Hirdetés

Keresés

Új hozzászólás Aktív témák

  • kolja58

    aktív tag

    válasz MageRG #28105 üzenetére

    "Úgy gondolom, az igazsághoz vezető úton nagyon fontos, hogy pontosan értsünk más világnézeteket. Akkor is, ha nem értünk vele egyet."
    Ez nagyon bölcs, de ahogy eldeterminálod magad oda és amit csinálsz abból fogalmam sincs hova, vagy kit vagy már mit tudom én.
    Ez jutott eszembe. Mi, a szúúúszááá. Egy meditációs kisérlet a kátyúból kikecmergéshez.
    Tedd ezt a "Úgy gondolom, az igazsághoz vezető úton nagyon fontos, hogy pontosan értsünk más világnézeteket. Akkor is, ha nem értünk vele egyet." gondolatot a kiürített elmédbe. (nem fog rögtön menni sem a kiürítés sem a bent tartás) Ha bent van elegendő ideig (személytől függő néhány perc), a gondolat elvégzi a dolgát. Tisztán engeded magadra hatni és az érzőközpontod, meg az értelmi központod is tudni fogja mit kell tenni a gondolat szerint. Ez a gondolat ereje.
    Nincs A, nincs B nincs C. (csak Krisztus van)

    kirakni meg csak amiatt nem lehet mást, mer butaságokat emleget.

  • Miklós315

    aktív tag

    válasz MageRG #28105 üzenetére

    "Nem értesz semmit, Havas Jon." :D

    Több, különféle okból kifolyólag hihet/nem hihet valaki.
    Az okok meghatározhatják a döntést kényszerűen (szükségszerűen), de pont az írásodban hozol fel egy érvet a szabadság mellett: tudatosan felülírható a hit/nemhit (opcionális).
    Ha csak a szükségszerűség érvényesül, akkor mit gondolsz, minek "gondolatkísérletezni"?
    Mert azonnal meggyőző erővel hatna? És ha nem?
    Te is a kálvinisták táborát erősíted, csak kivonod belőle Istent.

    A 100%-ot a szükségszerűség magyarázatára írtam (ezt jelenti), nem arra vonatkozik, hogy neked most itt kell 100%-osan tudnod a választ valamire.

    Azért sántít a c), stb. válaszod, mert az univerzumra is, meg Istenre is "csak"-ot azonosítasz, de Isten megelőzi az univerzumot az oksági láncban.
    Itt a "+1" feleslegesen túlbonyolító volta csúsztatás.
    Isten lényege, tulajdonsága kielégíti a miért vonatkozásában a kíváncsiságot (öröktől való).
    És még ott a kinyilatkoztatás is, amit lazán a szőnyeg alá söpörsz (mintha nem volna).
    Kényszerűen nem veszel tudomást róla/nem fogadod el vagy akarattal választod ezt az álláspontot, bár sok a bizonytalanító tényező...?

    Az univerzum - szerinted - csak egy "halott" halmaz, amiben vannak élőlények is.
    Ezért az univerzum felőli viszonyítás nem hasznos (max tápláléklánc, stb. szempontjából releváns).
    Az ember önmagára és másokra is úgy tud reflektálni, ahogy más élőlények - a jelek alapján biztosan állíthatjuk - nem. Az ember önmaga viszonyul úgy a 'mindenhez' (benne önmagához), hogy a fenti, korábbi kérdések felmerülnek.

    A morál nem egy ösztön.
    Az állatoknak (is, embernek is) van ösztöne.
    Az embernek pluszban van morálja. Ez több és más, mint az ösztön.
    Csak az ember erkölcsös/erkölcsi lény a földön (pl. angyalokat, Istent most direkt kihagytam).
    Az erkölcs/morál szabadságot (felismerést, megértést, választást tesz lehetővé, melyek az állati ösztöndimenziónál komplexebb, mélyebb szintet képviselnek/jelentenek, nem egyeznek azokkal). Ebből fakad a szabadság (akaratlagosság) is.

    És de, tudjuk, mert csak az ember hagy(ott) hátra erre utaló nyomokat.
    A hangyák, stb. alacsonyabb szintű szerveződések, nincs morál.

    "Szerintem."

Új hozzászólás Aktív témák