Hirdetés

Új hozzászólás Aktív témák

  • gbors

    nagyúr

    Aquaman (2018)

    Nem vagyok egy nagy szuperhős-film rajongó, jellemzően pár évente nézek meg egyet valamilyen hirtelen impulzus hatására. Az Aquaman esetében nagyon tetszett a trailerben felsejlő vizuális világ, ezért tettem vele egy kísérletet. Az eredmény vegyes - ráadásul nem is olyan jó-is-meg-nem-is lapos massza módjára, hanem kifejezetten jó és igencsak rossz benyomások elegyeként.

    Kezdjük mindjárt a sztorival. Az Atlantiszi legendák környezetébe helyezett klisérengeteggel még nem is lenne nagy gondom, mert maga a háttér érdekes és nem-agyonhasznált annyira, hogy egy minimálisan becsületes történetet elvigyen a hátán. Itt azonban erről szó nincs, a történetvezetés komplexitása egy óvodai csoportos foglalkozás színvonalát idézi, még a legalapvetőbb drámai elemek is csak tessék-lássék vannak jelen. OK, hogy nem a sztori a lényeg egy ilyen filmben, de ez itt már zavaróan kevés volt.
    Mi van akkor a filmben történet helyett? Látványos tájképek, akció, valamint rengeteg percet felölelő verbális nyüglődés, amit a készítők talán karakter-portrénak szántak, minden siker nélkül. Emellett van némi legendázás is.
    A film látványvilágát imádtam, minden hibája ellenére is. Helyenként a színek élénksége már a gyomorforgatót súrolta, és láthatóan a készítők nem voltak restek teszőleges mennyiségű praktikumot feláldozni a külsőségek oltárán - elsőrangú példa erre Mera hajója, ami tele volt totál felesleges, de rendkívül kecses kilógó alkatrészekkel. De mindennek (számomra) nem volt jelentősége. A felvázolt víz alatti birodalom beszippantott, és csak háttérgondolatként merültek fel ezek a bajok - a többek által felhozott CGI-hibák meg még úgy sem. Igazából már a látvány miatt érdemes volt megnézni a filmet.
    Aztán itt van az akció, ami első ránézésre szintén nagyon rendben van. Rengeteg apró, pár másodperces vignetta található a filmben, jellemzően nagyon jó (ha nem is mindig eredeti) ötletekre építve, és a fényképezéssel meg a hangokkal igencsak zsigerivé varázsolva. Amíg van lehetőség ezeket egymásra dobálni, addig rendben is van minden - aztán amikor ezekből valami összefüggőt kell felépíteni, akkor megáll a tudomány. A film közepén zajló konfrontáció Arthur és Orm között számomra totál értelmezhetetlen volt, úgy történtek a fordulatok, mintha egyes beállításokban eltévesztették volna a koreográfusok, hogy éppen melyik fél van előnyben. Ezzel szemben a harc kicsit később Arthur és Manta között lényegesen élvezhetőbb volt - ott ugye számos rövid, össze-nem-függő összecsapás sorozatát láttuk.
    Aztán ott vannak a karakterek, akik totál egydimenziósak, és a fejlődésnek még a gondolata sem merül fel bennük. Na jó, persze a főszereplőre ez nem teljesen igaz, de sok tennivaló az "alfahím vagyok, de kételkedem" és az "alfahím vagyok és nem kételkedem" állapotok közötti átmenetben nem volt. Emiatt aztán a színészi játékról sem igen van mit beszélni, a casting ügyesen összeválogatta a megfelelő arcokat a szerepekre, és a továbbiakban akár Steven Seagal mimikai képességeivel is abszolválhatóak voltak a színészi feladatok - ezt a színészek korrektül le is hozták. Kivételt képez talán Temuera Morrison, aki Aquadad (bocs) kicsit konfliktusosabb karakterét egyszerű eszközökkel, de igen szerethetően formálta meg.
    Végezetül, nem vagy csak részben értek egyet azzal a gondolattal, hogy a filmet sokkal rövidebben is meg lehettt volna csinálni. A történet, a karkterek, a háttérlegendák bemutása és persze a vizuális orgia szerintem simán felvette a 2:20 perc játékidőt - más kérdés, hogy ha ennek a felét szarul csinálják meg, akkor sok lesz benne a tölteléknek tűnő idő. Anno az előzetesek alapján azt írtam, hogy a párbeszédek nélküli verzió vonzóbban hangzik - ezt most meg tudom erősíteni.

    Összességében azt gondolom, hogy a filmmel a készítők megfogtak valami nagyot és ígéreteset, de nem volt elég kraft a csapatban, hogy kihozzák belőle a maximumot - messze nem. Valahol b***a a csőrömet a dolog, nekem mindig kicsit rossz érzés kijönni egy olyan filmről, amiről ordít, hogy sokkal több volt benne a potenciál. Ami végül lett belőle, az egy közepesen szórakoztató, nagyon látványos valami - egyszer érdemes volt megnézni, aztán mehet a süllyesztőbe. 6/10.

    #értékelés

    [ Módosította: vond ]

    Pedro... amigo mio... ma is konzervvért iszunk! Kár lenne ezért a tehetséges gyerekért...

Új hozzászólás Aktív témák