

Hirdetés

Új hozzászólás Aktív témák

  • lev258

    veterán

    válasz mis69 #1372 üzenetére

    Szög esetén a a mozgást két komponensre kell bontanod (párhuzamos és merőleges) és ennek megfelelően kezelni.

    Ubuntu MATE 20.04, hobbi cayenne termesztő

  • lev258

    veterán

    válasz mis69 #1375 üzenetére

    Szög esetén a merőleges komponensű mozgást befolyásolja a Lorentz-erő pl. spirálissá válik a pálya.
    Valójában nem a merőlegesség a lényeg, hanem a vektoriális szorzás v és B között. Ennek van maximuma merőlegesség esetén. Úgy is felfogható, hogy a merőleges komponensre hat csak a mágneses tér.

    [ Szerkesztve ]

    Ubuntu MATE 20.04, hobbi cayenne termesztő

  • lev258

    veterán

    válasz mis69 #1380 üzenetére

    A mágnes erővonalai görbék, csak a pólus közvetlen közelében tekinthető valamennyire homogénnek. Épp ezért nem egyszerű megakadályozni, hogy belógó tér legyen, valamint a TV-ben az elektronok sugarasan kifelé haladnak (ferdén). Tehát mindig lesz erőhatás, csak a mértéke változó. A baj a kísérlettel az, hogy a véletlenül okozott túl erős tér akár maradandó torzulást is előidézhet, így nem fogja ezt kipróbálni senki a kedvedért.
    Egyébként igen, tudod torzítani a katódsugárcsöves TV képét egy mágnessel. Találsz róla videókat a youtube-on is.

    [ Szerkesztve ]

    Ubuntu MATE 20.04, hobbi cayenne termesztő

  • Jester01

    veterán

    válasz mis69 #1382 üzenetére

    Hű itt jó sok minden van. Nem lettem fizikus így csak mint lelkes amatőr írom az alábbiakat. Ha valami nem stimmel majd valaki remélhetőleg kijavít.

    A foton maga az EM hullám. Neki nem kell töltése legyen, sőt, ha lenne akkor elvinné a töltést valahonnan valahová és a megfigyelésekkel ez nem egyezik.

    Ami fénysebességgel megy annak megáll az idő illetve nulla méretűre zsugorodik az univerzum így egyszerre van mindenütt. Ez azért kicsit furcsa mert ha mindenütt van akkor mégis mitől nincs mindenütt :D

    Igen, a töltött de nem mozgó részecskék körül statikus elektromos mező van.

    EM hullám a gyorsuló töltésektől lesz, az egyenletes áramlástól nem.

    Az E=m*c^2 nem a teljes képlet, az fotonra pont nem jó. Ebben az m az a nyugalmi tömeg és álló részecskére igaz. Az általános képlet E^2=m^2*c^4+p^2*c^2 ahol p a momentum (lendület). Fotonra p=h*f/c. Behelyettesítva adódik a jól ismert E=h*f. Néha szokás a kicsit félrevezető "relativisztikus tömeget" bevezetni, mintha mozgó dolgok tömege nőne, de ez csak látszat és az előző egyenletből adódik ha a relativisztikus lendületet behelyettesítjük.

    Jester

  • Jester01

    veterán

    válasz mis69 #1384 üzenetére

    Az nem hullám hanem állandó mágneses mező. Elektromos mező pedig nincs ha feltételezzük, hogy a vezető összességében semleges.

    Jester

  • Jester01

    veterán

    válasz mis69 #1426 üzenetére

    az autóban ülő megfigyelő a kibocsátott hangot hangsebességűnek fogja mérni

    Nem fogja, mivel a hang a közeghez képest mozog hangsebességgel, és az autó is mozog a közeghez képest. A fény azért speciális mivel nincs szüksége közegre. Nemrég láttam egy jó videót róla (persze angolul).

    a lövedék 300 003 km/s-al fog haladni azaz átlépi a fénysebességet

    Ha elfogadtuk a relativitáselméletet akkor a sebességek nem simán összeadódnak.

    Jester

  • Jester01

    veterán

    válasz mis69 #1428 üzenetére

    a hullámterjedést ehhez a független közeghez képest mérnéd
    mivel az adott közeg határozza meg hogy milyen sebességgel tudják átadni egymásnak a részecskék az impulzust

    Így van. Éppen ezért a hangsebesség a közeghez képest lesz állandó. Ha te mozogsz a közegben akkor te más hangsebességet fogsz mérni.

    Ezt a hajóból nem 200 000 km/s-nak fogják mérni?

    Nem, a fénysebességet mindenki fénysebességnek méri. Ez a relativitáselmélet egyik kiindulási alapja. Az idő és a távolságmérést addig kalapáljuk, amíg ez ki nem jön belőle.

    Jester

  • hiperFizikus

    aktív tag

    válasz mis69 #1426 üzenetére

    A hibád itt van :
    10 000 km/s sebességgel haladó űrhajóból elindítunk egy fénysugarat. A fény sebessége nem 310 000 km/s lesz hanem 300 000 km/s.
    :((
    Bármit is csinálsz, a fény sebessége minden képen 300 000 km/s lesz, ha fejre állsz akkor is !
    :)

    A gázt is és a féket is egyszerre nyomni nem menő dolog !

  • hiperFizikus

    aktív tag

    válasz mis69 #1433 üzenetére

    Ha elméletileg egy űrhajót 299 995 km/s sebességre gyorsítunk és ebből a hajóból kilőjük az ember által leggyorsabban kilőtt lövedéket (NASA könnyűgáz-ágyú) ami 8 km/s akkor a lövedék 300 003 km/s-al fog haladni azaz átlépi a fénysebességet.

    he he

    A gázt is és a féket is egyszerre nyomni nem menő dolog !

  • luciferc

    őstag

    válasz mis69 #1432 üzenetére

    A kulcs ott van, hogy míg a klasszikus mechanikában a Galilei féle relativitási elvnél az idő abszolút és csak a tér relatív (vonatkoztatási rendszer függő), addig a speciális relativitás elméletben az idő is relatív, vagyis függ a vonatkoztatási rendszertől. És a kísérletek a speciális relativitás eredményeit igazolják.

    Ahhoz, hogy mérésről, például időmérésről beszéljünk, ahhoz órákat (meg mérőszalagokat is) szinkronizálni kell a különböző inerciális vonatkoztatási rendszerekben. Ez a szinkronizálás pedig a vákuumban terjedő fénnyel lehetséges, ami a specrel egyik posztulátuma szerint állandó minden inerciarendszerbeli megfigyelő számára. Ez a fénnyel való szinkronizálás automatikusan biztosítja egyrészt azt, hogy relatív az idő, másrészt a fénysebesség nagysága miatt kis sebességű inerciarendszereknél a végtelenül gyorsan terjedő információ (=abszolút idő) és a véges, de nagyon nagy sebességű fénnyel történő információ továbbítás között nincs érdemi különbség. Vagyis határesetben visszakapjuk a klasszikus Galilei féle relativitási elvet és a klasszikus mechanikát.

  • luciferc

    őstag

    válasz mis69 #1437 üzenetére

    Azt hiszem tudom, hogy hol van az alapvető félreértésed. Az írod minden sebességnél van torzulás. Ebben két félreértés is van (ami igazából egy :) ), ami megnehezíti, vagy éppen lehetetlenné teszi a rendes megértést.

    Először is nincs semmiféle torzulás. A torzulás szó használata azt tartalmazza implicite, hogy van egy etalon, amihez képest torzul valami. De nincs ilyen. Az inerciarendszerek ekvivalensek, nincs közöttük kitüntetett. Nincs abszolút inerciarendszer, amihez képest a többi mozog vagy nem mozog. Éppen ezért a másik hiba, hogy azt írod minden sebességnél. Mivel azonban nincs kitüntetett abszolút inerciarendszer, ezért nincs értelme, vagy legalábbis erősen pontatlan és félrevisz egy ilyen kijelentés. Úgy helyes, hogy egymáshoz képest mozgó inerciarendszerekben más két esemény között a távolság és az eltelt idő. Hatalmas különbség. Ezt rágd alaposan. De azért tudnod kell, hogy érdemesebb egy egyetemi bevezető fizika könyvet megnézni a témában, mert ez annál azért komplexebb és nehezebb téma, hogy rövid hozzászólásokban ki lehessen fejteni. A finomságokat meg az esetleges nem értett részeket lehet így helyretenni.
    Amit innentől írsz az elhanyagolható mértékről, az rendben van. A "a tér relatív (vonatkoztatási rendszer függő)" rész azt jelenti, hogy ha felülsz Pesten a vonatra és elmész Szegedre, akkor a vonathoz rögzített vonatkoztatási rendszerben nem mozdultál el, pontosan ugyanott vagy, míg a talajhoz rögzített rendszerben elég sokat elmozdultál. A tér, a helyed, hogy elmozdultál-e, az relatív. És innentől lehet akár azt is mondani, hogy miért kellene az időnek abszolútnak lennie? Persze akár lehetne is, de semmi nem írja elő. És mint kiderül nem is az. Az idő ugyanúgy relatív, mint az elmozdulásod. A vonat rendszerében más a két esemény (és mindig két eseményben kell gondolkodni), vagyis a pesti indulás és a szegedi érkezés között eltelt idő. Ahogy más az elmozdulás is.

    Mind egymáshoz képest torzulnak az értékek mind a fénysebességhez képest sőt minden más sebességgel haladó tárgyhoz is minden pillanatban.

    Nem torzulnak. Minden rendszernek meg van a saját ideje (órája), amivel az eltelt időt méri és méterrúdja, amivel meg a távolságot két esemény között. Az órákat és a méterrudakat persze a rendszerek között valahogy egyeztetni kell. Az idő szinkronizálásához a fényt lehet felhasználni. Ha lesz időm leírom a szinkronizálás egy módját később.
    A kapcsolat a rendszerek között pedig egyáltalán nem bonyolult, mert mindig csak az adott két inerciarendszerrel kell foglalkozni, a kapcsolat pedig csak és kizárólag a két rendszer egymáshoz viszonyított sebességétől függ. Hiszen nincs abszolút inerciarendszer.

    Abban továbbra is igazad van, hogy a két esemény között eltelt időben kis relatív sebességeknél elhanyagolható a különbség.

    Az, hogy mikortól kell figyelembe venni a relativisztikus hatásokat, az például a számítási illetve mérési pontosságtól függ.

    A hangsebesség miért lenne állandó? Nagyon nagyon nem állandó, pusztán egy -10C-os téli nap meg egy 30C-os nyári nap között több, mint 7% az eltérés a levegőbeli hangsebességben. Más anyagokban meg aztán teljesen más. És mivel vákuumban nem terjed, szemben a fénnyel, ezért nincs is egy ilyen értelemben kitüntetett rendszer, ami teljesen egyértelmű.

    "Ezt a mondatodat sem értem teljesen: "a fénysebesség nagysága miatt kis sebességű inerciarendszereknél a végtelenül gyorsan terjedő információ (=abszolút idő) és a véges, de nagyon nagy sebességű fénnyel történő információ továbbítás között nincs érdemi különbség". Itt a kulcs a fénysebesség nagysága? Kifejtenéd ezt bővebben?"

    Itt is a szinkronizálás a kulcs. Ha leírom világosabb lesz talán. De elsőnek a fentebbieket érdemes rágni.

    Nem néztem a videót.

  • #91921528

    törölt tag

    válasz mis69 #1382 üzenetére

    'Ha gerjesztés után az elektron visszaugrik és fotont bocsájt ki, akkor ennek a semleges töltésű részecskének hogyan lehet elektromágneses mezeje? Hogyan közvetítheti az EM hullámot? Hogyan viselkedhetne elektromágneses hullámként? '
    Igy kezdte Feynman is. Jo kerdeseket kell feltenni.
    Az EM teret fundamentalisnak/alapvetonek kepzelni hibas kiindulopont. A statikus elektromos teret virtualis fotonok hozzak letre, amelyek sokak szerint csak szamitasi segedletek. Ez a teveszme foleg ebben az orszagban elterjedt. Nos egy nemletezo reszecske nem hoz letre a valosagban egy erot. A virtualis foton idolehesen de letezik.

    A masodik problema itt az, hogy az elektromos toltesbol indulsz ki. Az SM fundamentalis toltese a weak hypercharge / gyenge hipertoltes.
    https://en.wikipedia.org/wiki/Mathematical_formulation_of_the_Standard_Model#Quantum_field_theory
    Az elektromos toltes ennek es a weak isospin 3rd/harmadik komponensenek a kevereke.
    https://en.wikipedia.org/wiki/Mathematical_formulation_of_the_Standard_Model#Bosons
    https://en.wikipedia.org/wiki/Weinberg_angle
    Az hogy ez a teny ebben az orszagban nem ismert, elszomorito. Egy indiai fiatal ismeri minden reszletet a specialis relativitasnak es az SM-nek...ez a maradisag meg vissza fog utni. Csak mondom.

Új hozzászólás Aktív témák