Keresés

Hirdetés

Új hozzászólás Aktív témák

  • nemurea

    aktív tag

    Sziasztok! Én is az OMV fórumból jöttem, mert most már inkább a virtualizációval kapcsolatban van bajom kérdésem:
    Új telepítés, proxmox működik SSD-n, és szeretném a korábbi 2T HDD-t is a rendszerben látni és megosztani. Semmi raid, csak 1 HDD, de vannak rajta adatok és nem akarom törölni.

    Mountpont a host rendszeren kész, HDD felcsatolva, működik. Kollégám javaslatára a Turnkey - Fileserver LXC-t szeretném használni a megosztás beállítására (NFS és CIFS).

    Probléma1: javaslata alapján (és valszeg így is van) az LXC-t privileged módban kell futtatni. A futtatással nincs probléma, de ha privileged-ként készítem el a containert, egyszerűen nem tudok hozzá böngészőből csatlakozni. Unprivileged-ként gond nélkül működik - csak úgy meg valszeg a HDD-t nem tudom "bemountolni" a container alá, hogy utána meg tudja osztani.

    Probléma2, de idáig el sem jutok, míg az 1) kész nincs: a GUI-n nem tudom a container számára a HDD-mount pontot megadni, hiszen a HDD nem része a proxmox világnak, csak a host rendszer Debian-on egy random mappa. Ezt elvileg fel tudom majd oldani a
    pct set 300 -mp0 /data/backup,mp=/mnt/nas/backup
    -hoz hasonló paranccsal.

    Igazából tippem nincs, hogy mi miatt nem érem el a containert. Már a firewallt is OFF-ra raktam a készítésekor. Pingelni lehet Windows alól az IP-t. Egyáltalán merre induljak el? Vagy csinált valaki már ilyesmit és van egy jobb tippje? Fel tudom telepíteni a Webmint a host proxmoxra is, de akkor az már megint nem egy clean install. Ja, nem port hiba, sem 80, sem a 12321-en nem reagál.

  • nemurea

    aktív tag

    válasz nemurea #249 üzenetére

    Okécska, még másfél óra nyomozás és sz*vás után arra jutottam, hogy ha privileged a container, akkor összeakad (?) a host rendszerrel a figyelt portok és szolgáltatások tekintetében, legalábbis a netstat -tpln parancs sokkal rövidebb listát adott ki ebben az esetben, nem is szerepeltek azok a portok, amelyeken a Webmin működött. Innentől azt csináltam, hogy a fent javasolt tteck scriptgyűjteményből futtattam a Webmin-t, de nem az LXC-ben, ahogy kellene, hanem a host rendszeren. Szépen feltelepült.

    Így direktben tudtam csatlakozni hozzá, Samba modul bekapcsol, beállít, van CIFS share. Talán jobb is így, nem egy virtualizált és bemountolt layeren keresztül futnak a megosztások - nem tudom, milyen hibát okozhatott volna, lehet, semmilyet - ha működésre tudom bírni.

    Ettől függetlenül ha valaki elárulja, mely koncepcióm volt a hibás, örömmel fogadom, tanulni mindig élmény.

  • nemurea

    aktív tag

    válasz gery2123 #250 üzenetére

    Onnan indultam én is, hogy felraktam az OMV-t virtuális gépként, és egy SATA-vezérlő-passthrough-val amúgy tökéletesen látta is a HDD-t, szóval ez a vonal is működik. Csak mivel amúgy minimálisan használtam volna a szolgáltatásait - samba és NFS share, csak ennyi, úgy láttam, ehhez azért valóban nem kellene egy külön teljes értékű VM, még ha erőforrásilag bele is fér.

    Az persze nem úgy indult, hogy fejfájást akartam magamnak az LXC miatt :) Az volt a mondás (netes fórumok), hogy az LXC frissebb, tisztább, jobb. Ami biztos így is van, nekem most ezzel nem volt szerencsém, valamit még hegeszteni kell rajta. Linuxnál azért ez benne van. (Még off-abb: most pl. az udisks2 okozott stabilan 60%-os prociterhelést úgy, hogy semmi nem volt aktív.)

  • nemurea

    aktív tag

    válasz Bornie127 #254 üzenetére

    Szia,

    Én totál nem értek a raid vezérlőkhöz, de mivel a proxmox alatt Debian 11 van, nem ilyesmi kell neked? [link]

    Ha nem sikerül az indulás és más sem tud segíteni, akkor érdemes a debian fórumban is megkérdezni. Az, hogy utána a proxmox hogyan és mit kezd vele, még a következő lépés lesz, arról még ennyi fogalmam sincs :)

  • nemurea

    aktív tag

    válasz Longeye #265 üzenetére

    Egy container-t használok állandó jelleggel rajta, amiben egy samba fut a fájlmegosztáshoz.

    Épp meg akartam kérdezni, hogy ezt hogy sikerült elérni, hogy a container intézze a samba megosztásokat, én privileged-ként nem értem el a Webmin-t sem (nem mertem egyedül hozzáfogni szambázni :D ), unprivileged-ként meg tök macerás a userek átruházása a containernek.

    De ezek szerint ezzel a megoldással:
    lxc.mount.entry: /dev dev none bind,optional,create=dir

    a teljes eszközpark az LXC rendelkezésére áll?

    Van erre egy best practice-ed? Nálam végül a Webmin és a samba a host-on kötött ki.

  • nemurea

    aktív tag

    Sziasztok,

    Kezdem elég jól belakni a proxmox-ot az új hardveren, de most jött egy kis zökkenő: úgy tűnt, a backupnak kiszemelt kis HDD megadta magát. OK, nem gond, beraktam ugyanarra a SATA portra egy 120G-s SSD-t, indult, nagy öröm. 3 percig, aztán elkezdte elveszíteni a partíciókat, a blkid parancs lassan futott le, mount nem működik. A lényeg, úgy tűnik, magával a porttal/kábellel volt probléma. Most kicseréltem a SATA kábelt, egyelőre jó.

    A konkrét kérdésem (bocs a rizsáért): hogyan lehet alaposabban tesztelni ilyen esetben, hogy az alaplapi SATA halódik (álló helyében, 1 hónapos lapnál van ilyen?) Mielőtt még továbbvinném akár ezt az SSD-t, akár visszarakom a HDD-t (még nem néztem, tényleg hibás-e), le akarom tesztelni, hogy a hardver ne okozzon meglepetést. Vagy van más, ami ilyesmit okozhat, amire figyelnem kell? Köszi!

  • nemurea

    aktív tag

    Sziasztok!

    A kérdés kicsit VM és kicsit Docker, meg persze hálózat:
    A képen szereplő proxct1 LXC-ben van telepítve a Docker, jó pár container fut, köztük egy Grafana, rendben elérem a
    http://proxct1:3000/
    címen.
    A Grafanát szeretném megtáplálni a másik két LXC-ben lévő adatbázisból.
    Ez az utóbbi időben csak akkor sikerül, ha a Grafana DB connection-jben konkrét IP címet használok, tehát az 'influxdb' és a 'mariadb' névfeloldás nem működik. (Meglepő volt, hogy pár napja még a 'docker compose restart' a Grafanánál megoldotta, de hogy akkor miért és most miért nem?)

    Magán a proxct1 LXC-be ha belépek, ott még működik a névfeloldás, tudom pingelni mindkét másik LXC-t, tehát a Grafana Docker (compose) szintjén kell valamit varázsolnom .

    Olvastam, hogy a Dockerek alapvetően csak IP-vel kommunikálnak, illetve ha egy Docker service-en belül vannak, akkor név alapján is egymással, de most itt ugye a cél egy másik LXC, ráadásul elég mélyről, a dockerből. Még egy dolog: a Grafanába bele-ssh-zva minden más névfeloldás (pl. google.com) működik, kivéve ezek a tőle 1 cm-re lévő LXC-k.

    Gondolom, az lenne a cél, hogy a Grafana a központi routerhez forduljon közvetlenül DNS resolve-ra? Vagy más, elegánsabb megoldás is van? Hogy álljak neki?

    Köszönöm!

  • nemurea

    aktív tag

    válasz ViZion #1890 üzenetére

    Javíts ki, ha tévedek, de a hosts fájlba bele kellene égetnem egy konkrét IP címet - de pont az lenne a lényeg, hogy ha a két adatbázis LXC IP-je változna, a router névfeloldása az új címre mutasson. Igen, az megoldás, ha fixálom a routerben a nevekhez tartozó IP címet, de ezt el akartam kerülni, ha már DHCP, meg a név pont erre való.

    Victoria metrics: utánanézek. Amúgy azért Grafana, mert üzleti, BI KPI-ok megjelenítését is próbálom majd elkészíteni, és bár kissé nehézkes (Power BI után), azért lehetséges.

  • nemurea

    aktív tag

    válasz szpeti40 #1894 üzenetére

    Köszi mindkettőtöknek! Igen, ha ki akarom váltani a routert, az rögösebb út.

    Amúgy nem én váltok IP-t, hanem újraindítás után, ha az LXC-nek nem állítok be konkrét IP-t, akkor valahonnan kapni fog egy randomot, és gondolom, más nem tud neki adni, csak a router.

    Nem a DHCP-hez ragaszkodnék amúgy, hanem ahhoz, hogy nevekkel szólíthassam meg a szolgáltatásokat, ne kelljen IP címeket megjegyeznem. Meg pl. ha database, akkor az egyes szolgáltatások, pl. a Home Assitant configjába megadom, hogy influxdb, és akkor az éppen bármilyen IP-n van, ott a HA meg fogja találni. Grafana dettó, az meg kiolvassa az adatokat. Ha átköltözök, cserélek, tesztelek, bármi, akkor átirányítom a név mögött az IP-t pl. az új adatbázis LXC-be, és akkor oda mennek az adatok.

    De értem, hogy ehhez egy jobban menedzselhető környezetre lenne szükségem, nem a router kényére-kedvére lenne bízva, hanem akkor pihole és társai.

    És még egyszer, minden más szint gyönyörűen tud neveket feloldani, kivéve az LXC-n belül bármelyik docker, azok csak konkrét IP-vel csatlakoznak másik LXC-hez. Tehát nem tűzfal gátolja meg a kapcsolatot, vagy ilyesmi - egyszerűen nem érti a nevet, IP kell neki.

  • nemurea

    aktív tag

    válasz szpeti40 #1897 üzenetére

    Az IP rezerválás megőrzi az IP-t újraindítás után, ez oké. De ettől még a configokban akkor ezt a konkrét IP-t kell megadnom, nem a nevet. Ezt akarom elkerülni.

    LXC és LXC között megy a névfeloldás! Tehát ha belépek pl. a 104-es LXC-be SSH-n, akkor ping influxdb és ping mariadb vidáman adja a response-t a helyes, feloldott IP-ről.

    Az LXC-ben (104-es) futnak dockerek, na ezekben már nem működik a névfeloldás. Tehát itt a ping influxdb (ha belépek pl. a grafana docker-be (console)) csak vakarja a fejét, no response. Így ezeknek a dockereknek a configjában nem használhatom az influxdb nevet. De ha tudom az IP-t, akkor azt beírom a configba, az okés, arra megy is a ping.

    Szóval ez sokkal inkább egy docker-témakör szerintem, pedig ezek megöröklik a host rendszer (jelen esetben a 104-es LXC) hálózatát - de ezek szerint a névfeloldási képességet nem.

    De ha ezt így most végiggondolom, ha ez így van, akkor hiába is állok át másik, pl pihole név+IP menedzsmentre, a docker szint akkor is problémába fog ütközni.

  • nemurea

    aktív tag

    válasz ViZion #1899 üzenetére

    OK, köszönöm! Ránézek erre az unbound vonalra.

    [ Szerkesztve ]

  • nemurea

    aktív tag

    válasz ViZion #1901 üzenetére

    Ja, mint a régi viccben, mikor a pasi bemegy a boltba, hogy intim betétet vegyen a feleségének, és egy fullos horgászfelszereléssel és hozzá egy pickup-pal távozik, mondván, "ha már úgyis el van rontva a napja"... :D

    Én is csak azért jöttem, hogy a dockereim értsék a betűt, egy órával később már opnsense és pi-hole tutorialokat nézek, hogy leváltsam a Telekom routerét :DD

  • nemurea

    aktív tag

    Uh, én ezeknél sokkal egyszerűbb témában kérdeznék: fent javasoltátok az IP fixálását a VM-ek/LXC-k esetében. Ezt melyik vonalon szoktátok megvalósítani? Magában az LXC-ben állítotok be egy IP-t, és akkor a router azt adja neki (nem tudom, ez így történik-e vagy az LXC csak eldönti, hogy akkor engem most így hívnak), vagy a routerben (VM vagy fizikai) készítitek el a bind-ot?

    Menedzselhetőség szempontjából érdekel, ha változik/bővül/lecserélem az LXC-ket, akkor emlékezni, hogy hol tartottam, mi szabad, az macerás. De a routerbe belépegetni mindig szintén az.

  • nemurea

    aktív tag

    válasz tasiadam #1921 üzenetére

    Ez érthető, köszi! A ViZion által belinkelt oldalon is eljátszottam a különböző beállításokkal.

    Ami még nem teljesen tiszta - de nem fog gondot okozni a tényleges beállításban - az a subnet vs konkrét IP cím. Leírok egy pár dolgot, amit gondolok, de mondjátok, amelyik butaság:

    Ugye az a subnet, amin belül a gépek alapesetben látják egymást, tehát a fenti példában az a max 64 gép.

    És akkor innentől mi? Az első 26 bitet a router határozza meg, az utolsó 6 bitet pedig a DHCP kiosztás segítségével automatikusan kapják a gépek, vagy ők szólnak, hogy én a 14-est szeretném, én meg a 21-est?

    És ha a gépek úgyis csak egymást látják, akkor csak azért kell használniuk mind a 4*8 bitet IP címzéshez, hogy a router biztosra tudja, mit szeretnének elérni?

    Pl. most a saját példámon: az alhálózat, ahol az összes gép mozog: 192.168.1.nnn
    Tehát a maszk 255.255.255.0, vagy /24 (ez a CIDR írásmód, ugye?)

    Amikor valamelyik LXC-nek konkrét fix IP-t állítok be, akkor a Proxmox felületén az LXC beállításaiban ezt meg tudom tenni, de itt is kér alhálózati maszkot:
    192.168.1.14/24, így kell beállítanom.

    És mi van akkor, ha ezt írom: 192.168.1.14/26? Akkor máshol húzódik a határ az alhálózat és a gép konkrét azonosítója között - de hát maga az IP cím akkor is 192.168.1.14 lesz...

    Szóval ez a része a történetnek még nem teljesen állt össze :D

  • nemurea

    aktív tag

    Bocsi, még egy kis alap hálózati kérdés DNS témakörben:
    Nyafogtam korábban, hogy szeretnék a nevével hivatkozni az egyes LXC-kre, meg úgy általában a fizikai kütyükre is akár docker szintől is indulva (nem IP címmel, tehát pl. influxdb). Emiatt most telepítettem az Adguard-ot. Ott a Szűrők/DNS átírásnál be tudom állítani, hogy pl. influxdb = 192.168.1.16, egyelőre ez a teszt. Az Adguard egyelőre nem lesz DHCP szerver is.

    A másik vonalon a rendes router is DNS-ként funkcionál a helyi hálón belül is, (számomra) érdekes módon csak akkor, ha ő osztotta ki DHCP-n keresztül az IP-t, mindenesetre vannak olyan eszközök, amelyek ugye ott vannak listázva, laptopok, telefonok stb.

    Ha egy LXC-ben az /etc/resolve.conf-ban a router 192.168.1.254 van megadva nameserverként, akkor az feloldja a DHCP-s neveket IP-re, ez oké. Nem oldja fel a fix IP címes LXC neveket.
    Ha ugyanebben az LXC-ben a nameserver-t átállítom az Adguard-ra 192.168.1.10, akkor feloldja a DNS átírásban lévő listából a neveket megfelelő IP-re, de nem oldja fel a router által DHCP-n kezelt neveket.

    1. Be tudom-e állítani az Adguard-ot, hogy az általa nem kezelt neveket továbblökje a 192.168.1.254-re? Kitöltöttem ezeket a mezőket a beállításban, de nem működik.
    2. De még ha működne is, akkor az Adguard másik, adblocker funkciója menne pont a levesbe, nem?

    Jól látom a fentieket, vagy van valamilyen best practice útvonal ezen a téren?

    Köszi!

    Szerk:
    Valami olyasmit tudok elképzelni, hogy HA a domain rész local, ÉS nincs benne az Adguard saját átírási listájában, AKKOR küldje csak tovább a router felé? Így ha a domain != local, akkor mehet a saját name serverei irányába, tehát az adblocker funkció is megmarad, de adunk egy plusz esélyt, hogy a helyi nevek mégis feloldásra kerüljenek.

    [ Szerkesztve ]

  • nemurea

    aktív tag

    válasz tasiadam #1969 üzenetére

    Ezek a névszerverek teljesen jók, de ha a router címét eléjük írom, akkor gyakorlatilag agyonverem a többit. Hiszen a router mindenképp elérhető lesz, tehát oda továbbküldi a kérdést, ami oké is, hiszen a belső neveket is feloldja.
    De akkor meg az Adguard másik lényege, az ad-blocking nem fog megvalósulni? Vagy azt a lépést már korábban elintézi az Adguard?

    Azért tapogatózom a sötétben, mert még nem állítottam át a laptopot, hogy működése teljében nézzem meg az Adguard-ot, egyelőre csak a DNS résszel foglalkoztam.

  • nemurea

    aktív tag

    válasz tasiadam #1971 üzenetére

    Köszönöm! :R

    De az utókor számára: ez kell nekem!

    [/t.hu/]192.168.1.254
    https://dns10.quad9.net/dns-query

    A helyi hálón jelenleg a .t.hu search domaint alkalmazza - gondolom, a Telekomtól örököltem? Kiirtani sem tudom.
    Leírás: [link]
    Így ha belső hálós nevet kap az Adguard, akkor a router felé irányítja, minden más esetben pedig megy a standard DNS szolgáltatók felé. Akár még úgy is be lehet állítani, hogy ha domain nélküli nevet kap (tehát a fenti mintában csak annyit, hogy influxdb vagy homeassistant), akkor küldje a router felé.

    Szóval profi! :C

  • nemurea

    aktív tag

    válasz ViZion #1973 üzenetére

    Az egész probléma onnan ered, hogy a Telekom routere, amit most használok, már kevés az igényeimhez, pl. névfeloldás nem működik, ha fix IP-je van az eszköznek stb. Emiatt is próbálkozom kerülőutakkal. De igen, ilyen feladatok a routerre tartoznak.

    Közben elkezdtem nézegetni, hogy milyen routerrel váltsam ki a Tkomos cuccot - de emellett most azt is látom, hogy ha ezt beiktatom, akkor a mostani router csak modemként kell hogy funkcionáljon - és nagyon úgy tűnik, hogy totál le van korlátozva, valszeg át sem tudom állítani ilyen pass-through módba. Szóval futnom kell még egy kört a Tkommal is.

  • nemurea

    aktív tag

    válasz ViZion #1975 üzenetére

    Mmm, ezt kifejted kicsit, kérlek? Vagy pontosabban kezd összeállni: tehát két hálózati csatlakozó kell a számítógépbe, amin a Proxmox fut. Egy van az alaplapon, vennem kell egy PCIe-es másikat. Az egyik portba megy a WAN, a másik megy egy switch felé. És akkor... de akkor... ööö. A telefonkábel belemegy még mindig a Tkomos modem+router-be. Csatlakozik a tkom szerverhez, lesz internet. De ha nem tudok neki másik routert megadni a beállításaiban, akkor most hogy is? :F Vagy olyan PCIe-t kell vennem, amiben telefonport is van (RJ11 talán)?

    Szóval ezen a ponton nem értem a topológiát.

  • nemurea

    aktív tag

    válasz ViZion #1978 üzenetére

    :D :D :D
    Ez egy útvesztő! Nagyon profi! :C Köszönöm, megjegyzem. Ez jó ötlet, hogy más alhálón dolgozik a tkomos és a 'rendes' router.

    Futok egy kört a telekommal, mert mégiscsak tisztább, szárazabb a bridge mód, de ha nem, ez járhatónak tűnik.

    Köszönöm még egyszer! :R

  • nemurea

    aktív tag

    Sziasztok!

    A kérdésem kicsit inkább hálózat, de a proxmox fix ip-je miatt írok ide (meg azért is, mert itt tuti vannak hozzáértők :D ).

    Adott egy 10 éves Telekomos modem/router (ZTE), ezt fogom részben kiváltani egy Mikrotikkal, a ZTE csak modemként fog a továbbiakban működni. Pass-through már be van állítva, de meglepetésemre ez nem azt jelenti, hogy a ZTE átvált csak modem módba, hanem hogy engedi a Mikrotikot is felcsatlakozni a Telekom hálózatára, saját publikus IP-t kap.

    Jelenleg ez a helyzet:
    ZTE egyelőre full működésben, a 192.168.1.254-en ül, 192.168.1.n hálózaton adja ki az IP címeket, a proxmox is ebben az alhálóban van a 192.168.1.252-n (fix).
    A Mikrotik-ot előkészítettem (valóban kb. pilótavizsga kell hozzá, ilyenkor látom, a hálózati informatika milyen bonyolult és én milyen pici részét értem), az IP címe egyelőre a 192.168.0.1 és a 192.168.0.n subneten megy a DHCP szervere. (Értelemszerűen ha a Mikrotikra csatlakozom, akkor nem látom a proxmox szervert.)

    Most jön majd az a lépés, hogy a ZTE kap egy hard resetet (a T-s support javasolta), így már csak a Mikrotik lesz az egyetlen router.

    A kérdésem: milyen IP-t/alhálót állítsak be a Mikrotikon? Az alap ötletem az lenne, hogy megkapná a ZTE régi IP-jét, és így átvenné a helyét a 192.168.1.n tartományban. A proxmox és a többi fix IP-s észre sem venné a cserét.

    Csak a ZTE alapértelmezett IP-je is 192.168.1.254, vagy összeakadnak, vagy ha nem (pass-through), akkor meg nem érem el a ZTE-t. (Állítsam át .253-ra pl?)

    Vagy hagyjam a Mikrotikot a mostani 192.168.0.n helyén, és írjam át az összes eszköz fix IP-jét erre a subnetre?

    Szóval nálatok mi a best practice?

  • nemurea

    aktív tag

    válasz Chal #2139 üzenetére

    Kedves ViZion és Chal, nagyon köszönöm a részletes válaszokat! És azokat is megválaszoltátok, amiket nem kérdeztem, de valóban felmerült mint lehetséges probléma :R Ez alapján működnie kell. Bocsi az off-topicért még egyszer, megnézem a Mikrotik subot.

  • nemurea

    aktív tag

    válasz Pista0001 #2200 üzenetére

    Egy LXC nem tudja elrontani a rendszeredet - szerintem. Ez a lényege a hypervisor logikának, úgy gondolom. Ráadásul az LXC általában unprivileged, vagyis alig van önálló joga, a host rendszer felé meg alapból gyakorlatilag semmi, úgy kell beleimádkozni, hogy egyáltalán adott mappát lásson a host-on. Én is javaslom, adott célokra tökéletes, nem egy teljes értékű VM, kis erőforrás. Nálam még a docker is LXC-ben fut (na ezt nem javaslom, nagyon macerás megoldani).

    @Balinov: én is bejártam ezt az utat: Xpenology -> OMV (két generáció) -> Proxmox. Először a Proxmox-on belül még gondolkodtam az OMV virtuális gépen, de végül leszakadtam róla. Egyszerűen nem kellett, hiszen csak fájlszerverként funkcionált volna, és minden másra praktikusabb a Proxmox.

    Amikor még OMV-t használtam, az alap funkciója, a NAS az jó volt, de ha picit máshogy, mást akartál, mint amit ő, akkor már ott kellett sakkozni, hogy nehogy elrontsd a config cuccait, de meglegyen a te akaratod is... Szokható volt, de pár dolog nyakatekert, ahogy emlékszem (pár meg nagyon kényelmes, pl. NFS share).

    Szerintem Proxmox mellett nem lesz már szükséged rá, hogy OMV-vel gúzsba kösd magad. De tényleg ezek az én tapasztalataim, máshogy is meg lehet oldani ugyanazt.

  • nemurea

    aktív tag

    válasz markussandor #2205 üzenetére

    Nem a docker önmagában, hanem a helyzet maga: az LXC-t meg akartam tartani unprivileged-nek, ez sikerült is, de pár esetben így mappelnem kellett a felhasználókat a host rendszerről a guest LXC-re, hogy ne kutyulják össze a fájlrendszer jogosultságait, pl. a transmission user ugye ír a host HDD-re fájlokat, de szerintem volt más is, talán az MSSQL témakör, vissza kellene nézni. Az LXC maga parancssor szempontjából visszafogottabb, nincs benne annyi parancs alapból, ez hibakeresésnél lehet érdekes. Apróság, de pl. ha telepítesz mc-t az LXC-be, akkor az 'szétesik'. Ha putty-val akarsz belépni az LXC-be, akkor az kétlépcsős, először host, majd vmi LXC paranccsal bele, közben változtatnod kell a putty karakterkódolását. Szóval ilyenek. Mind apróság önmagában, de pl. a user mapping az nagyon nem evidens.

    @amargo: az egész tteck oldalt linkelted, melyik az a template, amelyik általános dockeres LXC-t készít elő? A tteck-et elkezdtem használni, jó pár dolog valóban egy parancssor és kész, nagyon kényelmes! OK, buta kérdés, ott van a Docker Kubernetes részben :R

    [ Szerkesztve ]

Új hozzászólás Aktív témák