- Samsung Galaxy S23 Ultra - non plus ultra
- Júniusban Magyarországra érkezik a Tecno, a fejlődő piacok egyik kedvenc márkája
- Android szakmai topik
- Milyen okostelefont vegyek?
- Ilyen lehet a Samsung Galaxy Watch7 Ultra
- Közönségkedvenc Galaxy vált One UI 6.1-re
- Nokia 3210 - felélni az örökséget
- Samsung Galaxy S23 és S23+ - ami belül van, az számít igazán
- Samsung Galaxy Watch5 Pro - kerek, de nem tekerek
- Telekom mobilszolgáltatások
Hirdetés
-
NVIDIA: a következő nagy dolog az AI-generálta videó
it Az NVIDIA vezérigazgatója szerint még nagyobb keresletet hoznak majd a chipjeik iránt az AI által generált videók. Pedig nagy baj nincs, legutóbb így is 200 milliárd dollárral nőtt a cég piaci értéke a kedvező tőzsdei hangulat miatt.
-
Bakancslista Route 66 Chicagótól Los Angelesig 3.
lo Sziasztok Olvasók! A harmadik rész immár elkészült egy kis betegeskedés után (mármint a jelenben sajna), és a múltban már teljesen gyógyultan folytatjuk utunkat az USA-ban.
-
Beszáll a kézikonzolok világába a PC-s házairól elhíresült az Antec
ph Csak éppen nem saját fejlesztésű dizájnnal, hanem korábbi koncepció átnevezésével.
-
Mobilarena
Új hozzászólás Aktív témák
-
#71562240
törölt tag
válasz
Dorien
#30495
üzenetére
Az érzékenység meghatározza a hangosságot. Az impedancia csak szorosabb-lazább összefüggésben van vele. Az érzékenység maga a "hangosság". Azonos készülékkategórián belül a kisebb impedancia megnöveli az esélyt a nagyobb érzékenységre-hangosságra.
(#30492 Ator Lásd fentebb a gyakorlati lényegét, ehhez hozzátéve, hogy (bizonyos határok között) minél nagyobb az impedancia, az erősítő annál "biztonságosabban" tudja hajtani a hangsugárzót, de annál nagyobb erősítőteljesítmény optimális a hangsugárzó meghajtásához. Hangminőség (a hangsugárzó kontrollálhatósága) szempontjából általában előnyösebb az optimálisan nagy impedancia, a nagyon kicsi impedancia pedig kiemelt veszélyt jelenthet az erősítőre (közvetve a hangsugárzóra), mert megszaladhat, leéghet a kontrollálatlan teljesítményleadás miatt. Ez a gyakorlati alap, elméletileg pedig megjegyzendő, hogy az impedancia nem egyszerűen ellenállás, hanem inkább "látszólagos ellenállás", azaz az (egyenáramú) ellenállásnak a váltóáramú rendszerben mérhető analógiája - ezért van külön neve.
-
#71562240
törölt tag
válasz
Dorien
#30507
üzenetére
Bocs, most nincs időm elolvasni a cikket, de átfutva rajta és a lényegi fejezete alapján gittrágásnak tűnik, komolyan véve bizonyos "szabálytalan" marketingeszközöket. A (hifi) hangsugárzókra vonatkozó érzékenységi paraméter szabványosan azt jelenti, hogy a készülék egységnyi teljesítmény hatására mekkora hangnyomást produkál szabványos távolságban. Ennek alapmértékegysége a dB, ami hangnyomás, tehát "hangosság". Az érzékenység a "hangosság" mérőszáma. Nincs olyan, hogy "voltage sensitivity", ez hadova, tovuhabohu, gerillamarketing. Ha valamelyik hangsugárzógyártó ilyesféle mértékegységet ad meg, az csal, mert a dolog értelmetlen. A cikk tehát vagy gittrágás a semmiről, vagy a Sennheiser csalásának leleplezéseként lehetne értelmezendő.
De ha állítod, hogy fontos és érdemes elolvasni, akkor majd megteszem.
Nincs "voltage sensitivity", értelmetlen. Ezért power sensitivity sincs, mert a sensitivity eleve, szabványilag, definitíve "power sensitivity", a többi szemfényvesztés legfeljebb.
Ettől függetlenül tisztában vagyok vele, hogy a fej-/fülhallgatók esetében mi mindenre használják a feszültség mértékét, amire nem kéne, de legyünk tisztában vele, hogy ez "nem legális", legfeljebb alkalmasint praktikus, illetve marketingeszköz. De ezt nem vesszük természetesnek, mert nem az. -
#71562240
törölt tag
Persze, ez nyilvánvaló fizikai összefüggés, ezen nincs mit magyarázni. Annak, hogy fejhallgatóerősítők, leginkább mobillejátszók "teljesítményét" alkalmasint úgy adják meg, hogy lead 30mV feszültséget 16Ohm-ra (feleannyit 31Ohmra...), annak vannak bizonyos praktikus okai is a fejhallgatók világában, de leginkább marketingokai vannak, így kevésbé látszik, hogy milyen kis léptékről, milyen kis teljesítményekről van szó, például mobillejátszók esetében. De a teljesítmény mértéke teljesítménymérték, tehát Watt - ami tartalmazza a fent leírt fordított arányosságot a feszültség és az ellenállás között, és a némely fejhallgatóerősítők esetén gyakorolt kifacsart "teljesítménymegadási" gyakorlattól még nem válik létjogosulttá megkülönböztetni "voltage sensitivity-t" és "power sensitivity-t", mert ez értelmetlen, ilyen a valóágban nincs, ez a semmi gittrágása. Az érzékenység olyan mértékegység, amely egységnyi teljesítmény hatására létrejövő hangnyomást mutat, tehát az érzékenység megadja a hangsugárzó "hangosságának" mértékét. A teljesítmény pedig teljesítmény, nem feszültség. Tehát a "voltage sensitivity" legfeljebb is csak értelmetlen marketinggyakorlat, illetve ennek "illegális" mellékhatása, ugyanis minden sensitivity definitíve "power sensitivity", zehát teljesítmény és hangnyomás viszonya.
-
#71562240
törölt tag
válasz
Dorien
#30516
üzenetére
Nem én vagyok write only, ugyanis én értem, miről szól a cikk, szerintem te nem érted, meg hogy mit írtam én erre fel (egyébként csak spanyolviasz evidenciákat). Arra a mondatomra ugyanis, hogy az ézékenység önmagában a fejhallgató "hangossága", tehát hogy nem az érzékenység és az impedancia együttesen határozza meg a "hangosságot", hanem az érzékenység önmagában, nem válasz ez a "voltage sensitivity-power sensitivity" értelmetlenség. Leírtam a fentiekben, hogy miért, .DLL-nek meg is ismételve. Most mégegyszer: az érzékenység nem kétféle, hanem egyféle dolog, mégpedig teljesítmény hatására létrejövő hangnyomás, azaz a hangsugárzó (fejhallgató) potenciális hangosságának mértéke, önmagában meghatároza a hangosságot.
Az általad tálalt cikk azon a magától értetődő összefüggésen rugózik, hogy hogyan kell alkalmazkodni ahhoz, hogy bizonyos fejhallgatóerősítő vonulatban a "teljesítményt" mellébeszélve adják meg, és erre alapozva esetleg bizonyos fejhallgatógyártók az érzékenységről is mellébeszélnek, szépítenek. Tehát a cikk szerint sem az érzékenység és az impedancia együttesen határozza meg a fejhallgató hangosságát, hanem az érzékenyég önmagában (az érzékenység persze bonyolult okok okozata, egyik ok az impedancia, ami szintén sok mindennek az okozata..., de ez mindegy most). Ebből a szempontból is, és egyébként is ez a "voltage sensitivity" az angyalok szárnya, nincs mit beszélni róla, még senki se látta.[ Szerkesztve ]
-
#71562240
törölt tag
válasz
Dorien
#30507
üzenetére
Elfelejtettem , most hozzáteszem a fentiekhez, hogy ez az értelmezésed a kezdő hiba. Hiszen a cikk (is) éppen azt beszéli a fejhallgatóerősítők esetenkénti visszás specifikálási gyakorlata miatt, hogy ehhez a bizonyos "voltage sensitivity-hez" szükséges még az impedancia, mert a "voltage sensitivity" nem önmagában bír jelentéssel, hanem csak konkrét fejhallgató konkrét impedanciájával együtt jelent valamit. A "power sensitivity-nek" nevezett mérőszám (ami egyébként a valóságos érzékenység hivatalos mérőszáma), a cikkben is önmagában áll, önmagában fejezi ki a fejhallgató hangosságát, önmagában bír jelentéssel. Tehát pont a fordítottját fogalmaztad meg a helyzetnek. A "power sensitivity-hez" nem kell még az impedancia, hiszen éppen abban már benne van az impedancia. A "voltage sensitivitiy-nek" nevezett képzeményben nincs benn az impedancia, ezért az nem jelent önmagában semmit, hogy abból sensitivity-t tudjál számolni, ahhoz szükséges a fejhallgató impedanciáját ismerned. A ckikk éppen az ellenkezőjéről szól, mint amit te mdgfogalmaztál belőle, és figyeld meg, nem véletlenül teszi a cikk írója is rendszeresen idézőjelbe ezeket a "voltage" és "power" sensitivity metaforákat, hiszen lényegében éppen arról szól ő is, hogy ilyesmi nincsen, csak a cikk számolási módot nyújt ahhoz az ("illegális") gyakorlathoz,hogy mobillejátszók "teljesítményét" rendszeresen inkorrektül, a kimeneti feszültség vs. impedancia viszonyszámában adják meg, tehát nem teljesítménymérőszámban. A cikk arról szól, hogy ebből az "illegális" specifikációból milyen számolási móddal tudsz sejtéseket levonni a fejhallgatód hangosságára az adott eszközzel, amelynek nem adták meg szabványosan a teljesítménymérőszámát. A fejhallgatók dobozán azonban mindig az érzékenység mérőszámát láthatod, ami teljesítmény eredményezte hangnyomás, tehát úgymond "power sensitivity", mert csak ez létezik, olyan nem létezik, hogy voltage sensitivity. A "power sensitivity" azonban már tartalmazza az impedanciát, mint sszetevőt, tehát önmagában határozza meg a fejhallgató hangosságát, nem az impedanciával együtt - hiszen már benne van az impedancia (is), meg minden egyéb.
Te voltál write only, te nem olvastad el a cikket - meg amit írtam róla. -
#71562240
törölt tag
válasz
#71562240
#30524
üzenetére
Ja, pontosítom az "a fejhallgató dobozán mindig az érzékenységet adják meg" kitételemet, arra, hogy ez az általános és kötelező gyakorlat, ellenben ha a Sennheiser nem ezt teszi, akkor szépít, eufemizál, konkrétan csal. Lásd a cikk táblázatában levő tendenciózus különbséget a Sennheisernek tulajdonított "voltage sensitivity" szélhámosság és a valóság között - a valóság ez esetben ugyebár a "power sensitivity", vagyis "A" sensitivity. A "voltage sensitivity" esetében határozza meg együttesen az "érzékenység" és az impedancia a hangosságot, mert voltage sensitivity nincsen, az érzékenység a "power sensitivity", amely önmagában határozza meg a fejhallgató hangosságát - erről szól a cikk is. (Javaslom elolvasni.
)[ Szerkesztve ]
-
#71562240
törölt tag
válasz
Dorien
#30526
üzenetére
Akkor "szokásos bullshiteskedjünk" tovább - vagy inkább elismerhetnéd, hogy tévesen beszéltél.
Ha a "Nominal sound pressure level: 96 dB (@ 1 mW)" adat mindhárom verziónál pontos (lenne), akkor elvileg mondhatnánk, hogy ugyanolyan hangos (lenne) mindegyik verzió. Tehát az a megállapításod, hogy "Ettől még nem lesz ugyanolyan hangos a 32 / 250 / 600 ohm verzió ugyanarról a forrásról, hiába ugyanez az adat van megadva mindegyiknél." elvileg téves, mert elvileg ugyanolyan hangos lesz. Ha a gyakorlatban nem ugyanolyan hangos, az két dolgoról szól - merthogy a gyakorlat mindig bonyolultabb mint az elv, de még lényegesebb, hogy az elv is bonyolultabb, mint a nominális érzékenységi adat:
1. A gyártó hazudik. Amint tudjuk, ez általában így szokott lenni a frekvenciamenetre és az érzékenységre vonatkozó gyártói specifikációkkal, ezeket az adatokat ugyebár sose vesszük komolyan.
2. Ezeket az adatokat azért se vesszük komolyan, mert valójában ezek nem is léteznek, nem jelentenek semmit. Valójában tehát olyan mennyiség sem létezik, hogy érzékenység = 96dB/1mW, hiszen ez a nominális érzékenység is csak egy kitaláció, egy képzet, egy afféle "átlag", pontosabban a gyakorlatban az 1kHz-re vonatkozó értéket szokták megadni nominális érzékenységként, merthogy mint ugye tudjuk, az érzékenység (hasonlóan az impedanciához) a frekvencia függvényében (alkalmasint igencsak meredek hullámhegyek-hullámvölgyek mentén) változik. Tehát a valósághoz valamelyest közel állni tudó érzékenység adat egy grafikon, amely a frekvencia függvényében ábrázolja az érzékenység menetét (hasonlóképpen van ez az impedanciánál). Tehát, még ha fel is tételezzük, hogy a Beyer mind a három, eltérő nominális impedanciájú verzióra korrektül számolta és adta meg a nominális érzékenységet, akkor is ott vagyunk, ahol a part szakad, egészen addig, amíg meg nem nézzük az érzékenységmenet-grafikont. A grafikonon láthatnánk, hogy ha netán 1kHz-nél éppenséggel mindhárom verziónak éppen pont 96dB lenne a nominális érzékenysége, attól még a valós érzékenységmenetük a frekvencia függvényében teljesen más képet mutatna, eltérő érzékenység-arányokkal a mély és a magassávban, ami más hangosságérzetet eredményezne. A nominális érzékenységi adat is csak egy virtuális valami (mint ahogy a nominális impedanciaadat is).
"Szokásos bullshit", vagy inkább tévedtél már a kiindulópontodnál? -
#71562240
törölt tag
válasz
#71562240
#30529
üzenetére
Dorien
Emlékezz vissza, eredetileg én is tömör, szűkszavú voltam. Te ezt mondtad: "Az érzékenység és az impedancia közösen határozza meg, hogy milyen hangosan szól a fejes. Minél nagyobb az érzékenység és minél kisebb az impedancia, annál hangosabb." Én pedig kijavítottam a nyilvánvalóan téves fogalmazást imigyen: "Az érzékenység meghatározza a hangosságot. Az impedancia csak szorosabb-lazább összefüggésben van vele. Az érzékenység maga a "hangosság". Azonos készülékkategórián belül a kisebb impedancia megnöveli az esélyt a nagyobb érzékenységre-hangosságra." Csodálatosan tömör fogalmazás, ebben a négy mondatban benne van az egész miskulancia, amit utána terjedelmesebben voltam kénytelen fejtegetni, a nyilvánvaló hibádhoz való ragaszkodásod miatt. Kammerer tömören fogalmaz, ha úgy véli, hogy a címzett érti azt, amiről szó van. -
#30541
#71562240
törölt tag
vodkaboy22
#30535
#71562240
törölt tag
válasz
vodkaboy22
#30535
üzenetére
Pontosítanék:
1. Én nem szócsatáztam senkivel, Ribivel pedig még csak nem is kommunikáltam egy pillanatig sem. Doriennel vitatkoztam, részemről szigorúan tényszerűen..
2. A téma az volt, hogy a hangsugárzók (fejhallgatók) érzékenysége mint mérték miből áll és mit jelent. Az érzékenység mértéke szabványosan, definitíve, tehát szakmailag rögzítve egy olyan viszonyszám, amely a hangsugárzóba beérkező egységnyi teljesítmény hatására létrejött hangnyomást ábrázolja. (Ezt köznyelven "hangosságnak" nevezzük-nevezhetjük.) A hangsugárzóérzékenység mértéke azért teljesítmény per hangnyomás, hogy ezzel a mértékegységgel az "abszolutizált", az elektromos rendszer többi részétől elvonatkoztatott hangsugárzó tulajdonságát írhassuk le minél egzaktabbul. Az érzékenység szakmailag szándékoltan a hangsugárzó adata, lehetőség szerint abszolutizált formában. Az érzékenységben már benne foglaltatik az impedancia, mint az érzékenység ("hangosság") egyik oka, összetevője. Ezt ábrázoltam Doriennek.
3. Ha a méréseinkben az áramerősségbevitel lenne a létrejött hangnyomás eredője, akkor egy szűkebb értelmű (és talán relatívabb) mértéket kapnánk, mint a teljesítménybevitel mérésekor (de természetesen ez lehetséges mérték lenne). Ezért a hangsugárzóérzékenység mértéke a rögzített mértékrendszerben teljesítmény per hangnyomás, ahol ráadásul a teljesítmény is egy "eszményi", "ideális", szabványosított teljesítmény, éppen azért, hogy minél abszolutizáltabb formában a hangsugárzóra vonatkoztatva nyerjünk "abszolutizált" adatot, ne a rendszer és a hangsugárzó viszonyára. Az érzékenység szándékoltan a hangsugárzó adata. -
#71562240
törölt tag
válasz
Dorien
#30507
üzenetére
Úgy vélem, te ott belül már régóta átláttad, hogy az én
"Az érzékenység maga a "hangosság""
mondatomra adott
"Igen, de csak akkor ha "voltage sensitivity" az, amiről beszélsz. (pl. Sennheiser) A "power sensitivity"-hez (pl. Beyerdynamics) még kell az impedancia."
kitételed hibája, hogy pont fordítva értelmez, mint amilyen a valós helyzet. Ha a kitételedben megcseréled egymással a "voltage sensitivity" és a "power sensitivity" kifejezéseket, akkor máris helyreáll a világ rendje, és megtakaríttatik egy hozzászólásfolyam. Egyetértesz? -
#71562240
törölt tag
válasz
ingyom007
#30536
üzenetére
Azt nem nagyon írtad, hogy miért nem békültél ki egyik listás fejhallgatóval sem, és hogy milyennel békülnél ki. (Cserélhető kábeles ugyebár van köztük, Sennheisert a megszabott áron nem szokott itt senki ajánlani a most aktuális típusok közül.)
(#30549) tween: Zenére igen alkalmas vétel lenne az AKG K551.
-
#30558
#71562240
törölt tag
vodkaboy22
#30557
#71562240
törölt tag
válasz
vodkaboy22
#30557
üzenetére
Összefoglalnám, hátha valaki fejhallgatózó nem tudja, és érdekli:
Az érzékenységmenet-diagram értelmileg lényegében maga a frekvenciamenet-diagram, sőt, ha a frekvenciamenetet megfelelő paraméterek mentén mérik, és a frekvenciamenet-diagramot korrekt jelölésű koordinátarendszerben ábrázolják, akkor a frekvenciamenet-görbe és az érzékenységmenet-görbe egybeesik - lásd egységnyi teljesítménybemenetre adott hangnyomásválasz a frekvencia függvényében. Hangszórók esetén ezt elengedhetetlen is megadni, mert a tervezők többek között ez alapján terveznek (illesztenek, kompenzálnak...) a hangszórókból hangsugárzókat. Hangszórók (fejhallgatóköznyelvben ezt nevezik drivernek) esetében tulajdonképpen nincs is funkciója a nominális érzékenység megadásának, mert nem jelent semmit a tervezők számára, az csak egy pontja a görbének. A hangsugárzók (azaz hangfalak, open buffle-ök, hangpanelek, hangdobozok, fejhallgatók, fülhallgatók...) esetén a nominális érzékenység megadásának az az értelme, funkciója, hogy a mezei fogyasztók egy könnyen emészthető adatot kapjanak a pofájukba, ami alapján lehet valamiféle iránymutatásuk a hangsugárzó "hangosságáról", ha a megadott nominálisérzékenység-adat igaz. Az összehasonlíthatóság kedvéért a hangsugárzók nominális érzékenységét 1kHz-es hangfrekvenciára vonatkoztatva kell megadni, már csak azért is, mert az 1kHz afféle vonatkoztatási pontja, "meridiánja", "nulla kilométerköve", de leginkább "tengerszintje" a hangsugárzók frekvenciamenetének. Tehát a hangsugárzók nominális érzékenységi adata azt jelenti, hogy egységnyi teljesítmény bevitelekor szabványos távolságban mérve mekkora hangnyomást produkálnak 1kHz frekvenciájú hang formájában.
-
#71562240
törölt tag
válasz
#31766272
#30564
üzenetére
Az általad említettek különböző kategóriájú fejhallgatók, egymással nem összehasonlíthatók. Rengeteg véleményt olvashatnál ezekről, ha rájuk keresnél a fórum keresőjével.
Az AKG felettébb mélytónusú, mélykiemeléses, sokak szerint bödönhangú, hordókongású karaktere van - szerintem is a bödönség határa, de lehet szeretni, főleg az akciós árán. Aki mélytónust akar, annak sokáig hallgatható, nem a szúrós magasaiba fárad bele az ember, mert ilyenjei nem nagyon vannak, hanem a "ráülős" mélyeibe, mert azok bőven vannak. Mindazonáltal, a Zeneakadémián is hasonló tónust kapsz élő hangversenyen. Nem túl részletezős, inkább tömbben szól. Kényelmetlen, viszonylag jól szigetel. Most újonnan is megkaphatod 8ezerért itt-ott.
A Sony hasonló tónus, de egy kicsit részletezősebb, egy kicsit jobban hallhatóak a magashangjai, amelyek kicsit színesebbek is, de szúrósabbak is. Kényelmes, jól szigetel.
A Maxell két lépcsőfokkal lejjebbi kategória, az 5ezer forint körüli árát megéri, de ha ennél több pénzed van, ne azzal foglalkozz.
A Superluxot még nem hallgattam.
A 10ezres árkategóriában például a Beyer DT235, Beyer DTX710, AKG K511 felé hajtanálak én. Pontosabban hajlanék én - fogalmam sincs, hogy neked mi lenne jó, mert erre semmi támpontot nem nyújtottál a felszólítás ellenére sem. Én nyilván a HD 681 EVO felé is hajlanék, ha hallottam volna már.
Hallgatózni Fejhallgató Pláza, Hanbgbarlang, Nomono, MM, Hangszerker... Mindegyik szóbakerült jelöltet és további vetélytársaikat is meg tudod hallgatni itt-ott. -
#71562240
törölt tag
Örülünk, ha örülsz, remélhetőleg fejlődés lesz az új, azt az Alient én nem ismerem. Akár be is számolhatnál annak a hangjáról - no és persze az újjal tapasztalt élményeidről mindenképpen.
Egyébként az említett hsz.-ban levő két link igen érdekes viselkedésű. Volt, aki azt jelezte, hogy a két link ugyanaz, volt, aki szerint nem ugyanaz. Az én saját gépemen mindkettő link böngészőtípustól függetlenül ugyanarra a CX fülhallgatóra nyílott, az öcsém gépén a második link a fejhallgatót nyitotta meg.
Szerk.: Gondoltam, hogy nem nekem volt válasz.
[ Szerkesztve ]
-
#71562240
törölt tag
Nekem Alien, mert még sose találkoztam vele, hehe - no persze csak viccből írtam így, mert a márkáról voltak már fogalmaim, ezért is kérdeztem rá a fejhallgatóra, hogy biztos elég jóféle lehet az is, kétségeim voltak, hogy megérte-e a váltás róla. Most már meg is ismertetted kicsit, úgyhogy már nem is Alien. Meg ezek szerint azért a váltás is megérte. Köszi a beszámolót.
S. Szabi Ne nyomjál fel semmilyen értéket sehova. Kár elrontani a hangját.
[ Szerkesztve ]
-
#71562240
törölt tag
válasz
S. Szabi
#30589
üzenetére
Kétlem, hogy szinte semmi mély nincs, de ha mégis, akkor ott szervizelendő hiba van - vagy a készülékekben, vagy a gazdájában. A módszeredből ítélve (és egyébként is) az utóbbi a valószínűbb, de lehet, hogy mindkettő, ki kell vizsgálnia hozzáértő személynek.
Valamennyit persze számít a bejáratódás és a szoftver is, de természetesen közel sem a "szinte semmi" nagyságrendjében.
Hangszínszabályzó bekapcsolása tilos.[ Szerkesztve ]
-
#71562240
törölt tag
válasz
Tomacko
#30601
üzenetére
Úgy érdemes meggondolni, hogy kihallatszik annyira, hogy a szoba túlfelén is zavarja azokat, akiket zavar az ilyesmi. Egyértelműen hallható, de személye válogatja, hogy kit zavar. Tehát fontold meg, hogy kikkel vagy körülvéve, hehe.
A CAL! nem éppen a leghíresebben szigetelő zárt fejhallgató, de mégiscsak zárt, arra már jó, hogy a környezetedet kímélje. Hangilag hasonlóan best buy, mint a jelölted, és viszonylag kényelmes is.
-
#71562240
törölt tag
válasz
Piftuka
#30649
üzenetére
Én pedig köszönöm a visszajelzést. Szokásomhoz híven hadd válaszoljak egy szövegfallal - de nem lesz nagyon hosszú. A dolog jelenségértéke miatt persze a címzett általános, bárkinek érdekes lehet, akit foglalkoztat, hogy Kammerer mit miért tesz vagy nem tesz.
No persze, mások is jelezték már, hogy nem szeretik a "Kammerer-monológokat". Én se szeretem, megy vele a drága időm.
Az átgondoltságra és tagoltságra irányuló kérésed azonban nem veszi figyelembe, hogy én mindig nagyon tudatosan, átgondoltan írok, méghozzá aszerint, ahogy a téma és a címzett szempontjából helyesnek gondolom. Ráadásul tagoltan írok, csakhogy esetleg vesszővel és kötőszóval tagolok ott, ahol mások esetleg ponttal, merthogy szándékosan egy mondatba írom, amit egy mondatba tartozónak gondolok - például mások ezt az egy mondatomat írhatták volna három mondatban, és akkor könnyebben olvashatónak tűnne. Mindazonáltal, minden ellenkező látszat ellenére, segíteni szoktam az itteni olvasót, ugyanis, ha megfigyeled, az összetett mondataim nem is olyan kacifántosak, szinte mindig lineáris szerkezetűek, a mellékmondatok szinte mindig folyamatosan gördülnek egymás után, mivel nagyon ritkán alkalmazok visszautalást a mondat korábbi részeire, tehát az összetett mondataim is könnyedén, folyamatában olvashatóak, mint ez is - egy picit nehezítik az olvasást a közbeszúrt zárójelek, gondolatjelek, de igazából azok sem szakítják meg a mellékmondatok folyamatos gördülését.
A minapi vitában a szövegeimet Doriennek címeztem, aszerint, ahogy a téma és a címzett szempontjából helyesnek gondoltam. Az általad megköszönt, de végigolvasni nem bírt kis "összefoglaló" címzettje általános, ezért a fogalmazásmód is "általános" olvasáskészségű olvasót feltételez, kivéve, hogy a szövegben levő szakkifejezéseket persze nem magyaráztam. Javaslom figyeld meg, ha ismered az "összefoglalóban" levő szakkifejezések jelentéstartalmát, akkor a szöveg kifejezetten könnyen olvasható, mert az összetett mondatai is lineárisak, tehát folyamatában, gördülékenyen olvashatóak. Az olvassa nehezen, aki nem ismeri a benne lévő szakkifejezéseket, de ez ellen nincs mit tenni.
Ha a címzett és a téma megengedi, akkor egy-két szóban írom meg a hozzászólásomat - no persze az ilyen jóval ritkább, mint sokan szeretnék. Ez is hosszabb lett, mint ahogy te szeretted volna, de a témához ennyit mindenképpen meg akartam jegyezni. Egyebek mellett tanárember és népművelő is vagyok, tehát zavar, ha a választott eszközeim elidegenítik a közönség egy részét, de az eszközeimet rendkívül tudatosan választom, akár szembemenvén bizonyos igényekkel - ha úgy tartom helyesnek. Tehát hibás azt kérned, hogy átgondoltan írjak, mert kirívóan átgondoltan írok, kifejezetten szándékosan úgy, ahogy. Sőt, az átgondoltság a legfőbb életelvem. Sokaknak nem tetszik a túlbuzgó (és kiélezett helyzetekben szenvtelenné, gépiessé váló) stílusom, de tudatosan, átgondoltan csinálom, minden esetben. Alkalmasint magam is önironikusan rávilágítok, hogy hajlamos vagyok a túlbuzgóság hibájába esni - lásd például ezen hozzászólást- de ilyen vagyok, ahogy Fattyu is jelzi, "kérd meg a Napot, hogy ne süssön".
Nyilván nem értesz egyet a válaszommal, de legalább érted.Üdvözlettel és köszönettel
[ Szerkesztve ]
-
#71562240
törölt tag
válasz
Piftuka
#30650
üzenetére
Elméletileg, beszélgetve szólok hozzá, talán ér valamit. (Több bekezdésre tagolt téglalap, de ritkán teszek sorközt is a bekezdések közé, hehe. Csak akkor van sorköz is, ha új témát kezdek.)
Én is kíváncsi lennék, ha a kísérletező kedvű Bodznak lenne már saját tapasztalata valamely fejhallgatójukkal, mert ez egy friss, feltörekvő (lengyel) cég, amely elsősorban a mobilkommunikációban tör felfelé. De Bodz talán komolyan írta .DLL-nek, hogy még ő se rendelt onnan semmit, ezért szólok bele, a fejhallgatóikat tekintve szintén saját tapasztalat híján.
A K&M mobiltelefonjai, tabletjei egyelőre tipikusan a feltörekvő cégek politikája szerintiek, azaz innen-onnan összeszedett alkatrészekből épülnek fel, viszonylag olcsók, jó ár-érték arányúak, de a "csúcskészülékeik" is csak a bejáratott márkák típusainak a középmezőnyét érik el tudásban és minőségben. Alkalmasint jobbnak néznek ki, mint a valós beltartalmuk. Még nem saját fejlesztések a készülékeik, hanem átvett megoldások, - sokszor elavult megoldások az olcsóság érdekében. Ha a fejhallgatóik már túllépnek ezen a szinten, akkor az örömteli, mert tényleg feltűnő, hogy egészen alacsony áron, egészen minőséginek kinéző típusaik vannak.
Fejhallgatóban könnyebb élvonalbelit készíteni, mint mobiltelefonban, hiszen nem kellenek hozzá akkora gyártósorok, és a hangsugárzók terén az utóbbi évtizedekben technológiai ugrások nem történtek, csak finomhangolás. Keresgéltem is mostanában szakmai visszajelzéseket ezekről a K&M fejhallgatókról, de még nem nagyon lehet ilyesmivel találkozni - és itt Euramerikában azokról az OEM-ekről se nagyon, amelyeknek a klónjaik). Pedig érdekesek, mert ahogy te is utaltál rá, ránézésre a bennük levő anyag is jóval többet ér, mint amennyit kérnek érte, és kíváncsi az ember, hogy belülre, a hangminőségre is maradt-e valami, vagy csak a külcsínre. Mitől ilyen meghökkentően olcsók?! Jobbára attól, hogy amint Bodz is jelzi, ezek jellemzően úgynevezett OEM gyártóktól átvett ("kínai") típusok, klónok, amelyekre ráragasztották a saját nevüket. A K&M mobilkommunikációs eszközeiben mint mondtam olcsó, elavult a beltartalom, de még így is viszonylag jó ár-érték arányúak. Valószínűleg a fejhallgatóik is ilyenek, azazhogy jóval kevesebbek, mint amennyinek látszanak, de azért mégis megérheti megvenni.[ Szerkesztve ]
-
#71562240
törölt tag
válasz
Dorien
#30658
üzenetére
Ehhez? (#30544)
(#30661) .DLL Hehe. No, éppen az általad kiemelt hozzászólásom utáni hozzászólásomban hívtam fel erre is a figyelmet - már ha jól értem a közlési szándékodat. A figyelmetlen szemlélőnek az egy tagolatlan szövegfolyamú téglatesttömb, a figyelmes olvasó azonban könnyen látja, hogy logikusan bekezdésekre tagolt koherens fogalmazvány. Azt a nem túl hosszú szöveget hat darab bekezdésre tagoltam, plusz az elköszönés hetedikként.
[ Szerkesztve ]
-
#71562240
törölt tag
Eszerint jól értettem, és jól válaszoltam, sőt erre is előre "válaszoltam" Piftukánál. Lásd: "...de ritkán teszek sorközt is a bekezdések közé, hehe. Csak akkor van sorköz is, ha új témát kezdek."
Ez nem pedagógiai szándék, hanem logikai. A sorközt általában csak akkor használom, ha célom sorközt használni, a sorköz kedvéért - lásd új témát kezdek. Azonos témához tartozó bekezdéseket egyszerűen bekezdésként választok el egymástól - mint ahogy te is ezt tetted, most is és sokszor máskor is, szerencsédre a tied most vizuálisan jól tagolt lett a rövid sorvégek és az emotikonok miatt, hehe.
(Néha gondolkodom, hogy az enter lenyomásán kívül a következő bekezdés elejének behúzásával is jelzem az új bekezdést, de végül általában nem szoktam nekiállni ezzel bajlódni. Lehet, hogy rászokom.)[ Szerkesztve ]
-
#71562240
törölt tag
Hehe, hogy még egyértelműbb legyen:
Az általad pozitív példaként kiemelt három hozzászólásodat én is pontosan úgy tagoltam volna, mint te, és általában te is éppen úgy tagolod a hozzászólásaidat, mint ahogy én szoktam, tehát a negatív példaként felhozott hozzászólásomat bizonyára te is úgy tagoltad volna, ahogy én tettem, - csak te ritkán beszélsz ilyen terjedelemben egy témáról, tehát nálad ritkábban alakulnak ki akkora (sorköz nélküli bekezdésekkel tagolt) "tömbök".
Általában (mint ahogy a három példádban is) te is akkor használsz sorközt, ha új témát kezdesz, ellenben ha egy témáról beszélsz több bekezdésben, akkor bekezdéseket bekezdésként szoktál tagolni, sorköz nélkül. Tehát azért tudtad azt a hármat pozitív példaként kiemelni, mert azokban sokszor kezdtél új témát, ezért sok a sorköz, ám ahol csak bekezdések vannak, ott a példáidban is csak bekezdések vannak, sorköz nélkül "vizuálisan tagolatlanul"!!! Hehehe!!! Demagóg!!! Hehehe!!!(#30666) Ribi Hiába hízelegsz.
[ Szerkesztve ]
-
#71562240
törölt tag
válasz
S. Szabi
#30673
üzenetére
Továbbra is esélyes, hogy túl szokatlan még neked ez a jobb hangminőség, ahhoz képest, amihez eddig szoktál. Ezt valószínűsíti, hogy éppen rockon találod leginkább semmilyennek. Persze innen csak okoskodunk, hiszen nem tudjuk, hogyan szól nálad, azaz van-e hiba, vagy csak új neked a hangminőség.
Próbálj összehasonlítási alapokat találni.[ Szerkesztve ]
-
#71562240
törölt tag
Vártam, hogy valaki itt is kicsit lejjebb rántsa a föld felé a "fellegekből".
A róla itt-ott írottak alapján ugyanis régóta azt gyanítom-sejdítem, hogy e topikban kissé túlértékelt lehet - de csak gyanítom-sejdítem, mivel ugyebár még nem hallottam. Mindenesetre kezdettől kiemelten figyelem "szociálpszichológiailag" a karrierjét (persze majd meg is hallgatom), ugyanis nagyon-nagyon sokszor megéltem már a hifiben (ebben a topikban is), hogy egyes típusok üstökösként feltűnvén, a "Duna jegén megválasztván", "abszolút monarchaként" regnáltak, de mindig csak egy darabig, mert idővel persze mindig kiderült mindegyikről, hogy legfeljebb egy a jobbak közül - a hifiben sincsenek csodák.
No és bár természetesen hibás is lehet a konkrét példány, engem az egyéb olvasmányaim alapján legalábbis nem lepett meg, hogy volt, aki egy kis dobozhangúságot tapasztalt nála, miután hozzájutott egy-két viszonyítási alaphoz (megjegyzendő, hogy azért kezdettől fogva inkább a típus védelmében spekuláltam a kolléga kétségeivel szemben, most is inkább amiatt reagáltam, mert túl "divatosnak", túl "feltétel nélkülinek" érzem itt, és végre "kárörvendhetek", hogy nem mindenkinek tetszik annyira). Még nem tudom, hogy én milyennek hallanám, de alkottam erről hipotézist, - ami vagy beigazolódik, vagy nem. És a szinte automatizmussá vált ajánlása miatt egyszer-kétszer már felhívtam a tanácskérődzők figyelmét, hogy vannak az áráért (vagy nála olcsóbban is) olyan típusok, amelyeket jól ismerek, és talán indokolatlanul szorította őket teljesen háttérbe a "Pro80 és druszái" társaság, miközben szakemberek jobbnak tartják például a jóval olcsóbb CAL!-t vagy egyebeket. De saját véleményem persze csak akkor lesz, ha meg is hallgatom - ezért most offban írok. -
#71562240
törölt tag
válasz
ProdyG
#30819
üzenetére
"E tekintetben" biztos, hogy rosszabb lesz, ugyanis a K551-nek éppen annyi, lineáris és pontos mélye van, amennyi kell, a Q701 ellenben valóban mélyhiányos.
Lehet hogy nem jól helyezted fel a K551-et (mert akkor valóban elszökik a mélye), de lehet hogy csak máshoz vagy szokva. -
#71562240
törölt tag
válasz
Ear001
#30823
üzenetére
Szerintem szerencsésebb lenne, ha néha inkább a hozzád intézett kérdéseimre válaszolnál, nem azokra, amelyeket mások intéznek hozzám - utóbbiakat meg tudom én is válaszolni, korrektül.
.DLL és Ati Korrektebb lett volna, ha úgy mondom, hogy enyhén mélyhiányos a Q701, de enyhe mélyhiányt a frekvenciamenet-mérései is mutatnak, nem csak a tapasztalataim - ellentétben a kolléga által lemélyhiányosozott K551-gyel, amely nagyon szépen lineáris hallva is, mérve is. Azzal gondolom ti is egyetértetek, hogy a kolléga hiába fog több mélyhangért fordulni a Q701-hez a K551 helyett, sőt. Mert bármilyen erősítéssel a K551 mélye lesz egy kicsit több, egy kicsit mélyebb. A mennyiség értékelésébe egy kicsit bezavar, hogy a Q701-nek van egy kis felsőmélykiemelése, ami a K551-nek nincs, ám a Q enyhén lekonyul 50-60Hz alatt, ellenben a K az alsómélyeken is lineáris, kirívóan jól sikerült frekvenciamenete van.
[ Szerkesztve ]
-
#71562240
törölt tag
válasz
Silent77
#30889
üzenetére
Amellett, hogy mindkettő elég jó fejes és "biztonságos" választás (nincsenek kirívó-elidegenítő hatások a hangjukban), szerintem a Shure egy kicsit "biztonságosabb", miszerint egy kicsit kiegyenlítettebb, mondhatni "általánosabb" a karaktere, kicsit könnyebben hajtható, rugalmasabb a mobil lejátszókkal szemben. De mindegyik kellemes, hosszútávon hallgatható hang, - a Shure-t talán kellemesebb hallgatni, a Beyert biztosan kellemesebb viselni.
(#30892) Canonfan Elég sokat alakít a készülékek hangján a bejáratódás, különösen a hangsugárzókén. Utána érdemes csak összehasonlítgatni, következtetéseket levonni.
[ Szerkesztve ]
-
#71562240
törölt tag
válasz
Silent77
#30896
üzenetére
"Gondolom, hogy bármelyiket válaszom, nagyon nem fogok mellé nyúlni.
Volt egy régi hozzászólás, hogy a Beyert nagyon lehet szeretni, de van akinek egyáltalán nem jön be."
Mellényúlni biztosan nem fogsz, sőt, de azért rendelés előtt érdemes lenne próbálkozni meghallgatni egy s mást ebben az árkategóriában is. Szolnokon nem biztos, hogy éppen ezeket a típusokat meg tudod hallgatni, de nyilván vannak ott üzletek, ahol fejhallgatókat ki lehet próbálni, amit érdemes is lenne megtenned, hogy ismerkedj a mezőnnyel ahhoz képest, hogy eddig csak két, ezeknél jelentősen olcsóbb típussal van igazán tapasztalatod.
Két veszély miatt mindenképpen fontos lenne hallgatózni. Az egyik, hogy mint tudjuk, az árak exponenciálisan nőnek a minőséghez képest, és lehetséges, hogy az új fejhallgatóra majd azt mondod, hogy jó, jó, egyértelműen jobb mint a nemrég vásároltjaid, de azért mégsem annyival jobb, hogy érdemes volt ennyivel több pénzt kiadni érte. Persze az esetleges ilyesféle érzést csökkenti majd, amikor az új hallgatása után visszahallgatsz a Takstarba, Invotone-ba, hiszen a visszalépést sokkal egyértelműbben érzi az ember, mint az előrelépést. A másik, hogy ebben az árkategóriában már különösen érvényesülnek a típusok, márkák közötti karakterbeli, filozófiai, ízlésbeli különbségek, tehát nem feltétlenül jobban vagy rosszabbul szól az egyik típus a másiknál, hanem nagyon másképp. Erre példa az is, hogy az egyébként kevéssé megosztó karakterű DT770-eket is érezheti valaki úgy, hogy neki nem tetszik. Ezért utaltam az előző hsz.-ben arra, hogy az adott két típus, de különösen az SRH840 a legkevésbé megosztó karakterek közé tartoznak, de azért az ördög nem alszik. Szóval eléggé biztonságos választás a DT770 és az SRH840 is, de egy tapasztaltabb hifistának kötelessége felhívni arra a kezdő figyelmét, hogy hifi készüléket lehetőleg csak meghallgatás, illetve a mezőny minél szélesebb megismerése után illik választani. Hozzáteendő, hogy adott hangrendszer adott készülék közti szinergián is sok múlik, tehát különösen érdemes a saját hangrendszerünkbe illesztve próbálgatni a megveendő jelölteket. -
#71562240
törölt tag
válasz
Silent77
#30904
üzenetére
Most nem kevered, mert valóban írtak korábban némelyek ilyesmit, amin például én csodálkoztam, mert - többek között Sanyihoz hasonlóan - szerintem sincsenek szúrós magasai, sőt, kategóriájában kifejezetten meleg magasakat szoktam hallani belőle. Persze hozzá kell tenni, hogy azért ezek a 770 változatok sem egyforma karakterűek, némelyik kicsit "analitikusabb" hangvételű, illetve valószínűleg inkább a lejátszó-DAC-erősítő-vezeték habitusa lehet benne az esetleges szúrós magasakban - merthogy egyébként a 770-eseknek igen kiterjedt a magasátvitele, így hajlamos kimutatni, ha a láncban valahol zavarok vannak a magashangokban. "Túl jó" a magasátvitele. Ezért is fontos a próba. De azért legyél nyugodt, jól jársz vele, ha azt választod - bár én kis előnnyel inkább a Shure-t választanám, mint írtam.
[ Szerkesztve ]
-
#71562240
törölt tag
válasz
Exodius
#30915
üzenetére
és (#30962) Exodius
Pontosítás. Nem most lépett be, mert már többször is bent volt, persze hullámzó kereskedelmi-hozzáférési lehetőségekkel - külföldről meg persze mindig lehetett rendelni, sokan rendeltek is. Nem szerencsés kuriózumnak nevezni, hiszen az egyik legrégibb, legklasszikusabb, legismertebb, legbevettebb fejhallgatómárka (és hifikészülék-márka), amint te is jelzed, hogy legendás. A Grado maga a hifi története.
Itt a topikban is sokszor esett már róla szó, keresővel és hólabda módszerrel sokat olvashatsz róla, aztán esetleg ez újabb kérdéseket vet fel benned, és akkor megkérdezed.
Grado1
Grado2Én személyesen elsősorban a legendás, okkal sok-sok éve gyártásban levő SR60(i), SR80(i), SR125(i) típusokat ismerem, ezek elég jól beleillenek a Grado márka által képviselt hangzási filozófiába. Ahogy visszaolvasva láthatod, többen is beszélnek egyfajta sajátos Grado hangzásról. Ez a Grado hangzás leginkább azért sajátos, mert egyrészt angolszász hangsugárzóiskolához híven látszik rajta az aprólékos, audiofil szemléletű, zeneszerető műgond, amellyel zeneszerető tervezők kidolgozzák a típusaik hangzását, másrészt amerikai céghez illően a hangképük jellemzően kicsit mégis élénkebb, színesebb, elevenebb, mondhatni "amerikaiasabb", mint az általában az angol hangsugárzóiskolára jellemző visszafogottabb, higgadtabb hangvétel. A Gradókban tehát általában van egyfajta kettősség, amit vagy ambivalenciának vagy szimbiózisnak érzünk, ki-ki ízlése és hallása szerint. Hangsugárzók terén nagyon nehéz, vagy nagyon drága színvonalasan megvalósítani a fenti kettősséget, a Grado általában ezen fáradozik, általában kiemelkedő eredménnyel. Szerintem a fejhallgatóikban is jól érzékelhető, hogy a cég annak idején ('50.es évek) az analóg hifiben szerzett nevet magának, eleinte lemezjátszó-hangszedőkkel. Én ma is érezni vélek a fejhallgatóik hangzásában a hifi hagyományai, az analóg zene iránti szeretetet, nosztalgiát.
Azt írod, "Jah mondjuk ha ennyi a Grado milyen vas kéne hozzá?". No igen, az úgynevezett audiofil készülékgyártóknál más a "büdzsé árfekvés" fogalma, mint a nagyipari tömegtermelőknél. Az "audiofil" márkáknál (de megjegyzem, hogy a hifi-audiofil közegben általában is) a 40-50-70ezer forintos fejhallgatók, a 100-200ezer forintos hangdobozok és elektronikák jelentik a "legalsó belépő" szintet, mindazonáltal az ebbe tartozó, előbb említett SR60, SR80, SR125 típusok kiugróan jó ár/érték aránnyal bírnak (annak aki szereti a hangkarakterüket), ilyen szempontból kirívóan olcsónak tekinthetőek.
-
#71562240
törölt tag
válasz
kemcso
#30975
üzenetére
Írva vagyon: "Ne bűnhődjenek a kisdedek az apák vétke miatt!" (Kammerer levele a pannóniaiaknak 1.k. 3.fej.), ezért a gyereknek üzenem:
Kedves Kémcsövecske!
Javaslom, az eddig elhangzottak mellett próbáld ki a Pioneer MJ711-et is. A hangja ennyi pénzért bizonyára nagyon fog tetszeni neked, mert részletezően, kellemesen (egy picikét mosottan), dinamikusan szól, bőven vannak mélyei-magasai... A kiképzése alapján valószínűsítem, hogy gyerekfejen is kényelmesen felfekszik, rendeltetésszerűen működik. Egyúttal a neveltetésedben is segíthet, hiszen elég törékenynek látszó anyagokból építették, így alkalmat kínál megtanulni, hogyan kell vigyázni a dolgainkra, hogy hosszútávon is megőrizzük épségüket, szépségüket.
Vagy inkább vágd meg apádat egy Pioneer MJ721-re, ami kicsivel tízezren fölött kapható, de szól is rendesen! - ám egy kicsit nagyobb, nehezebb, úgyhogy feltétlen próbáld ki a fejeden. (Ha esetleg apád meglepetésként akarná venni, mond meg neki, hogy ne tegye, vigyen el téged kipróbálni, melyik tetszik neked, úgy sokkal jóízűbb lesz a meglepetés is!)
Csodálkozom is, hogy .DLL nem javasolta neked ezeket, gondolom nem bízott abban, hogy megfelelően vigyázni tudnál rá - de nyilván tudnál, ugye?
Sok szerencsét! -
#71562240
törölt tag
válasz
kemcso
#30978
üzenetére
Akkor Kemcsocska / Kis Kemcso / Kemcso úrfi / Kemcsoffhy...
(#30979) .DLL Egyébként, most, hogy az AKG K518DJ Neon Green alászállt a 8ezres kategóriába, néhányszor összehasonlítgattam az eleve 8ezresként indult MJ711-gyel. Furcsa volt hallani, hogy a kis Pioneernek mennyivel valósabbak, mélyebbek, pontosabbak, ütősebbek a mélyei, mint a "superbasshead" K518-nak - amellett, hogy az MJ mélyei nem is ülnek úgy rá a közép- és felsőtartományra. A K folyós, az MJ szinte tömör egymáshoz képest.
[ Szerkesztve ]
-
#71562240
törölt tag
válasz
Silent77
#31012
üzenetére
"...maxon minden fejes torzít, recseg?" Majdnem mindre jellemző, ritka a kivétel. A fejhallgatók többségének merev a membránszéle, és ezt kihallani a hangjukból - legalábbis ez lehet a fő ok. Vegyél például B&W P7-et, annak rugalmas a membránszéle, és nem is recseg, nagy hangerőn se.
-
#71562240
törölt tag
válasz
Silent77
#31037
üzenetére
Hadd szóljak én is hozzá ehhez a nyitott-zárt dologhoz, mert vakvágányra tértél.
A videóhallgatós kísérleteddel csak a kisebbik baj, amibe a többiek belekötöttek, hogy mindenféle közvetítő közegen keresztül hallgattad a két fejhallgató hangjának a különbségét, tehát legalább annyira a közvetítő közeget hallottad, mint a két fejhallgatót. A nagyobbik baj, hogy ez csak egy példa valamire, ami legfeljebb is csak tendenciózusan érvényesül, ha egyáltalán érvényesül. Olyasmi ugyanis egyedileg nem létezik, hogy összehasonlítunk két fejhallgatót, amelyek úgymond csak abban különböznek, hogy egyik nyitott, másik zárt, merthogy természetesen ezer más dologban is különböznek, tehát nem összehasonlíthatóak egyedileg a zártságuk és nyitottságuk mentén. Tehát, ha egyáltalán van valamiféle tendenciózus különbség a zárt és a nyitott fejhallgatók hangja között, arról csak akkor nyerhetsz valamelyes képet, ha meghallgatsz soktíz, sokszáz nyitott és zárt fejhallgatót azonos és különféle forráskészülékekről, hangfelvételekről - ezért kérdezted a tapasztaltabb topiktagságot, hogy ők mit tapasztaltak fejhallgatós karrierjük során e téren.
Az elhangzott véleményekhez annyiban szólnék hozzá, hogy szerintem van ugyan tendenciózus különbség a zárt és nyitott fejhallgatók hangja között, de ez kifejezetten csak tendencia, semmi nem indokolja, hogy egy csomó zártnak ne lehessen "nyitottas" hangja, és fordítva. A legfontosabb megjegyzésem pedig, hogy szerintem nem eleve jobb képességű a nyitott kialakítás, a zárt kialakításnak legalább annyi előnye van-lehet a lehetséges hangminőségre nézvést, és akkor ki-ki döntse el, hogy neki melyik tendencia tetszik jobban. Utóbbi mondatom miatt írtam az egészet, merthogy egyébként (amint azt most is láthattad) a fejhallgatósok között az az uralkodó nézet, hogy "igazán jól" csak a nyitottak tudnak szólni, hogy a nyitottság eleve előny - szerintem meg nem, bár azt se állítom, hogy a zártság eleve előny (de számomra igen, én jobbnak tartom általánosságban a zárt kiképzést).
-
#71562240
törölt tag
"...annak van jó tere..." Itt most körülbelül a pontos teret érted jó tér alatt, amely tér a hangfelvétel térviszonyait adja vissza, ezt én nagyon helyeslem. Ennek bizony valóban kulcsmotívuma a fázispontosság. Mindazonáltal, a többség ebben a topikban jó tér alatt (kissé leegyszerűsítve) a minél szélesebb, minél szellősebb, minél "rugalmasabb" teret érti, ezt nem helyeslem, részben ebből adódik a nyitottak itt jellemző megítélési előnye. (.DLL ma már kétszer meggondolja, hogy a zsöllye tizedik sorából felszaladjon-e a karmesteri pulpitushoz, de a többség rohan, gondolkodás nélkül - úgy látom.)
Szerk.: És persze az előző szövegem, és a tied is arra is utal, hogy ha az a cél, persze a zártak is tudnak olyan széles, szellős, "rugalmas" terűek lenni, mint amilyenek a nyitottak általában.[ Szerkesztve ]
-
-
#71562240
törölt tag
Megér annyit, viszonylag kiegyenlített, kissé pasztelles hangja van, eredeti áráért sem eleve elvetendő, úgy elmegy enyhén túlárazott átlagosnak, néha még jobb is.
A méreténél fogva inkább supra, de gyerekfülnek akár circum is lehet.De ilyen hülye nevű és logójú készüléket elvből nem vásárlunk.
[ Szerkesztve ]
-
#71562240
törölt tag
)
Új hozzászólás Aktív témák
Bodz
Nem fülhallgató, nem pc headset, nem gamer, hanem sima vezetekés FEJhallgató!
A topikban terméket, munkát, szolgáltatást hirdetni tilos!
- Bemutató Beyerdynamic DT880 Bass Mod
- Hír Eszement zajszűrő koncepció a Panasonictól
- Hír Üvegborítású high-end fejhallgató a Sennheisertől
- Hír Hamarosan érkezik a kézzel készített high-end fejhallgató Japánból
- Hír Abszolút prémium high end fejhallgatót villantott a Grado
- Blogbejegyzés Gyémántokkal "kipitykézett" Focal fejhallgató 30 millióért
- Hír Korrektnek tűnő fejhallgatóval jelentkezik az Onkyo
- Hír Fa fejhallgatóval próbálkozik a JVC
- bambano: Bambanő háza tája
- Debrecen és környéke adok-veszek-beszélgetek
- World of Warships
- Samsung Galaxy S23 Ultra - non plus ultra
- E-roller topik
- AMD Ryzen 9 / 7 / 5 / 3 5***(X) "Zen 3" (AM4)
- Wuthering Waves
- Júniusban Magyarországra érkezik a Tecno, a fejlődő piacok egyik kedvenc márkája
- Gaming notebook topik
- Azonnali fotós kérdések órája
- További aktív témák...
- MSI MAG274QRF-QD QLED Gamer Monitor!27"/2k/165hz/1ms/Freesync-Gsync/Type C/Konzolhoz is/Beszámítás!
- Sennheiser Epos H3 White Gamer Fejhallgató Eladó!
- Hisense 50A6BG 4k Smart TV!50"/4k/DOLBY VISION/10bit/Game Mode/ALLM/Beszámítás!
- Dell S2421HN Full HD Led Monitor! 24"/1920x1080/IPS/75hz/Freesync/Fehér
- Dell S2721DS 2k Monitor!27"/IPS/2560x1440/75hz/Freesync-Gsync/Fehér/Beszámítás
Állásajánlatok
Cég: Ozeki Kft.
Város: Debrecen
Cég: Ozeki Kft.
Város: Debrecen