Keresés

Hirdetés

Új hozzászólás Aktív témák

  • Donki Hóte

    veterán

    válasz Chabee #160 üzenetére

    Köszi, hogy leírtad, sok igazság van benne. Előbb-utóbb mindenki átesik ezen a "tudati evolúción", legfeljebb legyint rá és marad a lakásban.

    Nálunk az a helyzet, hogy a párom és én is egyformán egy-egy 53 négyzetméteres 1+2 szobás lakásban lakunk. Ez az egyik legpraktikusabb lakáselrendezés, 3 teljesen különálló lakószoba, jó elrendezés, nincs szobával egybenyitott amerikaikonyha, de van külön étkező, meg van előszoba/közlekedő is.

    Ennek ellenére (pontosabban pont ezért) amikor a felújítandó ház alaprajzát tervezgettük, akkor abban maradtunk, hogy a tetőtérbeépítéssel együtt 135 négyzetméteres házban (a spájzon, a konyhán és a két fürdőszobán kívül) összesen 4 helyiség lesz!!!

    Egyszerűen az évek folyamán meguntuk a kis lyukakat, félszobának nevezett gardróbszekrényeket :K Igényünk lett a tágas szobákra, nagy terekre.

    Ketten vagyunk (szerencsére az összes gyereknek már saját lakása van), nem kell több szoba, legyen kevés helyiség, de nagy :)

    Nehezítő tényező "csak" annyi volt, hogy a pesti lakásokat nem adtuk el, meg hitelt se akartunk felvenni, így a spórolt pénzünkből építkezünk, úgy haladunk a felújítással, ahogy haladunk. Tavaly kezdtük, az idén az alsó szint már lakható, az idén jön még a külső szigetelés, jövőre pedig a tetőtér beépítése.

    Minden jó, ha a vége jó. Ha nem jó, akkor még nincs vége.

  • Egon

    nagyúr

    válasz Chabee #160 üzenetére

    Ebből a hosszú ömlengésből annyit szűrnék le, hogy nem szerencsés kézzel választottatok lakást.
    3 szobás panelban laktunk tizensok évig, a tizediken. Szerencsénk volt: nem ázott be. A lift nem a mi lakásunk mellett volt (volt köztünk egy kétszobás), így nulla zajt hallottam onnan. Eláztatni mi áztattuk el az alattunk lakót, a közel 20 év alatt vagy ötször (ebből kettő volt a mi hibánk: a mosógép csöve nem lett beakasztva a kádba; egyszer volt csőtörés, amikor az álfal mögött, ahol a vízóra volt, a flexibilis cső úgy döntött hogy megadja magát, egyszer a mosogató lefolyócsöve engedett el, az ötödik esetre már nem emlékszem), nem mi áztunk el. A szigetelést szerencsére megszavazta a többség, ablakot maguntól cseréltettünk. A tizediken sem volt több 23-24 foknál télen, ami nekünk jó volt (távfűtéses lakás volt, és megfigyeléseim szerint attól (is) függ a hőfok, hogy milyen messze van a hőközpont - legalábbis a korábbi, első emeleti egyszobásban közel volt, és ott 28 fok volt télen, az első emelte dacára (bár az csak négyemeletes házban volt)). Nyáron nagyjából elviselhető volt a hőmérséklet: a nappaliba rakattunk légkondit, a hálót védte valamennyire egy féltető az erkélyen, a harmadik szoba a tömb másik oldalán volt, azt nem érte a délutáni nap, így pár fokkal hűvösebb volt.
    A közvetlen szomszédok nyugdíjasok voltak mind, nem zajongtak. Az alattunk levő néha éjszakáig tévézett, azt annyira nem komáltuk, de a gyerekeket nem zavarta (pont az ő szobájuk alatt csinálta), jó alvókájuk van, így túlélhető volt. Fúrni ritkán fúrtak: anyámék többet szenvedtek a kertesben a második szomszéd kerti zenehallgatási szokásai miatt, mint mi.
    Most a kertesben jelenleg is vágja valaki a füvet benzinessel (vélhetőleg a második szomszédban), piszkosul zavar nyitott ablaknál (kétnaponta nyírja valaki a közelben, vagy éppen flexel, vagy egyéb zajos tevékenységet nyomat).
    Summa summarum: ki kell fogni. Vagy tanyára költözni (ott meg szétlopnak).

    "Bonyolult kérdésre egyszerű választ keresni helyénvaló, de ritkán célravezető megoldás" (Wayne Chapman)

Új hozzászólás Aktív témák