- Milyen okostelefont vegyek?
- Samsung Galaxy A54 - türelemjáték
- Redmi Note 13 Pro 5G - nem százas, kétszázas!
- Xiaomi 14 Ultra - Leica hercegnő
- Mobil flották
- Realme 9 Pro+ - szükséges plusz?
- Samsung Galaxy S24 - nos, Exynos
- Fotók, videók mobillal
- Xiaomi Mi 11 Ultra - Circus Maximus
- Motorola Edge 40 neo - színre és formára
Hirdetés
-
Már tudjuk, hogy mikor jön az idei Xbox Games Showcase
gp A showt egy külön Direct előadás követi, ami szinte biztosan az idei Call of Duty lelepelzése lesz.
-
Toyota Corolla Touring Sport 2.0 teszt és az autóipar
lo Némi autóipari kitekintés után egy középkategóriás autót mutatok be, ami az észszerűség műhelyében készül.
-
Karácsonyfaként világíthat a Thermaltake új CPU-hűtője
ph Az ASTRIA 600 ARGB ráadásul a hűtési teljesítmény szempontjából sem szégyenkezhet.
-
Mobilarena
Ez a topic az Amatőr csillagászattal, csillagászati eszközökkel, és a velük kapcsolatos kérdésekkel, tapasztalatokkal foglalkozik, kizárólag hobbi szinten.
Új hozzászólás Aktív témák
-
vati
senior tag
Ha viszont a 3 dimenziós tér görbül, akkor már a görbület iránya miatt biztosan van 4. dimenzió is;
Szerintem nem következik a 4. dimenzió léte a 3 dimenziós tér görbültségéből.
Akkor következne, ha ez a 3 dimenzió egy altere lenne a 4 dimenziós euklideszi metrikájú térnek. De nem így görbült, egyszerűen a metrika nem euklideszi és kész.
Mindegy, hogy ezt hogyan szemléltetjük papíron, csak a metrika számít. Nincs szükség magasabb terekre.
Tévedés. Ha gömbnek látnád, akkor nem minden megfigyelőtől lenne 13,7 Milliárd fényévre a kozmológiai horizont.
Hanem?
Ha ülök egy pontban, minden irányban jó közelítéssel kb. 13 milliárd fényévnyire látok el jelenleg. Amögött csak az ősállapot látható. Tehát innen és most egy gömbnek vehető térrészt látok, mégha az idő miatt sántít is a hasonlat.
Persze, valójában ez nem gömb hanem kúp
a megfigyelő kauzalitási kúpja - attól függ, hogyan ábrázoljuk papíron. (vagy kürtőskalács
)
''Az anyag gravitációs ereje ellenére, pedig a galaxisok csillagainak keringési pályáiból ítélve a látható anyag csupán 5 -10 százaléka maximum az össz anyag mennyiségének''
Ezt én is írtam. Hozzátehető, hogy a látható anyag csak 5-10%-a annak, ami a téridő ''bezárásához'' (a gyorsulva tágulás lefékezéséhez) kellene. Tehát valahol -és erre tendálnak a megfigyelések- ha a sötét anyagot is belesaccoljuk, a világegyetem sűrűsége a kritikus érték körül lehet.
De az egész terület a csillagászat frontvonala, ahol évente-havonta szület(het)nek jelentős új eredmények, és változhat az uralkodó felfogás. Még sokminden kiderülhet.
A Higgs-bozonokhoz nem szólnék hozzá, rég olvastam róla.
tehát a 13,7 Milliárd lehet sokkal több is, 20, de akár még sokkal több is.
13.6 milliárd éve a világegyetem elég kicsi és sötét volt. Ekkor már úgy folyt az idő mint manapság. Ez az egész játék a nullponti energiával, az Ősrobbanás utáni milliárdod másodpercekben történt. Tegyük fel, akkor másképp telt az idő. Na és? Ez a téridő jellegen nem változtat: a múlt kicsi és forró és egy pontból kezdődött, a jövő hideg üres és nagy.
Mellesleg elég spekulatív dolog ez e hamis vákuum és társai. Semmi kísérleti alapja.
De teljesen igaz, hogy egy ilyen vákuum ''fázisátalakulás'' lenne csak az igazán durva megsemmisülése a világnak. Csak egy fénysebességgel rohanó fal -amiről tudomást sem szerezhetünk előre-, és mögötte mindennek vége...
Viszont modok egy szituációt, amikor valaki tényleg gömbnek látja az univerzumot; Amikor belezuhan egy fekete lyukba. A fény annyira elgörbül,
Nem, ez egy csőnek fogja látni a világot. Nem szükségszerű, hogy bárhonnan jövő fény belegörbüljön a látóterébe.
[Szerkesztve]Asus TUF Gaming A17 / Ryzen7 6800H / 16GB / 512+1024 GB SSD / GeForce RTX 3050Ti "Vízen járni is könnyű, ha az ember tudja, hol vannak a cölöpök..."
-
vati
senior tag
amiből mellesleg átzuhanva egy másik téridőbe, tényleg eltávozik.
Nem zuhan át semmilyen másik téridőbe! Elsőfajú horizont és pontszerű szingularitás esetén. Írtam a hasonlatban (''pont szívja magába a teret''), az eseményhorizont lokálisan egyátalán nem különleges hely. Semmi különös nem történik a megfigyelővel átesés közben. Ő vígan kap jeleket a külvilágből, látja a külvilágot, csak őt nem lehet látni.
A horizont csak a statikus külső megfigyelő számára különleges.
(a problémák az elfajult fekete lyukaknál kezdődnek, ahol megjelenik a másodfajú horizont is, ami mögül elvileg ki lehet jönni - csak nem tudni mikor.)
Szerintem vígan lehet Euklideszi metrika nélkül építkezni.
Per pillanat az euklideszi metrika elég jó közelítés is a valós térre. Távoli és nagyon halvány galaxishalmazok rengeteg tagjának spektrumát kell statisztikailag vizsgálgatni ahhoz, hogy ténylegesen mondani tudjunk valamit a valós tér esetleg nem-euklideszi voltáról. Nehezen megy.
[Szerkesztve]Asus TUF Gaming A17 / Ryzen7 6800H / 16GB / 512+1024 GB SSD / GeForce RTX 3050Ti "Vízen járni is könnyű, ha az ember tudja, hol vannak a cölöpök..."
-
vati
senior tag
Ez a doménfal téma (mint a téridő metrikáját nagyléptéken befolyásoló dolog) engem is érdekelne. Tudsz forrást, linket adni?
Hol hallottad?
MOD: csak nem valamelyik D.Gy.-előadáson hangzott el idén tavasszal?
[Szerkesztve]Asus TUF Gaming A17 / Ryzen7 6800H / 16GB / 512+1024 GB SSD / GeForce RTX 3050Ti "Vízen járni is könnyű, ha az ember tudja, hol vannak a cölöpök..."
-
vati
senior tag
Visszafelé haladva:
1. egyátalán nem szükségszerű, hogy extrém körülmények uralkodjanak az eseményhorizont környékén. Minél nagyobb tömegű a lyuk, annál ''simább'' a tér: milliárd naptömegnél már kellemes 1g körüli a gyorsulás a horizonton... A lyuk közepén a szingularitás az a hely, ahol minden elszáll a végtelenbe, befuccsolnak a törvények, ''felhabzik'' a tér. Erről tényleg nem sokat tudunk, csak extrapolálunk az ismert elméletekből. (ált.rel., QM) De ez kívül nézve el van takarva a horizonttal. Kívülről csak annyi látszik, hogy a beejtett tárgy közeledve horizonthoz egyre jobban belassul, közben halványul, majd a horizonton kimerevedve eltűnik. A befele esőnek meg úgyis mindegy mi van középen, a horizont alatt... De még ő sem láthatja ''kívülről'' a szingularitást, csak nagy feketeséget az irányában - semmi nem tud _elfelé_ jönni onnan. Odabenn a szingularitás a tér és az idő vége, ugyanúgy ahogy az esetleges ''Nagy Reccs'' a külvilág részecskéi számára - minden után van, semmilyen információ nem keletkezhet róla.
2. Csak a forgó fekete lyuk ''csavarja fel a teret'' maga körül. Az álló nem. Ne keverjük ide a forgó lyukakat, az önmagában is nagyon csúnya eset ha túl gyorsan forog. (például lehet olyan horizont körülötte, ami kívülről nézve normál eseményhorizontként viselkedik, csakhogy mégis ki lehet mögüle jönni... vegyük egyelőre a nem forgó, stacionárius esetet)
Egyszerűen a horizont egy olyan felület, ami mögött minden trajektória a szingularitásba vezet, tehát hiába meg fénysebességgel valami, akár merőlegesen kifelé is, a világvonala csak a szingularitásban tud végződni. Semmilyen hatás sem terjedhet onnan kifelé.
3. ''lépésfeszültség'' - jó nem a gravitációs gyorsulás hely szerinti deriváltjára gondoltál? Igen, ez a ''spagettizálódás'', hogy makroszkopikus testeket gigászi árapályerők tépik szét függőleges irányban, az inhomogén tér miatt. De, nagy lyukaknál ez feltétlenül nem érződik már a horizonton, csak a szingularitás közelében. A ''normális'' csillagból képződött fekete lyukak elég kicsik ahhoz, hogy már a környékükön spagettizálódjon minden, még az elemi részek is.
4. a beeső részecskék egész pontosan a tömegenergiájukat, az impulzusukat, az impulzusmomentumukat(perdületüket), a töltésüket adják át a lyuknak.
5. Nem kell ilyen-olyan kétfajta ''modellezés''. Egyszerűen a relativitáselmélet következményei vannak és kész: a sebességek nem additívak, a távolságok nem additívak (hosszkontrakció), nincsen mindenki számára azonosan múló idő, a történések lefolyása jelentősen függ a megfigyelő helyétől és sebességétől. Ha belősz valamit 0,2c kezdősebességgel a horizont alá, az szépen begyorsul 0.999c-re(hasból) zuhantában mire eltűnik a horiont körül -egyre befelé hajló pályán-, aztán mint az ólomkacsa beesik a szingularitásba. Ha 0.95c-vel lősz be valamit ugyanoda akkor is 0.9999c-re gyorsul be, és beszívja a szingularitás. Ha c-vel lövöd, akkor is. Ha jó szögben lövöd c-vel, esetleg körpályára áll a lyuk körül egy adott távolságban. (fénykör)
[Szerkesztve]Asus TUF Gaming A17 / Ryzen7 6800H / 16GB / 512+1024 GB SSD / GeForce RTX 3050Ti "Vízen járni is könnyű, ha az ember tudja, hol vannak a cölöpök..."
-
-
Szalma
őstag
(Tehát a ''külvilág érzékelése az EH-n belül'' kérdéskörhöz: hiába csavarodik fel a tér, a fénysebesség ott is határsebesség lesz, azaz amíg valami nem válik tiszta energiává, addig az energia formában érkező külső hatások ugyanúgy utólérik (spirálban, akár), csak a reletivisztikus hosszváltozások miatt olyan hullámhosszal, amit egyébként sem tudna érzékelni (nagyon ''megnyúlik'' minden), nem beszélve arról, hogy a saját eseményei olyan szinten ''lassulnak'' a külső eseményekhez képest, hogy a nagy hullámhosszú elektromágneses jellegű hullámok nem tudnak lépést tartani az érkező események ''sebességével''. Ezért a két ok: ''mit'' -> lassú ''fény'', ''mivel'' -> lassú érzékelés.
Egy időben szétkent, vörösbe tolódott valami lesz az egész érzékelendő ''jövő''...
Másik érdekesség az EH-val kapcsolatban: EH-nak a Schwarzschild által speciálisan megadott megoldásból következő, az elvi szingularitás helyétől való sugarat nevezik. (Az EH helye a tömegközéppont Rs sugarú gömbfelülete. Rs= 2*G*M/c^2, G=6,67259E10-11) Ez azt jelenti, hogy Rs sugarú gömbfelületen a szökési sebesség eléri a fénysebességet. (Vs=(2*G*M/R)^0,5, ahol R=Rs) Viszont nem jelenti azt, hogy az adott helyen lévő nehézségi gyorsulás feltétlenül problémás lenne: Ag=G*M/R^2. Egy 1.5 milliárd (ha nem számoltam el
) naptömegű fekete lyuk EH-ján maradáshoz ~1g-s gyorsulás kell. (Sagittarius A-nk, ott középen, ~3millió naptömegnyi, de ez egy kicsi galaxis.)
Szökés az EH alól: ha viszünk magunkkal egy ''fekete lyukat'', akkor egy másik fekete lyukhoz közelítve eldeformáljuk mindkét EH-t, mert a tömegközéppont helye (elvi szingularitás) megváltozik. Ilyenkor a ''kontrollált'' lyukunktól megszabadulva a deformáció szépen ''kitol'' minket az EH fölé, és kezdhetjük a menekülést a felénk fénysebességgel száguldó EH elöl...)
Szeretettel:
Szalma
ui.: Bővebben: link
uui.: A fekete lyukakat, EH-stól, mindenestől továbbra is ''matematikai koholmánynak'' tartom, de azt elfogadom, hogy vannak ''majdnem úgy viselkedő'' téridő részek... Sokkal képlékenyebb a téma, minthogy egyszerűen ki lehessen számolgatni. Teória, teória hátán. EH-ig oké, de utána sötétség... -
vati
senior tag
Az első fele:
Egy gömbszimmetrikus fekete lyuk eseményhorizontján uralkodó g nem hasonlítható össze a földszerű testek (tömegeloszlások) felszini g-jével.
A horizont r sugara egyedül az M tömeggel arányos, az ott uralkodó g viszont M/r^2-el. Tehát minél nagyobb a lyuk M tömege, annál kisebb g van a horizonton. Furcsa, de így van.
Nem kollabált ''földszerű'' testeknél -feltéve hogy rho(r) konstans, ami sohasem lehet igaz- valóban a sugárral nő a felszini g is, ez helyes. (a valóságban ez is érdekesebb, mert minden anyag kompaktálódik a bolygók belsejében levő óriási nyomáson, pl. a fekete törpék (óriás Jupiterek) sugara széles tartományban független a tömegtől. A nagyobb tömegűek csak jobban összetömörödve tudnak csak gravitációsan egyensúlyba kerülni. Ez is furcsa, de így van.)
A második fele: odáig teljesen igaz, hogy csak 3 térdimenzióban (pontosabban 3+1 dimenziós téridőben) lehetnek stabil struktúrák, a doménekkel meg a plusz dimenziókkal való összefüggést még nem sikerült felfognomAsus TUF Gaming A17 / Ryzen7 6800H / 16GB / 512+1024 GB SSD / GeForce RTX 3050Ti "Vízen járni is könnyű, ha az ember tudja, hol vannak a cölöpök..."
-
Szalma
őstag
(''...Nem látom semmi okát, hogy a tér és idő dimenzióknak miért is kéne felcserélődnia a esemányhorizpnton való áthaladáskor...'' Ez csak egy korai elmélet volt, az ált.rel. továbbgondolása az EH-n belüli számításokhoz, ~laikusok számára a legérthetőbb... Az energiaformák minőségi megváltozása fontos gondolat, de nem nagyon lehet vele mit kezdeni: nincs tapasztalatunk ''más'' formájú energiákkal. (De egyetértünk: valami gyökeresen meg fog változni.) A linken egyébként is vannak ''kicsit hibás'' megállapítások. (Pl. nem forgónak tekinti a fekete lyukat. (Ami, lássuk be, elég elképzelhetetlen.) Ugyanis, ha forog, akkor a belezuhanónak gyakorlatilag végtelen hosszú utat kellene megtennie az elvi szingularitásig és nem semmisülhetne meg 7s múlva. Nem elég drámai.)
EH-n belülről egy kis filozófia: mit érzékelhetnénk a megváltozott energiaformák miatt? Ami biztos, hogy az EH-n kívülről jövő információkat elfednék azonnal az EH-n játszódó folyamatok (azon kívül, hogy érzékelhetetlen tartományokba kerülnének (pl. más energiaformák)). Tehát csak az EH-n belüli történéseket látnánk. Az EH viszont ''tágul'', mindenképpen távolodik tőlünk. Ha forog a lyuk, akkor rengeteg időnk van a szemlélődésre, akár annyi is, hogy a még nem ''másformájú-energiává'' alakult anyagi részecskék csomósodásokat hozhatnak létre, amelyekben extrém, ismeretlen energetikai folyamatok is lejátszódhatnak, majd megsemmisülhetnek, hogy új csomókat hozzanak létre, hisz ''idejük'' van rá. Akár egész kis bolygórendszereket. Galaxisokat, illetve ezeknek megfelelő, de ott létezni képes formákat. Evolúciót... Melynek egy lokális mélypontján az égre tekintő másformájú-energiában járatos tudósok megállapítják az Univerzumuk méretét, és csodákoznak a háttérsugárzáson, de megmagyarázzák, hogy beleilleszkedjen a világképükbe, pedig lehet, hogy csak az EH-n kívüli eltorzult információt látják. Hiányolják az elméleteikhez szükséges anyagmennyiséget, ami a Nagy Reccsükhöz volna szükséges, sötét anyagokról ötletelnek, pedig megvan az: a számukra örökké táguló EH tömegközépontjában érzékelhetetlenül lapuló elvi szingularitás...)
Szeretettel:
Szalma -
vati
senior tag
Egyátalán nem szűnik meg az idő a bezuhanó megfigyelő számára, és (sajátidőben mérve) véges időtartamon belül eljut a szingularitásig.
Asus TUF Gaming A17 / Ryzen7 6800H / 16GB / 512+1024 GB SSD / GeForce RTX 3050Ti "Vízen járni is könnyű, ha az ember tudja, hol vannak a cölöpök..."
-
neduddgi
aktív tag
válasz
neduddgi
#108
üzenetére
Megjegyzem, van azonban egy másik paradoxon is, ami igencsak feszegeti nagy energiákon a relativitás elmélet érvényességét. Az EH azt jelenti ugyebár, hogy onnan kvázi (0,9999999999999) ''c'' sebességgel fldobott teniszlabda is visszaasik. Na má most kiszámítható pl, hogy a visszaeső tenisz labda mely ponton fog 0,3 ''c'' sbességgel visszaesni. Ezen a ponton most célozzuk meg a fekete lyukat 0,6 ''c'' sebességgel. A sebesség növekedésével nő ugye a relatív tömeg, a gravitációs vonzóerő pedig a relatív tömegtől függ. A gyorsulás tehát hat reá, és emiatt még az EH előtt fénysebességre tesz szert. Sőt utánna is tovább gyorsul. Persze mikor már fényközeli a sebessége, akkor maga is fekete lyukká válik, tulajdonképpen az a probléma lényege, mindenféle teniszlabda nélkül, hogy két fekete lyuk egymásba zuhanása fénysebességnél nagyobb sebességet idéz elő. Mondjuk kísérletet nem végeztek még ezirányban, de elvileg ez van. Illetve az van, hogy extrém nagy energiákon nyilván más törvények érvényesek, mint amiket mi ismerünk.
1. A Pénz nem boldogít, csak amit veszel rajta; 2. A Pénz nem boldogít, csak ha van belőle elég; 3. A pénz nem boldogít, a hiánya pedig pláne nem.
-
-
neduddgi
aktív tag
válasz
neduddgi
#111
üzenetére
Illetve bizonyos értelemben persze EH mögött játszódik, másik ( Enyém ) topicban volt róla szó, 2 fekete lyuk úgy zuhan egymásba, hogy mivel amúgy sem picinyke tömegük egyre nő a relativisztikus sebességnövekedés miatti tömegnövekedés miatt, igazából fénysebesség előtt; mondjuk 0,9*c sebességgel egymás felé közeledve jobbról - balról összeér az EH -juk, és összeolvadnak mint két buborék. Csak azért írtam ezt le, mert ezen már túlvagyunk. De a ki ott van középen, ahol a 2 db 666 a ^666-odikon Milliárd naptömegű fekete lyuk jobbról balról egymásba zuhan, ( ugye ekkora fekete lyuk EH-án az ''átlépés'' elég sima,...
) az mégiscsak kénytelen szembesülni a ténnyel, hogy ezek fénysebességnél nagyobb ( összesen 2*-es ''c''-nél nagyobb 
) sebességgel ütköznek össze. Na nem mintha ennek a palinak ez lenne az adott helyzetben a legnagyobb gondja... Csak arra szeretnék rámutatni, hogy nagy energiákon a relativitás elve nem működik...
[Szerkesztve]1. A Pénz nem boldogít, csak amit veszel rajta; 2. A Pénz nem boldogít, csak ha van belőle elég; 3. A pénz nem boldogít, a hiánya pedig pláne nem.
-
vati
senior tag
válasz
neduddgi
#111
üzenetére
A grav. erőtér mint tudjuk konzervatív, tehát potenciálos. Azaz 2 test csak véges mennyiségű mozási energiát nyerhet azáltal, hogy gravitációs erő hatására egymásnak szaladnak, akár a végtelenből indulva is.
Ezen a felszabaduló potenciális energián kívül legyen még kezdeti sebesség is (egymás felé irányulva), ez megint csak egy véges energiát jelent. véges+véges=véges
Bármilyen, nyugalmi tömeggel rendelkező testet c-re gyorsítani (nem c fölé, csak c-ig) végtelen energia kellene. (ld. m'=m/sqrt(1-v*v/c/c) tart végtelenhez ha v->c Ha kiintegráljuk hogy mennyi energia kell bármilyen v0-ról c-re gyorsulni, végtelen lesz.)
Tömeg nélküli részecskék pedig csak c-vel tudnak haladni.
A fekete lyuk érdekessége, (talán is Hawking írja valahol) hogy a beleejtett tömegekből felszabadítható potenciális energia 1/2 mc^2, azaz a nyugalmi tömegenergia fele, ez nem függ a lyuk tömegétől, sem attól hogy hogyan, milyen sebességgel jut el az m tömeg a horizontig.
Akármit, akárhonnan, akármekkora kezdősebességgel ejtesz bele egy fekete lyukba nem fog c-re gyorsulni. Afölé különösen nem. A c már tkp. végtelen, ugyanúgy nem értelmes az e fölötti sebesség, ahogy nem értelmes nulla kelvin alatti hőmérséklet sem.Asus TUF Gaming A17 / Ryzen7 6800H / 16GB / 512+1024 GB SSD / GeForce RTX 3050Ti "Vízen járni is könnyű, ha az ember tudja, hol vannak a cölöpök..."
-
#126
Szten Márs
nagyúr
neduddgi
#125
Szten Márs
nagyúr
-
#128
Szten Márs
nagyúr
neduddgi
#127
Szten Márs
nagyúr
válasz
neduddgi
#127
üzenetére
Ez csupán annyi, hogy a Kuiper-övhöz tartozó égitest.
Mikor lesz belőle bolygó? Jó kérdés...
Mikor lesz egy érből patak, meg egy patakból folyó? Ez kb. ilyen. Amúgy ha megnázed a Plútó pályáját, nagyságát, összetételét, láthatod, hogy vmi nem stimmel. A Plútónál 4 vagy 5 hold nagyobb, a külső régiókban gázbolygók vannak, ez meg ugye nem az, meghát a pálya.
a megfigyelő kauzalitási kúpja - attól függ, hogyan ábrázoljuk papíron. (vagy kürtőskalács
)
) naptömegű fekete lyuk EH-ján maradáshoz ~1g-s gyorsulás kell. (Sagittarius A-nk, ott középen, ~3millió naptömegnyi, de ez egy kicsi galaxis.)
) az mégiscsak kénytelen szembesülni a ténnyel, hogy ezek fénysebességnél nagyobb ( összesen 2*-es ''c''-nél nagyobb 
) sebességgel ütköznek össze. Na nem mintha ennek a palinak ez lenne az adott helyzetben a legnagyobb gondja... 
Új hozzászólás Aktív témák
Cray Tyler
- Részletfizetés. Bontatlan. noblechairs ICON székek azonnal . Utolsó darab raktáron +36301300000
- Krómozott előlapos Jura Z5 automata kávéfőző beépített profi cappuccino fejjel
- Einhell CC-PO 90 polírozó, 240mm, 90W
- Érintőgombos Jura C65 automata kávéfőző cappuccino fejjel
- Két kazános Jura Impressa 801 automata kávéfőző Cappuccino fejjel