- Képeken az egyik kameráját elvesztő Sony Xperia 10 VI
- Bemutatkozott a Moto G32 4G
- Nothing Phone 2a - semmi nem drága
- Xiaomi 13T és 13T Pro - nincs tétlenkedés
- Poco X6 Pro - ötös alá
- Véroxigénszintet is mér a Honor Band 5
- Vodafone-ra áttért Digi Mobilosok
- Google szolgáltatás (GMS) Huawei telefonokra
- Alcor e-Pad - van még remény
- Ennyibe kerülnek a Huawei Pura modellek Európában
Hirdetés
-
AMD Radeon undervolt/overclock
lo Minden egy hideg, téli estén kezdődött, mikor rájöttem, hogy már kicsit kevés az RTX2060...
-
Megbírságolták a Razert a Zephyr maszkok miatt
ph A cég elég olcsón megússza az ügyfelei félrevezetését, de az üdvözlendő, hogy az Egyesült Államok hatóságai nem siklottak el az ügy felett.
-
Lunar Lander Beyond teszt
gp Nagyon sok évtizeddel az eredeti Lunar Lander megjelenése óta ismét ezen a címen jelent meg Atari logóval egy játék. Vajon mennyit javult a játékdesign a hetvenes évek óta?
Új hozzászólás Aktív témák
-
Kal-El
senior tag
válasz mrhitoshi #1150 üzenetére
Na, ez jól hangzik. Gondolom a gyártó is örülni fog, ha ilyen kérdésekkel bombázom majd
Azért is érdekes a történet, mert minden szivacsnak más-más a keménysége és összenyomhatósága.
De ugye én annyit értek az ilyen fizikai számolásokhoz, mint egy macska a valószínűségszámításhoz.Igazából, ha pontos példát szeretnék mondani. Arról lenne szó, hogy akarok készíteni egy csuklópántot teljesen egyénre szabva (magamra). És lenne egy szivacs része, ami megemeli a csuklómat. Készült is egy próba darab, ami nagyjából jól sikerült. De rettentő gagyi minőségű szivacsból és elég hamar el is nyűttem, mert a szivacs elveszítette a formáját. Most viszont akarok jó minőségűből is. De az meg nincs itt helyileg egy kereskedőnek sem csak ilyen nagy cégeknél, ők viszont csak nagyobb tételben adnak el. Tehát rendelnem kell és házhoz szállíttatnom. De így hogy ennyire nem lehet kapni csak nagyobb tételben, szívás nekem. Vastagságot meg max tippelni tudok, ha nem sikerül kiszámolni, hogy kb mennyit megy majd össze egy adott súly alatt, mert ugye némelyik puhább, némelyik keményebb. Az meg drága mulatság lenne, hogy rendelek egy táblát, majd ha nem jött be, akkor rendelek még egyet, kicsit nagyobb vastagságban és így tovább. Ha pedig rétegesen összeragasztva szeretném, na akkor végképp drága mulatság lenne, így tesztelni. A cégek pedig ezt a 3 információt adják meg egy-egy szivacs típusnál: Testsűrűség: (kg/m3), Nyomófeszültség: (kPa), Szakítószilárdság: (kPa).
A legfontosabb kérdés, hogy középen, ahol a kezemet ráteszem, ott mennyit fog összenyomódni? Az, hogy mellette mennyit fog torzulni/húzódni az nem fontos. Kizárólag a terhelt területen kéne a benyomódást kiszámolni. Így is szükséges ez a young modulusz? Egyébként nem hiszem, hogy a gyártó hajlandó lesz elárulni, hogy minden egyes szivacs típusnak, amit készítenek, mennyi ez-az értéke, mert nem is biztos, hogy lemérték, meg ilyen kis magánemberekkel nem valószínű, hogy foglalkoznának, max ha nagyobb cég képviselője lennék.
-
mrhitoshi
veterán
Jaaa értem. Akkor nem kell számolgatni sem. Én először azt hittem, hogy valami elméleti dologhoz tartozik ez a kérdés, de akkor inkább mérnöki a probléma.
Így viszont tényleg nem kell semmit se számolgatni, mert nem kell túlbonyolítani az életünket. Sajnos az ilyen problémáknál inkább a kísérletezés a befutó, mintsem a pontos számolás. Tervezési folyamat. Van x db anyagunk, és abból kell kiválasztani a megfelelőt.
Esetleg nem tudsz mintát kérni ? Az lenne a legjobb, mert akkor megtudod fogdosni, nyomogatni stb... Hiába vannak a számok, ha teszem azt, a puhább a kényelmesebb, még akkor is, ha jóval kisebb az élettartama emiatt.Amin esetleg ellehet indulni az az, amit írtál: Testsűrűség: (kg/m3), Nyomófeszültség: (kPa), Szakítószilárdság: (kPa).
Szerintem jelen esetben a szakítószilárdság tökmindegy, inkább a másik két paraméter a fontos. Ha tippelnem kellene, akkor egy közepes sűrűségű lehetne(!) az ideális. A nyomófeszültség alatt meg gondolom kifáradási határt értenek, mert szivacsnál nem tudok mást elképzelni. Szóval fura így hogy nyomófeszültség.
Ha tényleg kifáradási határról van szó, akkor ez is nagyon fontos, mert ez azt mutatja meg, hogy mekkora feszültség hatására nem történik még maradó alakváltozás bizonyos számú összenyomás után.
De mondom, a legjobb a minta sajnos. :/PS4
-
Kal-El
senior tag
válasz mrhitoshi #1152 üzenetére
Én is ettől félek, hogy a gyakorlati tapasztalatot nem fogom tudni számokkal helyettesíteni.
Egyébként azt írták, hogy a sűrűség és a minőség/tartósság között egyenes arányosság van. A nyomófeszültség meg inkább a keménységet jelzi.
Megpróbálok majd mintát kérni, de nagy valószínűséggel elutasítanak.
Egyébként a mindennapi életben az ember 90%-ban csak a legnagyobb trash szivaccsal találkozik, de van vagy 30 féle minőségben/keménységben.
Köszi mindenesetre! -
Kal-El
senior tag
De a sima összenyomódás még így is érdekelne.
Milyen adatok szükségesek hozzá, ennek fényében? -
Jester01
veterán
Ahhoz az említett Young modulus kell, szerintem ezt hívták nyomófeszültségnek. Ha konkrét számot mondanál akkor látszódna, hogy nagyságrendileg van-e értelme (vö. a táblázat a wikipedia linken). Ezzel első közelítésben egy rugóként lehet modellezni.
[ Szerkesztve ]
Jester
-
Kal-El
senior tag
válasz Jester01 #1155 üzenetére
Rendelkezésre álló adatok:
- nyomófeszültség: 2,0 kPa
- terhelés/súly 1300g
ezekre nem tudom szükség van-e:
- sűrűség: 21 kg/m3
- szivacs vastagság: 20mm
- szivacs hosszúság: 80mm
- szivacs szélesség: 40mm
- a súly hosszúsága és szélessége kb ugyanakkora, mint a szivacs, tehát eloszlik, nem pontszerűen egy helyre koncentrálódik -
core i7
addikt
Sziasztok van egy ötletem leírom ide is
Kelle egy űrhajó az alá egy nagyon nagyon erős anyagból készülő tartály
azt teli gázzal (még nem tudom milyennel)
azt égetni és ugye az égés végtelen gázt fog termelni mert ha elégeted a gázt azzal újabb gáz szabadul fel
ami újra elég és a belső nyomás
kilövi az űrhajót
tehát nem kívülről kel a nyomás az űrhajóra hanem belülről kellene
úgy mint a nap égeti el a héliumot meg a hidrogént
rengeteg végtelen energia szabadul fel (csak ugye ott a keletkezett égéstermékek gázok gondolom elillanak ezért ide a tartály)
bent van a gáz abban az erős anyagból titániumbol vagy nem tudom miből készült valamiben és majd kiakar törni égés hatására de nem tud
gáz az mindég lesz benne nem mert égés során új keletkezik?
tehát végtelen energiát kapunk
ami kell a fénysebességhez
a belső nyomás pedig akkora lesz hogy az űrhajót kilövi a messzi messzi galaxisbaNagyhülyeség vagy van benne fantázia?
Nem vagyok Fizikus szóval nem tudom milyen sebességet tudnánk vele elérni vagy ,hogy az űrben hogy érvényesülnek a dolgok de szeretem a csillagászatot és foglalkoztatnak más csillagrendszerek stb
[ Szerkesztve ]
-
Jester01
veterán
válasz core i7 #1157 üzenetére
Azt ugye tudod, hogy különböző gázok vannak? Pl. ha hidrogént égetsz oxigénben akkor abból vízgőz lesz amit már nem tudsz tovább égetni.
A csillagok nem kémiailag égetik el a gázokat, hanem nukleáris fúzióval, és persze az sem végtelen bár sokkal jobb. A kontrollált fúziót még csak most kezdjük megvalósítani. Lásd még Nuclear pulse propulsion
[ Szerkesztve ]
Jester
-
core i7
addikt
-
NORBl
aktív tag
Menetes emelővel Q = 15 Mp nagyságú terhet emelünk. Az emelő menete Ti= 28*5
d= 28 mm
d1= 22,5 mm
d2= 25,5 mm
h= 5 mm
Mekkora nyomaték szükséges
1 - emeléshez ?
2 - lazításhoz ?
3 - k=300 mm-es kulcshossz esetén mekkora erőt kell kifejteni ?Ha valaki tudna segíteni, az jó lenne.
-
moha21
addikt
Üdv!
"Egy 10m magas szikláról egy fiú a tengerbe hajít egy követ a vízszintessel 25 fokos szöget bezáró 15 m/s sebesseggel. Mennyi idő múlva és a függőleges sziklafal lábától mekkora távolságra ér vízbe a kő ? Mekkora a kő sebessége a vízbeérés előtti pillanatban?"
Hiába nézegetem a ferde hajításokat. Oké, hogy tudom a a sebesség vízszintes irányú komponense állandó, a függőleges meg a g-vel változtatja azt, de nem tudom, hogyan tudnám belevinni helyesen a 10m-es kezdőmagasságot. Végignéztem a net-en, de pont hasonlót nem találtam. Ha segítene benne valaki nagyon örülnék.
Nem az az igazi férfi aki minden nőt meghódít, hanem aki ismeri a nagyfeszültségű földkábelek szigetelésének technikáját.
-
lev258
veterán
Az a 10m adja meg neked, mennyit zuhan (gyorsul) függőlegesen, miután visszatér az elhajítás magasságába. Ebből (és az előtte eltelt időből) aztán tudsz becsapódási időt, továbbá távolságot és minden mást számolni.
A wikipédián is találsz némi segítséget hozzá.[ Szerkesztve ]
Ubuntu MATE 20.04, hobbi cayenne termesztő
-
moha21
addikt
-
Jester01
veterán
-
Jester01
veterán
A függőlegesből az időt számolod ki, minden mást tudsz. s=-10m (mert 10 méterrel lejjebb esik), a=-g mivel lefelé gyorsul, v0=15*sin(25) mivel a kezdősebesség függőleges komponense ennyi. Ebből az időt már ki kell tudnod számolni. Azt utána simán az álladó vízszintes sebességgel szorozva megkapod a vízszintesen megtett utat. A becsapódási sebességhez pedig a gyorsulás és az idő ismeretében kiszámolod a függőleges komponenst majd összekombinálod a változatlan vízszintessel.
[ Szerkesztve ]
Jester
-
moha21
addikt
válasz Jester01 #1174 üzenetére
Ok, lassan tényleg kezdtem totál debilnek érezni.
wiki szerint. haHa 0° < α < 90° és a test a vízszintes talajról indul, akkor a hajítás távolsága az a d távolság, amelyet a test vízszintesen megtesz addig, amíg újra visszaér a kiindulási szintre (y = 0). Ha az ehhez szükséges időtartamot th jelöli, akkor a (4) alapján:
akkor jönnek bizonyos képletek.
Viszont. ha Ha -90° < α < 0° Ha a test a vízszintes talaj feletti pontból indul, akkor a hajítás távolsága az a d távolság, amelyet a test vízszintesen megtesz a talajra érkezésig. Ha az indulási hely h magasságban van a talaj felett, akkor a talajra érkezéskor y = –h, így az (5) alapján
akkor teljesen más képeletek jönnek.
Az persze teljesen egyértelmű, hogy van a v0y ami a v0 * cos alfa, de a függőlegesből én honnan tudom meg az időt azt egyszerűen nem értem.
Talán első körben számojam kim hogy a 10m magasról mennyi idő alatt lesz újra 10 m amgasan ( 1,29s ) és utána adjam hozzá a további 10m lefelé gyorsulást. ?
Ne haragudjatok, de nem akar a fejembe összeállni hiába nézem és semmi értelmes hasonló példát nem találok. Elhiszem, hogy annak aki ilyeneket csinál egyértelmű, de nekem nem akar az lenni.
Nem az az igazi férfi aki minden nőt meghódít, hanem aki ismeri a nagyfeszültségű földkábelek szigetelésének technikáját.
-
moha21
addikt
válasz Jester01 #1174 üzenetére
Ráadásul ha én s = 1/2*a*t^2 + v0*t. egyenletbe
s helyére beírok -10-et az a helyére -9,81-et, akkor t-re rendezve negatív számot kapok ami szintén egészen biztató. :vNem az az igazi férfi aki minden nőt meghódít, hanem aki ismeri a nagyfeszültségű földkábelek szigetelésének technikáját.
-
moha21
addikt
válasz Jester01 #1177 üzenetére
Szia!
Köszönöm szépen a segítséget, közben meglett mit is baltáztam el!
Még egyszer kétszer biztos lesz 1-2 alap kérdésem, de nehéz az indulás kicsit egyedül.
Nem az az igazi férfi aki minden nőt meghódít, hanem aki ismeri a nagyfeszültségű földkábelek szigetelésének technikáját.
-
Byk01
senior tag
válasz core i7 #1157 üzenetére
Ha a gázt (tökmind1,milyen) bent tartod a tartályban, akkor a létrehozott nyomásból a tartály falán keletkező erő belső erő marad, ami nem tudja gyorsítani az űrhajódat. Egy (bármilyen) test mozgásában változást csak külső erő hozhat létre, ehhez kell az, hogy a gáz kiáramoljon a tartályból, és a hatás-ellenhatás elvén gyorsítani kezdje az űrhajót. Ennek a hátulütője, hogy egy idő után elfogy a gáz.
"Az obi, amivel lelátsz a víz alá halakat fotózni a halszem (halszemlélő objektív rövidítése)." - .mf "A jövő mi vagyunk: a fiatalok és az emberek." - Drotár Adrienn
-
moha21
addikt
Korrepetálást vállal itt valaki Bp.-n?
Nem az az igazi férfi aki minden nőt meghódít, hanem aki ismeri a nagyfeszültségű földkábelek szigetelésének technikáját.
-
moha21
addikt
válasz DrojDtroll #1181 üzenetére
Nem az az igazi férfi aki minden nőt meghódít, hanem aki ismeri a nagyfeszültségű földkábelek szigetelésének technikáját.
-
ben11
őstag
Gondoltam megosztok veletek 3 szuper youtube csatornát, amit érdemes követni és hátha még nem ismeritek:
Angol nyelvűek. Általában természettudományokhoz kapcsolható videók vannak, de többségében fizika.
[ Szerkesztve ]
-
DrojDtroll
addikt
Egyenes pályán 120km/h sebességgel közeledő vonat sípolását 3 s-ig halljuk a pálya mellet.
Milyen hosszú lehetett a vonat füttye?
-
ben11
őstag
válasz DrojDtroll #1184 üzenetére
Doppler-effektussal gondold végig:
- ha közeledik
- ha távolodikEgyébként végtelen sokféle lehet, mert lehet, hogy épp előtted halad el. Ekkor pedig mindkét torzulás tetszőleges arányban részt vehet.
-
DrojDtroll
addikt
rendben van utánanézek
az űrben lehet mérni súlyt kétkarú emelővel?
-
ben11
őstag
válasz DrojDtroll #1186 üzenetére
Súlytalanságban aligha működik a kétkarú. Dinamikai tömegmérés viszont annál inkább. Egy ismert erővel hatva a testre és mérve a gyorsulást számítható a tömeg. De egy ismert rugóállandójú rugóval is megoldható hisz a rezgésidő csak a tömegtől és a rugóállandótól függ.
-
core i7
addikt
Kína már titokban teszteli a térhajtóművet a Tienkung-2 fedélzetén? Szerintetek ez lehetséges?
-
mrhitoshi
veterán
válasz core i7 #1195 üzenetére
Biztosan nem. Az említett hajtóművet már láttam/olvastam róla valahol, és nem is a "klasszikus" térhajtómű szerint működik, hanem ha jól emlékszek valahogy ionizálja a körülötte lévő gázt, és abból nyert valami elenyésző mennyiségű tolóerőt. Ami a vákuumban totális bukta.
Egyébként ehhez a fajta hajtáshoz először valószínűleg érteni kellene az általános relativitás elmélet központi egyenletét.
PS4
-
moha21
addikt
Üdv!
Adott egy kérdés:
Milyen mozgást végez az a test ami gyorsul, de sebességének abszolút értéke nem változik?
Nem az az igazi férfi aki minden nőt meghódít, hanem aki ismeri a nagyfeszültségű földkábelek szigetelésének technikáját.
-
XharX
aktív tag
Sziasztok!
Remélem a kérdésem/kérésem nem off, nem találtam rá jobb topikot.
A minap egy baráti beszélgetés során felmerült a fizika mint téma, és sajnos arra kellett rájönnöm, hogy az ismereteim vészesen megkoptak. Ezért szeretnék kérni valami jó fizika könyv ajánlást, gyorsan szétnéztem a neten, de nem tudom, hogy mely/melyek a nyerők. Az lényegtelen, hogy átfogó vagy specifikus, ha utóbbi, akkor a mechanika témaköre érdekelne elsősorban, plusz bármi amivel tanulmányaim során nem találkoznék (villamosmérnöki). Lehetőleg magyar nyelven, sajnos az angolt komolyabban tanulni csak nemrég kezdtem el.
Új hozzászólás Aktív témák
- Képeken az egyik kameráját elvesztő Sony Xperia 10 VI
- nVidia tulajok OFF topikja
- Kerékpárosok, bringások ide!
- Vezetékes FÜLhallgatók
- Léghűtés topik
- Érkezik Magyarországa az LG szuper dizájnos hordozható projektora
- World of Tanks - MMO
- Otthoni hálózat és internet megosztás
- Ukrajnai háború
- Stellar Blade
- További aktív témák...
Állásajánlatok
Cég: Promenade Publishing House Kft.
Város: Budapest
Cég: Ozeki Kft.
Város: Debrecen