Hirdetés
-
Lenovo Essential Wireless Combo
lo Lehet-e egy billentyűzet karcsú, elegáns és különleges? A Lenovo bebizonyította, hogy igen, de bosszantó is :)
-
Homeworld 3 - Befutott a gépigény és a roadmap
gp A készítők felfedték, hogy milyen hardverek kellenek a játék futtatásához, valamint azt hogy mi vár ránk a későbbiekben.
-
Motorola Edge 50 Pro - több Moto-erő kéne bele
ma Érdekes egyveleg a középső Edge 50: a jó tulajdonságai közé becsúszott pár rossz, de vannak szerethető, egyedi megoldásai is.
-
Mobilarena
Ez a topic az Amatőr csillagászattal, csillagászati eszközökkel, és a velük kapcsolatos kérdésekkel, tapasztalatokkal foglalkozik, kizárólag hobbi szinten.
Új hozzászólás Aktív témák
-
neduddgi
aktív tag
Hacsak félre nem értem amit írsz;=>
Elvi tévedés. Ha amit írsz igaz leletne, ( középpont...) akor Pl az is lehetséges lenne, hogy bármilyen mondjuk 0,2 c kezdeti sebességgel elindulj, és behatolj jó messziről a fekete lyuk gravitációs sugara alá, mivel ugye te jó messziről jöttél, és pontosan a fekete lyuk gravitációs ereje még tovább gyorsított, hisz energia nem vész el, - a kinetikus sem- , behatolsz, és kijössz onnan. Csakhogy más folyamatok zajlanak le, amikor belépsz a gravitációs sugár alá. Többé nem beszélhetünk két különböző pontszerűen modellezhető testről, sőt egyáltalán testekről sem. Ami belép a gr R alá, az ''egyszerűen'' rugalmatlan ütközés formájában átadja az impulzusát, energiáját, minden állapothatározojának értékét a fekete lyuknak és kész. Ameddig pedig be nem zuhan addig ha tetszik neki ha nem, egy spirálon mozog, ( távoli külső szemlélő szempontjából) mégha távcsöves puskával is célozták be netán az illető fekete lyukat, mivel maga a fekete lyuk felcsavarja maga körül a teret. Azon a spirálon pedig a jövöből érkező jelek mindíg le lesznek maradva mögötte, mégha 46000-szer kell is megkerülnie a fekete lyukat, és közben a 46000 spirál 3 mm-re halad el egymás mellett; külső szemlélő Euklideszi képzete alapján. Mellesleg ugye az esemány horizont közvetlen közelében akkora ''lépésfeszültség'', hogy minden striktúra szétmállik, nem csak azt nem tudjuk kiszámolni, mi történik az anyaggal az eseménhorizont alatt, az sem megfogalmazható, miképpen létezne tovább egy proton, bármilyen mezon, vagy kvark, tehát fogalmaink szerint elemi részecskének tekinthető részecske, ha az alja milliószór nagyobb erővel vonzódik egy középpont felé, mint a teteje. És miképpen beszélhetnénk egységes részecskéről, miközben az alsó testrésze számára milliószor lassabban telik az idő, mint a felső része számára. Már bezuhanás előtt sokkal visszakerül az anyag korai Univerzum keletkezését közvetlen követő időbeli állapotba.
[Szerkesztve]1. A Pénz nem boldogít, csak amit veszel rajta; 2. A Pénz nem boldogít, csak ha van belőle elég; 3. A pénz nem boldogít, a hiánya pedig pláne nem.
-
neduddgi
aktív tag
Nem látom semmi okát, hogy a tér és idő dimenzióknak miért is kéne felcserélődnia a esemányhorizpnton való áthaladáskor. Az Ok, hogy nagy tömegű test egész kis ''g'' EH értéket produkálhat. Matematikai vakság volt részemről, egyrészt arról írtam, hogy maga a vákuum nullponti energiája, + a benne lévő anyag ha elég nagy teret vizsgálunk összeomlik, tehát kvázi fekete lyukká válik... ui tök mindegy mekkora is a ''g'' értéke, lehet 0,0001 m/s^2 ha nem csökken elég gyorsan, mondjuk kvázi állandó, akkor hiába dobok fel ''c'' sebességgel kavicsot, előbb utóbb visszaesik wazze, ez viszont rendben van. Az nyilvánvaló, hogy szegény Penelope hiába vár. Mellesleg az egyáltalán nem biztos, hogy aki belezuhan, az mit érzékel. Az bizonyított, hogy a nagy grvitációs erőben lassul az idő. Ha úgy tekintjük a fekete lyukat, ami ''beszívja a teret'' akkor a beszívott tér sebessége, ( ami ellen szemben az árral kéne haladnia mindennek, ami el akar tőle távolodni,) az EH -on már fénysebesség, tehát ennél a hasonlatnál maradva az idő múlása a bezuhanó számára megszűnik.Pontosan addig él, ameddig Penelopé egyébként is extrapolálná hátralávő idejét abból, ahogy egyre lassuló véges improprius integrált adó állapotváltozásösszességét, tehát hátralévő életidejét kiszámítaná. Jó ez a térbeszívós modell, csak arra is gondolni kell, hogy amennyiben a ''c'' a maximális sebesség, az EH -on túl már nem tudja a fekete lyuk tölcsérszerűen egyre növelni ezt az értéket, a további beáramlás tölcsérből csőalakúvá válik. Végiggondolva nem feltétlenül marad abban a formában ez az energia, mint a vákuumban, át is alakulhat...stb. Ha elfogadjuk a vákuum nullponti energiájának létezését, ( amiből köcsönvehet az alagút effektushoz, és a Heisenbeg féle határozatlansági relációból is következő virtuális részecskék kekeletkezése-egymás kioltásával való megsemmilülése folyamathoz) akkor bizonyos térrész létezése és az energia más típusú megjelenése egymásba oda-vissza átalakulása is lehetséges lehet. Mármint a fizikai térről beszélve. Mert ugye az Euklideszi semmi, az nem tér, csak a tér lehetősége.
1. A Pénz nem boldogít, csak amit veszel rajta; 2. A Pénz nem boldogít, csak ha van belőle elég; 3. A pénz nem boldogít, a hiánya pedig pláne nem.
-
neduddgi
aktív tag
Persze, valamennyi perdülete mindíg van mindegyik fekete lyuknak, ergo soha sem pontszerű a szingularitás, hanem egy gyűrű, meg ha a gyűrűben a rotáció nem nulla, akkor nem is gyűrű, hanem tórusz, de ha a tórusz kellően vékony és hosszú slagszerű, akkor energia minimumra való törekvés miatt felcsavarodik, mint egy telefonszinór, méghozzá nem csak egyszer, hanem másodlagosan, harmdlagosan, stb. végül inkább olyan lehet, mint egy gombolyag,a többi stimmel.
[Szerkesztve]1. A Pénz nem boldogít, csak amit veszel rajta; 2. A Pénz nem boldogít, csak ha van belőle elég; 3. A pénz nem boldogít, a hiánya pedig pláne nem.
-
vati
senior tag
Nem szükségszerű hogy g csökkenjen befelé haladva. Például a Föld esetében nagyjából konstans a g egészen a NiFe mag határáig, pontosabban kismértékben nő: és ott maximális, nem a felszínen. (ez azért van, mert lefelé nő a sűrűség is, a köpeny-mag határon pedig igen nagy sűrűségugrás van) Aztán a magban már majdnem lineárisan csökken 0-ra a középpontig.
Aminek azért lesz egy bizonyos sugara. Nem lesz.
Fekete lyukak esete: a lyuk létrejöttének lényege, hogy annyi tömeg van együtt, hogy a gravitációt már semmi nem képes egyensúlyban tartani, és a tömegeloszlás megállíthatatlanul összerogy egy szingularitásba. Tök mindegy, mekkora az átlagsűrűség: nem tud egyensúlyban maradni, középen akkora lesz a nyomás, hogy bármilyen anyag elkezd szuperkompaktálódni, annyira hogy még a nukleáris és elektromágneses erők sem képesek ezt megállítani. (a 4 elemi kölcsönhatás közül a gravitáció lesz a legerősebb) Lehet akár galaxishalmaznyi tömeged is a horizonton belül (ritka gáz átlagsűrűséggel) akkor is össze fog zuhanni. Ami egyszer a horizonton belül van, az hosszú távon csak a tömegközéppont felé tud esni akkor is ha az elején még nem lenne ott szingularitás - hiába létezik pl. gravitációs parittyahatás ami egy normál gravitációsan kötött rendszerből kihajítana tagokat, a fekete lyuk egy olyan gravitációsan kötött rendszert jelent, amiből nincs szabadulás.
(Kisebb tömeget úgy is lehet fekete lyuk állapotba hozni, hogy külső erő jól összenyomja -csillagmag, szupernóva-robbanás-, de ekkor is a gravitáció nyer a végén.)
[Szerkesztve]Asus TUF Gaming A17 / Ryzen7 6800H / 16GB / 512+1024 GB SSD / GeForce RTX 3050Ti "Vízen járni is könnyű, ha az ember tudja, hol vannak a cölöpök..."
-
neduddgi
aktív tag
Ne becsüld le a hit értékét! Pl szegény ''Celsius'' mester hitt benne, hogy amikor látja a saját önkényes skáláján a vizet 0 fokon megfagyni, 100 fokon meg forrni, az nem matematikai spekuláció, hanem ezen az energián ez történik, azon meg az. Szvsz csak abból kéne kiindulnunk, hogy az általunk már megismert fizikai törvények ameddig csak lehetséges érvényesek, ha meg nem, akkor valami olyan törvény lépjen a helyébe, ami határesetként legalább tartalmazza a mi általunk ismert törvényeket is. Na akkor innen folytatva aki a fekete lyukba belezuhan, annak az EH után a szingularitás közeli állapotig legalábbis semmi oka nincs, hogy ne a mi általunk ismert fizikai törvények által élje az életét. A csökkenő gravitációs erővela kapcsolatos eszmefuttatással a kp felé haladva az baj, hogy vagy pontszerűnek véljük, akkor nincs hol megvalósítani a gravitáció csökkenését, ha meg véges átmérőjü fekete lyukacska kelti a balhét, akkor annak felszínétől lefelé haladva csökken ugyan a gravitációs ereje, de a fénynek is egyre mélyebbről való indulását kell vizsgálnunk, és persze ahogy egyre mélyebbről indulva küzdi magát feljebb, a csóró foton, belépnek a visszahúzó erők sorába azok a gömbhéjak, amik amíg fölötte voltak ( sima integrál) nulla erővel hatottak reá. Tehát lehet egy olyan rövid hatótávú erő, ami ( pl arányos 1/R 123-dikon) ami a teljes kollapszust megakadályozza, csillagászatilag mégis létezővé teszi a fekete lyukat. Ha valaki bebizonyítaná, hogy bizonyos kvantum erőhatások miatt mondjuk egy proton átmérőjének ( ha ugyan egyáltalán ez is létező érték ?) 3 % -a a tejút közepén lévő fekete lyuk átmérője, nem pedig nulla, azért szvsz nem lenne jogos a fekete lyuk elméleti megalkotóját tévúakon tévelygő pancsernek nevezni.
[Szerkesztve]1. A Pénz nem boldogít, csak amit veszel rajta; 2. A Pénz nem boldogít, csak ha van belőle elég; 3. A pénz nem boldogít, a hiánya pedig pláne nem.
-
vati
senior tag
Írtam már néhányszor, de még1szer: az eseményhorizont egy matematikai jellegű határ: a lokális megfigyelő számára semmi különös nincs ott - ugyanazok a fizikai törvények vannak az egyik meg a másik oldalán.
És mi ez a ''felcsavarodott'' tér? Mitől csavarodna fel szerencsétlen? Bulvárcikkekben olvasni ilyen hülyeséget. Stacionárius, gömbszimmetrikus Schwarschild megoldás horizontját vizsgáljuk. Leginkább azért, mert azt lehet viszonylag egyszerűen tárgyalni, de már ennek is elég elrettentő a matematikai aparátusa, én láttam
Ha már ezt is nehéz megérteni, miért kell a durvább megoldásokra (pl. Kerr-lyukak) hivatkozni?
A fizika törvényei nem attól függően igazak, hogy el tudod képzelni vagy sem.Asus TUF Gaming A17 / Ryzen7 6800H / 16GB / 512+1024 GB SSD / GeForce RTX 3050Ti "Vízen járni is könnyű, ha az ember tudja, hol vannak a cölöpök..."
-
neduddgi
aktív tag
Nyilván nincs szingularitás, ezt éppúgy nem lehet elhinni, mint ahogy a fizikai tér sem lehet igazából végtelen. Abban egyetértek, a fizikai tér modelljében megjelenő nulla és végtelen csak azt jelenti, hogy a tér lehetősége eme nyílt halmazban elvileg lehetséges. A két végpont értékét bizonyosan nem fogja felvenni. Arra meg kifejezetten van egy bizonyítékunk, hogy ama bizonyos extrém sűrűségű anyagi állapotból is van lehetőség a térben való kiterjedésre, maga az ősrobbanás, vagy inkább őskitágulás, kiterjedés, felfúvódás ahogy ez ma inkább látszik.
1. A Pénz nem boldogít, csak amit veszel rajta; 2. A Pénz nem boldogít, csak ha van belőle elég; 3. A pénz nem boldogít, a hiánya pedig pláne nem.
Új hozzászólás Aktív témák
Cray Tyler- Luck Dragon: Asszociációs játék. :)
- LG C3: egy középkategóriás OLED tévé tesztje
- Kínai, és egyéb olcsó órák topikja
- Hálózati / IP kamera
- Windows 10
- Kodi és kiegészítői magyar nyelvű online tartalmakhoz (Linux, Windows)
- D1Rect: Nagy "hülyétkapokazapróktól" topik
- CURVE - "All your cards in one." Minden bankkártyád egyben.
- Filmvilág
- Mini-ITX
- További aktív témák...
