- Netfone
- Yettel topik
- OnePlus Nord 2 5G - észak-északkelet
- Android alkalmazások - szoftver kibeszélő topik
- Samsung Galaxy A54 - türelemjáték
- Samsung Galaxy S24 - nos, Exynos
- Samsung Galaxy S23 és S23+ - ami belül van, az számít igazán
- Apple Watch Sport - ez is csak egy okosóra
- Megérkezett a Google Pixel 7 és 7 Pro
- Képeken az egyik kameráját elvesztő Sony Xperia 10 VI
- D1Rect: Nagy "hülyétkapokazapróktól" topik
- bb0t: Gyilkos szénhidrátok, avagy hogyan fogytam önsanyargatás nélkül 16 kg-ot
- GoodSpeed: ASUS ROG STRIX B650E-F GAMING WIFI - Memory Context Restory (MCR)
- Sub-ZeRo: Euro Truck Simulator 2 & American Truck Simulator 1 (esetleg 2 majd, ha lesz) :)
- sziku69: Fűzzük össze a szavakat :)
Hirdetés
-
Képeken az egyik kameráját elvesztő Sony Xperia 10 VI
ma Részletes anyag került fel az internetre a Sony idei középkategóriás telefonjáról, három helyett két hátlapi kamera várható.
-
Spyra: akkus, nagynyomású, automata vízipuska
lo Type-C port, egy töltéssel 2200 lövés, több, mint 2 kg-os súly, automata víz felszívás... Start the epic! :)
-
Lunar Lander Beyond teszt
gp Nagyon sok évtizeddel az eredeti Lunar Lander megjelenése óta ismét ezen a címen jelent meg Atari logóval egy játék. Vajon mennyit javult a játékdesign a hetvenes évek óta?
Új hozzászólás Aktív témák
-
Attila2011
aktív tag
Ezen a kapcsolási rajzon nincs puffer, ha csak nem a HV-ra gondolsz, ami esetleg nagyobb térfogattal rendelkezik és ilyen funkciót is minimálisan ellát. De sok hőszivattyúhoz már nem is kell több ennél, némelyik előír egy 50-80 literes előtét tartályt és annyi. Szintenként pedig pláne felesleges (szerintem).
Az utolsó kérdésed nem biztos, hogy értem, de puffer esetén is tudnia kell a hőszivattyúnak külső hőmérséklettől függő szabályozást. Tehát átmeneti időben alacsonyabb hőmérsékletre fűti, hideg időben magasabbra. S így az SCOP is jobbra jön ki, mintha pl állandó 50 fokra fűtené és utána keverőszeleppel biztosítanád a minőségi szabályozás kívánt előremenő hőfokát.
-
Attila2011
aktív tag
Végeredményben szolgálhat minimálisan pufferként is, de az egy hidraulikus váltó. Persze ez egy kapcsolási ábra csak, de azért az egyes berendezések arányai valamennyire léptékhelyesek, ha olyan koncepció lenne, mint amit írtál, akkor a fenti HMV tartályhoz hasonlót rajzolnak rá, csak csőkígyó nélkül.
Persze, lehet külön zóna 1-1 szint, külön körre kell tenni külön szivattyúval és kész. Elég gyakran kérik így. Akkor nem okos dolog, ha padló mellett radiátoros köröket is ki kell alakítani, mert 2 szint esetén az már 4 kör. Egyébként rendben.
Az utolsó pedig szabályozás kérdése, bármi megvalósítható.
De ezeken felesleges agyalnod, úgy is épületgépész mérnöknek kell terveznie, elmondod neki az igényeidet és a szerint megcsinálja. Csak lehetőleg ezek az igények ne változzanak hetente, mert gondolom hozzám hasonlóan attól mindenki a falat kaparja, vagy a fejét veri a klaviatúrába.
-
Bohus
aktív tag
A puffer használata egyáltalán nem jelent lebutítást, nem hiszterézissel fog kapcsolni! A menüben beállítható dT érték nem erre utal, hanem azt lehet vele megadni, hogy mekkora hőmérsékletesés jelentkezik a pufferen (keveredés miatt). Vagyis adott szekunder oldali előremenőhöz képest mennyivel kell magasabb hőszivattyú oldali előremenőt biztosítani (az érték 0-10K között adható meg a menüben).
Pufferes üzemben valójában ugyanazok a szabályozási lehetőségek állnak rendelkezésre, mint normál üzemnél:
- harmadik féltől származó termosztát: ezzel csak on/off stratégia biztosítható, de jól beállított kompenzációs görbével csökkenthető a kapcsolások száma.
- készülék kezelője (mint termosztát) a belső térbe helyezve ill. termisztor: ezek PI kontrollerként képesek modulációt biztosítani.
- szabályozás előremenő vízhőmérsékletre: ez szintén biztosít modulációt a visszatérő vízhőmérséklet függvényében, itt is ajánlott a kompenzációs görbe használata.A Föld legnagyobb problémája maga az ember.
-
Attila2011
aktív tag
Látatlanban inkább csak találgatni lehet, illetve egy-két tippet adni, de ezek nem biztos, hogy nagyon előre fogják vinni a dolgokat.
Családi házaknál ilyen zónaszelepes megoldást még nem nagyon láttam, szerintem a szabályozást is túlbonyolítja (hidraulikailag is le kell ezt kezelni). A kétutú szelepet milyen kapcsolással gondoltad? Mert ide hirtelen csak egyutút tudok elképzelni, de simán lehet, hogy csak nekem van késő hozzá.
Szerintem egyszerűbb megoldás, hogy minden helyiségbe termosztát és ezek szabályozzák nyit/zár alapon a padlófűtésnek csak adott helyiségbe futó körét. Például az Uponornak és Vieagának is van ilyen osztó-gyűjtője padlófűtéshez.
Minden helyiségbe két külön termosztát szerintem is sok (kisebb káosz talán átmeneti időben lenne), olyat kell választani, amely lekezeli a hűtést és fűtést is. Ha szerencséd van, akkor megoldható ez a feladat vagy az FC gyártó vagy a padlófűtés gyártó cég eszközével. Rá kell kérdezni, hogy az ajánlatban szereplő tud-e ilyet.
Viszont zónánként egy biztos kevés lesz, helyiségeként fog kelleni.Amúgy valószínűleg azért nem akar nagyon belemerülni, mert ez már nem annyira az ő területe. Ha okosotthon és egyebek, akkor vonj be egy villamos mérnököt.
-
Bohus
aktív tag
"Akkor hagyományos zónavezérlőbe kötött sima NO/COM kimenetes termosztátokkal megszűnik az előremenőre modulálás:?"
Nem. A hozzászólásban azt írtam le, hogy milyen üzemmódokban lehet a hőszivattyút üzemeltetni. Vagyis használható akár 1db on/off "referencia" termosztát is, de ezt én nem ajánlom. Referencia termosztát alkalmazásánál ugyanis - még ha ki is van egészítve helyiségenkénti zónavezérléssel - nem garantált mindenütt a szükséges hőmérséklet /túlfűtést lekezeli a zónavezérlő, de hiába nyit a hidegebb helyiség fűtési körén a termofej, ha a referencia termosztát már lelőtte a fűtést.../.
Korszerű fűtési rendszernél csak a primer (hőtermelő) és szekunder (hőleadó) oldal szétválasztását tudom javasolni, így mindig, mindenhol garantálható a szükséges fűtési/hűtési igény biztosítása. Gyakorlati megvalósításnál még így is több variáció lehetséges, nálam így lett megvalósítva:
Primer oldalon hőszivattyú, vízhőmérséklet szabályozás van beállítva, kompenzációs görbével. Puffer hidrováltóként bekötve, a hőszivattyú térfogatárama illesztve van a névleges hőleadó oldali térfogatáramhoz. Ha egyes fűtési körök már zárnak, akkor a többlet a puffert tölti. Kisebb hőigénynél a visszatérő hőmérséklet ilyenkor megemelkedik, ha a hőszivattyú már lemodulálva is 2 fokkal magasabb előremenőt állít elő, mint ami szükséges, akkor x idő elteltével leáll. A keringtetést fenntartja, ha a víz visszahűlt, akkor automatikusan indul. (Gyárilag paraméterezve, készülékenként eltérhet, részletek a szervízútmutatóban.) Azért fontos a kompenzációs görbe megfelelő beállítása, hogy ezeket a kapcsolásokat minimalizáljuk. A hőszivattyú állandóan - vagy időprogram szerint - üzemel, mindig kész a hőigény kiszolgálni.
Szekunder oldal mindössze egy hidraulikus kör, egy szivattyúval, felületfűtési körök osztó-gyűjtőbe kötve. Minden helyiségben termosztát (pi-szabályzó, nem on/off), amelyek pwm jelet küldenek a fűtésvezérlőhöz. Utóbbinak mindössze annyi a dolga, hogy a jel arányában nyissa zárja a termoelektromos szelepmozgatókat. A szekunder kör szivattyúja gyakorlatilag mindig üzemel, mindig kiszolgálja az igényt. De ha valami csoda folytán egy helyiségnél sem jelentkezne hőigény (pl. főzés a konyhában, buli a nappaliban, benapozás a szobába, stb...), akkor a fűtésvezérlő leállítja.A Föld legnagyobb problémája maga az ember.
-
Attila2011
aktív tag
Az elektromos részhez nem nagyon értek, de ami a vizes részt illeti, ezt szerintem gyorsan felejtsd el. Te hűtést, fűtést, padlót, fc-t, mint egy körre kötöttél. Minőségi szabályozásnak lehetőséget se adtál, erre HMV készítés se köthető, korábbi ábrán szerepelt az is.
Sose terveztem még be Panasonic készüléket, fogalmam sincs, hogy mit tud szabályozás tekintetében. Ha nem tudja, akkor ott van pl a Siemens vagy Belimo, ezek biztos tudják. Vagy Panasonic helyett mást veszel, Clivetnek biztos vannak ilyen rendszermegoldásai.
-
csubuka
addikt
*Egyetlen termosztátot és a zónavezérlőtől a szobákhoz tartozó zónaszelepekhez (hűtő és dűtő) kábelezést rajzoltam be. Amúgy kaotikussá vált volna... Így is az
Illetve külön hűtés és külön hűtés zónavezérlő, hogy elkerülhető legyen olyan helyzet, amikor az egyik szobában fűtést kérnének másikban hűtés. Hiszen csak az egyikre érkezne reakció így.
A HMV rész egy az egyben kimaradt valóban egyelőre.
[ Szerkesztve ]
-
Bohus
aktív tag
Egyre inkább off-topic, egy fűtés/hűtés topicban kellene ezt kivesézni. Egy szivattyúval mindenesetre biztosan nem fog menni.
A külső tartályos HMV készítés biztosan támogatott a Panasonicnál, van vezérlő kimenet a váltószelephez és fűtőpatronhoz is.
[ Szerkesztve ]
A Föld legnagyobb problémája maga az ember.
-
Attila2011
aktív tag
Nem akarom elvenni a kedved, de ennek az ötletelésnek így sok értelme nincs, mert láthatóan fogalmad sincs az egészről. Ha nem vagy elégedett a mostani tervezővel, bízz meg mást.
Én a HMV bekötést nem is biztos, hogy értem. Mik akarnak azok a zöld vonalak lenni? Az egyik gondolom a háromjáratú szelepet kezeli, de a másik kettő?
Amúgy nem rajzoltad félreérthetően az osztó-gyűjtőket, csak simán rossz a koncepció. Nem feltétlenül kell osztónként szivattyú, rendszerenként kell inkább.
Csak kíváncsiságból, szerinted mit nyersz azzal, ha felső szint fűtése teljesen elzárható? Esetleg a két szintet termikusan is elválasztod egymástól? Főleg ha ilyen kevés padlófűtési kör lesz, mint rajzod mutat, nem csak saját költségeidet növeled jó pár százezer forinttal, de alaposan túl is bonyolítod.
-
Attila2011
aktív tag
Gondolkozhatsz műszaki ellenőrben, ő a kivitelezőre is ránéz, hogy nem követ el valami sunyiságot, pont volt pár hete egy ilyen esetünk is.
Az eddigiek alapján meg lehet a gépész terveződ nem volt a legjobb választás, de a te elvárásaid is irreálisak. Neki az a feladata, hogy megmondja például, adott beszabszelepen mennyi tömegáram lesz, azt melyik szeleppel (gyártmány, méret) lehet majd beállítani (esetleg azt is, hogy milyen állásba kell majd tenni), vagy ha motoros szabályozószelep van, akkor kiválasztja a szelepmozgató motort is, de már ezt is a villamos tervező segítségével teszi, mert nem mindegy, hogy 24 vagy 230 V-os, ahogy az sem mindegy, hogy a szabályozó jeleket milyen hálózaton kell továbbítani, stb...
Kevés olyan épületgépész tervezőt ismerek, aki egyben villamosmérnök is.
-
LOTR
addikt
most csak felületesen olvastam át a beszélgetést, meg szakmabeli sem vagyok, de:
esetleg az nálad lehet talán megoldás, hogy a padlófűtés van egy körön egy szivattyúval, a fan coilok meg egy másik körön egy másik szivattyúval és minden fc-hez tartozik termosztát, illetve bypass szelep szelepmozgatóval, (ha bármelyik fc be akar kapcsolni) ha pl bármelyik szelepmozgató nyit, akkor elindítja a szivattyút?amúgy szerintem egy "rutinos" épületgépésznek sem kellene ezzel gondban lenni
One Ring to rule them all
-
-
LOTR
addikt
nem ide vágó, ezért offba teszem
a problémát akár még távolabbi eredetről is lehetne vizsgálni szerintem, amikor a telkeket-földeket szándékosan keskeny hosszú alakúra osztották fel (most csak használhatósági szempontból nézve)
sok helyen meg is van határozva, hogy csak telekhatárra (vagy annak a közelébe) lehet tenni a házat, másik oldalról meg egy kis autóbejáró kapu-kerítés és már következik is a szomszéd háza, aztán persze bárki bármit csinál, akár még néhány házzal távolabb is tud zavaró lenninálunk az udvar végén egy tömör téglakerítés mellett van a kültéri egység, szerencsére a szomszéd azt a részt nem is igazán használja, de valóban tudna zavaró lenni a zaj (nem is azért mert nagy a zaj, mert szerintem nem az, hanem azért mert van)
One Ring to rule them all
-
ncc1701
veterán
Az a saját kerítése. Úgyhogy saját szakaszra kellene tennem ahogy számolgattam egy 10mx2m-es, 15cm vastag zsalukő falat saját munkából kihozok negyed millából. És igen, azzal elég szépen bezárom a hőszivattyúját is, aminek eléggé csökkeni fog a teljesítménye így.
A srác amúgy teli van dellával, jól megy neki a szekér, évente cserélgeti a vadi új vasakat, most egy böszme új q7-es van, egy nagy tuareg, anyának most vett egy új e-golfot.
Település képet már néztük, abban annyi van, h utcai homlokzatra nem lehet tenni klímát. Na, de ez a földön áll lábakon, igaz, utcafronton, nem tudom, erre érvényes-e.
[ Szerkesztve ]
-
csubuka
addikt
válasz csubuka #1023 üzenetére
A hidrováltós puffer a nehézkes, mert hűtésre is használnám a rendszert és gyakorlatilag nincs olyan hűtési puffer amibe lehetne fűtőpatront tenni
A gyári Panasonic rozsdamentes megoldás, a PAW-BTANK ilyen talán? Ez nem tiszta... szerintem az sem. Fűtési pufferekben volna ilyen opció fűtőpatronnak vészfűtésre. Ámde azoknak nem párazáró a szigetelése, max házilag tudunk mondjuk 5cm fekete párazáró öntapadósat rágányolni egy olyanra.Mondjuk a fenti gondolatom lehet túlaggódás, elvégre van 3kw beépített fűtőpatron a T-capben ha jól gondolom. Mondjuk ha összehal az alaplap akkor lehet nem árt a pufferbe egy 3kW patron vész-vészmegoldásnak, konnektoros véggel
De ha ez a gond nem is gond, akkor is kérdéses, hogy mennyire kell komolyan venni a párazáró szigetelést a hűtési pufferen (netán elég házilagosan pótolni okosba), illetve mennyire lényegi a belső felületvédelme a tartálynak...
-
4D4M
aktív tag
válasz csubuka #1109 üzenetére
Emelő magasságot nem szoktak megmondani, nincs is jelentősége az esetek többségében.
A vízóra alatt nem tudom mit értesz, de a legtöbbnek akkora ellenállása lenne, hogy már lehet higy érdemes lenne az emelőmagasságot is megtudni (:Meg fogja mondani, hogy miért állt le.
...mit teszel ma, ami holnap is számít ?
-
Audience
aktív tag
válasz csubuka #1134 üzenetére
Nekem a hőszivattyú szolgáltat átfolyás információt, szerintem a szivattyú tud ilyet benne. A padlókörök mérői már rég lekoszolódtak azon mondjuk nem látok semmit, de ha a hőcserélő primer és szekunder ágán ugyanaz a hőmérséklet különbség akkor azzal a feltételezéssel szoktam élni, hogy az átfolyás is ugyanaz, a primert meg tudom a hőszivattyútól.
-
Audience
aktív tag
válasz csubuka #1136 üzenetére
Ha a két szigetelt külön rész alapterületét arányosítod nem kapsz egy kb. pontos becslést a betolt energia megoszlásáról? Nagyjából azonos lesz a hőveszteségük ha azonos a technológia. Mondjuk ha kell a pontosság vegyél hőmennyiségmérőt.
Nekem ennyit nem ért meg, a szivattyú teljesítményt látom a deltaT-t látom szintenként, nekem ez jó becslést ad.
-
Bohus
aktív tag
válasz csubuka #1132 üzenetére
Nálam van kiegészítő panel a puffer miatt. Bizonyos esetekben használható a puffer kiegészítő panel nélkül is - ilyenkor a hőszivattyú persze nem tud róla -, de hidraulikailag ott van a vízkörben. A vezérlés sajátosságait viszont figyelembe kell venni:
- puffer üzemben vízhőmérsékletre szabályozás mellett ha megtelik a puffer, akkor leáll a hőszivattyú, és leáll a keringtető szivattyúja. Nálam a puffer hidrováltóként van bekötve, és amíg jár a hőszivattyú keringtetője, addig úgy is működik. Ha megtelt a puffer, akkor leáll a hőszivattyú keringtetője, onnantól csak a szekunder köri szivattyú megy. Elhasználja a puffer hőtartalmát, majd amikor az lehűlt (a beállított értékig), akkor ismét indul a hőszivattyú.
- szimpla vízhőmérsékletre szabályozás mellett a hőszivattyú időnként leállhat (ha már teljesen lemodulálva is túllépi a célzottt előremenőt), de nem áll le a keringtető szivattyúja. Továbbra is monitorozza a visszatérő hőmérsékletét, annak alapján fog majd ismét bekapcsolni. Ha van puffer, de nincs kiegészítő panel ami azt kezeli, akkor ezt a "vízhőmérsékletre szabályozás" üzemet nem célszerű használni, mert nem tud érvényesülni a puffertartály áthidaló funkciója, csak (minimális keveredés mellett) átszalad rajta a víz.Mégsem kell feltétlenül megvenni a kiegészítő panelt, mert vannak olyan üzemmódok, amelyek enélkül is használhatók pufferrel. Pl. external thermostat üzemben a fix, vagy kompenzációs görbe szerinti vízhőmérséklet szabályozása szintén meg fog valósulni (vagyis nem fog ész nélkül fűteni a készülék), de a termosztát KI jelére a hőszivattyú és a keringtető szivattyú is le fog állni.
A Föld legnagyobb problémája maga az ember.
-
Bohus
aktív tag
válasz csubuka #1142 üzenetére
Nincs szükség gányolásra. Döntsd el mit akarsz, vagyis hogyan akarod megvalósítani a szabályozást és a hidraulikai rendszert, és az kiadja, hogy mit kell ehhez beszerezned.
A lényeg, hogy ha van puffered, és termosztát vezérli a hőszivattyút, akkor nem szükséges megvenned a kiegészítő panelt. A puffer biztosít áthidalást, de azt, hogy mikor induljon el ismét a hőszivattyú, majd a termosztát dönti el.
Nálam a helyiségtermosztátoknak csak zónaszabályozást végeznek, nincs beleszólásuk a hőszivattyú üzemébe (szándékosan akartam, hogy így legyen). A hőszivattyú időprogram szerint üzemel, és amikor üzemel, akkor mindig rendelkezésre áll a szükséges előremenő hőmérséklet. Így már csak két üzemmód közül választhattam, és mivel a sima "vízhőmérséklet szabályozás" a leírtak miatt nem felelt meg, maradt a "puffer" üzemmód, amihez be kell szerezni a kiegészítő panelt.
A Föld legnagyobb problémája maga az ember.
-
Bohus
aktív tag
válasz csubuka #1146 üzenetére
Örülök, hogy egyre jobban átlátod, de nekem egyre ködösebb amit szeretnél. A pufferhőmérőt én véletlenül sem kötném a szobahőmérséklet érzékelő helyére. Ugyanolyan karakterisztikájú termisztor mindegyik hőmérő, nem ez a baj. Lehet, hogy a szükséges vízhőmérsékletet be sem tudod állítani, mert a szobahőmérő nincs addig skálázva. Másrészt szabályozástechnikailag is rossz ötlet, ugyanarra a szabályozott jellemzőre (puffer hőmérséklet) két szabályozási kör lenne hurkolva, egyik az előremenőt szabályozná, másik a puffer hőmérsékletet tartaná szinten, de valójában a kettő ugyanaz. Felejtsd el.
Nálam hőleadó oldalon a helyiségtermosztátok csak a zónaszelepeket irányítják (PWM 0-100%). Miért? Megvalósítható olyan logika, hogy bármelyik zóna igényt jelez, akkor már menjen ki a hőszivattyúra indítójel, ha pedig mindenütt 0 az igény, akkor álljon le. A gond ezzel annyi, hogy fűtési időszakban itt, vagy ott, de szinte mindig van igény. Ha megfelelően be van állítva a külső előremenő szabályozás, akkor ez különösen igaz.
Ezért egyszerűen feleslegesnek ítéltem, hogy a termosztátok utasítsák a hőszivattyút. Gyakorlatilag állandóan mehet a hőszivattyú (vagy időprogrammal kiegészítve, pl. éjszakai szünet). Átmeneti időszakban, amikor alacsony a hőigény és minimum teljesítményen is többet termel a szükségesnél, akkor szakaszosan üzemel, közben a puffer biztosít némi áthidalást.A Föld legnagyobb problémája maga az ember.
-
Bohus
aktív tag
válasz csubuka #1150 üzenetére
Igen, de nem egészen. Puffer üzemnél is a fűtési előremenőt próbálja célértéken tartani a szabályozás, ennek érdekében fogja változni a hőszivattyú teljesítményét, lényegében ez egy értéktartó szabályozás.
Ez van kiegészítve a puffer hőmérsékletének figyelésével, annak adott határértékénél fog leállni, illetve indulni a hőszivattyú. Ezt akár lehetne kétállású (on-off) szabályozásnak tekinteni, ha a puffer hőmérsékletének a tartása lenne a cél. De nem ez a cél, hanem a hőszivattyú ki/bekapcsolása, vagyis ez egy határolás. A puffer hőmérséklete annyi, amennyi épp adódik, csak ne emelkedjen X érték fölé (kikapcs), és ne süllyedjen Y alá (bekapcs). Ez minden gond nélkül működik az előremenő szabályozása mellett.Ha nincs kiegészítő paneled, akkor a puffer üzemmódot nem választhatod ki. Ha becsapod a készüléket, és a puffer hőmérőt csatlakoztatod a helyiség termosztát helyére, akkor "vízhőmérséklet szabályozás" üzemben lenne két párhuzamos szabályozásod, erre értettem, hogy hülyeség. (~Mintha a tempomatnak megmondanák, hogy tartsa 30%-on a fojtószelepet, és menjen 100-al a gépkocsi. És ha 30%-os gáznál nem 100 km/h adódik, vagy épp fordítva, akkor mit csináljon? ).
Ha a "helyiség termosztát" üzemet aktiválod, akkor már nem jelentkezik az előző probléma. Nekem viszont még így is vannak aggályaim (nem részletezem), és nem is szeretem az ilyen "unortodox" áthidaló megoldásokat. Kipróbálhatod, ha nem jön be, akkor marad a CZ-NS4P, Heishamon PCB emulációval, esetleg termosztát a pufferbe és rákötni az alaplap External Control kivezetésére, de ez utóbbi csak fix előremenő esetén jöhet szóba.A Föld legnagyobb problémája maga az ember.
-
csubuka
addikt
válasz csubuka #1196 üzenetére
Ha jól sejtem a mains 1 meg mains 2 nem képes egyszerre működni, szóval a fő H tarifás betáp (mivel a gépbe beépített backup elektromos patronról van szó, ezért feltehetően jogilag H tarifára köthető...)-ból elég lesz a 32 A, akár pont a 30 is, de ha már egyszer kötik ne ezen múljon
30A nagyon-nagyon kis időben mehet a kábelen a kültéri és beltéri között, hiszen nagyon ritkán megy maxon a hőszivattyú, így szódával a 4mm2-es megoldás elég lehetne 10m-en. 10m-en 1,2% feszültség esés volna. (persze ez nem tökéletes mert a 4mm2 felhasználása maxi 30A-en kicsit necces... de a kedves szakember azt már behúzta )De amivel bejönnek a beltérbe az elhibázott kültérinél végeztetett kábeltől, az azért 6mm2 kéne legyen... ott 30A-en csak 0,8% lenne az esés és szabványon belül maradunk szumma a 4mm2 meg 6mm2, szumma 20m szakaszon.
Kicsit visszaveszek a saját munkám minőségéből, mert tök felesleges igényesen végezni úgy érzem, az enyém is legalább ennyire hiányszakma. Megy ez így is, ahogy ezek a szakik csinálják, csak kell bőrvastagság.
[ Szerkesztve ]
-
Bohus
aktív tag
válasz csubuka #1196 üzenetére
Main2 után csak a beépített fűtőbetét van (nálad 3kW), main1 a fő betáp, az szolgál ki minden egyebet. Értelemszerűen a kompresszor a fő fogyasztó.
A Main2-nek is kell fázis, különben hibát dob (legalábbis az én J-szériás gépem biztosan). Akkor is ha a menüben mindenütt tiltva van a fűtőbetét használat. Mindenképp szüksége van rá, ha fűtési üzemben leolvasztáskor nincs legalább 27 fokos visszatérő, akkor a beltéri hőcserélő védelme érdekében ráfűt, nehogy szétfagyjon.Mehet azonos fázisra is, ha bírja a mérőnél a kismegszakító. Én másik fázisra tettem a fűtőbetétet, nehogy egyidejű használat esetén kevés legyen a szufla.
[ Szerkesztve ]
A Föld legnagyobb problémája maga az ember.
-
4D4M
aktív tag
válasz csubuka #1199 üzenetére
A kismegszakitó méret megadása egy ajánlás lehet csak, és az all mögötte, hogy mekkora az a méret amit nagy biztonsággal nem old le uzemszeru szélsőséges állapotokban sem. (motorindulas+cekaszok stb)
Ezen kívül a kmsz kizárólag az ellátó vezetékek biztonságát szavatolja, a rakotott gepekkel kis túlzással semmi teendője nincs....mit teszel ma, ami holnap is számít ?
-
4D4M
aktív tag
válasz csubuka #1202 üzenetére
Valószínűleg a fordítva gondolkodás. Ők a géphez ajánlanak egy biztosítót, az pedig determinálja a vezetékkeresztmetszetet.
Miközben egy villanyszerelő a terhelésre és nyomvonalhosszra választ egy keresztmetszetet, amire adódik egy áramkorlát.
Arra gondolnék még, hogy valamilyen opcionális kiegészítő egység fogyasztása is benne van a keretben: "ne kelljen a hülye usernek falat vésnie, ha megveszi később ezt is tőlünk"Meg hát nem ők fizetik a rezet a falban, úgy könnyű 4-6mm2-el dobálózni (:
...mit teszel ma, ami holnap is számít ?
-
Bohus
aktív tag
válasz csubuka #1199 üzenetére
"mondjuk 2x3kW-nál sem jön össze a 30A" - már csak azért sem, mert a menüben vagy belső, vagy külső fűtőbetétet választasz. Nincs párhuzamos működés, 3kW a max terhelés.
"Olyan nincs logika szerint, hogy maxi kompresszor és közben patron... a beépített tuti nem tud ilyet" - de igen, tud ilyent.
Ha hidegben nem tudja tartani az célzott előremenőt és engedélyezve van a fűtőbetét rásegítés, akkor bizony előállhat ez a helyzet.A Föld legnagyobb problémája maga az ember.
-
Bohus
aktív tag
válasz csubuka #1205 üzenetére
Nem lövi ki. Fűtésnél vagy leolvasztánál továbbra is használhatja a belsőt, csak HMV készítésnél fogja a külsőt használni.
Az külső fűtőbetét támogatás egy kényelmi plusz. Megengedi, hogy akár 75 fokig melegítsd a HMV-t (mert már közvetlenül a HMV-t fűtöd vele). Vagy használhatsz 1.600W-os fűtőbetétet ha akarsz. Ha elromlik a külső, még mindig ott a belső, ill. ugyanez fordítva. Kb. ennyi, az a lényeg, hogy adott a lehetőség a használatára.
A Föld legnagyobb problémája maga az ember.
-
BossBoss
őstag
-
Attila2011
aktív tag
válasz csubuka #1223 üzenetére
Persze, hogy láttam, hiszen azt írtam. Sőt terveztem is ilyet, mert nem mindenhol van lehetőség az épülettől olyan távolságba vinni a gépet.
#1222szőröscica
Kérdezd meg, hogy ezt a munkát hány napig végzik, hogy ilyen költsége van
De lehet csak én vagyok skót és havi 2-3 munkából kell fedezni teljes bevételüket. Ezek nagy részét amúgy bárki el tudja végezni. -
Attila2011
aktív tag
válasz csubuka #1227 üzenetére
Persze, de azért azt is elég közel szokták tenni az épülethez, különben a csövezés lesz problémás, nem túl esztétikus. Lehet olyan 30 centis beton alapot csinálni neki (ennél nagyobb hó már biztos nem lesz), vagy kész állványra szerelni. Viszont gumi mind a két esetben kell, hogy csillapítsa a rezgést.
De azért nem kell úgy elképzelni a hőszivattyút, mint a régi centrifugás mosógépet. A legnagyobb zajt amúgy is a venti adja, amivel semmit se tudsz kezdeni.
Új hozzászólás Aktív témák
- NETATMO időjárás állomás készlet eladó!
- Két kazános Jura Impressa 801 automata kávéfőző Cappuccino fejjel
- DXRacer használt szék eladó
- Új állapotú Ubiquiti Unifi G4 Doorbell Pro + Chime dobozában eladó - UVC-G4 Doorbell Pro UP-Chime
- Részletfizetés. Bontatlan. noblechairs EPIC székek azonnal . 24 / 36 hónap garancia . +36301300000
Állásajánlatok
Cég: Promenade Publishing House Kft.
Város: Budapest
Cég: Ozeki Kft.
Város: Debrecen