Külső

Annak idején a Samsung D500 óriási sikert aratott. Megjelenése után rögtön ott feketéllett a plázacicák és a komoly cégvezetők fülénél. Annak ellenére, hogy meglehetősen drága volt, mégis divat lett belőle (ennél a kategóriánál nem járja a tömegtelefon kifejezés). A jó paraméterek mellett a valódi sármja a külseje volt. Az üzletembereknek elég komoly, mert fekete, a cicáknak meg elég cuki, mert csuszis, azaz szétcsúsztatható. Biztosra vehettük, hogy lesz folytatás. Lett is. Számunkra a D600 lett az, amely tényleg méltó utód volt, de kevesebben tudják, hogy a gyártó elkészült az akár javított változatnak is nevezhető D510-zel, amit az XXL GSM-től kaptunk tesztelésre.

A plasztikai műtét sikeres volt. A szeretett modell egy milliméterrel vékonyabb lett, és hármat a szélességéből is vesztett. Nem csak papíron lett könnyebb, tényleg kicsit lefogyott. A kamera a D600-hoz hasonlóan átkerült a hátlapra, és bár nincs mobilfény, akkora tükröt kapott a telefon, hogy simán kitehető lenne egy nehezen belátható kereszteződésbe. Lehet, hogy így könnyebben sebezhető az optika, de nekem kifejezetten nem tetszett a D500-on, ahogy a kamera olyan esetlenül volt ráerőszakolva a felső rész hátuljára. De hát kinek a pap, kinek a papné. A hangerőgombok, a kamera gyorsgombja maradt a helyén, akárcsak a headset csatlakozója, amely elegánsan egy kis ajtóval csukható be. Újdonság, és az egyik lényegi különbség az elődhöz képest, hogy az infra helyén egy MicroSD feliratú kis gumicsík van, maga alatt rejtve a slotot. Bizony, ez a modell már bővíthető.

Az előlap is változott, bár ez a legkevesebbet. Az tavalyi CeBIT-es kiadványokban még egy ezüst-fekete változat szerepelt, tesztalanyunk viszont a sokkal stílusosabb, teljesen fekete modell. A szétcsúszást mechanika segíti, tényleg olyan, mint kés a vajban, nem lehet rá panasz. Ráadásul a kijelző alatti peremben gumicsík nélkül is könnyen megkapaszkodhatunk. A négyirányú gombokat végre nem nyomták be a tervezők annyira a kijelző alá, úgyhogy a felfelé irány is kiválóan használható. Ugyanez elmondható az összes előlapi gombról, kényelmesek. Nem ilyen rózsás a helyzet a számbillentyűk esetében. A dizájn oltárán áldoztattak fel, úgyhogy SMS-t csak óvatosan!

Kijelző, menü

A Samsungok kijelzője király. Ez az általános vélekedés, aminek nem nagyon akartam beadni a derekam, hiszen már majd 2 éve élek QVGA kijelzőn, és nem hittem, hogy a 176x220 elég valamire. Most már értem. A display nagyon szép, a színek nagyon teltek (mind a 262 ezer), élénkek, és a felbontás is rendben van. A Live! menük után ez a grafika igazi felüdülés, úgyhogy fel sem tűnt, hogy kevesebb képpontot használ.

A főképernyőn van óra, dátum, töltöttség -és térerőkijelzés, szerencsére a háttérkép teljes képernyős, a szolgáltató nevét pedig bármikor leszedhetjük. A menübeállításoknál senki se keresse a D600 flash-menüjét, mivel ez korábbi modell, ebben csak a színsémákat állítgathatjuk, de szerencsére van elég. Plusz pont, hogy bármerre is járunk a menüben, mindig látszik az óra. A főképernyőn a navigomb négy irányához különböző funkciókat rendelhetünk.

Nyitáskor a billentyűzár old, csukáskor zár, bár ehhez be lehet állítani, hogy az aktuális munkát befejezze-e a készülék. Amit mindenképpen ajánlok: a telefon szétnyitásához 3 féle hangot választhatunk, az egyik (a kattanás) annyira jól sikerült, hogy kár kihagyni, és ezzel nem villogni.

Telefonkönyv, üzenetek

A gép a szokásos ezres telefonkönyvet kapta, egy névhez sok telefonszámmal, e-mail címmel, megjegyzéssel, hívócsoporttal, no meg saját csengőhanggal és fotóval. Természetesen egyszerre törölhetünk és másolhatjuk is a SIM bejegyzéseket a telefonra, bár ezt furcsa módon első bekapcsoláskor nem ajánlja fel a készülék.

Az üzenetkezelést nem érheti panasz. Van T9, összefűzött SMS, MMS egészen 295KB-ig, szóval minden, mi szem-szájnak ingere. A beépített e-mail kliens öröklődött a D500-ból, az 5 postafiókkal, a kellemes csatolmánykezeléssel, ám az SMTP szerverekkel ez sem akart haverkodni. A készülék 200 SMS-t tárol, multimédia üzeneteket a memória határáig. Nem sikerült kideríteni, hogy ebbe beletartozik-e a memóriakártya kapacitása is, mivel annak híján voltunk, de a belső, majdnem 30 megás kapacitás több mint elegendő a multimédiás üzeneteknek. Üzenetjelző hangnak csak az előre beállítottak közül választhatunk, de a célnak tökéletesen megfelelnek.

Fényképezőgép, multimédia

A beépített kamera 1,3 megapixeles, ezt is az elődtől kaptuk szinte teljes egészében, egyedül a mobilfénnyel lettünk megkurtítva, de az nem is baj, hiszen a nemsokára forgalomba kerülő Sony Ericsson CyberShot telefonok igazi vakuján kívül az eddigi próbálkozások nagy jóindulattal is csak megmosolyogtatónak nevezhetőek. A képminőség még mindig csak közepes, kicsit homályos, kicsit életlen, és a penge kijelzőnek hála (vagy nem) már a képek készítésekor érezni, hogy a színek túl fakók, úgyhogy reménykedve várjuk az első CCD-s Samsung optikákat.

A kereső gyors és lehet teljes képernyős is, bár ilyenkor csak a kép közepe látszik. Használhatjuk a négyszeres digitális zoomot, bár sok értelme nincsen. A hangerőgombok a képet jobbra-balra, illetve fel-le tükrözik. Samsung modell lévén tele vagyunk beállításokkal, megannyi színparaméter, sok-sok keret, időzítő, több képből álló fényképezés áll a rendelkezésünkre. A gép elég lassan exponál, és bár a képeket villámgyorsan elmenti, a kamera újrabootolása megint eltart pár másodpercig, úgyhogy szoknya alá legfeljebb egyet fényképezhetünk, azt viszont minden további nélkül, hiszen a kamerahang kikapcsolható. A videó maximum 176x144 pixeles 3gp, felejthető, a lejátszó viszont az mp4 formátummal is elbánik, bár a 6280-as VGA videójába beletört a foga.

A készülék MP3 lejátszóval is rendelkezik, és most, hogy már ott fityeg a MicroSD felirat a készülék oldalán, használhatjuk a mobilt MP3 hallgatásra is, de a háttérben futás és a szabványos jack használata még mindig nem megoldott, úgyhogy nem teljes értékű a dolog. Egyébként rakhatunk össze lejátszási listát és van egy csinos animáció is, ami nem hasznos, de annál szebb. A készülékben profilokat keresve sem találunk, ugyanis kispórolták belőle a koreaiak és csak a # gombbal való némítás marad, ekkor vált rezgőre a mobil (egyébként nem rezeg és cseng egyszerre), de kárpótlásként kapunk MP3 csengőhangokat, amik nagyon szépen szólnak még hangosan is. Nem csoda, hiszen Samsung. Vicces, hogy ez a modell is „Dual Speaker”-rel van megdobva, azaz elvileg sztereó, mint a D600, de itt a beszélgetésre is használt hangszórókból alakították ki a „Dual” hangcuccot. Mókás, és persze semmi haszna.

Szervezőfunkciók, játékok

A naptár kihasználja a kijelzőt, van heti, havi és napi nézet. Négyféle bejegyzést tehetünk: feljegyzés, évforduló, esemény, feladat. Összesen 400 bejegyzést írhatunk be, de szerencsére egyszerre ki is törölhetjük őket. Jó keleti szokás szerint a naptárt kirakhatjuk a főképernyőre. Az ébresztőóra felkelt kikapcsolva is (ezt opcionálisan beállíthatjuk), a számológéppel zárójeles feladatokat is megoldhatunk, a hangjegyzetünk akár 1 órás is lehet. Az időmérőt, stoppert, átváltót megemlítve láthatjuk, hogy a D510 ezen a téren nem szenved hiányosságokkal.

Ha belépünk a Java játékok almenüjébe, a telefon rögtön zenélni kezd, pedig még el sem kezdtünk játszani. Három aranyos kis játék van benne. Szépen kidolgozottak, mindenki találhat kedvére való unaloműzőt, persze ne számítson senki a Snake-kel töltött órákra. A Forgotten Warrior, a Freekick és az Arch Angel nevű okosságok megtalálhatóak a D600-ban is, ezért újra nem részletezzük őket. Négy megabájtnyi szeparált hely áll a játékok rendelkezésére.

Adatkommunikáció, akkumulátor

Ha felcsúsztatjuk a fedlapot, akkor egy hatalmas fehér Bluetooth felirat nyomja el az eddig ezen a tájon uralkodó Slid!ng logót. Igen, ez a modell is folytatja a koreaiak jó szokását, használják a kékfogat, ám az infrát jó finn szokás szerint már lehagyták. A Bluetooth elég lassúcska, de nemcsak fájlküldésre és hangkapcsolatra használhatjuk, hanem közvetlen nyomtatásra is, ugyanúgy, mint az USB összeköttetést amely szintén képes a PictBridge-re. USB-vel modem és Mass Storage, azaz klasszikus háttértár is lehet a mobil. Mivel a telefont mindössze egy töltővel kaptam, ezért egy D600-as kábellel és egy D500-as PC szoftverrel próbálkoztam, sajnos nem sikerült, bár a Vindóz észrevette a kicsikét. A WAP 2.0-ás böngészőt csak a Class10-es GPRS hajtja, az EDGE sajna kimaradt a repertoárból.

Az akksi 2 napig bírta, pedig elég sokat használtam, egy soft felhasználó kezében akár 4 napig is húzhatja, ami mindenképpen dicséretes. Csak a sok fényképezés volt, ami látványosan merítette az akkumulátort.

Zenelejátszásra nem tökéletes, kamerának annyira sem és üzleti kommunikációs központnak sem lenne az igazi. Akkor mégis minek jó? Telefonnak! Nem kell nevetni, tudom, hogy telefon, csak arra szeretnék rámutatni, hogy használni tényleg élvezet. Nagyon szép, jó fogni, jó csúsztatgatni, jó telefonálni rajta, jó vele lenni. Megértettem, miért szerették sokan a D500-at, úgyhogy aki akkor nem vette meg, és még nincs D600-a, annak érdemes elgondolkodni rajta.

Bobby boy

A Samsung D510-et az XXL GSM-től kaptuk.
A készülék megvásárolható:
Budapest VI. Jókai tér 6.
Budapest VI. Teréz körút 11-13.
On-line a www.xxlgsm.hu címen.

Specfikációk

Samsung D510
	Technológia	GSM 900/1800/1900
	Méret	94x46x24 mm
	Súly	95g
	Kijelző	176x220 pixel, 262 ezer szín, TFT
	Telefonkönyv	1000
	SMS/MMS memória	200/30MB
	Egyéb memória	microSD
	Java	van
	Vibra funkció	van
	Naptár	van
	Ébresztés	van, kikapcsolva is
	Számológép	van
	GPRS/EDGE	4+2/nincs
	Push To Talk	nincs
	Infra/Bluetooth	nincs/van
	Prediktív	T9
	Hangtárcsázás	nincs
	Hangrögzítõ	1 óra
	Hangvezérlés	nincs
	Valutakonverter	van
	FM rádió	nincs
	Kihangosítás	van
	Alap akkumulátor	900 mAh Li-Ion
	Készenléti idõ	150 óra
	Beszélgetési idõ	200 perc
	Fényképezőgép	1280x1024, QCIF videó, 4x zoom
	POP3 e-mail	van
	WAP böngészõ	2.0
	HTML böngészõ	xHTML
	Játékok	3
	Csengõhangok	MIDI, MP3,AMR,SMAF,MMF
	Operációs rendszer	nincs
	MP3 lejátszás	van
	Egyebek