Hirdetés

Aktív témák

  • Nick

    csendes tag

    Szevasztok.

    Ne lepődjetek meg h, ez az első hozzászólásom. Inkognitóba vonultam, h ne ismerjenek meg azok akik esetleg ismernek. Akik meg igy is megismernek, hát tartsák magukban.

    Tudom, hogy sok lesz már az effajta topikokból (ahh, minden nő hülye, Megint a nő, Mi nyomja a lelkedet), de ha nem írom le felrobbanok.

    Kezdem az elején:
    Van 1 nagyon jó, sőt a legjobb barátom, lassan 20 éve ismerjük 1mást, mindent meg tudunk beszélni, stb. Nos történ egyszer, hogy a faterja elvált, és mivel nagy franc az öreg hozzáment 1 (jelenleg) ~30 éves nőhöz, néhány éve. Jól megvagyok vele is (mármint a faterjával), el szokott ő is járni velünk erre-arra, horgászni, meccsre, stb.

    Történt 2 hete, hogy a barátommal nyakunkba vettük az éjszekát, és elindultunk szórakozni, és mit ad Isten, pont ott kötöttünk ki, ahol a haverom ''mostohaanyja'' (azt még nem mondtam, hogy meglehetősen jól néz ki, a korához képest) és a barátnői is vmi szülinapot ünnepeltek. Tök jól el voltunk, röhögtünk, táncoltunk, iszogattunk, dumálgattunk.

    Majd lassacskán eljött az idő a hazaindulásra, ami a következőképpen nézett ki: 4-en indultunk el 1 irányba, mer mindannyian 1 fele lakunk: haverom, vele 1 nő, a ''mostohaanyja'', és én. Elöl haver+nője, mögöttük én meg a haver pótmuterja. Ekkor jött a hidegzuhany: Előadta, hogy kíván, engem akar, le akar velem feküdni, stb... Néztem, mint a hülye. Helyesebben hülye részeg. Meglehetősen erőszakosan adta elő magát (szerencsére csak szavakbak - eleddig) Montam, h majd megbeszéljük...

    Ezekután 1 hét szünet (se kép se hang felőle szerencsére), reméltem, h csak a pia beszélt belőle, el van felejtve az egész, stb. A reményem szertefoszlott, amikor 1 hétre rá újra ugyanott volt szórakozni ''véletenül'', ahol én is. Ezúttal azonban TÉNYLEG részeg voltam, ő meg hiper-erőszakos. Nyomult 1000-rel. Táncolni rángatott, nem hagyott 1 percre se magamra. Meguntam. Leordítottam, (életemben nem csináltam még ilyet) elküldtem. El is ment. Hittem én. De nem. Megvárt. Addig tömte a fejemet a szar szövegével, (hittétek, hogy a pasikat is le lehet dumálni a lábukról) hogy végülis volt valami, amit 1esek sexnek neveznének.

    Robbant a bomba. Másnap felhívott, mire én világosan megmondtam neki, hogy k. nagy hiba volt a dolog, felejtsük el örökre. Életemben nem csináltam ilyet, és nem is akarok. Azt hittem ezúttal megértette. Ismét pár nap szünet. 1 barátom szülinapját ünnepeltük a ''szünet'' végén. A telefonom inkább nem vettem fel, mikor hívott. De mégis megtalált, valahogy. Vagy 1 órát beszégettünk, ami nagyjából összefoglalható így:
    <én> - felejts el. Nem lesz, és bárcsak ne lett volna.
    <ő> - mondjam azt hogy szerelmes vagyok?
    <én> - nem érdekel.
    <ő> - mondtam én h vegyél feleségül?
    <én> - nem. de tényleg semmit nem akarok tőled.
    <ő> - akkor elmondom, a haverodnak, meg a faterjának.
    <én> - nem érdekel. többet jelent a saját erkölcsi tartásom. 20 éve ismerem őket, talán nekem is megbocsátanak, nem csak neked.
    <ő> - kívánlak.
    <ő> - kicsit hülyén néz ki, hogy előbb fenyegetsz, aztán meg ilyeneket mondasz.

    A dolog így mehetett volna sokáig, ha nem találok 1 régi lányismerőst, akivel mint szalmaszállal elszaladtam táncolni. Neki is tetszem. Pedig semmit nem tettem érte,h meghódítsam. A mentési akciót ő egyben keringőre való felhívásnak is értette. Most vele vagyok 1ütt. A másik még most is hívogat. Ugyanakkor a jelenlegi 1 nagyon aranyos, rendes lány, nem is néz ki rosszul. De nekem nem jön be, mint társ. Barátnak jobb volt.

    Most itt tartok. A legjobb barátomnak értelemszerűen nem mondhatom el a dolgot, a másik 2 barátom, akivel még ezt letárgyalhatnám, pedig az ország 2 másik pontján leledzik. Valamelyiket rövidesen meglátogatom...

    De most jobb.

Aktív témák