Hirdetés
-
Sikeres volt a teszt, elpusztítja internetes műholdjait az Amazon
it Az Amazon szerint minden sikerrel zárult, ezért letéríti az internetes műholdprototípusokat a pályájukról a cég.
-
Beszáll a kézikonzolok világába a PC-s házairól elhíresült az Antec
ph Csak éppen nem saját fejlesztésű dizájnnal, hanem korábbi koncepció átnevezésével.
-
Közönségkedvenc Galaxy vált One UI 6.1-re
ma Ezen a héten sem tétlenkedett a Samsung szoftverfejlesztő csapata.
Új hozzászólás Aktív témák
-
Parson
addikt
Sziasztok,
újabb témát vetnék fel, nevezetesen:
MathCAD - Pro/ENGINEER Integráció
első körben felvetném a kérdést, van-e ezzel kapcsolatban vkinek is bármiféle tapasztalata, vagy egyáltalán mond-e ez vkinek vmit is?
Ugyanis az én eddigi tapasztalataim szerint ( PTC Pro/E WF3 M050 - PTC MathCAD v14 ) eléggé kritikus a helyzet, mivel eddig még egyetlen paramétert se tudtam se oda se vissza linkelni, létrehozandó ezzel a két program közötti kommunikációt. már pedig nagyon ötletes, mi több hasznos megoldás lenne, (gondolom nem csak számomra).
a többi kört majd később futnám le, ha lesz aki jelentkezik───────────── P r o / E N G I N E E R ─────────────
-
Parson
addikt
válasz Atlantis #1385 üzenetére
Atlantis, v14-es MathCAD-del próbáltad? csak azért kérdem, mert van egy hasznos demo-m hozzá, de ott még a mathsoft-os MathCAD 13-al mutatgatják... viszont nekem nincs érvényes licence-em ahhoz, igy azzal még nem tudtam tesztelni... v14-es meg ahogy irtam is nem hajlandó kommunikálni...
[Szerkesztve]───────────── P r o / E N G I N E E R ─────────────
-
Parson
addikt
válasz Imics13 #1389 üzenetére
Szerintem meg ez az a meddő vitatéma amivel nem érdemes foglalkozni... mindenki úgy választ a piacról ahogy kénye-kedve diktálja. Inkább örülhetnénk annak, hogy a versenyhelyzet ami a piacon zajlik egyre csak a szoftverek továbbfejlesztésére sarkalja a gyártókat. A világ nem tökéletes és ezek a szoftverek sem.
Minap voltak nálunk német kollegák, az egyik 15 éve dolgozik CAD-es területen, és még mindig a CATIA V4-re esküszik. Neki az jön be. Nekem meg CATIA V5. HA Dassault termékről van szó... De még más is. Mindegyiknek van előnye is, hátránya is. Egyedül egy dolog evidens - a gyártók termékeiket két külön - közép- és felsőkategóriás - szinten fejlesztik... de ezt már egy korábbi alkalommal kitárgyaltuk.───────────── P r o / E N G I N E E R ─────────────
-
Parson
addikt
válasz Atlantis #1391 üzenetére
Ez mind szép és jó, de vki meg tudja nekem mondani, mi a tökömér van az, hogy ha a Mathsoft MathCAD v13-at egyszer rosszul teszed fel akkor utána egyszerűen kijavithatatlan a license-kezelése?? egyszerűen potom 4 órája már szinte az összes eshetőséget kipróbáltam (még registry cleaner szoftverekkel is) és nem hajlandó müködni... egy másik gépre felraktam (elsőre jól) és ott müködik mint a kisangyal...
jelszó: ez a méreg, nem a cián.
jah... a PTC MathCAD v14-el meg semmi - telepitési - probléma nincs, röhögve indul... csak épp a Pro/E -val nem kommunikál ugy ahogy illene...
[Szerkesztve]───────────── P r o / E N G I N E E R ─────────────
-
Parson
addikt
Próbálta már vki a Wildfire 2.0 M250 -es verziót?
───────────── P r o / E N G I N E E R ─────────────
-
Parson
addikt
válasz Atlantis #1429 üzenetére
Nos, mivel a cégnél wf2-t használunk, így alapvetően ezzel dolgozom én is. Tény, hogy egyéb esetekben használok wf3-as verziót is, de ez elenyésző... megint más kérdés, hogy a 4-esre én is ugyanugy kiváncsi vagyok.
Mellesleg ptc.com-ról letölthetőek a programok telepitőcsomagjai, a legfrissebbek is... persze user account kell hozzá, és licence nélkül pedig nem müködnek.───────────── P r o / E N G I N E E R ─────────────
-
Parson
addikt
válasz Atlantis #1437 üzenetére
egy baj van ezekkel a doksikkal... a tudásszomj arra kézteti az embert ilyen lehetőségek mellett, mint pl ez a tárhely, hogy elkezdjen a többi rendszer felé is érdeklődni, tanulgatni azokat, hátha vmi jobbat, ujabbat talál, az idő viszont véges, így szánt szándékkal le kell mondani egyikről másikról
───────────── P r o / E N G I N E E R ─────────────
-
Parson
addikt
sőt, továbbmegyek... aszem egy normális proe 2001 verziót is leszedek végre a régebbi cuccok miatt.
ellenben ha vki tudná hogy hol rejtőzik az az opció amivel az aktuális verziót megelőző szinten lehet elmenteni a file-okat, az szóljon, mert egy helyen olvastam erről már, de megoldást még nem találtam.───────────── P r o / E N G I N E E R ─────────────
-
Parson
addikt
válasz Atlantis #1441 üzenetére
alapvetően nem arról van szó, hogy jobb lenne, hanem pont a file-kezelés miatt kell(ene)... a proe 2001-ben készült terveket nem akarom átvinni widlfire-be, mert utána 2001-ben nem lehet újra megnyitni és hát vannak cégek ahol még 2001 van, többek között nálunk is van még 2001, bár az is igaz, hogy mi már szinte teljes mértékben áttértünk a wildfire 2-re.
biztos ami fix, itthon is fel van téve mind2, pont az előbb emlitett okok miatt.
amúgy spec én is megszerettem a 2001-et, bár inkább a wildfire felé hajlok már.
és hát kérdésedre azért egy példát felhozva: dwg formátumu rajzokról symbol létrehozása 2001-es verzióban sokkal kevesebb hibagenerálással müködik. wildfire-ben vmiért sokkal jobban szétesnek a rajzok.
[Szerkesztve]───────────── P r o / E N G I N E E R ─────────────
-
Parson
addikt
válasz Atlantis #1443 üzenetére
ezt azt
native formátumú terveket mi sem adunk ki. nem is így értettem... más cégeknél dolgozó ismerős kollegákkal is összefutok néha, és ha kérdéseik vannak, akkor abban a rendszerben tudok válaszolni... persze ez csak a proe-ra vonatkozik egyedül, mert csak ebben vagyok ennyire járatos de mint mondtam, alapvetően nem ez az indoka amiért egyszerre több verziót is használok. viszont mindemellett mostmár leszűrhető az is, hogy a jó öreg 2001 és a munkában alapvetően használt wildfire 2 mellett egy éppen aktuálisan piacra dobott wildfire 3 is van telepitve a gépre. hely van bőven, akkor meg miért ne?───────────── P r o / E N G I N E E R ─────────────
-
Parson
addikt
válasz Atlantis #1445 üzenetére
No nekem a wildfire 3-at is sikerült már rábirnom, hogy hirtelen elszálljon. Szerencsére eddig csak 1-2-szer tette ezt... wf3 m050 - ez tűnik most a legjobbnak - bár a ptc honlapján már fenn van az m070. Mindenesetre ezt nagyon ritkán veszem elő.
A pontos változtatásokról én se tudok mit mondani, én csak egyszerűen 'bizom benne' hogy javitottak és nem rontottak, és igy a következő kiadás mindig csak jobb lesz az előzőeknél.
A mathcad-proe kapcsolat a wf3 m030-astól kezdődően alapvetően létrehozható - elviekben. Gyakorlatilag még mindig nem tudtam rájönni, nekem miért nem sikerül. Így most az ugyancsak ptc honlapjáról letölthető mathcad-proe wf2 integration csomagocskát szedtem le, hátha azzal müködni fog wildfire 2 alatt... Kész szerencse, hogy ez a projektem nincs határidőhöz kötve, bár húzni se lenne jó túl sokáig. (Közben lejött a 2005030-as proe 2001 - remélem nem lesz vele gond )
[Szerkesztve]───────────── P r o / E N G I N E E R ─────────────
-
Parson
addikt
válasz Atlantis #1447 üzenetére
Jah, az más. Ezek szerint akkor én vagyok mákos, hogy még eddig csak néhányszor volt vele ilyen gondom.
Nos tényleg jó dolog, már egy éve van stabil hozzáférésem, és még csak most kezdtem el komolyabban körülnézegetni rajta, de máris élvezem. Pl. pont az imént raktam fel az onnan leszedett utolsó proe2001-et és nagyon gyönyörűen mükszik kapásból, öröm ránézni, ráadásul egy korábbi verziójának egyik hibája ebben már egyértelműen ki van javitva, ez is tetszik
Hát a vezetői hozzáállás sehol sem egyezik 100%-ban a kivánalmakkal, igy nálunk is akadnak kisebb nagyobb javitandó hibák ezen a téren, de hát ez van... igyexünk a saját szintünkön.───────────── P r o / E N G I N E E R ─────────────
-
Parson
addikt
válasz ballington #1451 üzenetére
szerintem maradj a proe-nál, ha egy mód van rá
───────────── P r o / E N G I N E E R ─────────────
-
Parson
addikt
válasz Kilmer Petty #1454 üzenetére
üdv,
első körben azt kel mondjam, hogy 100%-ban még a problémát se sikerült kihámoznom az elmondottak alapján, de ha mégis egyre gondolunk, akkor szerintem nem lehet igazán nagy ördöngősség... tény ugyan, hogy a ha felületnek nem is, a curve-öknek meg tudod adni az egyenletét, és utána boundary blend vagy egyéb célravezető feature-ökkel feldobod a felületet. legalábbis én így tenném első körben...
most olvasom a traktrix leirását... ha a forgásfelület kell, akkor szimplán nyomj egy revolve-ot... vagy ird le kicsit részletesebben a problémát.
[Szerkesztve]───────────── P r o / E N G I N E E R ─────────────
-
Parson
addikt
válasz Kilmer Petty #1456 üzenetére
nos komolyabban megvizsgálva a problémát, rá kell jönnünk, hogy matematikai eredetű, lévén, a traktrix görbe egy sikbeli xy koordináta rendszerben felrajzolva az x tengelyről indul és az y tengelyhez tart. definíció szerint teszi mindezt olyan módon, mi szerint a görbéről húzott érintő a görbe érintési pontjától az y tengely által metszett pontjáig terjedő szakaszának hossza állandó értékű. na most a te általad linkelt képen is jól látszik, hogy a kezdeti pontba huzott érintő kapásból bezár egy szöget az x tengelyel (valószinűleg ez a szög egy kezd. feltétel a későbbi egyenletben), ezért maga a kezdő pont is rajta lehet az x tengelyen. ellenben az y tengelyhez huzott érintőről van szó a definicióban, így ez az érintő soha nem lehet párhuzamos az y tengellyel, (hisz' akkor soha nem is metszené) vagyis a görbe elérni soha nem fogja az y tengelyt... nos ennyit az alaphelyzetről.
a te esetedben, ha jól értelmezem az a probléma, hogy a futópont 'pillanatnyi' távolsága az y tengelytől lehetne kisebb is, akár általad megválasztott. nos én a megoldást az egyenlet 'jobb' felirásában látom.
alapvetően cartesian kordinátarendszerben gondolkodnék, ahol x, y, z irányban adható meg a futópont t (0-tól 1-ig tartó) tartományában a lefutása - ha mondjuk nem konstans értékről van szó. mivel sikbeli görbéről beszélünk, igy pl a z = 0 egyenlettel megadható hogy z irányba ne induljon el a futópont. az x és y irányba felirt egyenleteknek viszont együtt kell leirniuk a görbét, mivel a futópont éppen aktuális helyzetét irják le adott koordinátatengelyen. erre példaként a kör létrehozását hozza fel a proe.
a t paraméter pedig tény, hogy csak 0 és 1 között változik, de ez tovább variálható akár egy konstans szorzóval - ezesetben 0-tól konstans szorzó értékéig változik, illetve akár önmagával felszorozva / négyzetre emelve a lineáris lefutásból exponenciális szintre emeli azt.
szómiszó csak a logikájára kell rájönni, na meg persze az egyenleteket jól felirni. én pl körevolvens egyenletével bibelődtem nem rég, és rá kellett jönnöm egy apró dologra ami talán még segithet:
az egyenletekkel meghatározott görbék leirása során a t futó paraméterrel akár más futó pontokat ( vagy szögeket vagy amit csak szeretnél ) is rögziteni lehet az egyenletrendszerben, mely futó pontok aztán segitenek leirni a megjelenitendő pont x,y vagy z tengelyre vett vetületének egyenletét.
szal összefoglalva én picit újragondolnám nulláról azt az egyenletrendszert amit leirtál először papíron, és utána újrapróbálnám az egész görbe leirását immár proe-ban.
remélem sikerült vmi újat adnom a témához───────────── P r o / E N G I N E E R ─────────────
-
Parson
addikt
válasz Kilmer Petty #1461 üzenetére
nem rossz a leirás, elemi fogazathoz jó... egy valós hajtóműbe általános ferde fogazathoz meg kiinduló alapnak jó...
[Szerkesztve]───────────── P r o / E N G I N E E R ─────────────
-
Parson
addikt
válasz pocilaci #1464 üzenetére
fogaskerékhajtómű tervezéséhez, ill. szabványos ábrázolásához (gondolom ez is kell) miért van szükség az evolvens fogprofil lemodellezésére? nem arról van szó, hogy nem szép dolog, csak tényleg felesleges... én pl animációhoz csináltam, ott láttam értelmét...
───────────── P r o / E N G I N E E R ─────────────
-
Parson
addikt
válasz pocilaci #1467 üzenetére
ok, sok sikert hozzá. jó hozzáállás, bár ha igazán szép és jó hengerkerekes fogaskerék hajtómüvet szeretnél kreálni, akkor inkább az általános, ferdefogazatú hengerkerekes megoldásokat ajánlanám (of course relativ csuszáskiegyenlitésre ügyelve ;) )... csak hogy még szebb és persze mérnökileg is igazán jó megoldás legyen, no meg persze dagadjon a lúd is... szal bonyolitani lehet a témát... mindenesetre azért a szabványt tartsuk szem előtt, nem véletlenül hozták létre... az animációk meg tényleg jó szórakozásnak, én is élvezem... ha van rá időm, illetve ha van haszna a feladatban... de ha a tervezésen van a hangsúly, akkor 'elég' a szabvány is.
amúgy mellesleg jegyzem meg, hogy ha animációra esne a hangsúly, annak a gyakorlására nagyon jó példa lehet a hajtómű
a unitis féle megoldást eddig csak képernyőn láttam, használni nem használtam még, de amennyit láttatni engedtek belőle a srácok, az alapján azt kell mondjam, hogy max egyszerűbb prezentációkhoz jó, mélyebb szintű modellezésre neked kell beleásnod magad a témába, lévén már maga a tervezés, és a benne lezajló számitások, paraméterek sem mindegy hogy hoygan születnek, és mit engedsz, mit nem... szal tervezni kell, nem csak modellezni és innentől kezdve visszakanyarodva a témához, jó dolog az a szabvány ha csak a tervezésen van a hangsúly.
[Szerkesztve]───────────── P r o / E N G I N E E R ─────────────
-
Parson
addikt
no egy érdekes kérdés...
rajztérben pontatlanul jeleniti meg a proe wf2 m171-esem az éleket:
[link]
ötlet, vagy vmi vélemény, hogy miért lehet ez? gondolom a nyomtatásban is jelentkezni fog ez a probléma... és ez az amit szeretnék elkerülni...───────────── P r o / E N G I N E E R ─────────────
-
Parson
addikt
újabb 'érdekes' téma:
mint az ismeretes, proe-ban már elég komplex geometriákat lehet létrehozni / alkatrészeket lehet tervezni. ezek 2D-s müszaki ábrázolásában viszont ettől függetlenül továbbra is 'illik' ha nem inkább kötelező a szabványokat követni. gondolok itt egyszerűbb dolgokra, mint pl a menetek képletes rajzi ábrázolására, vagy pl metszetben való ábrázoláskor a tengelyek, csapok nézetbeni megmutatására. ez utóbbi eset természetesen a küllők és bordák esetében is hasonlóképpen történik, ámbár az utóbbiak már nem teljes alkatrészek, csupán egy részét képezik egy egybefüggő geometriának... no és immár maga a kérdés:
milyen módszerrel lehet megmutatni ezeket a részeket ha szabványos eredményt szeretnénk produkálni? vagyis olyan metszetet létrehozni, amiben ezek a részei az alkatrésznek nézetben vannak... (kitörés nem jó megoldás egy nagy összeállitásnál...)───────────── P r o / E N G I N E E R ─────────────
-
Parson
addikt
-
Parson
addikt
aha. érdekes.
apró észrevétel: ha hegesztett bordáról lenne szó, akkor külön alkatrészként nem lenne kérdéses a metszés, illetve az meg természetes, hogy ezesetben sarokletörés van a bordán a lekerekités feletti 'átívelés' végett. lényeg, hogy ezesetben külön partként, hegesztéssel illik összekötni a két alkatrészt. - lehet, hogy áttervezem a gyártástechnologiáját ennek az alkatrésznek, és akkor probléma kilőve...
másik eset: ha netán mégis egybeöntve készülne el az alkatrész, nos erre két alternativ megoldást is találtam, ami müködik is... illetve egy harmadik elméleti megoldás is van - zóna metszet, de az sajnos kivitelezhetetlen eddigi tapasztalatom szerint a borda esetében... főleg ha mindez beépül egy nagy összeállitásba és ott kell definiálni a metszetet.
[Szerkesztve]───────────── P r o / E N G I N E E R ─────────────
-
Parson
addikt
forgatás?? catia-ban is kell legyen rib feature, vagy vmi más néven de kell legyen borda feature... most nincs felrakva nálam, de már mintha találkoztam volna vele... sőt aszem tuti, cégnél csináltam is catia-ban alkatrészt bordával... ha az emlékezetem tényleg nem csal
nos a két alter megoldás proe-ban:
1: le kell lopni a felületeket a metszendő bordáról és utána behelyezni a modellbe, majd a bordát eltávolitani... az igy létrejött geometria alapvetően nem metsződik csak a solid részeken, és nézetben mutatja a bordákat. hátránya: csak egy (oldalsó) irányból mutat helyes megjelenitést.
2: hasonló eljárással készül, mint a hegesztett alkatrész: két külön alkatrészt kell összehozni egy összeállitásban, majd a borda 'alkatrészt' kiszedni a staffozásból, és igy az nézetben lesz ábrázolva. az összeállitás paramétereit alkatrészként kell kitölteni, majd darabjegyzékben feltüntetni - csak modell szinten lesz összeállitás, rajzi szinten 'alkatrész' ként jelenik meg. hátránya: bordák öntésből adódó lekerekitései miatt az alkatrész létrehozása top-down design-t és/vagy családtáblát és/vagy egyéb feature-t követel, ami megtartja az asszociativitást a két 'alkatrész-rész' között... előnye: minden nézetirányból helyes lesz az élmegjelenités a rajzokon.───────────── P r o / E N G I N E E R ─────────────
-
Parson
addikt
hm. ez az a hozzáállás, ami nem mindig célravezető... lehet, hogy egyszerűbbnek tűnik első körben, de minden egyes módosítgatásnál készitsük el újra és újra a rajztérben az éppen aktuális straffot, csak azért mert az elején 'lusták' voltunk? szerintem ne ezt válasszuk. inkább gondolkozzunk 3D-s tervezőrendszerek szintjén, ne autoCAD-szinten, vagyis a célunk legyen az, hogy minden lehetséges információt a 3D-s geometriai modellben adunk meg, hiszen a rajztér már csak levetiti nekünk a szükséges infókat a modellről... érdemes átgondolni az elején, mert sok fölösleges munkától szabaditjuk meg magunkat a későbbiek folyamán, ezt kell belátni.
Mellesleg ne feledjük azt sem, hogy ezt a bordát nem straffozás nélküli metszetben, hanem rendesen nézetben szeretnénk ábrázolni, igy bonyolultabb esetekben, ahol mondjuk lekerekitések, stb vannak, ott a rajztérben azokat is ki kellene szerkeszteni... aszem ez még jobban láttatja a problémát, így én azt javaslom, maradjunk annál az esetnél, amikor a rajztérben már csak a 'rajzi' elemeket tesszük fel - darabjegyzék, ballonok, megjegyzések, stb. (tengelyeket és méreteket is érdemes megjeleniteni, már ahol lehet.)
persze, ez csak egy meglátás, mindenki maga dönti el, melyik utat választja
[Szerkesztve]───────────── P r o / E N G I N E E R ─────────────
-
Parson
addikt
no, ez már jobban hangzik, de a két rész közötti kerekités akkor lám még nálad is problémás... ebből kifolyólag irtam, hogy specko eljárás kell hozzá, de megoldható...
viszont utólagos észrevételem, hogy a surface megoldás, amit irtam, nem olyan tökéletes... a solid a tuti befutó
amúgy köszi az észrevételeket, remélem neked is hasznodra vált vmilyen szinten.
[Szerkesztve]───────────── P r o / E N G I N E E R ─────────────
-
Parson
addikt
újra elővennék egy témát, egy két apró kérdés erejéig, nevezetesen a pen table-t, vagyis a plottoláshoz szükséges toll-beállitások opcióját. a kérdés: milyen módon lehet előcsalogatni a default értékeket, amik egy szűzen felrakott proe-ban vannak? sehol nem találom, pedig most szükségem lenne rá viszonyitási alapnak. Buci, te esetleg?
───────────── P r o / E N G I N E E R ─────────────
-
Parson
addikt
ne barkácsoljunk, használjuk inkább a szimpla lekerekités opciót... és ehhez viszont itt jönnek elő azok a modellezési trükkök, amiket emlitettem, pl családtábla, vagy a top design eljárás, vagy pl proe esetében mondjuk konkrétan a merge from other model opció, amikkel az asszociativitás is megmarad a két rész között és a köztes lekerekités is létrehozható.
───────────── P r o / E N G I N E E R ─────────────
-
Parson
addikt
amugy kaptam most egy brutálisabbnak 'tűnő' feladatot. proe-ban oldjam meg, hogy egy szelvényen a metszősikban lévő egyik alkatrészem teljes mértékben nézetben legyen látható... ezt kapd ki eddig vhogy nem nagyon akar létrejönni a dolog...
───────────── P r o / E N G I N E E R ─────────────
-
Parson
addikt
leirom a legegyszerűbbiket amit kiötlöttem, a többi is hasonló eljárással készül (bonyolultabb modelleknél még több lépéssel, de összességében véve ugyanez a logika)...
proe:
1. elkészitjük az alkatrészt a bordák nélkül (ez lesz az a része a végleges modelnek amit a rajzon el fogunk metszeni)
2. új alkatrész létrehozás, majd koordiántarendszer segitségével 'merge from other model' opcióval dependent-en hagyva a kapcsolatot átmásoljuk az alkatrészt (1.) az új alkatrész modelterébe.
3. lelopjuk az összes felületet (solid surfaces)
4. felrakunk egy bordát, és a lekerekitéseket
5. a surface-el kivágjuk a fölösleges részt, vagyis az eredeti borda nélküli geometriát
6. egy összeállitásba, beszereljük az alkatrészt (1.) és a bordánkat, és kiosztjuk annyi példányban amennyi kell.
7. metszetet létrehozzuk, és kivesszük belőle a bordát, ami a metszősikba esik.
8. megjelenitjük a metszetet a rajztérben.
megj.:
1. bordák kiosztása beszerelés után kell hogy legyen, mert különben a nézetben ábrázolt, több bordát is egyként kezelő alkatrész egyik bordája minimum be fog zavarni a metszetben, ellenben ha beszerelés után osztjuk ki, akkor csak azt az egy bordát veszi ki a metszés alol, hiszen csak az esik a metszősikba... a többi meg alapból nem zavar be.
2. a rajztéri megjelenités igy sem 100%-osan tökéletes, mert a straffozás picit belenyulik a bordába, de ez elenyésző... (viszont egy kis plussz munkával ez is kijavitható.) ennek geometriai okai vannak, nem hiszem hogy tulságosan magyarázatra szorulna... ha vkinek nem tetszene, mondjon jobbat, készséggel hallgatom
[Szerkesztve]
[Szerkesztve]───────────── P r o / E N G I N E E R ─────────────
-
Parson
addikt
proe alapból a szelvényt ugy generálja le, hogy csak a metszősikban megjelenő straffot és a konturokat mutatja... mivel nem metszet, hanem szelvény, ezért a metszősik mögötti nézetben ábrázolt dolgokat nem jeleniti meg... fel van adva a lecke...
[Szerkesztve]───────────── P r o / E N G I N E E R ─────────────
-
Parson
addikt
feltenném, ha müködne a képfeltöltés...
másikra meg müködne ez az eljárás... ha látnám értelmét... de aszem megvétózom ezt a dolgot vagy legalábbis egyelőre nagyon ezen a véleményen vagyok. azért köszi a tippet, én is vmi hasonlóra jutottam első körben.
proe-ban a logika azt mutatja, hogy a definiált metszősikban leképezi a straffot és a konturvonalakat majd ezt meg tudod mutatni szelvényként... ha meg metszetként mutatod meg, akkor megjelennek ezen felül nézetben a rajz sikja mögötti alkatrészek, illetve ugyancsak nézetben azok az alkatrészek is, amiket ugyan elmetszene az alkatrész alapból, de te a modeltérben kivetted a metszés alól... sztem.───────────── P r o / E N G I N E E R ─────────────
-
Parson
addikt
csodálkoztam is, hogy mire fel ez a nagy kiváncsiság, hiszen 'csupán' egy szabványos rajzi megjelenitéssel kapcsolatban felmerült probléma megoldását kerestük, ami különösebben nem olyan káprázatos, ha csak vki nem vmi rajz-fanatikus
3D-s modellről készült látványos(abb) képet majd inkább a végleges konstrukció után mutatnék, ha még kiváncsi leszel rá... egyelőre még készül, bár tény hogy már utsó stádiumában van a tervezési folyamat.───────────── P r o / E N G I N E E R ─────────────
-
Parson
addikt
-
Parson
addikt
nos, akor megpróbálom felvázolni a modellezési technika részletesebb elvét:
1. létrehozol egy öntött alkatrészt (min. egy koordinátarendszerrel a modellfában), melyeken elviekben lenne borda, gyakorlatban nem tesszük még rá, a rajzi megjelenitések miatt - ez akkor egyértelmű.
kiegészités: legyen ez az alaktrész nem csak két hengerből álló test egy átmenő furattal, hanem egy bonyolultabb, mondjuk 100-120 vagy akár még több feature-t tartalmazó modellfával felépült alkatrész.
2. létrehozol egy uj alkatrész-file-t amiben definiálsz egy koordinátarendszert - ez lesz a borda, amit ki tudunk venni a metszés alól, biztositva ezzel a szabványos rajzi megjelenitést.
ebbe az uj alkatrészbe az insert/shared data/merge from other model opcióval bemásoljuk a meglévő 'központi' egységet a koordinátarendszerek segitségével, a kettő között kapcsolat maradjon dependent.
kiegészités: ez a feature biztositja számunka a két, alkatrészen belüli 'alegység' közötti asszociativitást - ha változik az egyik, automatikusan változni fog a másik alegység is, egymáshoz idomulva.
ahogy emlitettem, két másik lehetőség is adódik kapásból, (meg még több is, de ezek a legkézenfekvőbbek: ) pl családtábla, vagy pl top-down design metódus.
családtáblás megoldás: instance-okkal kell szórakozni, meg a családtáblát frissitgetni módositgatáskor, macerás... nem ehhez az esethez jó alkalmazni.
top-down design: jobb egy fokkal mint a családtábla, mivel egy összeállitásban lelophatjuk a referenciákat a 'borda' alegységhez és utána a 'központi' alegység módositásánál ezek a referenciák automatikusan mennek a módositgatásokkal, igy a borda alegység is mindig követni fogja azt. hátránya: ha egyszer létrehoztuk a 'köztponti' alegység geometriáját, és azt ujabb feature-ökkel tovább fejlesztenénk, stb, akkor a top down design-ban manuálisan ugyanezeket a lépéseket még1x létre kéne hozni immár a borda egységben, igaz, meglévő referenciákkal, de akkor is plusz munkát okoz.
visszatérve a merge from other model opciora: ez a feature az összes, központi egységben lévő geometriai elemet egybe másolva kezeli, és nekünk lényegében ez kell, hiszen:
ha egy alkatrészt fejlesztesz, egy nagy halom feature-t követ a borda, vagyis egy már meglévő geometriára épül rá. ezt a meglévő geometriai 'egységet' pedig jobb 1x kezelni, mint 2x - hiszen nem csak meglévő értékek átállitása jöhet szóba, (pl furatok átmérőinek átállitása) hanem akár plussz fetaure-ök is bekerülhetnek. - ez fontos szempont egy bonyolultabb alkatrésznél. - lehet hogy első ránézésre bonyolultabb feature-nek tűnik, de végeredményben sokkal célravezetőbb, már pedig ez az amit jó szem előtt tartani. elején átfontolt lépések, aztán könyebb kezelhetőség - kizárva ezzel a bajlódást a modellel, jobban koncentrálva a tervezői oldalra.
3. lelopjuk az összes felülelet
kiegészités: amennyiben solid surfaces opció-val van lelopva, igy ha plusz featurok kerülnek is be az eredeti modellbe, ez már az uj model geometriájáról szedi a felületeket - eredmény: nagyon jól automatizált feature.
4. felrakjuk a bordát és a lerekitéseket
5. a létrehozott surface-szel kivágjuk a fölösleges részt- 3.-pontban leirt indokok alapján - surface kijelőlése - edit / solidify
kiegészités: ez is egy egyszerű, mégis módositások esetében teljesen automatizált lépés
6. egy összeállitás file-ba beszereljük a 'központi alegységet' és annak (2. pontban felhasznált) koordinátarendszeréhez passzintva beszereled a 'borda' alegységet.
kiegészités: ezzel elértük, hogy lényegében kiindultunk egy pontból és abszolute ugyanoda jutottunk vissza, csak épp közbeiktattunk modell sziinten egy 'borda függetlenitést' a 'központi alegységtől'
7. metszetet létrehozzuk, és kivesszük belőle a bordát, ami a metszősikba esik.
8. megjelenitjük a metszetet a rajztérben.
egyetlen hátránya van a metódusnak: az alkatrészünk model-szinten összeállitás lesz. ezt vagy lekezeljük a megfelelő paraméterekkel a rajztérben, vagy keresünk más megoldást. pl autoCAD-et
[Szerkesztve]───────────── P r o / E N G I N E E R ─────────────
-
Parson
addikt
lejárt az idő, igy itt folytatom:
lehet, hogy pár feature-ös alkatrészeknél könnyebb eljárásnak tünik manuálisan és ''gyorsan'' dolgozni, de ha van rá mód jól átfontolt automatizált lépésekre, akkor a gép számoljon helyettünk - az mégis csak gyorsabb. ez az alapvető szempont tervezési, fejlesztési folyamat esetén... szerintem
(szimpla modellezéshez a legfavágóbb módszerek is jók, csak utána ember legyen a talpán aki türelemmel fejleszti tovább azt a bonyolult szerkezetet.)───────────── P r o / E N G I N E E R ─────────────
-
Parson
addikt
csal magyarázatképpen irom:
a te megoldásod is tényleg müködik... de mi van ha az alaptested áll 110 feature-ből? és a bordák csak ezután kerülnek rá... akkor ugyanezt az alaptestet még1x létre kell hoznod... én ezt automatizáltam... nem a borda létrehozása utáni feature-halmazt.
amugy örülök, hogy van más vélemény, ujabb ötleteket generál...───────────── P r o / E N G I N E E R ─────────────
-
Parson
addikt
sajnos van olyan alkatrészem ami pl 3-400 feature után jut el oda (gondoljunk pl bonyolutabb fröccsöntött geometriákra), hogy bordát lehet rajta definiálni... egyszerűen halmazmüveleti okok miatt nem lehet önkényesen felboritani a sorrendet... ha mindezt egyszerűsiteni akarnám pár feature-be, akkor durva közelités lenne csak... igy marad egy jól automatizált megoldás... ami összvisz pár extra lépést igényel csak.
───────────── P r o / E N G I N E E R ─────────────
-
Parson
addikt
új téma: wildfire library databases - ki mit tud erről, mire jok az egyes library-k? mer én egyelőre csak annyit, hogy a graphic library is idetartozik, ami a photorenderelésekhez jó és egyáltalán a grafikus kiegészitő elemeket tartalmazza, előre definiált anyagokkal, fényekkel, szobákkal, stb...
[Szerkesztve]───────────── P r o / E N G I N E E R ─────────────
-
Parson
addikt
természetesen több is van, azok az alkatrészek 6-700 feature-ből állnak összesen. lényeg a lényeg, ezzel csak egy jó példát mutattam arra nézvést, hogy azt az 'alap' geometriát nem mindig lehet önkényesen felvenni, éppen ezért fundáltam ki ezt a full automatizált lépéssort, ami group-ba rendezve önálló feature-ként is lehet akár a modellfában, és ami természetesen egyszerűbb eseteknél is ugyanolyan jól müködik, mind a bonyolultabbaknál (minő csoda)... a lényeg, hogy a körülmények adják a lehetőségeket és nem mi irjuk elő azt minden esetben.
[Szerkesztve]───────────── P r o / E N G I N E E R ─────────────
Új hozzászólás Aktív témák
- exHWSW - Értünk mindenhez IS
- Formula-1
- Horgász topik
- Fűnyíró topik
- Elektromos (hálózati és akkus) kéziszerszámok, tapasztalatok/vásárlás
- PlayerUnknown’s Battlegrounds
- Kormányok / autós szimulátorok topicja
- Amlogic S905, S912 processzoros készülékek
- Ukrajnai háború
- Milyen okostelefont vegyek?
- További aktív témák...
Állásajánlatok
Cég: Promenade Publishing House Kft.
Város: Budapest
Cég: Ozeki Kft.
Város: Debrecen