Hirdetés

Új hozzászólás Aktív témák

  • vati

    senior tag

    válasz Szalma #102 üzenetére

    Nem szükségszerű hogy g csökkenjen befelé haladva. Például a Föld esetében nagyjából konstans a g egészen a NiFe mag határáig, pontosabban kismértékben nő: és ott maximális, nem a felszínen. (ez azért van, mert lefelé nő a sűrűség is, a köpeny-mag határon pedig igen nagy sűrűségugrás van) Aztán a magban már majdnem lineárisan csökken 0-ra a középpontig.

    Aminek azért lesz egy bizonyos sugara. Nem lesz.
    Fekete lyukak esete: a lyuk létrejöttének lényege, hogy annyi tömeg van együtt, hogy a gravitációt már semmi nem képes egyensúlyban tartani, és a tömegeloszlás megállíthatatlanul összerogy egy szingularitásba. Tök mindegy, mekkora az átlagsűrűség: nem tud egyensúlyban maradni, középen akkora lesz a nyomás, hogy bármilyen anyag elkezd szuperkompaktálódni, annyira hogy még a nukleáris és elektromágneses erők sem képesek ezt megállítani. (a 4 elemi kölcsönhatás közül a gravitáció lesz a legerősebb) Lehet akár galaxishalmaznyi tömeged is a horizonton belül (ritka gáz átlagsűrűséggel) akkor is össze fog zuhanni. Ami egyszer a horizonton belül van, az hosszú távon csak a tömegközéppont felé tud esni akkor is ha az elején még nem lenne ott szingularitás - hiába létezik pl. gravitációs parittyahatás ami egy normál gravitációsan kötött rendszerből kihajítana tagokat, a fekete lyuk egy olyan gravitációsan kötött rendszert jelent, amiből nincs szabadulás.
    (Kisebb tömeget úgy is lehet fekete lyuk állapotba hozni, hogy külső erő jól összenyomja -csillagmag, szupernóva-robbanás-, de ekkor is a gravitáció nyer a végén.)


    [Szerkesztve]

    Asus TUF Gaming A17 / Ryzen7 6800H / 16GB / 512+1024 GB SSD / GeForce RTX 3050Ti "Vízen járni is könnyű, ha az ember tudja, hol vannak a cölöpök..."

Új hozzászólás Aktív témák