Új hozzászólás Aktív témák

• #75026 tordaitibi veterán Batman2 #75022

  Új Válasz 2020-10-09 13:13:57 #75026

  Új hozzászólás

  Összes hozzászólása itt Válaszok az összes hozzászólására itt Válaszok erre a hozzászólásra

  Privát üzenet küldése

  

  tordaitibi

  veterán

  LOGOUT blog

  válasz Batman2 #75022 üzenetére

  Mivel te már beleástad magad, nem pont neked hanem csak általánosan.

  Kicsit hosszú, ha van kedvetek olvassátok végig.

  Pb akku két módon hal meg (most attól tekintsünk el hogy leesik a Gellért hegy tetejéről)

  Az egyik az amikor a használat során a cellarácsokból kipereg az aktív anyag. Ez a hőmérsékletváltozások és a töltés-kisütés során, különösen nagyobb áramoknál történik, lazul a rács. Mélykisütésnél eléggé durva is lehet a fizikai változás, szinte görbülnek a lemezek.
  Ezt teljesen kiküszöbölni nem, de lassítan lehet.
  Hagyományos szerkezetnél ez a kipergett anyag szépen leül a cella aljára és mivel kitűnő vezető, egy magasságot elérve rövidre zárja a pólusokat, ez a teljes cellazárlat.

  Ezt kiküszöbölendő találták ki hogy az egész rácsot feltekerik, a két pólus között üvegszál fátyol van és ebben van elnyeletve az elektrolit, a kénsav. Másodlagos, igen pozitív hatása a technológiának a nagy fokú rázásállóság, és a kénsav kiömlésének teljes megszűnése, akár fejjel lefelé vagy bárhogyan beépíthetőek és esetleges edénytörésnél is képesk tovább üzemelni.
  Ha túltöltik, a desztillát víz kifúj a túlnyomás szelepen, javításra, elektrolit pótlásra nincs lehetőség, ezért nagyon oda kell erre figyelni.
  AGM, Absorber Glass Mat. A mostanában divatos EFB, Enhanced Flooded Battery az gyakorlatilag ugyanez belülről csak speciálisan sok indításra tervezve (divatos start-stop mód).

  Ez a módszer sem küszöböli ki a másik öregedést, a szulfátosodást.
  Ez a kisütve magára hagyott vagy rossz töltési metódust és rossz töltési feszültségen töltött akkuk betegsége.
  Mivel minden kisütésnél szulfátosodik az aktív felület, ez egy üzeműllapot, nem ez a veszélyes hanem amikor örgedés vagy rossz kezelés miatt kemény ólomszulfid kristályok alakulnak ki.
  És ez utóbbiak már nem alakulnak vissza a töltés során..
  Eredmény az aktív, a kémiai folyamatban részt vevő felület csökkenése.
  Ez egyenlő a kapacitás csökkenésével és a belső ellenállás megnövekedésvel.

  Erre született a megoldás, az akku szulfátlanító készülék.
  Lényege hogy a kis időtartamú de hatalmas áramú tűimpulzusokkal bombázza a cellát, ettől a kemény kristályok fellazulnak, széthullanak és ismét részt tud venni az egész felület az elektrokémiai átalakításban.
  A művelet nem veszélytelen az akkura nézve, akár cellazárlat is lehet a következménye, és nem 100% a javulás sem, ha az egész felület már szulfátos akkor értelemszerűen nem tud visszaalakulni.
  Nyitott, hagyományos akkuknál a folyamatot meg lehet támogatni kémiai szerekkel amit a cellába kell önteni.

  A nosztalgia emlékek amik szerint a régi akkuk bizony tovább bírták, 3 okra vezethetők vissza, és igaz is némileg.
  Az első hogy anno túlméretezett akkuk voltak a kocsikba, ennek jótékony hatását nem kell részletezni az élettartamra.
  A másik hogy sokkal vastagabbak voltak a rácsok, sokkal később elakult ki a szulfát és még ilyenkor is maradt anyag ami részt vehetett az elektrokémiai folyamatban.
  A harmadik hogy a régi szelénes egyenirányítók jelentős visszárammal rendelkeztek, így az akku egy ilyen töltés során meg lett rendesen "mozgatva" , egy 5 amperes töltési áramcsúcsot követett egy pár 10-100mA kisütés és ennek jótékony hatása a szulfát oldására vitathatatlan.

  [ Szerkesztve ]

Új hozzászólás Aktív témák