Új hozzászólás Aktív témák

• #108174 Bad Pritt félisten

  Új Válasz 2018-01-30 20:35:33 #108174

  Új hozzászólás

  Összes hozzászólása itt Válaszok az összes hozzászólására itt Válaszok erre a hozzászólásra

  Privát üzenet küldése

  

  Bad Pritt

  félisten

  The Siege of Jadotville

  Nehéz erről a filmről írni. Egyrészt az egyik legellentmondásosabb 2. világháborút követő konfliktust énekli meg nem teljesen elfogulatlanul (ez az adaptált könyvből fakad elsősorban, hiába, az ír önérzet mindig is erős volt), viszont óriási ziccereket hagy ki a rendező, Richie Smyth.
  Kezdjük azzal, ami jó: a színészek remek munkát végeznek, Jamie Dornan, Jason O'Mara és a többi ír katonát játszó ír színész pont annyira engedte meg magának azt a jellegzetes, bizonyos helyeken már érthetetlen akcentust, hogy még épp érthető legyen, mit is akarnak mondani, mindez nem ment a színészi játékuk rovására és nem vált komikussá, vagy erőltetetté a szövegük.
  Mellettük kevés tér jut Mark Strong diplomata karakterének és Hammarskjold ENSZ főtitkár szálának, pedig a sztori igazi sava-borsa pont ez lenne és végül sajna épp ez sikkad el, gyanítom, nagyrészt a vágóasztalon landoltak a jeleneteik, mert néha meglehetősen hoppanálás gyanús helyzetek állnak elő, főleg Strong-nál.
  A színészi játék mellett viszont minden más nagyjából a közepes és rossz között helyezkedik el: a rendező láthatóan nem tud párbeszédeket felvenni, a statikus, színpadias megoldások, a zene hiánya, a kitartott, hosszú snittek mind zsáneridegen, érdemes összevetni a Véres Gyémánttal, vagy akár a Nap könnyeivel, ég és föld a különbség. Apropó Véres Gyémánt: nem tudom milyen indíttatásból, de mikor mégis volt zene a film alatt, az egy az egyben Zwick filmjéből lett átemelve.
  A harcokat nem sikerült elég dinamikusan és érdekesen felvenni, ráadásul valahogy maga a harc sem lett érdemlegesen kibontva: a film elején személyes szintre emelik a konfliktust, majd ezt a vonalat teljesen elhagyva esztelen lövöldözésbe megy át a maradék másfél óra, aminek nagyrészét amúgy a néző számára a telefonálgatás teszi ki. Kicsit olyan volt az egész film, mintha nem tudták volna eldönteni, hogy most egy dokumentarista jellegű, csak az ostrommal foglalkozó war movie legyen (ld.: Sólyom végveszélyben), ami ki-kikacsint a politikai színtérre, vagy a teljes kongói konfliktussal foglalkozó politikai dráma, aminek az egyik eltussolt momentuma volt Jadotville (ld.: A bukás). Végül két szék között a padlóra huppanás lett a vége, a politikai szál ide-oda kapkod, avatatlan szem számára érthetetlen jelenetek követik egymást és az egész film egyik legfontosabb pillanata is elsikkad, gyakorlatilag nem is mutatják, pedig állást foglalnak a máig tisztázatlan kérdésben.
  Összességében aki szereti a közepesen hömpölygő háborús filmeket, annak jó szórakozás lehet, de minden téren van jobb alternatívája. A Netflix-nek nagyon át kéne gondolnia a filmes terveit, mert eddig meglehetősen középszerű eredményeket produkálnak ezen a fronton, az Okján kívül nem nagyon tudtak még érdemlegeset felmutatni, pedig első-másodvonalbeli sztárokkal és ismert arcokkal próbálkoznak most már lassan 3 éve és ahogy látom az adatokból, elsősorban nem pénzkérdés számukra ez az egész.

  #értékelés

  [ Módosította: Viszlát ]

  Some motherf*ckers are always tryna ice skate uphill.

Új hozzászólás Aktív témák