Új hozzászólás Aktív témák

• #42 euclio tag

  Új Válasz 2005-04-01 14:59:39 #42

  Új hozzászólás

  Összes hozzászólása itt Válaszok az összes hozzászólására itt Válaszok erre a hozzászólásra

  Privát üzenet küldése

  

  euclio

  tag

  Szervusz Rudi!
  
  Ne haragudj, de a cikk elején a PAL összetett videojel bemutatása nagyon el van ... khm... nagyolva. Csak egy-két dolgot említenék.
  
  Nem hiszem, hogy egy analóg rendszerben érdemes az átvitt ''információmennyiségre'' hivatkozni, a tévéjel spektruma ugyanis nincs szoros összefüggésben ezzel. A videojel sávszélessége ugyanannyi FF, mint színes esetben, éppen az volt a nagyszerű annak idején az NTSC, a PAL, illetve a SECAM megalkotásakor, hogy az elejétől a végéig kihasznált sávba sikerült belepréselni a színjelet (nem színijelet) úgy, hogy a végeredmény kompatibilis maradt a korábbi FF vevőkkel(!). (Ez az a korlát egyben, aminek még így, hosszú évtizedekkel később is érezzük ''áldásos'' hatását.) A két jelet azért lehet ugyanabban a sávban átvinni, mert egymástól sorfrekvenciányi távolságra ''csomósodik'' a világosságjel a frekvenciatartományban, és az ilyen csomósodások közé illeszhető be a hasonlóan ''csomósodó'' színjel -- ami az ábrán látható is. Ezt lehet aztán -- igényes esetben -- a fésűszűrővel szétválasztani.
  
  Az átvitt kvadratúramodulált színjelnek csak két összetevője van, két színkülönbségi jel, U=0,493(B-Y) és V=0,877(R-Y) (PAL), nem pedig a három alapszínjel, R,G és B közvetlenül. (Hasonló az NTSC I és Q jele is.)
  
  Az, hogy két-két soronként átlagolni kell a színjelet, az nem valamiféle ''ügyeskedés'', hanem a PAL rendszer alapvető sajátossága, éppen ebben jobb az NTSC-nél. Az utóbbinál ez ugyanis hiányzik, és így az átviteli láncban bárhol fellépő fázishiba esetén nem lehet a kvadratúrademodulációt fázishelyesen végrehajtani, és a színek ''eltolódnak''. A PAL a soronkénti fázisváltás (adóoldal), illetve átlagolás (vevőoldal) miatt akár 20-30 fokos fázishiba esetén is azonos színezetű képet produkál, nem mennek át pl. a testszínek pl. lilába, mint az NTSC-nél (ha igaz, vannak olyan NTSC vevők, amelyeken a HUE gombbal lehet éppen ezért állítani a színvivő fázishelyzetén, azaz a színezeten -- élőben még nem láttam ilyet... kipróbálható viszont sok grafikai programban!). Ez az átlagolás ugyanakkor nem csökkenti elfogadhatatlan mértékben a színfelbontást, függőlegesen így még midig nagyobb marad, mint vízszintesen, ahol kb. ötöde a világosságjel felbontásának (a sávszélességgel arányosan). A vizsgálatok szerint az emberi szem színfelbontása harmada-nyolcada a fekete-fehér felbontásnak, legjobb a narancs-kékeszöld színpár esetén, és leggyengébb a sárgászöld-kékeslila színpárnál.
  
  Érdemes még megjegyezni, hogy a cikk ábráján az amerikai (M, NTSC) szabványú összetett videojel látható: a hangvivő 4,5 MHz-en van, a világosságjel sávszélessége 4 MHz, a Q jel sávszálesságe kb. 0,5 MHz, míg az I jelé 1,5-2 MHz, a színsegédvivő 3,58 MHz-en van. Európában (B, G, PAL): a hangvivő 5,5 MHz-en van, a videojel (világosságjel) sávszélessége mintegy 5 MHz, a színvivő 4,43 MHz-en van, és a színcsatorna sávszélessége kb. 1 MHz.
  
  Azt nem gondolom, hogy ezt mind le kellett volna írni, de a cikk bevezetőjét olvasva nem hiszem, hogy túl sokat megtudna az, aki nem ért hozzá, inkább csak lila köd kezd terjengeni a fejében... akkor meg minek.
  
  Bocs, ha off voltam...

  minden hozzászólásnál automatikusan az üzenet végéhez íródik

• #46 euclio tag vfo7 #45

  Új Válasz 2005-04-04 08:45:49 #46

  Új hozzászólás

  Összes hozzászólása itt Válaszok az összes hozzászólására itt Válaszok erre a hozzászólásra

  Privát üzenet küldése

  

  euclio

  tag

  válasz vfo7 #45 üzenetére

  Szervusz vfo7!
  
  Talán pont ezért olvas cikkeket...
  
  Csak arra gondoltam, ha egy cikkben szó van valamiről, akkor ne legyen benne tévedés -- tűnjön úgy, hogy az írónak bombabiztos ismeretei vannak a dologról --, vagy inkább el kell felejteni a témát. Jobb nem tudni valamit, mint rosszul tudni.

  minden hozzászólásnál automatikusan az üzenet végéhez íródik

Új hozzászólás Aktív témák