- iPhone topik
- Android szakmai topik
- Xiaomi 13T és 13T Pro - nincs tétlenkedés
- Honor 90 - modellalkat
- Franciaországban nyit a Honor 200 Lite
- MWC 2024: Két új órát hozott a Xiaomi
- Vodafone mobilszolgáltatások
- Samsung Galaxy S21 FE 5G - utóirat
- Samsung Galaxy S22 Ultra - na, kinél van toll?
- Redmi Note 12 Pro - nem tolták túl
Hirdetés
-
A személyre szabott reklám lehet a streaming következő slágere
it A jobb célzott hirdetések érdekében adatplatformot indít a Warner Bros Discovery.
-
AMD Radeon undervolt/overclock
lo Minden egy hideg, téli estén kezdődött, mikor rájöttem, hogy már kicsit kevés az RTX2060...
-
Rövid előzetesen a S.T.A.L.K.E.R. 2: Heart of Chornobyl
gp Továbbra is szeptemberi premierrel számolnak a fejlesztők, reméljük több halasztásra már nem kell számítanunk.
Új hozzászólás Aktív témák
-
leeate
senior tag
Már megint sokan kisarkítják a dolgot a "megtanít-e az egyetem programozni rendesen" kérdéskörére. Először is, az információfeldolgozás tudománya nem csak programozásból áll, hanem adatbázis-építésből, architektúrák, oprendszerek ismeretéből, a mögöttes logikai alapok megértéséből, mivel a programozó segge alatt is ezek dolgoznak, és együtt alkotnak használható egységet. Ebből adódóan meg nem, nem tanít meg programozni rendesen az egyetem. Nevetségesen kevés óraszám áll rendelkezésre minden egyes előbb említett témakörre külön-külön is. Mégis mire elég heti másfél óra labor?! Semmire. Ahhoz, hogy rendesen megtanítson az egyetem mindenre, 5 évesnek kéne lennie az alapképzésnek. Így a legtöbb, amit az egyetem ad, az egyfajta gondolkozásmód, irány + két oldal papír arról, hogy mégsem vagy teljesen hülye. De a valóság az, hogy aki specializálódni szeretne (pl. C# programozásra), annak otthon kell tanulnia, szorgalomból, egyetem helyett vagy mellett.
Soha többet nem vitatkozom DSLR témában!!
-
Gergosz2
veterán
2012-es évben hála kormányunk új felsőoktatási elveinek már csak 26 diák jelentkezett villamosmérnök nappalira. Na onnan már nem nagyon van kit kirúgni... - bár legalább családias lett a szak.
Teljes rálátásom nincs erre, hogy ez most jó vagy nem, mivel nem most kezdtem, de azt tudom, hogy amikor mi kezdtük, akkor a fele csak azért jelölte be a villmérnökit, mert 260 ponttal már biztosan bent voltál, ami gyakorlatilag azt jelentette, hogy érettségin mindenből kettest kaptál. Persze ezek voltak azok a party arcok, akik első féléves órák egyikére sem jártak be, mindenből megbuktak. De persze emellett egy, kettő, vagy a kicsit rafináltabb fajta, aki kívülről vágja a TVSZ-t, az akár 4 félévet is elbohóckodott az egyetem úgy hogy egy szakmai/ ráépülős tárgya sem lett meg, hanem csak szabvállal tartották bent magukat, vagy két félév után újrajelentkeztek. Azért nem kis pénz lehet ezt a bohóckodást finanszírozni, így szerintem ez nem volt rossz ötlet, hogy ezt bevezették, mivel legalább az ilyen embereket valamilyen szinten szűri, az újrajelentkezést nem engedi.
[ Szerkesztve ]
Nokia 6030 Hardcore User // I Panic Restaurant by Taito
-
dabadab
titán
Nem pont a programozásról van szó, hanem arról, hogy megtanít-e bármire.
Amikor én jártam főiskolára, ott az órák kb. fele egyértelműen arra szolgált, hogy kitöltsék az óraszámkeretet (nekem tényleg semmi kifogásam azellen, ha nem csak tisztán szakmai órák vannak, az egy (vagy két?) félév közgáz szerintem pl. értelmes volt, de az nem, hogy hardcore villamosmérnöki tárgyakkal rakták tele a szakot, mert ahhoz volt meg a megfelelő oktatói gárda), a maradék egy része csapnivalóan rossz volt, a többi nagy része kb. középiskolás szintű alapozás és nagyjából a matematika (analízis, diszkrét matematika, statisztika) meg pár szakmai tárgy volt az, ami tényleg megfelelő szintű és ontopic dolog volt.
A fentiek miatt az "egyfajta gondolkozásmód" kialakítására olyan nagyon esély sem volt: sem a tudományoséra (hogy az ember ne nézzen hülyén, ha olyan kifejezéseket hall, hogy peer reviewed meg impact factor - ezek el se hangoztak a három év alatt), sem a mérnökire.
DRM is theft
-
-
nem az a kérdés, megtanít-e az egyetem bármire is.
hanem az, hogy egyetemi tudás nélkül megtanulhatsz-e bármit is magas szinten.
elfogadom, hogyha valaki szerint az elsőre nem a válasz.
és biztos vagyok benne, hogy a másodikra is nem.
tehát én azt állítom, hogy igazán jól úgy lehet megtanulni az informatikát, hogy rendesen megtanulod az egyetemi tananyagot, majd utána otthon hozzátanulsz illetve gyakorolsz még elég sok mindent.
ha a kettő közül bármelyik is hiányzik, akkor már nem lesz magas szintű a tudás.Egy átlagos héten négy hétfő és egy péntek van (C) Diabolis
-
CPT.Pirk
Jómunkásember
válasz
Gergosz2
#103
üzenetére
Ez nálunk is így volt, csak akkor még 120 pont volt a maximum. 80 vagy 82 ponttól már bárkit felvettek, vagyis aki leérettségizett, annak volt elég pontja... Mondjuk a kifejezetten lébecolás miatt nem igazán jöttek, mert maximum a diák bérlet jelentett csak kedvezményt. Az iskolának persze jó volt, mert egy csomó ember után kaptak fejpénzt akiket ráértek a 4. félévben a 60kredit határral kiszórni, vagy valamelyik tárgy 3., esetleg 4. elbukása után. Elég diákbarát tvsz volt akkoriban.
Egyébként ennek az új rendszernek a hatása a gólyatáborokban látszott igazán. Nálunk a műszaki kar együtt tartotta a táborokat, ahová a felvett 100..130 villamos gólyából eljött 10, rendszerint többen voltunk felsőbb évesek. Mikor bevezették az új rendszert, akkor a felvett 26 vili gólyából eljött 22 vagy 23. 8 gólyatábort jártam meg de ez sikerült a legjobban, ezzel a csapattal lehetett jó partit csinálni.
Nincs más - csak egy szál gitár - szidom a rendszert - forradalmár. - Én vagyok egyedül 88 telén. (Auróra)
-
MaUser
addikt
Hát sajnos én sem tartozom a programozók azon egy milliomod részébe aki annyira jó hogy milliomos lett tíz éven belül.
Sajnos eme hibámmal együtt kell élnem, de azért eddig még sikerült. 
Viccet félretéve, pontosan azt mondom, hogy nem az egyetemen válsz jó programozóvá. Teljesen mindegy, hogy matematikusként, progmatosként, fizikusként, villanymérnökként végzel, ugyanolyan eséllyel lehet belőled valaki a "szakmában". A lényeg hogy elvégezd és ennyi. Ezzel bizonyítod, amit te is elvársz már ebben a posztodban. Viszont ha ez megy röhögve/nehezen munka mellett, akkor miért várnád el, hogy feleslegesen ott üljön a diák?
Btw., a cégek meg nem azt várják el, hogy neki képezzenek, de azt már igen, hogy egy felvételiző esetleg tudjon alapszinten programozni és ne csak a 20 alap design template-et tudja visszaböfögni, de érteni, netán megvalósítani meg egyiket sem tudja. Mert a mai helyzet sajnos ez. Így viszont van egy rosszul felépített bizonytalan kártyavár a pályakezdőknél, amit elsőként le kell rombolni és utána fel lehet építeni. Tisztelet a kivételnek. A kivételeknél viszont mindig kiderül, hogy egyetem mellett erősen dolgoztak a gyakorlatban, akár csak oss contributor-ként.
Hmm, hpc-nél modanál valami konkrétumot? Mert pl. az elosztott rendszerek 20 év lejárt tananyagával kitörülhetjük. Esetleg cuda-t tanítanak már hpc valahol kötelezőként? Esetleg Matlab/Octave elosztott rendszerek? Esetleg Python? Esetleg thread manager írása? Bármi hasonló?
A többinél meg fordítva ülsz a lovon. A gond az, hogy kapsz valami bemutatót a gráfelméletről, de kötni nem tudod sehová. Legalább is aki nem dolgozik egyetem mellett azok közül, ha 1% érti, hogy az mire is jó a gyakorlatlatban. Aztán majd munka mellett ugyanúgy elolvassa a releváns irodalmat a programozó és végre felfogja. Bár ha te ismersz valakit, aki diszkrét matek 1-2 után gárfelméleti alapon fog egyből mondjk gui-t tervezni, akkor kérlek szólj.
Mert érdekes módon ezt fél év alatt a való életbe viszont felfogják...[ Szerkesztve ]
''A file-cserélés öli meg a filmipart? Inkább a filmipar öli meg a file-cserélést. 2 hónapja nincsen semmi értelmes film, amit érdemes lenne letölteni...''
-
Ott a lényeg a második bekezdésben, a hozzáadott érték.
bambanonek igaza van abban, hogy trenírozni kell, viszont a hogyan a kérdés. Szerintem arra, hogy megtanuljon a diák tanulni arra eszközt kell adni (van metodika arra is!), ahelyett, hogy félösszefüggő adathalmazokkal bombáznánk a diákot, aztán majdcsak kifejleszti a sajátját. Ugyanúgy, félig releváns tudásanyagra ott vannak a domain expertek.
ne csak a 20 alap design template-et tudja visszaböfögni, de érteni, netán megvalósítani meg egyiket sem tudja. Mert a mai helyzet sajnos ez.
viszont ahhoz kell legalább 10-15-20 kredit célirányos prog labor, hogy ezeket implementálni is tudják, ahol legalább írtak 2-5000 sor kódot egyedül (ami jórészt OO kell, hogy legyen).Elosztott rendszerek 20 éve lejárt anyaga alatt mit értesz? Kommunikációs protokollok nem nagyon változtak az évek folyamán, thread support meg az összes nagyobb iteratív nyelvben van. Viszont szinkronizációt ugyanúgy csak pár módon lehet működően megoldani.
A gond az, hogy kapsz valami bemutatót a gráfelméletről, de kötni nem tudod sehová
Jaja, kell elmélet, de kell gyakorlati alkalmazás is.Egyébként itt R programozás magisteren/masteren kötelező, cloud computing szintén, BSCn alapok vannak (értsd működőképes elosztott rajzprogi at-most-once failure modellel / hibatűrő rendszerként és kapnak egy rajzprogramot amiben nincs semmilyen hálózati támogatás).
---
Ja igen, és szemináriumok, prezentációk. Jó előadókézség és kommunikációs kézség muszáj kb minden területen, akkor is, ha az adott anyag erősen szakmai. Ez ahogy tudom nagyrészt hiányzik és erre elég nehéz ráfogni, hogy miért nem a tananyag része. Gimnáziumra meg megint nem lehet ráfogni, ugyanis a szakmai eredmények prezentálása nem adott területen domain experteknek rész eléggé értelmetlen.
Lehet, hogy information fusionhoz lesz köze a diáknak, de prezentálnia biztosan kell majd, legyen az daily scrum vagy meeting a befektetőkkel.
[ Szerkesztve ]
Don't dream it, be it. // Lagom amount.
-
"pontosan azt mondom, hogy nem az egyetemen válsz jó programozóvá.": én értem, hogy azt mondod, de én meg azt mondom, hogy nem igaz.
"Teljesen mindegy, hogy matematikusként, progmatosként, fizikusként, villanymérnökként végzel, ugyanolyan eséllyel lehet belőled valaki a "szakmában".": és ez baj, mégpedig nagy baj.az, hogy egy fizikus vagy villanytanos, pláne közgazdász vagy orvos azt hiszi, hogy belőle igazán jó programozó válhat, az egyrészt baj, másrészt tévedés.
"a cégek meg nem azt várják el, hogy neki képezzenek": de, a cégek konkrétan ezt várják. legalábbis amikor kb. 2 éve kíváncsiságból benéztem egy állásexpóra a d.e.-n, akkor azt mondták az ott megjelent dékán szemébe bele.
"Így viszont van egy rosszul felépített bizonytalan kártyavár a pályakezdőknél": nem vitatom, hogy ez gyakran így lehet, viszont ez nem annak a következménye, hogy rossz az egyetemi oktatás, hanem annak, hogy a diák ihb veszi az egyetemet. (Iszunk Hányunk Belefekszünk).
nem mondtam, hogy gui-t gráfelméleti alapokon kell tervezni. de pl. redundáns hálózatot igen. de pl. active directory forestet igen.
Egy átlagos héten négy hétfő és egy péntek van (C) Diabolis
-
mepet
addikt
Én Kandós voltam, ott az volt a szabály, hogy az oktató dönti el, van-e katalógus. Ha úgy döntött, hogy van, akkor viszont nem határozhatta meg az aláírás megszerzéséhez szükséges részvételi arányt, ez az előadások kétharmada volt.
Történt egyszer, hogy levelezőn a 4 előadásos tárgy 3. előadására mentem be először, és kiderült, hogy katalógusos... Szerencsére ki tudtam dumálni, mert a tanár tanítani akart, nem szemétkedni.
Szerintem egyébként ez legkorrektebb megoldás. Döntse el a prof, hogy akar-e katalógust, úgyis ő látja a legjobban, hogy mi a legjobb az eredményes munkához.
-
Ren Hoek
veterán
Nem értem ezen mit kell sírni ennyire.
Azért nem olyan vészes... nekünk 4 éve van ez a Pázmány Informatikai és bionikai karon.Igaz egy évfolyam itt max 100 ember. Egyébként itt sem ellenőrzik mindenhol, de nagyrészt katalógus van.
Elmondom miért jó ez. Azért mert így legalább nincs ott a lelkiismeretfurdalás amiért nem mentem be / vagy mert bementem és sz.r volt
Ha egy-két előadást kihagy az ember mondjuk kora reggel, akkor annak úgy is az lesz a vége, hogy inkább 10-ig alszik egész félévben. Ilyenek a hallgatók egyszerűen. Azt meg nekem ne mondja senki, hogy mindenki képes az önálló tanulásra. Nem... Sőt a többség nem!
A többséget noszogatni kell katalógussal, kisZH-kkal stb.Nálunk én nem tudnék olyan előadást mondani főleg bionikán, ami azért nem könnyítette meg a gyakorlatokat, és a vizsgázást. Főleg a matekok, de a biológiai tárgyak meg végképp. Szerintem nagyban segít egy előadás, főleg ha saját jegyzetelős és nem vetítős.
Volt egy-két tárgy ahol szerintem lógtam legalább a feléről az előadásoknak, és bizony mocsok szar volt szembesülni vele, hogy szűz anyagról van szó. Már az is sokat számít ha egyszer elmondja a professzor és végighallgatod.
[ Szerkesztve ]
-
izee
senior tag
válasz
Ren Hoek
#113
üzenetére
Khm, egy tanár, ha az érdeklődés felkeltése helyett a könnyebb utat választja és noszogat, akkor talán, csak talán megér egy elégségest a tanári pályafutása.
Ha esetleg azzal a meggyőződéssel noszogat, hogy egész biztosan érdeklődést kelt mindenkiben akkor tegye. "Evés közben jön meg az étvágy."
Identicalness is the tendency to propagate to collaborate and to interact only with people who are very very very very very much like you. Epitome of this is the selfie. https://www.youtube.com/watch?v=dmXcjvL9VSc&t=39m45s
-
Ren Hoek
veterán
A központilag van ez a szigorítás, akkor leveszi a tanár és a diák válláról is ezt a döntést. Ebből a szempontból ez jó...
Nálunk volt pár olyan tárgy, amire szerintem baromi érdekes előadás volt, csak egyszerűen sokakat full nem érdekelt mert nem azzal akart foglalkozni.
Szerintem irtó nagy bunkóság volt, hogy voltunk vagy 10-en az előadáson.Egyáltalán nem mindig korrelál az előadás minősége és a hallgatók száma. Van sok más egyéb tényező is (pl 8-kor van-e?) ... Igen én is voltam úgy, hogy amúgy remek stílusú és gyakorlat szempontjából is fontos előadást kihagytam mert rápihentem inkább a gyakorlatra. Vizsgán meg jól beszoptam, mert kiderült diasor lópite, a könyv meg brutálisan bő.
Szóval egyszerűen a hallgatók nagyrésze képtelen előre tervezni. Valami rendszer kell, főleg gimiből kikerült BSc-seknek. MSc-n már lehet lazább az egész, egyébként is akkor érdemes már dolgozni. Egy alapképzésen szerintem felesleges a diákokat első 1-2 évben túráztatni melóval, így is durván leterhelő egy mérnöki szak.
Az ideális a diplomafélévben való melózás, és MSc-n. Ott már azért kialakult egy felelősségtudat... de nem a "feljövök Bp-re meghúzni az összes rést, és minden szerdán buffer underrun részegre bekúrni" - féle gólyákkal
Mondom én nem bántam BSc-n ezt. Pécsen mérnök infón inkább a halogatás, meg a bukdácsolás ment, és menő volt lógni, meg másnaposan beesni. Ezt meg tanrend szerint elvégeztem. Nekem gólyaként ez kellett, egy rendszer. Mocskosul sok kisZH-val, rendszeres felkérdezéssel. Volt, hogy 72 Zh-t írtunk egy félévben...
[ Szerkesztve ]
-
mepet
addikt
válasz
Ren Hoek
#115
üzenetére
"A központilag van ez a szigorítás, akkor leveszi a tanár és a diák válláról is ezt a döntést."
Az oké, hogy a rákényszerítés motiválás helyett akár rövid távon eredményhez is vezethet. Azonban más szemszögből nézve gusztustalan húzás, hiszen:
- megfosztja a hallgatót attól, hogy döntsön. Ha nem dönthet, nem érti meg a döntése súlyát. Ha megbuktatnak egy tárgyból, az nem a világ végét jelenti, hanem azt, hogy még egyszer szívni fogsz vele. Aki ezt csak tapasztalati úton tudja megérteni, annak igenis hasznos, ha kap lehetőséget rá, hogy megértse a döntései súlyát, hiszen előbb utóbb mindenki rájön, hogy jobb nem szívatni magunkat
- gyakorlatilag már fizetős a felsőoktatás, ha valaki megbukik, annak bizony súlya van
- elveszi a döntés lehetőségét az oktatótól is, ezzel csorbítja a tekintélyét, pedig az ő lehetőségeik/oktatói szabadságuk kb egyenesen arányos a suli színvonalával
- ha a hallgató nem tanul semmit a félév alatt, de a vizsgára pár nap/pár hét alatt napi 14 óra tanulással pótol mindent, az bizony az én szememben ugyanakkora teljesítmény, mint ha folyamatosan tanult volna. Az igaz, hogy ez a tudás sokkal hamarabb elfelejtődik, viszont a szuperintenzív tanulás során a hallgató megismeri a saját határait (mind fizikai, mind szellemi értelemben), és ez talán még hasznosabb is összességében, mint a nagyon nagy valószínűséggel sosem használt ismeretek birtoklása.
- ha olyan a tárgy (pl. tipikusan a műszaki szakokon a matek), ami roppant nehéz, akkor tökmindegy, van-e katalógus. Ha nem jársz be, úgyis megbuksz, felesleges katalógussal bohóckodni.72ZH? Előadásonként 5 zh? és mikor tanítottak?
-
Gergosz2
veterán
ha a hallgató nem tanul semmit a félév alatt, de a vizsgára pár nap/pár hét alatt napi 14 óra tanulással pótol mindent
Azért villmérnökin megnézném ezt, hogy egykét tárgy esetén hogyan kivitelezné az ember. Meg napi 14 óra tanulás, ugyan már ilyen nincs. A legtöbb ami volt nekem az ~9 óra, de akkor is feladatokat gyakoroltam. ZV-re sem tudtam napi 7 óránál többet tanulni, és ott is fele azzal ment el, hogy az előzőleg tanult tételeket ismételjem át.
(#115) Ren Hoek
Szakmai tárgyaknál a heti kisZH még a katalógusnál is hatékonyabb, nálunk is volt. Vagyis katalógus nem, de kisZH igen, mert aki nem járt be annak úgysem lett meg.
[ Szerkesztve ]
Nokia 6030 Hardcore User // I Panic Restaurant by Taito
-
válasz
Gergosz2
#117
üzenetére
dehogynem, nekem rekord 14 óra hátom hétig napi szinten volt, igaz ott dolgoztam. minden meglett elsőre, szépe/nagyon szép eredményekkel. bónuszként az egyik tárgyon összevont MSC/PHD kurzus volt, én voltam az egyetlen nem PHDs akinek meglett, közepesen jó eredményekkel a többiekhez képest is.
két napos rekord 40 óra egy hétvége alatt (bachelor, szintén dolgoztam, meg mellé student union és egy egyesület), minden tárgyból az elérhető legjobb jeggyel zártam.
de olyan tényleg nincs, hogy az ember 20 óráról felmegy 80ra, lépésekben kell növelni. plusz ez a két sztori egy harmadik mellett (3 nap alatt 45 óra egy vizsgára és szintén évfolyam felső 10-15%os eredmény) kb azok, amikkel csínján kell bánni ha egy felsőéves mondja, mert nem biztos, hogy replikálható.
[ Szerkesztve ]
Don't dream it, be it. // Lagom amount.
-
mepet
addikt
válasz
Gergosz2
#117
üzenetére
"Azért villmérnökin megnézném ezt"
Pár hsz-el korábban utaltam rá az egykori sulim megnevezésével, hogy szintén zenész vagyok.
Pont a felsorolás következő pontjában fejtettem ki, hogy ez adott tárgyak esetén nem elég. Talán nem is az anyag nehézségétől, hanem a milyenségétől függő ez a dolog, bemagolni bármennyit be lehet roham tempóban, a gyakorlást igénylő feladatmegoldásokat kevésbé.Reggel 8-tól este 10-ig? Az bizony 14 óra és nem egyszer játszottuk el...
[ Szerkesztve ]
-
Ren Hoek
veterán
Heti 5 kzh minden gyakon kb. Kéthetente gyakorlati zh, majd nagyzhk. És vizsga.
Első 2-3 félévben ez sokkal jobb a gimiből elszabadult gyerekeknek. Engem ez szoktatott rá a rendszeres munkára. Egy 19 éves egyetemista még gyermek. Kell neki egy védőháló. Viszont későbbi félévekben átalakult és több otthoni munka, kevesebb zh. Utolsó félévekben önálló labor diploma előtt, MSc-n meg szinte adja a munka, mert kevés kreditből is kijössz. Sőt kötelező szakmai gyak. Igaz MSc nélkül értelmetlen ez a szak. (M. Bionika, infobionika) ez egy 5 éves szak, csak kényszerből szedték szé.
... de azt elismerem hogy ez csak kis karokon működik, nálunk a mi időnkben 40-50 fős szakcsoport volt max egy évfolyamban.
-
Ren Hoek
veterán
válasz
Ren Hoek
#120
üzenetére
Ja és még ami nálunk egyedi volt, dedósnak tűnhet... fix 25 fős csoportok, mint egy gimis osztály. Kijelökt segítőkkel. Ráadásul első félevben fix órarend, nem volt verseny tárgyfelvétel.
Ez egy kis bölcső volt, és emlékeztetett a gimis rendszerre. Szerintem nagyon hasznos, ha nem dobnak be az egyetemi mélyvízbe először.
-
azbest
félisten
válasz
Ren Hoek
#121
üzenetére
Szte-n voltál?
Pár éve 1-2 évig próbálkoztak ezzel. Látszik, hogy aki kitalálta, az nem ismerte az egyetem gyakorlati működését, se a kreditrendszert, se a tvsz-t. Csak pár probléma volt vele:
- szerintem sértette a tvsz szabad oktató-választás pontját (avagy a felhozatal és a helyek függvényében a diák választhatja meg kihez járjon)
- Az oktatási dékányhelyettes minősíthetetlen stílusban válaszolt egy diáknak, aki beíratkozáskor rákérdezett, hogy ha talál mást, aki cserélne vele, akkor lehetséges -e, mondván neki dolgoznia is kell. Apró adalék, hogy több hónapnyi kötelező szakmai gyakorlat is van már, amite ezek szerint szintén nem voltak tekintettel. Máskor is volt olyan helyzet, amiből úgy tűnt, hogy aki gyakorlatot akar szerezni a tanulás mellett, arra rossz szemmel néznek.
- szétszórták 7 és 21 óra közt egyenletesen a hét 4 napjára a gyarkolatokat. Ez azt jelenti, hogy 1-2 lyukasóra van minden óra közt. Persze az egyetemi épületekben még szék sincs a folyósón. Tippre a közeli kocsmákban van érdekeltsége az értelmi szerzőnek. Ja és azért 4 nap, mert a pénteken és szombaton a levelelőzknek tartanak órákat.
- első félév után véletlenszerűen felborultak a csoportok, mert mindenki másból bukott meg. Be és ki is esetek emberek az óvodai csoportokból. Ismerve a statisztikát, miszerint 10% alatti, aki mintaterv szerint végzi el a képzést, várható volt.
- A gyakorlatokat felvették központilag a hallgatóknak, mondván ezzel segítik őket. De annyi eszük nem volt, hogy a csak 1 helyen és időben lévő előadásokat is felvegyék, így meg is dőlt a szándék őszintesége.Fél év után kabaré lett belőle. Aztán szépen csendben felhagytak vele.
[ Szerkesztve ]
-
Ren Hoek
veterán
PPKE-ITK... Immár 5 éve tökéletesen működik ez a rendszer 40-90 fős szakévfolyamokkal. Erős a felsőbb éves támogatói rendszer is.
Az akkori csoportommal tanrend szerint együtt végeztünk, kimondottan sok emberrel. Más egyetemen már 2. félév végére azt se tudod kikkel jársz együtt
de ismétlem, ez csak ELSŐ félévben volt így. Utána már teljes szabadság. Szerintem nálunk 2008 óta így ment ez, de az fix, hogy 5 év alatt soha egy olyan probléma nem volt ebből, mint amit leírtál.Tény, hogy ez egy kis kar, összehasonlíthatatlan egy 500 fős évfolyammal. Itt keresztfélév sincs nagyon a tárgyakból, ha buksz 1 évet buksz. Nekem ez pl nagy motivációt adott, hogy ne bukdácsoljak.
[ Szerkesztve ]
-
Nem ismerve a rendszert azért ez oktatói oldalról is bőven lehetett parás, avagy elvileg egy oktatónak lehetett 13 órája egy nap. Ugyanúgy, ki viszi / hozza a gyereket, ki és mikor vásárol be (főleg ha levelezőn is oktat), meg úgy általában hány hónap után ég ki ezzel a terheléssel? Elméleti max 78 órával számolva az heti két munkahét majdnem, az ha nem 1-2 hétről van szó akkor elég durván devalválja az időegység alatt elvégzett munkát.
Este 8kor ha véletlenül a gyakveznek még maradt is agya, a diáknak ha reggel 8kor kezdett akkor már nem túl valószínű.
Don't dream it, be it. // Lagom amount.
-
azbest
félisten
válasz
Ren Hoek
#123
üzenetére
Itt csillogó szemekkel adta elő az egyik hölgy, hogy majd a hallgatók együtt viszik végig az egyetemet és milyen jó lesz...
Én már rutinos egyetemista voltam, mert kerülgettem egy ideje. Rögtön homokszem is lettem a gépezetben, mert egész héten csak két alkalommal találkoztam az ovis csoporttal, akikhez beosztottak. Kellett futnom pár kört a to-n, hogy legyenek szívesek letakarítani a kényszer felvett tárgyakat, mivel azokra addig nem tudtam beadni a kreditátviteli kérelmet.
(#124) proci985
Azt hiszem félreértettél. Az óraszám a szokásos, csak éppen szétszórták úgy, hogy reggeltől estig 1-2 órás szünetekkel tűzdelve kitartson. Az oktatónak nem volt sok csoportja. Viszont a hallgatóknak semmi más értelmes dologra nem maradt ideje mellette a tanítási napokon. Emellett lehetetlen lett volna bármilyen munkát vállalni, kivéve a hétvégét.Én csak nevettem az egészen, mert akkor már az egyetemen dolgoztam fejlesztőként teljes állásban. Igaz, pár félév után rá kellett jönnöm, hogy elég drága hobbi úgy felvenni tárgyakat, hogy nincs időm/energiám foglalkozni velük. Miután elfogytak az érdekesebbek, nem erőltettem tovább
De az is láttam, hogy tényleg mennyi energiát igényelne színvonalas gyakorlatokat tartani. A kollégákat besorozták gyakvezérnek, mert annyira nem akarta senki vállalni a hallgatók közül. Ők meg tényleg komolyan vették. Nem könnyítette meg a dolgukat az előadó sem. Itt jöttem rá egy paradoxonra: az az oktató, aki mellette valós ipari projekteket is visz, annak nincs ideje felkészülni, anyagokat összeállítani. Amelyik meg nem dolgozik ipari projekteken, az sokszor azt sem tudja miről beszél, ő sem ért hozzá. -
#126
tatararpad
őstag
azbest
#125
tatararpad
őstag
Itt jöttem rá egy paradoxonra: az az oktató, aki mellette valós ipari projekteket is visz, annak nincs ideje felkészülni, anyagokat összeállítani. Amelyik meg nem dolgozik ipari projekteken, az sokszor azt sem tudja miről beszél, ő sem ért hozzá.
Klasszikus dakota mondás: aki tudja csinálja, aki nem az tanítja.
![;]](//cdn.rios.hu/dl/s/v1.gif)
-
#127
Ren Hoek
veterán
tatararpad
#126
Ren Hoek
veterán
válasz
tatararpad
#126
üzenetére
Ezért jók a kutatásra épülő tárgyak. Ott szinte kivétel nélkül nevelnek padavanokat még a PhD-sek is, és általában tanítanak már korán. Pl 2-foton, vagy optogenetika, célzott hatóanyagtervezés stb... itt nem kötelező az ipari részvétel és mégis rendesen képben vannak 😃
Azért egy natúr villanymérnök más.
[ Szerkesztve ]
-
mepet
addikt
válasz
Ren Hoek
#127
üzenetére
Igen, ezek így tényleg teljesen más képzések.
A villanyos dologhoz tennék hozzá egy kis plusz infót, hátha érdekes lehet:
Kétféle villamosmérnöki BSc tanterv létezik MO-n: A VIK-es és a Kandós. Nyilvánvalóan a Kandóst használják a Kandón. A többi egyetemen a BME-VIK tanterve alapján tanítanak (persze kisebb-nagyobb eltérések nyilván vannak a különböző sulik között, főleg szakosodás után). A Kandón üzemmérnököket képeznek. Tehát a lényeg csak a gyakorlati tudás. A BME-n univerzális villamosmérnököket képeznek. Tehát egy részük kutató, egy részük üzemmérnök lesz. Na most innentől a többi gondolatot szerintem már összerakod magadtól, hogy melyik suliban mi az elvárás a tanárokkal szemben. A gyakorlati ismereteket érdemben olyan tanár tudja értemben átadni, akinek van gyakorlata. Ez villamos témában pedig ipari gyakorlatot jelent.Természetesen ez nem azt jelenti, hogy egy volt BME hallgató nem képes gyakorlati feladatokat ellátni egy munkahelyen. Sőt, még akár jobban is vághatja, ha átlátja az összefüggéseket a tanult elmélet és a valóság között. Ezt nem tanítják a suliban, ezt a képességet önszorgalomból, gyakorlati úton kell megszerezni.
Egy egyszerű gépészes példával tudnám az előbbi bekezdés alapgondolatát illusztrálni: egy frissdiplomás gépészre nem bíznék egy állvány méretezést, inkább bíznám egy öreg (nem felsőfokú végzettségű) szakira, aki már csinált ilyet ezerszer. Viszont, ha az a gépészmérnök is tervez ilyet elégszer, és begyűjti a gyakorlati tudást is, és nem mellesleg meg van az adottsága az összefüggések felismeréséhez, akkor ő az elliptikus keresztmetszetű rúd méretének meghatározásakor igenis oda fogja látni a számok mögé a körintegrállal vagy még sokkal bonyolultabb matematikai apperátussal kiszámolható értékeket, és figyelembe veszi a szerkezet alakjából adódóan felmerülő légmozgásokat turbulanciákat, és tudja, hogy igen, mindezt azért érti, mert mégiscsak hasznos volt az unalmas áramlástan előadás... És ha eljut idáig a gépészmérnökünk, akkor neki százszor mélyebben sikerül megértenie, átlátnia a problémát, mint az öreg szaki, aki megmagyarázta neki az elején, hogy a "rúd nem elég vastag, mert nem elég vastag", és hogy "az úgy nem lesz jó, mert lefújja a szél".
Szóval szerintem az elmélet és a gyakorlat szuperül megfér egymás mellett a műszaki területeken.
-
Ren Hoek
veterán
Igen, ezekkel teljesen egyetértek. Nagyon nem mindegy mi a célja a szaknak.
Nálunk pl kifejezetten a mérnöki szemlélet a szak lényege. BSc-n semmi gyakorlati tárgy nincs, csak term.tud alapozás, és mindenből bevezető mérnöki és T.T. tárgyak (programozás, áramkörök, matematikai rendszerek, modellezés, kémia, sejtbiológia, fizika stb). Ilyen értelemben egy komoly szakterület munkáját sem bíznám "ránk" önállóan... hiszen ez merőben szerteágazó és nem alapos elmélyült szaktudás, mint egy villanymérnöknek. Ott nem lehet szarozni, ott érteni kell hozzá szakmailag is, iparilag... vagy ha elméleti rész, ott meg még elmélyültebben a folyamatok hátterét érteni (tökéletes példád a Kandó vs. BME)
Nálunk ilyen formában nem probléma, hogyha semmihez sem értünk elmélyülten, viszont egy problémára nagyon átfogó és kreatív megoldásokat keresünk. Ráadásul minden terület nyelvét értjük. így pl egy összetett kutatásba elég jól belehet kapcsolódni. Modellezni kell egy jelenséget, tervezni hozzá egy eszközt, printelni 3D-ben, meghajtani a lézert az optikai szálhoz, esetleg GM vírust tervezni, műteni egy állatot a kísérlethez, majd óriási mennyiségű adat lejön, ezeket kvantitatívan, image processing eljárásokkal kiértékelni... ezeket ott helyben lehet eltanulni a többi szakterület képviselőitől, és sok azonnali ismeretszerzéssel. Az viszont tény, hogy általában a villamosmérnökök idegenkednek az állatkísérlettől és GM vírusoktól, a biológusok meg a programozástól és így tovább
...ott helyben kell kommunikálni. Ezt nem adhatja át egyetlen egyetem sem. Iparban hasonló a helyzet, ott is gyakran így tesztelnek klinikai/orvosi/imaging eszközöket. Vagy BMW-nél kell egy emberközpontú vezérlést kifejleszteni, akkor ott a biomedical signal processingtől kezdve anatómián, ergonómián, programozáson keresztül szinte mindenhez kell érteni kicsit.... de a legfontosabb a kreatív mérnöki szemlélet.Azért egy villamosmérnök ennél sokkal szűkebb de elmélyültebb terület. Oda jóval speckóbb tudás is kell.
[ Szerkesztve ]
-
válasz
Ren Hoek
#129
üzenetére
Képzés közepén vagy és elfogadod amit mondanak, vagy dolgozol is és megvan a saját tapasztalatod?
Szakmai elméleti tudást át lehet adni úgy, hogy az illetőnek (legalább egy szűk területen) lesz gyakorlata. Nyugatabbra megoldják.
Modellezni kell egy jelenséget, tervezni hozzá egy eszközt, printelni 3D-ben, meghajtani a lézert az optikai szálhoz, esetleg GM vírust tervezni, műteni egy állatot a kísérlethez, majd óriási mennyiségű adat lejön, ezeket kvantitatívan, image processing eljárásokkal kiértékelni...
És csináltok bármit is ebből, vagy tétel-lemma-bizonyítás hármasokat bifláztok?Mik az elhelyezkedési mutatók BSC után? Kötelező továbbmenni MSCre?
Don't dream it, be it. // Lagom amount.
-
mrhitoshi
veterán
válasz
#32839680
#131
üzenetére
hmmm Végig a BME-VIK-ről volt szó ?
Én úgy vettem észre, hogy a matek nem nagy kunszt náluk. A villamos képzést meg sikerült annyira lebutítaniuk, hogy mára azok kerülnek oda, akiket csak oda vesznek fel, és még szép hogy mindenki bukdácsol, mert nem nagy képességűek kerülnek be.
Az meg tény, hogy az Óbudain magasabb színvonalú a villamosmérnök képzés, köszönhetően a BME színvonalas politikájának, amit a VIK-en játszanak.[ Szerkesztve ]
PS4
-
Tikakukac
titán
válasz
#32839680
#131
üzenetére
VIK-en egy időben volt papíron programozás is? Mi a szarnak? Kandón egyből labor.
Még mindig. Laborokat kiütötték a mintatervből. Voltam IIT-n nemrég a tanárbácsi is azt mondta, hogy hát eléggé elkottázás van új tanrendben.
A fiatalok 50%-a optimistán tekint a jövőre. A másik felének nincs pénze drogokra.
-
Ren Hoek
veterán
válasz
proci985
#130
üzenetére
Ezek közül többet már BSc alatt csináltam most (ill. jövő héttől) mindegyiket csinálni fogm, ha minden jól megy munkahelyként már (GM vírus, egér műtétek, 2-foton mikroszkóp set-up, agyi elektród, image processing) most fogunk emellett 3D printelt robot kezet építeni és Kinect-ezni meg LIDAR-ozni. Utóbbiból témakörökből már jött két spin-off cég is a suliból. Inkább az a bajom, hogy ezer meg ezer érdekes téma van, amiből céget is lehetne csinálni, de idő meg véges, és egy fő szakértelem az mindenképp kell, ami most az image processing és a 2-foton.
Diploma előtti félévben már mindenki a saját témáján dolgozik. Többen startup/spin-off cégben végezték, de a többség különböző intézetekben csinálgatja a dolgát. MSc alatt pedig már gyakran dolgozunk. Azért hozzáteszem ez inkább egy mérnök informatika pont annyi természettud alappal, hogy a fent említett dolgokhoz hozzá tudjál szólni, vagy legalább tudd, hogy egy orvos biológus miről hadovál.
Programozni ugye mindenkinek kell tudni és ez alap is. Minden mérnökinfós tárgy is felvehető, tehát ha valaki nagyon nem találná a helyét állami laborokban (MTA-TTK, KOKI, KFKI, enzim stb...) vagy iparban Femtonics, Mediso, Omixon stb, az lazán elmehet programozónak. Ahogy tapasztaltam több cégnél, akik felvételiztetnek embereket az a legfőbb bajuk frissen végzettekkel, hogy semmi motivációjuk nincsen. (Nem innen, hanem átlag magyar végzett BSc-s pl) Lehet tudnak programozni, de semmi egyéb. Se egy érdekes önálló munka se semmi. Pl már több hónapja nem találnak fejlesztőt egy komolyabb csapatba, mert egyszerűen nulla érdeklődés. Interjún megkérdezte a srácot, mi érdekli, esetleg volt saját projectje: az volt rá a válasz hogy "Hát különösebben semmi". Eddig minden cégnél csapatot vezető ismerősöm azt mondta, hogy neki nem tökéletes programozói tudás kellene, hanem egy olyan ember akit szívesen megtanít mindenre, de könyörgöm legalább minimálisan érdekelje az egész, vagy legyen egy saját kis projectje pl szinkron repülő drónokhoz valami vezérlés, vagy pl ezek a 2-foton mikroszkópos témák.
(Egyébként most a 2-foton nagyon megy, minden területet összefoglal,signal processing, lézerfizika, optika, elektronika, neurobiológia, orvosi felhasználás stb... Femtonics a magyar cég neve, ők hozták fel gyakorlatilag az egész ipart itthon. 3 intézetben is van már eszközük. Teljesen forradalmasította a kutatást, de az ipar is eszméletlen ütemben kezdi használni)
Szóval, hogy a kérdésedre válaszoljak, BSc végére már meglepően sokmindent csinálnak a diákok, rák,őssejtkutatástól kezdve deep learning neurhálós vezérléseken keresztül in-vivo élő állaton történő sejtszintű 2-fotonig mindent. MSc-n meg ezeket lehet továbbvinni. Kimenet nagy részben PhD, kisebb részben kibontakozó ipar, startup/spin-off, a többi meg programozó. Munkanélküliekről nem hallottam még
[ Szerkesztve ]
-
Ren Hoek
veterán
válasz
proci985
#130
üzenetére
Ja és szerintem az "ipari PhD" a legjobb kombináció. Azért nem szakadnak meg 4 évnyi PhD-ben a hallgatók általában, ha érdekli őket a téma. Kapnak most már 140K-t alapfizetésként, és emellett sokan dolgoznak iparban is. Nem kevesen meg startup/spin-off cégben is. Pl csak annyi, hogy van egy eHealth app ötleted, akkor vagy nekiállsz magad, vagy összerakod a csapatod a régi haverokból. Tőke se kell hozzá, (vagy össze lehet pakolni diákhitelből
pár milkót) de egy kisebb HW-t is össze lehet ütni hozzá. Ilyenre is tudok példát, sőt egy orvosi eszközzel most egy innovációs díjat is nyertek USA-ban.[ Szerkesztve ]
-
válasz
Ren Hoek
#135
üzenetére
Hú, PPKEn ekkora ugrás volt 10-15 év alatt?
Arra emlékszem, hogy a kétezres évek elején is sokkal gyakorlatiasabbak voltak a BMEnél és ELTEnél, viszont amit leírtál, az kifejezetten jól hangzik
. Tényleg.Érdeklődést nem igazán értem egyébként, mármint info pont az, aminél az ember eszközt kap és szabadságot, kb minden területen szükség van rá. Baráti körben tudom, hogy gyakorlatilag mindenki otthon is viszi a pet projecteket a szabadidiőben.
----
PHD mondjuk tényleg jó ötlet szerintem attól függően mit szeretnél csinálni*, bár havi 140 Budapesten lassan nem elég az albira, 4 év munkatapasztalattal pedig kb fél nagyságrenddel kéne többet keresni, mint adjunktusként. Persze ha specialistává válás a cél akkor megérheti.
Publikációknál mennyire publikálnak még magyarul, ha ebbe belelátsz?
*Nekem is tervben van, de nem Magyarországon.
[ Szerkesztve ]
Don't dream it, be it. // Lagom amount.
-
Ren Hoek
veterán
válasz
proci985
#138
üzenetére
2008 óta követem itt a dolgokat, és tényleg sok fejlődés volt...talán hála annak, hogy nem jellemző itt az alap Pázmányos BTK-s, meg JÁK-os politizálás, meg nagyobb mutyiktól eléggé független. Inkább tudomány alapú a hely. A vallást sem erőltették soha senkire itt, pedig sokan emiatt idegenkednek ettől.
Mint BSc szak még mindig eléggé elméleti, én kb 2 eppendorf csövet öntöttem össze
(Persze a programozás az gyakorlati főleg.) Viszont amit szerintem minden mérnöki szakon be kéne vezetni, az az önálló labor, vagy felügyelt önálló tanulás diploma előtt. Ez így nagyon jól kiegészíti az elméleti tárgyakat, mivel már céltudatosan azzal foglalkozol ami érdekel, diplomafélévben meg nincs para, hogy úristen mit csináljak. Ebben elég jók a kapcsolatai a sulinak, és sok helyen szívesen várják a lelkesebb diákokat. Többen ott is maradnak végül tudományos segédmunkatársnak. A tapasztalatom az, hogy ezekben az intézetekben, és nagyjából a K+F ipari cégeknél is előbb utóbb mindenki mindenhez fog érteni. Pl a Femtonicsban a fizikusok is fognak programozni, és értenek a biológiai részhez, gyógyszerekhez stb vica versa. Az infósokkal is könnyű dolguk van, mert a biológia részt felszedi munka közben az ember, de az egyetemi matekot, programozást, mérnöki elméleteket nem tudják ott a cégek/intézetek már átadni. Ezért a cégvezetők is ezt mondták, hogy inkább a fizikust, IT mérnököt veszik fel, vagy tőlünk embert (~IT biotech), mint egy biológust. Természetesen nem klasszikus villanymérnöki, vagy gépészmérnöki állásokra gondolok, hanem ilyen határterületekre, amiből 2008 óta szerintem jóval több lett.PhD.: Igen hát nehéz megélni manapság ennyiből, néhány csoportban kap kiegészítést az ember, akkor 200 körül vihetsz haza. Nyugaton olyan 5-700K-tól indul a számláló, de ott az élet is sokkal drágább. Ilyen viszonylatban a magyar amúgy nem is olyan vészes. Egyelőre én nem vagyok anyagias, elsődleges szempont a szakmai tapasztalatszerzés, publikálás, és az, hogy reggel jókedvvel menjek be dolgozni, úgy, hogy este semmi kedvem hazamenni, mert annyira izgalmas a munka ott. Főleg ha szabad kezet adnak már. Nemrég kitaláltunk egy érdekes új projectet, talán pár szabadalom és gyógymód is születhet belőle később (Parkinson kór, epilepszia stb). 2-foton miatt amúgy is töredékére esik állatáldozatok költsége, mert nem kell megölni szegény egerkét
Publikálás ma már angolul megy mindenhol. Eléggé nemzetközi peer review központú a dolog, és a folyóiratok is angolul hozzák le a cikkeket, tehát fontos, hogy egy szingapúri lektoráló is értse
Hamarosan publikálunk mi is egy anyagtudományos study-t, kíváncsi leszek visszadobják-e elsőre...Külföldön amúgy nagyon jó PhD helyek vannak, tényleg érdemes pár évet rászánni a karrieredből ha érdekel.[ Szerkesztve ]
-
válasz
Ren Hoek
#139
üzenetére
Itt amin végeztem a computer science / informatics volt, de magyar viszonylatban kb HC programozás. Értsd bacheloron 15 kredit C++, 10 Java, 40 kredit ömlesztett HTML/CSS/JavaScript/JQuery/ASP/SQL, meg még erre jött modellezés, tesztelés, fejlesztéselmélet / projektmanagement meg diszkrét / algoritmusok, általános compscience és a végén megfejelve kutatási metodikával). És mindnek volt legalább másfélkredites laborja (extrémebb esetekben a félév kreditjeinek több mint fele labor beadásokból jött össze).
Itt céges project diplomamunka alatt lehet ha a diák akarja, pl én is céges projektalkalmazottként írtama diplomat (igen, fizettek is
).MSC elméletibb, de a diplomamunkámból ha minden jól megy pár hónap múlva mehetünk prezentálni (ha nem, akkor megint kapunk egy rejectet
), 15 kreditet pedig 1:1ben PHDs kurzusként be lehet számítani a 60ból (két kurzus közös).Viszont ahogy látom a science master itt is információanalízisre megy rá, viszont azt azután indították hogy végeztem.
Azért netto 2000 eurobol kényelmesen ki lehet jönni nyugatabbra még a drágának számító Skandináv nagyvárosokban is
.Drukkolok az accepthez!
[ Szerkesztve ]
Don't dream it, be it. // Lagom amount.
-
viszont ahhoz kell legalább 10-15-20 kredit célirányos prog labor, hogy ezeket implementálni is tudják, ahol legalább írtak 2-5000 sor kódot egyedül (ami jórészt OO kell, hogy legyen).
Azért nem olyan vészes... nekünk 4 éve van ez a Pázmány Informatikai és bionikai karon.
![;]](http://cdn.rios.hu/dl/s/v1.gif)
Új hozzászólás Aktív témák
it Kötelezővé tették volna a tavaszi félévtől az ELTE programtervező informatikus alapszakán az előadások látogatását.
- Creative Hybrid Pro Classic (Egyszer kipróbált, garanciális)
- iPhone 15 Pro 128gb Natúr Titanium, bontatlan, független
- ÚJ Apple Watch Ultra 2 GPS + Cellular 49mm - titántok, alpesi szíj
- 8/16GB memoriák
- APPLE MacBook Air 2020 13" Retina - M1 / 8GB / 256 GB SSD / MAGYAR / 96% akku, 81 ciklus / Garancia