Keresés

Hirdetés

Új hozzászólás Aktív témák

  • Roni1972

    csendes tag

    válasz Digitalis #122825 üzenetére

    Van igazság abban, amit írsz. Szinte minden felvétel agyon van manipulálva, és ezek között az EQ még a zenebarátibbak közül való: szemben a dinamika kompresszióval és a "loudness war"-ral. Én már régen letettem arról, hogy a tökéletességet keressem a hifiben - meg amúgy az életben általában is. Megelégszem az élvezettel, és a "nagy hangerőn sokáig hallgatható" rendszer számomra az optimum.
    Ezt pedig kétféle (hangfalas) lánccal, kétféle módon értem el. A PA-t nagyon hamar kizártam, mert ezek a cuccok bár valóban hangosak, önmagukban nem szólnak kellemesen: azt egy-egy koncert erejéig ki lehet keverni, de ennyi. Szóval az egyik rendszerem DIY: hosszú sztori, de a vége miniDSP-s multiamplifikált lett (4 pár hangfal váltó nélkül + 8db erősítő). A fejlesztéshez a mottót az egyik kedvenc együttesemtől, a Front 242 nevű belga elektronikus zenét játszó formációtól kölcsönöztem. Az EBM, azaz Electronic Body Music stílus az ő saját definíciójuk, kiemelve annak fontosságát, hogy a testünkkel is hallgatjuk a zenét (és itt Garjajev professzor munkásságát is meg kell említsem, ha valakinek mond valamit) - tehát cél a hangerő révén a testre is hatni, illetve, horribile dictu, a mozgás is belejátszik az igazi zenei élvezetbe. (Csak zárójelben jegyzem meg, hogy a kemény, "férfias" hangzás ellenére nagyonis intellektuel számaik vannak, a szövegek és az utalások néhol József Attila-i mélységűek - annak, aki érti. Na persze sok agyatlant is vonz ez a zene, akiknek csak a beállt állapotban akár bármilyen, sablonos gépzenére ugrálás a lényeg.) Ez a rendszer tehát ezt szolgálja: nem érdemes a hangjában audiofil mélységeket keresni, de sosem zavaró, inkább visszahúzódó a hangja, képes "eltüntetni a hangfalakat", hogy nem tudod, melyik szól, és amelyik felvételen van basszus, azt le is hozza, kvázi úgy, mint a koncerten. (Ez az installáció amúgy egy régi melléképületben van, ahová akár éjfélkor is ki lehet menni bármilyen hangerővel zenét hallgatni, senkit sem zavarok vele.)
    A másik rendszer már valamivel audiofilebb: ennél 6 pár hangfalat tudok kapcsolni 2 forrásról egy Omnitronic LUB-27 típusú távirányítható relés átkapcsolóval. Még régebben csináltam A/B teszt céljára egy egyszerű mechanikus átkapcsolót, és ennek a projektnek a számomra döbbenetes tapasztalata az lett, hogy amíg az erősítők és a DAC-ok hangja gyakorlatilag megkülönböztethetetlen (alig van "szórás"), addig a hangfalak (tökéletlenségük következményeként) teljesen máshogy szólnak, elhelyezéstől, hangerőtől, lejátszott zeneszámtól függően. (Ja, és persze a kábelezés sem döf egy árnyalatot sem az egészen, ezt a kérdést is rég elengedtem már.) Ezek után bátran ki merem jelenteni, hogy nincs olyan, hogy tökéletes, és minden zenére egyformán jó hangfal. Mi audiofilek is sajnos nagyon át vagyunk verve mindenfélével, és ez már abból is látszik, hogy senki sem a zenegyűjteményét hozza fel, hanem 99%-ban csakis a hardverről (azaz a "szellem" ellenében az "anyagról") folyik minden ilyen fórumon a diskurzus.
    Tessék, lehet ízekre szedni ;-)
    És dicsőség 1956 hőseinek!

Új hozzászólás Aktív témák