Hirdetés

Új hozzászólás Aktív témák

  • Penge_4

    veterán

    válasz t72killer #99 üzenetére

    "Az, hogy van belőle "lopás" még nem jogosít fel arra hogy egy újabb komplett semmit nem fizető potyautas réteget üzemeljünk be."

    Annyira érdekes amúgy itt is az emberi természet. Magyar szokásnak tartjuk, hogy szomszéd tehene, de valójában az egész emberiségre jellemző. Ha valaki belekényszerül egy adott szituációba akarata ellenére (pszichológiailag értem, nem fegyverrel) és most teljesen mindegy, hogy megszületik egy adott országba adóalanyként, vagy egy rossz kapcsolat (a kapcsolatfüggésért) az oltás (a munka megtartásáért vagy a bulizási vágyért) vagy éppen a folyamatos ideg a család miatt (a kényelemért), egyvalami mindegyikben közös.

    Hajlamos úgy védekezni az őt ért igazságtalanság ellen, hogy megracionalizálja miért is van arra szükség, végül pedig ő lesz az önjelölt szószólója a dolognak, amolyan Isten ostora.
    Vegytiszta formájában az életvezetési guruknál lehet megfigyelni, viszont ők szabad akaratukból lettek azok, amik (vagy mert máshoz nem volt tehetségük, észt osztani meg a legszegényebb ember is tud, de ezt most hagyjuk).

    Viszont ebben a szituációban azért káros, mert mint az ördögös viccben, ezzel a viselkedéssel tényleg egymást húzzuk vissza az üstbe, ahelyett, hogy változtatnánk.
    Az adótémára vonatkoztatva: Épeszű ember szerintem normális célokra szívesen adna a közösbe, amennyiben átlátható lenne, mire mennyi megy.

    Eddig viszont kettő párt van 2022-ben is, akiben legalább halványan látom a törekvést. Az egyik a Le az Adók 75%-ával, ami az átlagembernek olyan hardcore lenne, mint a perzsamacskának az amazonasi dzsungel. A másik meg Gattyán, aki nagyon ráment a digitalizációra.

    Annak kéne mindennek az alapjának lenni, hogy az ember alapvetően hajlamos a korrupcióra és számos érzékcsalódásra, kognitív torzításra, ezért éppen tiszta pillanatában kell olyasmit alkotnia, ami majd visszarugdossa őt a megfelelő ösvényre. Ennek semmi köze a szabad akarat korlátozásához.

    A lényeg az adat. Hogy legyen róla dokumentáció, a legutolsó kis apró tételről is. Nyilvános könyvelés.

    Amit már régóta mondogattak értelmesebb baloldali gondolkodók is, hogy részvételi demokrácia (csak elcsépelt a szó) meg aktívkodás a közéletben a lakosság részéről, akár közvetlenül a saját környezetükben.

    De így, hogy minden ki lett szervezve az államnak, aki köztudottan tolvaj, bárki is van hatalmon, hiszen eleve szerkezetileg sem lehet hatékony, így mit kell csodálkozni?
    Itt nem azzal van a baj, hogy az emberek nem szeretnek adni. Hanem azzal, amikor rendszerszinten több adásért kevesebb jár vissza cserébe, elismerés, buksisimi, bármi. Illetve mikor neked csak a pénzed kell, onnantól majd ők eldöntik, hogy mit hogy mennyiből, kivel szerződve.

    Érdekes, vállalatoknál milyen jól működnek ezek az önkéntes dolgok is, hogy arany tagság = erre jogosít, gyémánt tagság = ennyivel többre jogosít. Csak az elitizmus az meg csúnya, rossz. A nemesség idejében is pfuj! Nem is épült semmi, nem is csinált semmit az arisztokrácia sem, csak urizáltak. Cöh...

    Azt kéne felfogni, hogy bármennyire szorgalmazzuk az egyenlőséget minden téren, soha a büdös életben nem lesz olyan kompetens a sarki fűszeres autópályaépítés vagy BKV üzemeltetés témakörében, mint az, akinek megvan a szükséges tudása és évtizedeket dolgozott az adott területen.

    Ez viszont ugyanakkor nem jogosítja fel utóbbit sem, hogy visszaéljen ezzel a fölényével, mert bár a sarki fűszeres nem tudná üzemeltetni vagy felépíteni egyiket sem, de matekot tanult és látja, ha valami irreálisan sokba van, ahogy rejtegetni, titkosítani vagy csak szövevényes jogi szakzsargonnal átláthatatlanná tenni is azt szokták, ahol annak valami oka van és többnyire mutyi.

    A potyautast meg a 21. században megint érdekes definiálni.
    Amikor járatok (akár még repülő is, de annál a legritkább) indulnak úgy, hogy üres helyek vannak.
    Amikor tonnaszámra mennek ki élelmiszerek a kukába.
    Amikor rossz szigetelések vagy egyszerű nemtörődömség miatt utcákat fűtünk.
    Amikor pazaroljuk az ivóvizet, más meg veszi a palackosat, amiből meg szemét keletkezik.
    Amikor olyan állami állásokat tartunk fenn, amire semmi szükség és olcsóbban jönne ki a mérleg, ha egyszeri 1 milliárdot rászánnánk a programra, ami elvégzi a munkát az emberek helyett az embereket meg életük végéig fizetnénk a havi minimálbér összegével, csak nem kéne nekik bejárni.
    Amikor ez utóbbi még a versenyszférára is hatással van, mert akkora az állami szubvenció szerepe az adóékekkel és a másik oldalon a támogatásokkal, hogy egy teljesen automatizált összerakó gépsoron külön van egy ember, akinek annyi a dolga, hogy 5 percenként kézzel behajt egy csavart, mert erre jár az EU-s pénz, hiszen embereknek adnak munkát.

    Itt azért picit érdekessé válik a potyautasok szerepe, jelentősége.

    A kapzsiság, irigység, nemtörődömség miatt olyan a világ, amilyen, nem azért, mert túl kevés adót fizetünk. A kényszeradóztatás olyan, mintha egy szitába öntenéd a vizet és egyre nagyobb vízsugárral öntenéd, mert azt hiszed az megoldás. A normális meg az, ha odahívod az embereket és közösen eldöntitek, hogy érdemes-e befoltozni a szitát vagy edényre kéne cserélni, ha igen, akkor milyenre.

    Látom, a kocsmárosos példa nem ment át. A bitcoin nem oldja meg a vagyoni egyenlőtlenségeket, viszont egyvalamit nagyon megold. Nem lehet a mennyiségét növelni, ezáltal nem lehet elinflálni. A piaci folyamatok hatással vannak rá, mert volatilis, de ez a természet rendje. A Földre meg a bolygómozgások vannak hatással. A stabilitás csak egy illúzió.

    Arról van szó egyszerűen, hogy a kriptohasználat* tanít... Egy morálisan magasabb értékrendre tanít, hiszen amit kiadsz, az valóban a tiéd, illetve az ember kerül a középpontba és nem elcsépelt humanista értelemben, hanem úgy, hogy ha akarnál se tudnál mást okolni, mint saját magad. Nem tudsz másokra mutogatni.

    * tehát nem a spekuláció, a használat és az aktív elmélyülés a témában.

    Most bármelyik átlagember, akinek osztják az észt a Szendrei Ádám-félék, tud azzal (jogosan) védekezni, hogy ő nem polihisztor és attól, hogy megtakarított volna teszemazt havi 10-20 ezret, semmit nem ért volna, mert ide fektesse, oda fektesse, amíg kitanulja ezeket az már önmagában annyi időt elvesz az életéből, hogy egy önálló szakma. És hazugság a "mindegy, csak takaríts meg, mindenképp jobban jársz, mintha nem tennéd" is, mert hányan megszívták Questorral meg unit linked biztosításokkal... Szóval nem olyan egyszerű, hogy rá lehet húzni, hogy akinek eddig arról se volt fogalma, hogy egy bankszámla hogyan működik, az majd pikk-pakk pénzügyi guruvá képzi magát.

    És épp itt van a mesterséges egyenlőtlenítés. Hogy a tudást szándékosan bonyolítják túl, hogy elmenjen minden új belépőnek a kedve tőle, hogy csak olyan elszánt emberek lépjenek erre az útra, akik életvitelszerűen szeretnének ezzel foglalkozni.
    Nos, a bitcoin itt hasonlóan működik, mint a régi aranytallér. A szorgos hangya előnyt élvez a tékozló tücsökkel szemben.

    GoldhandRent: Oké, akkor sorban.
    1. Az adott cég teljesítményével óvatosan, khm... Theranos... khm...
    2. Az osztalékfizető részvény egy ügyes kényelmes konstrukció azoknak, akik ciklikus bevételekhez vannak szokva. De valójában a cég nyereségének egy részét forgatják vissza vagy sem, de az mindenképp a cég kapitalizációját, ezáltal a részvény értékét növeli vagy csökkenti a növekményt annyival, amennyi osztalékot szétszórnak. Ergo: egyeseknek kell az illúzió, hogy az osztalékfizető részvényből megkapják negyedévente az osztalékot. Más meg eladja a YTD reálprofit bizonyos százalékát és nominálisan kevesebb részvénye lesz (de splitek miatt még ez se biztos), viszont reálértékileg meg folyamatosan egyre gazdagodik. Például ha kibocsátáskor vettél 10 Berkshire Hathaway részvényt és mostanra már "csak" 5 van, mert a felét felélted osztalék helyett, jaj de rosszul jártál, nem?

    Sanya: Neked is javaslom a kommentem első részét, az adózás egy természetellenes zsarnokság. Közművekre, infrastruktúrára, stb. szükség van, de messze nem a jelenlegi formájában kéne az erre szükséges forrást megteremteni, mert az a korrupció melegágya.
    A jelenlegi modern adótörvények meg már erősen a "több a leves mint a hús" irányába haladnak sokszor, de semmiképp se mondhatjuk, hogy hatékonyan hasznosulna.

    Azt hiszitek, hogy mém vagy komédia, mikor az ásványvizes PET palackot telenyomja a vezérigazgató a vécében folyékony szappannal meg belegyömöszöl a laptoptáskájába 3 tekercs vécépapírt, pedig egy nagyon súlyos és általános társadalmi jelenségre hívja fel a figyelmet. Pont arra, amibe a szocializmus is belebukott. Ami közös, azt nem becsülik az emberek. Még térfigyelő kamerák kereszttüzében, GPS-es, riasztós megoldásokkal is nézd meg pl. a Lime rollerek állapotát.

    Először az emberiséget kell megváltoztatni (mint a kutyát szobatisztaságra nevelni) és utána lehet ilyesmiket elkezdeni. Miután mindent összeszart, már késő leszoktatni róla, eleve be sem engeded a kényesebb helyiségekbe, amíg nem bizonyította, hogy a járólapot sem fossa össze.

    Na ez az a feladat, amire a 4 év miatt nem fog vállalkozni még az a politikus sem, akinek amúgy vágya lenne. És itt a paradoxon, ami miatt nincs jó megoldás, mert ha abszolút teljhatalmat adsz neki korlátlan időre, akkor csak halállal lehet eltávolítani, ha valami félremegy, ha meg leszavazható, akkor meg megint adtál a szarnak egy pofont, mert nem fogja meghozni a kényes intézkedéseket, hiszen már Platón is megmonda "Az ember arra szavaz, ami tetszik neki, nem arra, ami jó neki." illetve "A pillanatnyi szükség felülírja a hosszútávú terveket."

    És akkor még a bizalomról nem beszéltünk, hogy akik már megégették magukat politikusokkal, azok jogosan nem bíznak már egyikben sem. Aki meg túl öreg az megint szarik bele, neki már nincs sok hátra, főleg ha utódai sincsenek, aki fiatal és tanult az könnyen beszél, hogy ő bármelyik országba leléphet... á, ez az egész úgy rossz, ahogy van.
    De ettől még törekedni kéne normálisabb alapokra helyezni az egészet.

Új hozzászólás Aktív témák