- iPhone topik
- Vodafone mobilszolgáltatások
- Telekom mobilszolgáltatások
- Samsung Galaxy S23 és S23+ - ami belül van, az számít igazán
- Eleglide C1 - a középérték
- Milyen okostelefont vegyek?
- Android szakmai topik
- DIGI Mobil
- Android alkalmazások - szoftver kibeszélő topik
- Xiaomi 13T és 13T Pro - nincs tétlenkedés
Hirdetés
-
VR játék lesz az Batman: Arkham Shadow (Meta Quest 3)
gp Egyelőre csak egy teaser trailert kaptunk a teljes leleplezésre a Summer Game Festen kerül sor.
-
Kapnak egy rakás reklámot a Roblox játékosai
it Videohirdetésekre készülhetnek ezentúl a virtuális világokban a Roblox játékosai.
-
Eleglide C1 - a középérték
ma Szintet lépett az Eleglide, az egyébként egész korrekt M2 után a C1 sokkal komfortosabb közlekedésre alkalmas.
-
Mobilarena
Új hozzászólás Aktív témák
-
#71562240
törölt tag
válasz #58092032 #1189 üzenetére
Én azt gondolom erről, hogy nekem CD-Receiver kombóm van, tehát nálam ezek eleve optimálisan illesztettek a készüléken belül. Hihihi. Azonos, optimálisan szabályozható hangerőn szól a CD-m és a tunerem is, alig különbözve a külső phono fokozatomhoz szabályozandó hangerőtől. Nektek meg dűdű hegedű, macskafarka keserű!
-
#71562240
törölt tag
válasz #58092032 #1474 üzenetére
Betűt iszik, képet prédikál...
.,.,.,.,.
Persze, az orsós magnók alapból jobbak, mint a compact kazettások. Szélesebb (és vastagabb) szalag, jóval nagyobb szalagsebesség, nagyobb hangfejek... Mindazonáltal, a kazettás magnók elhalása idején a Technics létrehozott egy új, "amorf" "vékonyfilm" hangfejtechnológiát, és abból az AZ6 és AZ7 magnókat, amelyek nagyon nagy előrelépést jelentettek: szinte semmi szalagzaj, szinte lineáris átvitel a hangsávban, kiterjedt dinamika, alacsony torzítás, alacsony csatornaáthallás... A mással felvett kazettákon is javít, de saját felvételeivel tényleg egészen közel van az eredetihez. Nem tudom, orsós magnókra átkerült-e az új fejtechnológia, de remélem. Főleg stúdiókban elkélne.
-
szazbolha
addikt
válasz #58092032 #1485 üzenetére
Ez túl retrónak tűnik. A nyolcvanas években jártam egy József kőrúti hangstudióban és ott láttam akkor nagyon klassznak tűnő orsós magnót. Nem tudom meddig használhatták, de amikor még rádióból vagy LP-ről vettünk fel magunknak számokat (vagy havertól másoltuk) nagyon szerettem volna egy olyat.
-
Dißnäëß
veterán
válasz #58092032 #1867 üzenetére
Ez amúgy annyira nonszensz.. egy hatalmas pénzmaggal rendelkező cég nem tudta volna a Sziklás hegységben egy ott megvett mini-ingatlanon a hegyoldalba fúrt 4x4 méteres széf jellegűre kialakított mindenbiztos módon tárolni ezeket ? Vagy a föld alá leásva valami durva bunkerbe letenni, vagy bármi hasonló, ami még természeti csapást is kibír... ? Vagy vártak digitális archiválásra, vagy mi ?
Ha egy ekkora kollekció elvész úgy, hogy a létező legjobbnak ítélt szettel digitalizálják előtte, akkor tulajdonképpen nem feltétlen kár érte, az idő lassan, de biztosan úgyis eszi őket. Célszerűbb n+1 másolatban, digitálisan, hibajavítva, tömörítve, a világ akárhány pontján titkosítva letárolni őket n+1 szerveren, de akár még műholdon is, a Holdra vagy akárhova majd átnyomni, mint az emberiség örökségét .. onnantól nem téma, akkor az idővel történő romlás már nem létezik, mint olyan.
Ha nem történt meg még a digitalizálása ezeknek, akkor van gond. Shame.
Lá lá lá lá lááá lááá.. Lá lá lá lá lááá lááá .. Lá lá lá lá lááá lá lááá lá lá lá lááááá láááá
-
#71562240
törölt tag
válasz #58092032 #2909 üzenetére
Igen, a DDD-k között is vannak olyanok, amelyek viszonylag kellemesen, viszonylag "melegen" szólnak úgy, hogy közben nem válnak mosottá, zsírossá, fássá - tehát jó hangfelvételek. A komolyzenében sokkal sűrűbbek az ilyen minőségű DDD-k, könnyűzenében sokkal ritkábbak - igencsak felhígult a stúdiós-hangmérnöki szakma.
A dolog lényege, hogy ugyanaz a hangfelvételi színvonal, ami DDD-ben elérte az adott hangminőséget, jellemzően magasabb hangminőséget és legfőképpen természetesebb, "analógosabb" hangot tudott volna elérni AAD módszerrel. Jellemzően kevésbé válik digitálissá a felvétel, ha később lép be a digitális szakasz. Említettem már itt, hogy volt néha alkalmam résztvenni és visszahallgatni olyat, hogy a stúdióban az adott zenei eseményt összevethető színvonalú analóg és digitális magnóval is párhuzamosan felvettük. Ég és föld, ami az analóg stúdiómagnóról szól és ami a digitálisról. Ég és föld, de annyira ég és föld, hogy az embernek sírni támad kedve minkét szemével. Kivédhetetlenül ég és föld - márminthogy persze, a digitális felbontás növelésével csökkenthető a különbség.
Persze, az analóg felvétel jellemzőbb kellemességében tudnak szerepet játszani párosharmonikus torzítások, sávhatároltságok..., de az eredendő különbség fő oka nem ez, hanem az, ami a hangszer versus a hangszer hangját utánozni próbáló szintetizátor közti különbség. Vonóskórus hegedűkkel, brácsákkal... versus szintetizátorral... Klarinét klarinéttal versus szintetizátorral...
A szintetizátorok is fejlődnek, a digitális hangfelvételi technika is fejlődik, de ma még eleve ég és föld a különbség - állítom én (és sokan mások). -
fehér_ember
addikt
válasz #58092032 #2980 üzenetére
Köszi, majd ránézek.
Amúgy amit még tapasztaltam, hogy eddig még nem szóltak soha ilyen könnyeden ilyen légiesen a hangsugárzóim. Eddig ha azért már úgy 6-7 órája halgattam zenét kicsit feszültebb voltam mint mikor nekikezdtem; 9 óra zenehallgatás után pedig már úgy kapcsoltam ki a rendszert néha, hogy annyira már nem is kívántam volna aznapra többet. Most abszolút semmi ilyen feszültségnövekedést nem tapasztalok úgyhogy biztos ez is a torzítás csökkenésének köszönhető.
Szóval vannak kis apró javulások.
Tegnap este még elég rossz érzés volt kihúzni a Yamahából az ic kábelt (mert eddig mindig alig vártam hogy hallgathassam) annak tudatában hogy lehet ennyi volt a közös zenehallgatás vele. Ezek a nüanszok azért űzik a bánatot.
Terrmészetesen nem elmélyült zenehallgatásra hanem inkább olyan háttérzenés félére kell gondolni.[ Szerkesztve ]
-
alphamooncam
őstag
válasz #58092032 #2985 üzenetére
Gain staging-ről megbízható, helyről magyarul, nem csak profiknak... [link]
Értsd, ha nem akarsz felvételt csinálni, hanem "csak" lejátszani a felvételt, akkor is érdemes ügyelni a "kivezérlésre".
Előbb tettem le a telefont, beszéltem több mint háromnegyed órát Tompival ( TMP audió ), ahol többek között rákérdeztem erre a kimenő jelszint kezelésre is.
Konkrétan arra voltam kiváncsi, hogy mit történik akkor, ha a kivezérlés nincs kezelve, adott esetben magas jelszintet ad ki, magyarán a Deprez műszer gyakorlatilag kifekszik. ( Forrás és DAC között )
Azt a választ kaptam, hogy, amennyiben a DAC-ba bemenő feszültség meghaladja azt a jelet, amire tervezték, a jelcsúcsokat egész egyszerűen levágja, mert nem képes akkora feszültséget előállítani, mint amire tervezték.
Digitális résznél ez nem fog gondot okozni, azonban, amint analóg részhez érünk azonnal megjelenik torzítás formában.
Ha valami "elcsúszott", nem érthető, vagy nem elég szakmai, az azért van mert én ugatom az elektronikát, tehát engem kell szidni... viszont a jelszintkezelést a fenti linken jelzett oktatóanyag alapján elvégeztem, ellenőriztem és arra jutottam, hogy túlvezérelt felvétel, jelszint beállítását követően már nem torzít...
Akit esetleg érdekel a téma, az ha akarja, elolvashatja az április 1-2 keletkezett
"szálat" [itt]Retteg a szegénytől a gazdag s a gazdagtól fél a szegény. Fortélyos félelem igazgat minket s nem csalóka remény.
-
alphamooncam
őstag
válasz #58092032 #2993 üzenetére
Ugyanazt a célt elérendő, mármint hogy megfelelő jelszinttel tudjanak dolgozni a a hifi cuccaink alapvetően más oldalról közelítjük meg.
A linkelt leírás szerint, ha egyébként nem érhető el az adat, nem marad más mint mérni kell a kimenőfeszültséget, és ahhoz képest a kell a "nyomást" fizikai eszközökkel csökkenteni. ( Kábel, Elektronikák, toldalékok stb. akármi)
Ez alkalmazható PC alapú lejátszásnál is, de szvsz a linkelt leírásom hatékonyabb, és feltétlenül olcsóbb ( meg lehet pontosabb is, de kinek-mi a fontosabb )
A linkelt leírásomban PC alapú lejátszás feltétel, viszont amit Te találtál megoldást azzal szemben itt nincs szükség mérőeszközre (multiméterre) a feszültségszintek megállapítására.
Nincs szükség semmilyen külső fizikai eszközre, amivel a "nyomást" lehetne csökkenteni.
A hivatkozott CD-vel szemben, ahol fixen csak a forrás után, van lehetőség a jelszint illesztésére a linkelt leírásomban ez már a forrásban elérhető, tehát jelútban a lehető legkorábban helyen elérhet, és akár trackenként utánállítható a szükséges jelszint, a digitális realtime feldolgozásnak köszönhetően.
Ez a jelszintek pontos beállíthatóságával kapcsolatban igen nagy rugalmasságot, és hihetetlen minőségi ugrást tesz lehetővé, mindezt ingyen, úgy hogy az eredeti felvétel is sértetlen marad.
Mi kell még több egy Hifistának ?!
Retteg a szegénytől a gazdag s a gazdagtól fél a szegény. Fortélyos félelem igazgat minket s nem csalóka remény.
-
Mathiask
senior tag
válasz #58092032 #2989 üzenetére
Elolvastam, megnéztem mindent amit linkeltetek. De nem teljesen érzem át a problémát átlaghifisként. Lehet átsiklottam valami fölött, de nem látok olyan nagy problémát mint ahogy a linkelt oldalak egy részén érzem azt sugallva. Vagy legalábbis nem látom mit akarnak ebből kihozni mit is kéne egy átlaghifisnek csinálni, mi a gyakorlati haszna ennek a tudásnak.
Igazából két probléma áll fenn:
1.: A hangerő szabályzó kis mozdításra is nagy hangerő különbséget generál.
2.: Nagy bemeneti érzékenység esetén nagyon le kell csökkenteni a jel szintjét (pl a hangerő szabályzó által), így közelebb kerül a zajhoz, ami azt jelenti, hogy utána a nagy gain-ű erősítő a zajt is felerősíti.Igazából ez a két probléma nem is kéne hogy összefüggjön. Tegyük fel van egy viszonylag nagy bemeneti érzékenységű végfok, mondjuk 200mV-al(mondjuk ekkor ad le 100W-ot). Ennek ellenére szerintem simán tervezhetnek hozzá olyan előfokot amin a hangerő szabályzó 7 órától 5 óráig tekerhető miközben a kimenete 0-200mV között változik.(bemeneti érzékenysége ekkor lehetne 2000mV) Persze ettől még megmarad a 2-es probléma.
Viszont a túlvezérlés miatti jelalak torzulást nem érzem problémának, mármint probléma, de nem csak itt probléma, meg nem amiatt van mert nagy gainű, alacsony bemeneti érzékenységű a végfok. Itt csak könnyebb előhozni. Ha szeretnél 50W teljesítményt a kimeneten, mert ehhez tartozik a max hangerő ami még jó a szobádban, és van egy nagy bemeneti érzékenységű erősítőd és az 1-es probléma is fenn áll, nem kötelező még tovább tekerni a hangerőszabályozót mondjuk 8 óránál ha már elérted a kívánt hangerőt, tehát mindegy hogy 9 óránál már túlvezérelnéd az erpsítőd. És ugyanúgy egy kisebb bemeneti érzékenységű erősítőt is túlvezérelhetsz csak mondjuk 12h-nál kell tovább tekerned, nem 9h-tól. Persze én is szeretem a finoman állítható, nagy utat bejáró hangerő szabályozót, mert kényelmesebb, de nem ennek hiánya miatt lesz túlvezérlés. Szerintem.
-
#71562240
törölt tag
válasz #58092032 #3012 üzenetére
Nagy a szórás (és valóban, mintha egyre nagyobb lenne a hőskorszakhoz képest), és ez persze szomorú, mert kiugróan fontos dolog az elektromos illesztés. Csak hát vannak egyéb fontos szempontok is...
Az egyéb fontos szempontok miatt is az se megoldás, ha az ember egy KÉSZ-ülék interfészének egy elektromos paraméteréhez utólagos eszközökkel hozzányúl. Ez is csak egyfajta kompromisszum, mivel a hozzányúlási módszer belezavar a KÉSZ-ülék és a REND-szer más, szintén fontos paramétereibe.Szerintem is "régen" fegyelmezettebbek, szabványosabbak voltak a tervezők a kimeneti-bemeneti illesztési kérdésekben - amely kérdéskör persze "régen" is hamar hifi vitatéma lett, ahogy jelzed is a legendás szépemlékű (Robin) Hood felemlegetésével.
-
Ear001
addikt
válasz #58092032 #3012 üzenetére
Ebben az a vicces, hogy eleinte a CD játszók átlag kimeneti jelszintje 0,7 Volt körül volt, az szépen felcsúszott 1 voltra, majd hamar megjelentek a 2 voltos cuccok, mert az jobban szól, meg mérve is jobb lehet, mert jobb a jel-zaj arány, aztán jöttek a 4 voltos puffert is megengedők... A magnók jelszintje megint más volt, hogy a hangszedőkről, ahol a kóbor áramtól mondjuk egy Kondo IO 0,04 mV-jától egy Goldring 2500 6,5V-ig mindenfélével meg kéne küzdeni, plusz az lezáró impedanciákkal való játék.
-
python1
veterán
válasz #58092032 #3021 üzenetére
Az egyértelműen utal rá, de a gyengébb jel sem annyira szerethető, nekem dinamikahiánnyal kedveskedik olyankor a rendszer, és hangerő emelésnél, mikor a végefelé közeledik, recsegés is hallatszik. Azért javasoltam az előerősítőt a végfokhoz, én a forrásnál PC-nél, visszaveszek a hangerőből 3-5dB a 100-as(0db) álláshoz képest, de a DAC-om amiben van előerősítő, abból is kb annyit, és továbbiakban előerősítővel vezérlem a végfokomat, így adja a legjobb hangot.
-
alphamooncam
őstag
válasz #58092032 #3032 üzenetére
Tibi! Két különböző technikáról beszélünk. Ha Gyuri túlvezérelt felvételt hallgat, azon nem segít a 10dB-es hallkítás, az még torzítani fog. Szvsz, de kiváncsi leszek...
Retteg a szegénytől a gazdag s a gazdagtól fél a szegény. Fortélyos félelem igazgat minket s nem csalóka remény.
-
Mathiask
senior tag
válasz #58092032 #3031 üzenetére
"Nem fog torzítani"
De előtte se torzított ha nem hajtottad túl a határain az erősítőt. Erre keresem a választ, hogy mi is torzítana, miből kifolyólag van a torzítás amit meg akartok szüntetni, így vagy úgy. (a linkelt írást elolvastam abban sincs szó torzításról, SNR növelésről és felbontásjavításról van szó abban az egyetlen esetben ha az attenuator az előfok és végfok közé kerül) -
python1
veterán
válasz #58092032 #3055 üzenetére
Nekem ez PC-n jött ki, van egy DAC-om amiben van egy bemeneti jel mérő, figyelő, és ha torzul bejelez, nálam kb ez az a beállítási szint, ahol még a legjobb, de van egy hangkártyám aminek a saját programja is figyeli a jelszintet, bár az nem mérvadó. Na mindegy is, nálam ez a - 5dB a bevált szinte mindig, vagyis ezt használom, meg valahol ezt olvastam is, hogy érdemes néhány decibelt visszavenni.Próbát megér, de integráltnál is működik tulajdonképpen.
-
Mathiask
senior tag
válasz #58092032 #3041 üzenetére
"Azért torzít, mert az én esetemben 105 mV bemeneti érzékenység találkozott a CD kimenő 2,4 voltjával."
Ez önmagában nem okoz még torzítást. Mondjuk egy 775mV bemeneti érzékenységű erősítőnél a 775mV ugyanúgy kevesebb mint a 2,4V, ott nincs torzítás? Akkor mikortól lenne 300, 200? A 105mV azt jelenti hogy legalább ennyinek kell kerülnie a bemenetre ha szeretnéd a teljes torzításmentes teljesítményt a kimeneten. De a bemenet után még jön egy hangerőszabályozó ami ugye nagyon pongyolán fogalmazva a 2,4V-t lecsökkenti és hát általában úgy építik ezeket meg sajnos, hogy már mondjuk 9 óránál (pongyolán fogalmazva)ráküldi a 105mV -ra lecsökkentett 2,4V-os jelet az erősítő fokozatokra. (Megcsinálhatnák úgy is hogy csak 12 óránál csökkent 105mV-ot és akkor érnéd el a maximum teljesítményt.) Ekkor éred el a teljes kimenő teljesítményt(hangos lesz de nagyon). Ha ennél lejjebb tekered a hangerő szabályozót akkor kevesebb mint 105mV éri el az erősítőfokozatot, tehát nem lesz sehol túlvezérlés. Nem lesz torzítás amiről beszéltek. Ha van torzítás akkor az más miatt van, nem a bementi érzékenység, vagy a kevés utat bejáró hangerőszabályozó miatt van. Mert logikailag ez nem magyarázza. Ha van torzítás akkor az más technikai jellegű problémából adódik (és nem ezzel magyarázható), amit szintén megoldhat egy jelszint csökkentés. A magas bementi érzékenység inkább SNR csökkenést okoz, de ezen nem segít semmi, sőt a további jelszint csökkentés valahol a rendszerben még tovább csökkenti. Közvetetten még okoz olyat hogy kevés utat tud csak bejárni a hangerőszabályzó.Amiket itt fentebb írtam mind, mind abból jött ki amit itt linkeltetek a napokban. Szívesen elolvastam/elolvasok mindent amit linkeltetek, mert érdekel a téma. De tulajdonképpen egyikben sincs más, illetve nem ütközik a fentiekben leírtakkal.
Igazából A.S. videója nekem kicsit gagyi. Mármint szerintem ott nem történik más mint az hogy túlvezérli az erősítőjét. Csak trükkösen. Normál esetben ha hallgatsz egy olyan CD-t a 2,4V-ot produkáló kimenetű lejátszódon, ahol a jel a CD-n eléri a 0dBFS-t, tehát teljesen kivezérled a kimenetet. Akkor azon az erősítőn ha mondjuk 9 óráig tekered akkor éred el a maximum teljesítményt, ha tovább tekered torzítani fog. Ez tiszta sor.
Nos Alan azt csinálja hogy tovább tekeri mondjuk 11 órára. De a CD-jén olyan track-eket kezd el hallgatni ami mit tudom én -9dBFS, meg -6dBFS, meg -3dBFS, meg utána a 0dBFS-t. Szóval ő a CD trackjein emeli egyre tovább a hangerőt, nem a hangerőszabályozón. És igen, mivel fel van tekerve az erősítője egy idő után minő meglepetés, torzítani fog.
Egyébként pont emiatt kisebb a bemeneti érzékenység egy erősítőn, hogy ha van egy halk felvételed, te ugyanúgy ki tudd használni a max teljesítményt. Ha lenne egy 2,4V bemeneti érzékenységű erősítőd akkor egy -6dBFS-es felvételnél csak a wattjaid lehet feléig tudsz elmenni hiába tekered kopra a hangerőszabályozót. -
Mathiask
senior tag
válasz #58092032 #3073 üzenetére
"A Ferrograph (150 mV, ha jól emlékszem) hangerőszabályzója 1-10-ig forgatható, és 3-as állásnál már klippel. Azért ez szerintem nincs rendben."
Így van, klippel, mert ha elkezded tekerni a hangerőszabályozót, elkezd hangosodni a zene(vagy amit lejátszol, tegyük fel maximális kivezérléssel van rajta a hang), tekered tovább, még hangosabb lesz a rendszer, eléri a 2-es állást, nincs még torzítás, még tovább tekered, még hangosabb lesz, még mindig nincs torzítás, már nagyon- nagyon hangos, majd a 3-as állásnál túllépte az erősítő a határait és klippel. De addig nem. Kényelmetlen hogy csak eddig tekerheted a hangerőt, mert már itt eléred a maximumot? Igen, egyértelműen. Ilyen értelemben tényleg nincs rendben így ez a tervezés, mert kicsi a mozgástér. Torzít ennél kisebb állásnál a rendszer? Nem. Ha valami attentuatort raksz az erősítő elé, akkor nagyobb lesz a tekerőn a használható tartomány, ami jó, kényelmesebb használni a cuccot. Lehet csak 8-as állásnál fog klippelni. De a hangerő ugyanannyi lesz, mint a 3-as állásnál. De alatta egyik esetben sincs torzítás a bemeneti érzékenység miatt.(más miatt esetleg)
-
#92251648
törölt tag
válasz #58092032 #3278 üzenetére
Ezt az alkotóktól és a kiadóktól kérdezd! A hangmérnök egyedül nem dönthet ilyen kérdésekben, ő a megrendelő kéréseit teljesíti, ez alól csak néhány sztárhangász kivétel, akik szabad kezet kapnak. Ha most annyi sört kapnék, ahányszor azt kérték tőlem, hogy legyen dögös, hangos, dinamikus a hangzás, hónapokon át lenne mit innom.
De persze azt is tudjuk, hogy ami hangosabb, az jellemzően népszerűbb is. Erre a jelenségre támaszkodva szinte egy komplett tudományágat hoztak létre a zenei és média piac döntéshozói.
[ Szerkesztve ]
-
#92251648
törölt tag
válasz #58092032 #3278 üzenetére
A MY Reel Club felvételeinél igyekszünk megtartani az eredeti dinamikai arányokat, 55-60 dB átfogást. Rendszeresen megkapjuk a kérdést, hogy miért olyan halkak ezek az anyagok, még olyan hifistáktól is, akik korábban a nagyobb dinamikájú kiadványokat hiányolták a piacról. Aztán mikor találkoznak egy ilyen felvétellel, kiderül, hogy a rendszerük nem is képes ekkora dinamika ábrázolására, vagy magát a hallgatót zavarja a komprimálás hiánya.
[ Szerkesztve ]
-
nagyúr
válasz #58092032 #4029 üzenetére
"A Hungaroton népzenei albumokat is árul digitalizálva"
Amik nekem vannak meg LP-n, azok a hungaroton látókörébe sosem kerültek be. Persze lehetséges, hogy valakik, valamikor, valamilyen minőségben már digitalizálták ezeket, de nincs okom feltételezni, hogy az enyémtől jobbak lennének, mivel kiadói szinten és profi módon szerintem sosem fognak bekerülni a kalapba, és nem a kultúrális értékük, hanem
a szűk rétegigény miatt. -
Dißnäëß
veterán
válasz #58092032 #4542 üzenetére
Nekem a hangerővel nincs gondom, míg az arányok nem változnak és szerintem ez a kulcs. Amit linkeltél, az nem csak az abszolút hangerőt érinti, hanem a compression jelenség is bejön, az tényleg vacak trend. Én korábbi Jackson-okat nem hallgattam, a magas rendben, de mélyekben néha lehetne picit több. Picit, nem mindenhol. A 7 CD-s King of Pop Boxset-ben lévő számokon hallatszik, hogy nem mindig annyira egységes homogén ehhez a kiadáshoz az egyes beválogatott számok jelszintje, dinamikája, EQ-ja, és nem a Quincy Jones kommentárokra és 1-2 konyhában eltáncolt pre-pre-verzióra értem. Erre több időt is fordíthattak volna, ha már egybecsomagolva adják ki, mint válogatást. Némely szám kicsit vérszegény, mások szuperül tolják, a nagyja jó amúgy.
A legnagyobb eltérés Elton John CD-i között vannak, van vagy 4 Nikita-m és a legutolsó évjáratú az, ami látványosan smiley face-es verziója a legelsőnek és nagyon jót tett neki, magasat nem sokat húztak, mélyből kapott egy akkora combosat, hogy pont ezzel került végre helyére, szinte elmorzsoltam egy könnycseppet, hogy köszi, bárki is csinálta. Nagyon kellett neki Phil Collins dettó (Take a look at me now, Remastered Boxset, 8 CD). Szerintem vannak jó munkák. De igazat adok annak, amit vázoltál, a trend nem a tisztességes iparosmunka, hanem tolni arcba agy nélkül.
Az, hogy hangosak a zenék abszolút értékben, azonos arányok mellett, hülye trend, hiszen a noise floor-t is emelték a felcsavarással. Klasszikusoknál lenne értelme, de ott is csak ugyanez történik, hogy nagy hangerőre húzzák és utána lejátszáskor hallod a "ffffffff"-t, hacsak nem zajszűrték, akkor meg már kezdődik is a kakinak a pofonadás, mikor milyen mértékben. Nehéz ügy ez.
A korábban linkelt AIX Records felvételeit ezért szeretem, nincsenek kivezérelve a jelszintek az elméleti dinamikatartomány tetejéig, mert szimplán nem szól akkorát a hangszer. 24 bit még egy sugárhajtóműnek is sok, úgy, hogy 1 méterre szól a fejünktől és éppen maradandóan halláskárosodunk, HA nem abszolút számnak tekintjük, hanem egy szobai noise floor-hoz adjuk hozzá. 16 bitbe a világ hangszerrel képzett "zajainak" nagyja bele KELL, hogy férjen. 24-be pedig a "sükettemplomban" felvett brutál orgonának is. (Csak megint a kérdés, minek. Visszajátszáskor valami siralmas a dinamikatartomány - de ez normális - és nem azért, mert szarok az eszközeink, hanem mert senki nem tart a nappalijában 1-2 kilowatt kimenő teljesítményű eszközt maxra csavarva, hogy a pillangófing passzusok után a kép leesen a falról egy üstdobra).
Szóval a buta hangerőemelésnek én sem vagyok híve, semmi értelme, max a kimenő jel lesz nagyobb analóg tartományban a DAC fenekén, ami kicsit segít a lánc többi tagjának alap zajszintjétől jobban elrugaszkodni, de ez a hatás marginális, a Tűzvarázsló is ugyanúgy jól szól egy régi felvételről, kicsit felcsavartabb potival, mint egy mai válogatás remastereként, kisebb potival, de a remasterben hacsak nem zajszűrték (és ölték meg) a felvételt, a szalag alapzaja nagyobb lesz, mint a régi felvételen a rendszer alapzaja, amin magasabb potiállásban lejátsszuk.
Fater nagy Creedance-es volt, abból is van jó anyagom, na oda jól jön az U, főleg alulra. Van egy évjárat 50-60 környékén (?), ami alatt egyszerűen eltűnnek a mélyek a felvételek alól. Aztán mire Elvis-ig jutunk vissza időben, már a magasak is. Legalábbis... ezt látom.
Amúgy a lejátszó környezet (és dobhártyán érvényesülő hangnyomás) is az, ami az oka lehet annak, hogy hiába mérnek agyon DAC-okat és erősítőket jel/zaj arányra és vannak elképesztő, elméletben ténylegesen 16-nál több bitet kiszolgáló képességek, a tényleges hallgatáskor, egy kellemes szoba hangerőn ennek töredékén vagyunk az esetek 99%-ában, mind eszköz kimenő teljesítmény oldalon, mind távolságon, mind szoba alap zajszinten értve is, ezért szerepelhet egy ilyen listában a leggyengébben szereplő is sokaknál "tök jó, szeretem a hangját" módon. Mert még ezek limitjét sem éri el a hallgató, nemhogy az élvonalét. Mindenki vigyáz a fülére és otthon sem megy a "diszkó". És aki dinamika-képességben nyújtózni kezd és mondjuk dedikált pincés zeneszobába installál be pár kilowatt high-end-et, bajban lesz, mert nagyon kevés felvétel lesz a világon, ami a rendszert kiszolgálni képes majd.
[ Szerkesztve ]
Lá lá lá lá lááá lááá.. Lá lá lá lá lááá lááá .. Lá lá lá lá lááá lá lááá lá lá lá lááááá láááá
-
Dißnäëß
veterán
válasz #58092032 #4556 üzenetére
Ez csak egy magánvélemény volt, van, aki fordítva működik, itt már árnyalja a "mi jó és mi nem jó"-t az ízlés.
Én annak a híve vagyok, hogy digitális domain-ben amíg nincs a létező legnagyobb csúcsnak sérülése, addig emelhetjük a jelszintet maxig, tehát ez CD anyagon, flac-on, stb. tök oké, de ez csak elmélet, gyakorlatban ennek és a mögötte lévő teljes "láncnak" nincs akkora zaja, hogy -10dB csúcsok esetén azon kelljen agyalni, miért nem közvetlen a 0dB-s plafon alattig ütnek be azok a dobok. Hiába is ijesztő a skála számtanilag. De -30dB-s csúcsokkal rendelkező zenénél már megkérdezem, miért úgy rögzítették, vagy digitalizálták. Többnyire technika és mastering determinált, divat-trend ott és akkor, passz.
Lá lá lá lá lááá lááá.. Lá lá lá lá lááá lááá .. Lá lá lá lá lááá lá lááá lá lá lá lááááá láááá
-
Dißnäëß
veterán
válasz #58092032 #5315 üzenetére
Nem tudom, ismeritek-e az oldal tulaját, az eszközöket gyártó embert, de érdemes lenne a helyesírási hibákat és elgépeléseket korrigálni az oldalon. Amúgy tök pöpec minden, tiszta jóindulatból mondom. Jó látni ilyen "kézműves" dolgokat
[ Szerkesztve ]
Lá lá lá lá lááá lááá.. Lá lá lá lá lááá lááá .. Lá lá lá lá lááá lá lááá lá lá lá lááááá láááá
-
Panthera
őstag
válasz #58092032 #5546 üzenetére
Szerintem is. És ha utóbbi dolgozott a stúdióban, akkor cserélgethetünk mi bármit, nem leszünk elégedettek a kapott hanggal.
Pár hete találtam egy cikket (akkor sajnos nem volt időm ide betenni, most meg már nem tudom hol keressem). Egy külföldön ismert(ebb) magyar zenész nyilatkozott, hogy rossz irányba ment az egész zenei ipar...ami legjobban megmaradt bennem, hogy túl sok a mesterséges hangerő...vagy ilyesmi. Van benne valami. Elég, ha csak arra gondolok, hogy elektronikus zenében is mennyi szemét minőségű akad. És hiába keresem meg pl. a Tidal-on, az sem jobb.
-
Dißnäëß
veterán
válasz #58092032 #5546 üzenetére
Ebben is van igazság, de ennél összetettebb a téma, nincs fekete és fehér. Kiseposzt lehetne erről írni, beszélgetni. Én azt gondolom, hogy az audio ipar, a termelő oldal is tele van akkora átb***ásokkal, hogy nagyon (és sokszor a fogyasztói oldalt mondjuk sűrű erdőnek.. szerintem még bent sem vagyunk az erdőben igazán)..
Az mp3-at nem tudom, hogy keveri ide, masteringben látni sem akarnám, még a 320-ast sem, max végterméknek online, de ott sem, mert a legjobb mp3 számomra nálam készül, az én gépemen, az én paraméterezésem szerint, a legkésőbbi LAME kiadással, és a létező legjobb szoftveres dekóder motorral játszom vissza. De már töröltem az összeset. Az mp3 egy kényszer szülte megoldás és mindennél kreténebb szerintem, még a konzumer TDK D60-nál is. Amikor egy huszasért veszek 4 terát, mp3-azzak ? Ennyit már a felhők is adnak, némelyik ingyen (!).. Amikor falun, lassabb DSL-el is pár perc alatt lejön egy CD-nyi flac, online megvéve ? Pláne egy 1000-es neten és Bp alatt élek, nem bent. Én komolyan nem értem, miért mp3-aznak az emberek. A múzeumi tekercseket megértem, a gramofont is, a klasszik LP-t is, a különböző sávnyi és szélességű mindenféle szalagokat is, R2R, cassette, akármit, mindent megértek, de az mp3 ? XXI. században ? Az összes többit nosztalgiából is, fizikai méretből adódóan is és hangzás miatt is lehet tartani, de az mp3-at ? Hát annak sok értelme nincs ma már.
Máshogy masterelve: RE-masterelve max. De az LP a digi formátumokhoz képest még ezután is akkora pofont kap, hogy néha csodálkozom, mitől szól annyira édesen, kellemesen, analógosan. Van rá tippem, de az külön fejezet lenne és nem biztos, hogy kiállná a "mérnökök próbáját", bár az ismeretlenben, mint olyanban, még egy elméleti fizikus is tud hinni, max bekalkulálja (legnagyobb bosszúságára).
Lá lá lá lá lááá lááá.. Lá lá lá lá lááá lááá .. Lá lá lá lá lááá lá lááá lá lá lá lááááá láááá
-
Dißnäëß
veterán
válasz #58092032 #5556 üzenetére
Nalunk is mp3 pendrive kocsiban, most a felesegem Civic-jeben.. de csak mert azt tudja (a wav-on kivul) . Egy 16G-snel meg inkabb megnezem, mi fer ra, nem eroltetem a wav-ot. Nagyobb usb stick meg exfat lenne, szinten nem buli. Se kocsiba a 320-as is jol szol, a meglehetosen szuboptimalis korulmenyek ellenere
A Fordba gondolkodom valami jobb megoldason, de meg nem szuletett meg, veghezviszem-e.
[ Szerkesztve ]
Lá lá lá lá lááá lááá.. Lá lá lá lá lááá lááá .. Lá lá lá lá lááá lá lááá lá lá lá lááááá láááá