Bevezető
Legutóbbi, HSDPA eszközöket bemutató cikkünk után azt ígértük, hogy a Linksys routerét közelebbről is megvizsgáljuk. Nos, így is történt, alant terül el a részletes ismertető. Előzetesen kijelenthető, hogy remek cucc a Linksys HSDPA routere, de ennél lehetne tökéletesebbet is alkotni. Alapvetően arról van szó, hogy adott egy klasszikus router, amely felspécizésre került egy PCMCIA kártyafoglalattal, így aztán az internetnek nem kell klasszikus módon a falból érkeznie, hanem jöhet a térerő segítségével is, amelyet aztán az eszköz szépen WLAN-ná, vagy Ethernetté alakít igény szerint.
Ez nagyon kafa dolog, de nem tekinthetünk el a történet anyagi oldalától, amely egyszeri eszközbeszerzés kapcsán igen tetemesnek látszik. Meg kell venni magát a routert, ugye (mi a MobilX-től kaptuk), szükség lesz egy ütősebb adatkártyára (egyelőre a hazai viszonyokra még elég egy 3,6 Mbit/s sebességű kütyü, de érdemes előrefelé gondolkodni mondjuk egy HSUPA és/vagy 7,2 Mbit/s képességekkel bíró eszköz irányába), illetve elengedhetetlen egy mobilinternet előfizetés, amely talán a költségek terén mostanában már nem akkora érvágás.
Ezzel létrehoztunk egy olyan állapotot, hogy a júzer hazaér, kirántja a notebookból az adatkártyán, és wow! Az egész lakásban van WLAN háló. Kafa, de nyilván az a kérdés, hogy minek. Persze, hogy nem ő a célcsoport. Ez a router olyankor jó, amikor mostoha hálózati körülmények között kell egy sereg embert ellátni netkapcsolattal, elég neki egy kis áram és némi térerő. Mobil iroda, prezentációk, rendezvényeken történő internetelérés szempontjából ideális. Nyilván elenyésző jelleggel, de lehet családi netet is kovácsolni belőle, de akkor minek az adatkártya, jobb lenne a routerbe csak a SIM-et tolni.
De innentől lehetne szépen továbblépni még egy huszárvágással. Alkossunk olyan eszközt, amely mondjuk két SIM-et fogad, az egyiken fixen jön az internet, a másikon viszont mehet a telefonálás (elvben egy kártya is elég, csak akkor vita lesz, hogy netezzünk, vagy beszélgessünk), és készen is van a családi szeretetcsomag, amely pótolja a vezetékes telefont és a vezetékes internetet egyszerre, miközben oda teszem házon belül, ahová csak akarom. Ha nagyon penge vagyok, akkor nyomjuk a cuccot egyetlen kártyával, és valami VoIP megoldással menjen a telefonálás is a neten keresztül, de ez már csak hardcore családapáknak javasolt.
A Merlin XU870
Persze így sem rossz, ahogyan jelen állapotában van a kütyü, lássuk, hogy mit tud.
Pótolja a karácsonyfát
Külsőre igen bizalomgerjesztő a termék, ezüstös oldalfala luggatottnak látszik a hájtek dekoráció következtében, egy kisgyereket pedig órákig leköt a ledek villogása, mert van belőlük bőven. A SIM-et pakoljuk az adatkártyába (mi ehhez egy Merlin XU870-et kaptunk), az egészet pedig a doboz tetejébe kell betenni, de nem kötelező a routernek a hozzá adott talp segítségével álldogálnia, el is feküdhet a szekrény tetején, ha szükséges.
Az antenna rácsavarása viszont elengedhetetlen, anélkül csak madzagos kapcsolatra alkalmas a kütyü, a 2,2 dBi teljesítményű WLAN antennát lehet ide-oda állítgatni igény szerint, de teljesítménye nem emelkedik ki az átlagos routerek hasonló paraméterei közül. Ha valakinek ennél erősebb Wi-Fi kell, akkor esetleg nézze át ezt a cikket.
A router egyik oldalán sorakoznak a portok. Van 4db 10/100-as LAN csatlakozó, plusz egy, amin bejöhet akár a vezetékes internet is. Egy piros műanyaglap takarja a reset gombot (10 másodpercig kell folyamatosan nyomni, hogy hatása is legyen), a mellette levő lukon keresztül pedig áramot kap az eszköz. A portokkal átellenes oldalon van nekünk 9db lámpácskánk, minden portnak egy, plusz a 3G térerőnek, a DMZ-nek és a WLAN-nak fejenként egy, világít az internet feliratú lámpa, ha van kapcsolat, valamint van egy standard power visszajelző is. Ezek kéken és zölden villognak/égnek, állati látványos, főleg sötétben, bónuszként pedig beszáll a vizuális szórakoztatásba a felülről kikandikáló adatkártya saját ledje is, amely piros, zöld és kék színeket lövell ki magából. Egy komplett légiflottát lehetne fogadni ennyi jelzőfénnyel. A ledek alatt egy Connect/Disconnect gomb van az azonnali csatlakozást elősegítendő.
Ha az eszköz fekszik, akkor négy csúszásgátló gumitalp akadályozza meg az elmozdulásban. A lábak közötti panelen olvashatjuk MAC address-t és a szériaszámot, kár, hogy a kezelőfelület IP-címét nem tüntették itt fel, más gyártók néha megteszik ezt az apróságot is. Az igazsághoz hozzátartozik annyi adalék, hogy gyári állapotában csak vodás adatkártyákat akar lefogadni a router (külföldön ugyanis forgalmazza a szolgáltató), de egy firmware frissítéssel ez simán kiküszöbölhető, a tesztcucc is vígan üzemelt a Merlin kártyával.
A fizikai összeszerelés rém egyszerű: router a dobozból ki, antenna felcsavarása, kártya behelyezése és áramellátás biztosítás a sorrend, innentől jöhet a szoftveres mókolás.
Használat
Maga a szoftveres installáció sem okoz gondot, ha nem a CD-n levő alkalmazásra hagyatkozunk, mert az nem akar felismerni minden kártyát, csak a vodásakat. Viszont van remek webes felület, így nem szükséges a mellékelt lemezzel bajlódni, az ember gyorsabban végez, ha nem használ varázslót. A router a 192.168.1.1-es IP-t kapja, ezt beütve, és az adminisztrátori jelszót megadva máris a webes beállítási felületen találhatjuk magunkat, amely nem okoz sok meglepetést azoknak, akik már láttak Linksys routert, gyakorlatilag ugyanazok az opciók állnak rendelkezésre, egyetlen számottevő változás van csupán.
Ez pedig a Setup fülön levő 3G/UMTS network feliratot viselő panel. Itt alapesetben két fontos paraméter beállítására van szükség, egyrészt az adatkártyában található SIM kártya PIN kódja üthető be, hogy ne legyen ebből a későbbiekben gond, másrészt pedig meg kell adni a kapcsolódási paramétereket. Ez történhet automatikusan, de a szoftver ilyenkor csak a Vodafone-közeli hálózatok listáját dobja fel, ám van manuális mód is, amikor csupán az APN-t, a felhasználói nevet és a jelszót kell kitölteni, és máris megpróbálkozik a csatlakozással a kütyü.
A Status résznél a térerőt jelzőkkel helyettesíti a program, nálam az Excellent szerepelt legtöbbször, ezalatt pedig az adatkártya típusa és IMSI-je látható. A WLAN beállításoknál az összes ismert titkosítást ismeri a gép, lehet MAC address szerinti szűrést is kérni, van beépített tűzfal, a hozzáférési policy is a szokásoknak megfelelően állítható. Miután fellőttem a Wi-Fi-t, gyorsan ki is próbáltam egy Fujitsu-Siemens Pocket LOOX N520-szal, hibátlaul megtalálta a hálót és pillanatok alatt már neteztem is, miközben az a PC, amin épp ezt írom, kábeles csatlakozással volt rajta a routeren.
A PC és a Linksys kütyü közötti ping ideje általában kevesebb mint 3 ms volt, ami nem is csoda, de a lényeges érték nem itt keresendő, hanem a HSDPA hálózat adatiban. A ping értékek nálam nagyjából 100 ms körül alakultak, ami megfelel a mobilinternetnek támasztott elvárásoknak (Vodafone HSDPA-t használtam a teszteléshez), de online FPS-hez nem elég gyors. A speedtest.net kicsit magasabb pinget mért, viszont a sebesség meggyőző: 2,5Mbps körül alakult lefelé, és 250kbps körül felfelé. Mindez reggel 9 körül (hétköznap), Budapesten, Kőbányán.
Azt hiszem, hogy nekem nagyon bejön ez a szerkezet, még ha nem is vagyok benne biztos, hogy ki tudnám használni. Számomra akkor lenne tökéletes, ha nem kellene nélkülöznöm a hívásfogadási lehetőségeket a kapcsolat idejére, tudom, vegyek még egy SIM-kártyát. Ez a cucc ebben a formában alapvetően két dologra tökéletes. Ha valaki az egyik szolgáltatónál mobilnetet rendel, de az otthoni ADSL/kábel csatlakozását akarja vele kiváltani, így meg szeretné osztani több gép között a hozzáférést, akkor ez egy tökéletes eszköz, csak még kicsit borsos az ára. Viszont továbbra is fenntartom a véleményem, hogy a legegyszerűbben ezzel a kütyüvel lehet mondjuk egy irodabuszt netképessé tenni, vagy gyakorlatilag bárhol egy netkapcsolattal rendelkező mini-irodát felállítani egyetlen konnektor segítségével.
 |
| Linksys WRT54G3G Router |
Bog
A Linksys WRT54G3G router és a Merlin XU870-es adatkártya a MobilX jóvoltából jutott el hozzánk.
