Keresés

Hirdetés

Aktív témák

  • And

    veterán

    válasz The DJ #1 üzenetére

    Hi! Legjobb tudomásom szerint a cb-hez (27MHz-es, legalábbis ez a klasszikus cb-sáv) már évek óta nem kell engedély, ha a készülék teljesíti a CEPT-normákat: 40 csatorna, 4W kimenőteljesítmény és csak FM-mód. Ha nem teljesíti, akkor meg elvben nem használható. 20 km-es táv áthidalása lehetséges, de nem árt hozzá, hogy jó helyen lakjatok (nyílt terep v. magaslat), ill. külső (tető-) antennák is szükségesek. Mod.: meg persze zavarmentes csatorna sem árt, régen - különösen nyáron - agyon volt zavarva az egész sáv a távoli állomások zajával, ami nem igazán tette lehetővé a nagyobb távú összeköttetéseket. Ráadásul a zaj napszaktól függően is változott, ez a rövidhullámú összeköttetés egyik szépsége :). Új rádiókat is lehet kapni, de úgy elég drágák (1..2x 10e HUF-os nagyságrend), használtan jóval olcsóbbak, ha vannak rádiós ismerőseid. Normális tetőantennát (1/2 v. 5/8-ad lambdás) nem tudom, hogy árulnak-e újat, én anno használtan szereztem egy használt Penetrátort, az 5e volt úgy tíz évvel ezelőtt. Ha kapni is valahol újonnan, az ára valszeg. szintén ötjegyű.

    [Szerkesztve]

  • And

    veterán

    válasz The DJ #3 üzenetére

    Nem kell engedély, ''hála'' az eurokomform CEPT-szabványnak, amelyet Mo. évekkel ezelőtt átvett (ezzel megszüntetve az SSB- ill. jórészt az AM-adásmódok legalitását). Használt rádió nálunk mindig a haveri körből került elő ;). Talán használt cuccot is áruló rádiós boltokban, (akár rádióamatőr) börzéken érdemes ilyesmit keresni, pl: Bővebben: link, Bővebben: link. Új rádió és antenna pl. a Conr@d-ban kapható (hová jutunk így: megint őket hozom fel, pedig általában méregdrágák). Egy valamirevaló CEPT-normás mobil 18k, egy jó tetőantenna 12k körül van náluk. Használtnál érdemes odafigyelni, hogy általában véve ne leharcolt kotorék legyen (szintézeres legyen, ne cserélhető kvarcos, csak néhány csatornás), ne legyen tele kontakthibával, hozzávaló mikrofonnal adják, meg ilyenek.

  • And

    veterán

    válasz The DJ #5 üzenetére

    A vételi zavar eredendően nem a berendezéstől függ, hanem a terjedési viszonyoktól. A rövidhullám már csak ilyen. Próbálj meg egy egyszerű, kézi hangolású rövidhullámú műsorvevőt egy nyári este állomásra hangolni: jó terjedés esetén a sávok (a 49m-es - kicsivel 6MHz felett - különösen) tele lesznek egy rakás adóval, amik egymás hegyén-hátán szólnak. A CB-nél hasonló a helyzet: a felszíni terjedés során a kisugárzott rádiófrekvenciás energia viszonylag kis távolság után gyorsan elvész, de az ionoszférában (jó magasan a talaj felett) kialakuló rétegek erőteljesen visszaverik a rájuk eső hullámokat. Az eredmény: távoli, akár sokezer kilométeres távolságban lévő állomások - időben változó erősségű - vétele, amíg az ionoszféra megfelelő rétegeinek visszaverő képessége fennáll. Más napszakokban meg szinte teljes ''csend'' van a rádióban (az FM-üresjárat egyébként igen erős súgással jár, amit a - szinte minden CB-n megtalálható - zajzárral tudsz elnémítani a vételi szünetekben). A közeli zavar más tészta, ha ugyanazon (vagy nagyon közeli) csatornán forgalmaz valaki a közelben, azt hallani fogod. A CB-korszak fénykorában (úgy 1-2 évtizede) egyes nemzetek fiai különösen jeleskedtek a zavar generálásában, gyakran illegális erősítőket, ''utánégetőket'' használva. Régi CB-sek biztosan emlékeznek, amikor az éter pl. távoli olasz állomásokkal (kamionosokkal ?) volt tele.. :U

    [Szerkesztve]

  • And

    veterán

    válasz nagydee #7 üzenetére

    1.) Irányítani akkor is lehet, ha nincs rálátás.
    2.) Az irányítással az a baj, hogy az antenna mérete szoros összefüggésben van a hullámhosszal, ami a CB esetén (27MHz) 11m körül van. A szokásos fél- v. ötnyolcad-hullámhosszú tetőantennák is 5-6 m hosszúak. Egy sima néhányelemes yagi is óriási méretű lenne ekkora hullámhosszra (amatőr rádiósok használnak ilyesmiket a rövidhullámú sávban, de ez elég ritka: szép nagy helyet, esetenként külön tornyot igényel :) ). Egy parabolánál hasonló a helyzet: ilyen nagy hullámhossznál a kellő nyereséghez kivitelezhetetlen méretű nyílással - átmérővel - kéne legyártani a tükröt.
    Mod: kicsit lassú voltam..
    #9: csak amíg a cb-n ezt akár sima tetőantennával probléma nélkül megteheted, a PMR-t irányított - egyáltalán: külső - antennával használni illegális.
    #10: mi az a zsibis cb? A zsaruk tudtommal a vhf-sávban forgalmaznak, 150MHz körül (legalábbis szimplexben. Egyébként használnak átjátszókat is, ill. hamarosan a Tetra-rendszert, ami gyakorlatilag lehallgathatatlan).

    [Szerkesztve]

  • And

    veterán

    válasz The DJ #13 üzenetére

    A PMR egy másik, kezdetektől - néhány éve - fogva engedély- és bejelentésmentesen használható rádiós szabvány. Sokan (tévesen) ezt is CB-nek hivják, de a PMR az uhf-sávban működik, 446MHz-en. Kisebb adóteljesítménnyel használható, külső antennát nem alkalmazhatsz hozzá.

  • And

    veterán

    válasz The DJ #15 üzenetére

    Nem hinném, hogy ekkora távolságra jobb lenne. Az olcsó PMR-ek általában műszakilag igénytelenebbek, mint a normális adóvevők. A PMR kistávolságú összeköttetésekre alkalmas, tipikusan kézi-hordozható kivitelű játékszer. Nincs belőle mobil / stabil kivitel, hisz antennacsatlakozó sem lehet rajta. Teljesítménye max. 0,5W lehet, a sávban csak nyolc RF-csatornát használhat. Egyetlen előnye, hogy időnként néhányezerért lehet kapni párját akár nagyobb hipermarketekben is. PMR-topicok: Bővebben: link, Bővebben: link.

  • And

    veterán

    válasz The DJ #17 üzenetére

    Jól sejted: nem legális, pedig - a lényegesen magasabb működési frekvenciából adódó kisebb antennaméretek miatt - sokkal könnyebb lenne irányítani a jelet, mint CB-nél. A másik oldal: egy nagyobb település környékén a PMR-sáv - vacak 8 csatorna - eléggé zsúfolt újabban, és nem hiszem, hogy a helyzet idővel javulna. [A kódzajzár (CTCSS) ugyan valamennyit segít ezen a probélmán, mert a vevőt csak a hasonló ''kódra'' állított adó nyitja ki, de a sáv ettől még foglalt marad, ha mások használják, legfeljebb te nem hallod a forgalmazásukat.] Irányított (ergo: nagyobb nyereségű) antennával pedig esetleg sok állomást hallhatnál a főirányból. A CB-n meg nem tudom, hogy manapság mi a helyzet, de amikor még pár éve aktívan használtam, meglehetősen kihaltak voltak a csatornák. Nem annyira divat manapság CB-zni (tetőantennákat szerelgetni, hangolni, kábelezni meg több pénzt kiadni a rádiózásra már nagyobb elszántságot igényel, mint bemenni a sarki T*sco-ba és venni ilyen minimál tudású PMR-kütyüket ;)), lehet, hogy ez a Te nagy szerencséd..

  • And

    veterán

    válasz The DJ #21 üzenetére

    Az a baj, hogy - bár nem szeretnék általánosítani - volt és van így is épp elég a jogszabályokat nem tisztelő rádiósból (legyen az cb-s, pmr-es, vagy akár rádióamatőr). Mindig lesznek olyanok, akik egy falu egyenes főutcáján 120-szal söpörnek végig. Az előbbiek visszafogása a hírközlési hatóság, utóbbiaké meg a zsaruk feladata. Ez van. Gondolj bele, hogy Te mondjuk csak a szomszéd utcába szeretnél pmr-ezni, de van valaki a környéken, aki iszonyú teljesítménnyel / irányított antennával nyomja, és - akarod vagy sem - állandóan őt hallod a rádióból, vagy még a szomszéd csatornákon is zavart okoz. Borítékolhatod: előbb-utóbb meg fogod unni (és a beszélgetőpartnered is), felnyomjátok a hatóságnál, vagy hagyjátok az egészet a francba. Ez elég extrém példa, de aki sokat rádiózik, az biztos belefut az évek során hasonló helyzetbe. A pmr-en ''nincs hová menni'', a csatornaszám kevés, a forgalom növekszik. Ha pedig Te lennél a szabálytalankodó, bizonyos idő alatt szép számú ''barátot'' gyűjthetnél a környéken. Hosszú távon egyik sem az igazi. (Saját tapasztalat: a pmr-sáv tele van a technikához nem értő figurákkal - ez még önmagában nem lenne baj -, unatkozó v. játszadozó kiskölykökkel, beszélgetésedbe belenyomkodó suttyókkal, a saját szabályszegéseiket nagyra tartó alakokkal, esetenként a munkába - merthogy sokaknak a pmr munkaeszköz is - belebeszélőkkel. Valszeg ők a ''kisebbség'', de egyben ők azok is, akik a legjobban megzavarják a Te szórakozásodat.)

  • And

    veterán

    válasz aDM|RaL^ #27 üzenetére

    Az engedélyről:
    Bővebben: link, a ''2/2001-MeHVM'' keresőkifejezéssel megtalálható a vonatkozó rendelet,
    Továbbá: Bővebben: link, Bővebben: link, Bővebben: link, Bővebben: link (ez kissé talán szélszőséges nézőpont).
    #26: Megoldható, de a működési elvből következően nincs rá semmilyen garancia, hogy mindig összejön a kapcsolat (tudod: terepviszonyok, zavar, terjedés, ésatöbbi). Ekkora táv áthidalása - stabil kapcsolathoz - szintén inkább külső, jó helyre szerelt antennákat kíván.

  • And

    veterán

    válasz The DJ #31 üzenetére

    Megmondom őszintén, a gyári pmr-rádiók világában annyira nem vagyok otthon (egy amatőr kézirádiót használok teljesen ''pmr-kompatibilis'' módban). A pmr-ekről műszaki szempontból az a véleményem, hogy a ''jobbak'' is csak azért drágábbak, mert tele vannak mindenféle csilivili, paraszvakítás-kategóriába tartozó fícsörrel, extra biszbasz-funkcióval (scan, vox, headset-csatlakozó, háttérfény, roger-beep), persze a hasznos dolgokon felül, mint amilyen a ctcss-zajzár, vagy a külső akkutöltő. Az alap műszaki paraméterek ugyanazok (hisz erről szól a pmr), de például a vevőérzékenységet, amely a rádió egyik legfontosabb - hatótávot is erősen befolyásoló - tényezője lenne, nem nagyon adják meg még nagyobb katalógusok sem, a rádió papírjai közt sem biztos, hogy megtalálnád.
    Antennához: azzal tisztában kell lenned, hogy a csatlakozás kivitelezése vagy rossz hatásfokú lesz (lásd: #16, második linkje, abban a topicban volt szó róla), vagy a rádiót módosítani kell hozzá, ami garivesztéssel, vagy akár végzetes károsodással is járhat. Antenna viszonylag egyszerűen készíthető, pl. egy néhányelemes yagi is szép nyereséggel rendelkezik a beépített antennához képest. Én egy 6-elemest csináltam anno egy tervezőszoftver segítségével, alapvetően amatőr célra (a 70cm-es sávra), de a szimuláció - és a gyakorlat - szerint elég szélessávú ahhoz, hogy a pmr-sávon is jól működjön. Meglepően sok állomás fogható vele, pedig ez nem egy agyonzsúfolt környék, meg nem is az Alföld ;). [A cb-nek jelen pillanatban az a nagy előnye, hogy azt az 5x annyi csatornát lényegesen kevesebben használják.]

  • And

    veterán

    válasz joko1971 #36 üzenetére

    Volt már szó az engedély kérdéséről ebben a topikban: a CEPT-normákat teljesítő CB-hez nem kell engedély. Viszont az az UHF rádió, amit említettél, nem CB (!), még akkor sem, ha a köznyelv gyakran minden mobil / kézi adóvevőt annak említ. A CB rövidhullámon, 26.965 - 27.405 MHz közt, 40 csatornán működhet. A másik engedély és frekvenciadíj nélkül használható sáv a PMR-ek által használt 446.0-446.1 MHz-es tartomány, 8 csatornával. A legközelebbi - vizsga letétele után, engedély birtokában használható - amatőrsáv pedig a 70cm-es (432-438 MHz), de az a rádió egyiket sem támogatja.
    Innentől kezdve marad az, hogy engedély és frekvenciahasználati díj ellenében talán használhatsz egy vagy több frekvenciát az adott sávban. Ha több frekvenciát is használnál, akkor többet kell fizetned ;). Hogy egyáltalán van-e rá elvi lehetőség, arról bővebb információ itt: [link]. De ezzel igazából nem mész sokra, csak ha Te egy kizárólag általad (vagy a céged által) megkívánt egyedi frekvenciára vágysz. Közösséggel ott nem fogsz találkozni, az biztos..

  • And

    veterán

    válasz Jóska. #40 üzenetére

    Röviden: sehogy. Az egyszerű kódkapcsolós (40 állású kapcsolóról vezérelt) szintézerek fix osztásaránnyal dolgoznak és szintén fix frekvenciájú referenciaforrást igényelnek. Ezeknél szinte semmi mozgástered nincs. Modernebb, soros beírású szintézereknél meg "csak" annyi lenne a dolgod, hogy a proci által számolt és elküldött osztásarányt módosítsd adás és vétel oldalon egyaránt, megfelelő műszerezettséggel kicsit utánállítsd a VCO-kat, rezgőköröket.. Szóval ha egy rádió gyárilag nincs erre felkészítve, akkor utólag már közel lehetetlen megoldani. A CEPT ráadásul nem ismeri az alsó, felső, stb. sávok fogalmát, merthogy csak egyetlen létezik (a többi használata illegális, gondolom Neked ezzel nem írtam újat).

  • And

    veterán

    válasz Borys_90 #42 üzenetére

    Kezdjük az elején: a Yaesu 7010-es szintén nem CB. Az egy amatőr kézirádió a 70 cm-es sávra, és mint ilyen, használata alapesetben rádióamatőr vizsgához és engedélyhez (hívójel meglétéhez) kötött. A működési frekvenciatartománya viszont magában foglalja a teljesen szabad PMR-sávot is, némi megkötéssel: nem programozható 6,25kHz-es raszterben, így a PMR-csatornákat csak közelítőleg lehet vele beállítani. A csatornák beprogramozásához különben PC + szoftver + kábel kell hozzá.
    Hatótávolsága - mint minden normális rádiónál - nem katalógusadat: adóteljesítménytől (a 7010-nél is két fokozatban állítható), terepviszonyoktól és az alkalmazott antennától függ. Akár egészen nagy is lehet ;).
    Értékét a felépítése (pl. van-e rajta DTMF-billentyű), műszaki / esztétikai állapota, akku minősége, kiegészítők megléte, stb. határozza meg (10-20 ezer Ft-os nagyságrendben).

  • And

    veterán

    válasz berec. #47 üzenetére

    Normális tetőantennát teszel rá, ami CB esetén szép méretes. Ha ez nem megoldható, vagy nem eléggé nyílt helyen laksz, ne számíts csodákra.

  • And

    veterán

    válasz csike #49 üzenetére

    Rendőrök miatt ne vegyél CB-t, mert nekik olyan nincs, és tudomásom szerint soha nem is volt. Írtam már, hogy nem minden CB, ami adóvevő, csak sokan tévesen összemossák a kettőt. Minden CB adóvevő, de fordítva ez már nem igaz. A CB 27 MHz-en megy, ennyi. A rendőrök meg VHF-en szoktak rádiózni (150 MHz körül), a kiosztás területenként, városonként változik, a környékbeli amatőrök általában ismerik a pontos helyi frekvenciát, kis kereséssel meg is lehet találni azt. De ne aggódj, túlságosan érzékeny adatokat nem továbbítanak ezen a szinte bárki által lehallgatható rádión ;).
    #51: Használtam ilyen adatátvitelt, saját építésű modemmel. A hívójeles rádióamatőrök között egy időben - jó sok éve - népszerű volt, külön tartományokat jelöltek ki az amatőrsávokon belül a csomagrádiózásra, methogy ez a becsületes neve. Kétféle elterjedtebb sebességű módja volt felhasználói szinten, 1200 ill. 9600 bps sebességgel. Az 1200-as mód (AFSK) a CB-n is megjelent, a sáv közepén talán 2 csatornát is "kijelöltek" erre. Én is nyugati katalógusban láttam ezt, nem tudom, mennyire volt hivatalos, de pl. Németországban már akkor is érvényben volt a CEPT, tehát a szabványt teljesítő rádiók forgalmazásába ez is belefért. Szép nagy távolságú összeköttetéseket is létrehoztunk (CB-n !), a mai napi megvannak az ezeket igazoló képeslapjaim pl. Németországból, Finnországból :U. Az 1200 bit/s természetesen itt is az adatcsomag rátája volt, de a visszaigazolások, a félduplex üzem és a véges csomaghossz miatt a hasznos sebesség ennek csak a töredéke lehetett (vö.: wifi szabványok sebessége manapság..). Nagy előnye volt, hogy az amatőrök rengeteg ilyen helyi packet node-ot (csomópontot) működtettek, köztük nagyobb távú és sebességű linkekkel, így szinte országot (v. még nagyobb területet) átfogó átvitelt lehetett megvalósítani egy kis hatótávolságú rádióval és egy PC-vel úgy, hogy a forgalmat a köztes állomások szépen "átrelézték". De működtek még az Internet hőskorából ismerős BBS-ek is csomagrádión. Manapság nem tudom, mi a helyzet packet fronton. A működéséről itt olvashatsz többet: [link].

  • And

    veterán

    válasz DarkByte #53 üzenetére

    Ma már viccesnek tűnhet, de 10-11 évvel ezelőtt azért kicsivel nehezebb volt hozzájutni egy (akár kölcsön) laptophoz mint ma, és azok teljesítménye is csak töredéke volt a maiaknak. Úgyhogy konkrétan C64-re is létezett ilyen program, működni is láttam mobil üzemben (egy Skoda utasterében, a januári hidegben :DDD). A csomagrádiózás megjelenése Mo.-on is régebbre nyúlik vissza, mint a PC-k tömeges elterjedése, ezért otthonról is használták ilyen egyszerűbb számítógépekkel.

  • And

    veterán

    válasz DarkByte #55 üzenetére

    A hangkártyás verzióról én is hallottam, de azért a külön cél IC-s megoldások annál valószínűleg jóval hatékonyabbak voltak (főleg nagyon távoli, gyenge jelek esetén). [Hangkártyával az sstv-vételt próbáltam, arra jól megfelelt. Ez lassú, akár sokszor 10 mp-nyi időtartamú (álló-) képátvitelt jelent, rövidhullámon azzal szintén jó távoli állomásokat lehetett venni, akár színes képeket is: [link]. Utóbbi CB-n nem volt használatos.]
    CB-n viszont nem véletlenül használják a csak 1200 bit/s sebességű packet-módot. Rövidhullámú amatőrök még lassabb, 300 b/s átvitellel is találkozhatnak. A CB-sávon a csatornák távolsága 10 kHz, úgyhogy nem árt, ha a modulált jel ennél kevesebb helyet foglal a spektrumból. Már az 1200-as AFSK is szépen be tud szórni pár szomszédos csatornát, ha az adó (szokásosan FM-módban használva packet-üzemben) lökete rosszul van beállítva, ezt pedig a többi CB-s nem igazán díjazza. Ez részben a vevők nem túl jó közelszelektivitásával is magyarázható, de a gyorsabb módok kivétel nélkül bőven a csatornatáv feletti analóg sávszélességet igényelnének, ezért nem igazán alkalmazhatók rövidhullámon.

  • And

    veterán

    válasz VipeR-T #62 üzenetére

    Sajnos PMR-rádiókkal való kapcsolattartásra nem tudsz engedélymentesen mobil/stabil adóvevőt beszerezni, mert olyan nem létezik. A PMR mint szabvány csakis a beépített körsugárzó antennával ellátott kézirádiókat támogatja. Mobil üzemre CB-t van lehetőséged autóba építeni, ha már ez egy CB-s topik ;)..

  • And

    veterán

    válasz htg #66 üzenetére

    Ez leginkább attól függ, hogy mire akarod alkalmazni, és mennyi pénzed van rá. Mindkét rendszernek vannak előnyei és hátrányai.
    - PMR: korlátozott csatornaszám (8 db.), relatív alacsony teljesítmény, kötelezően beépített antenna (csak kézirádió létezik). Ellenben igen olcsón hozzá lehet jutni, és rövid távra ideális lehet.
    - CB: 40 csatorna, egy nagyságrenddel nagyobb teljesítmény engedélyezett, külső antenna is használható, továbbá létezik mobil/stabil verzió belőlük. Mobil verzió esetén az ár magasabb, külső antenna kell hozzá, de az áthidalható táv is jóval nagyobb lehet. A kézi CB-k antennája is szép hosszú, az alacsonyabb hullámhossznak köszönhetően.
    A sarkkör közelségének nincs jelentősége. A helyi jogszabályoknak utána kell nézni, de Svédo. ugye EU-tag, a CEPT biztos ott is érvényes. A terepviszonyok sokkal lényegesebbek, akárhol is vagy.

  • And

    veterán

    válasz Surda #68 üzenetére

    Ez itt ugyan offtopik, mert nem CB-s téma, de legalább rádió. Természetesen egy megfelelő vevőkészülék kell a forgalmazás vételéhez. Ha jól sejtem, ott a 2m-es sáv felett is keskenysávú FM-moduláció használatos. Ezért legalább egy olyan vevő kell, amelyik az említett amatőrsávon (144-146 MHz) ill. kicsit azon is túl vételkész. Manapság kaphatóak szélessávú, szintézeres (PLL-es) rádióvevők, avagy scannerek nem túl drágán, azok is megfelelnek a célnak. Tehát lehetőleg ilyet, és ne valami analóg hangolású egyszerű vevőt keress, mert azzal csak a probléma lesz (nehéz ráhangolás, elhangolódás, nincs digitális skála, se memória az állomásoknak). Magyar amatőrrádiós börzéken fel lehet ilyesmiket hajtani, vagy ottvan pl. a német ebay megfelelő alkategóriája is, rengeteg új és használt készülékkel. 10-20 ezer forint között már egész jó új példányokat is látni. Még annyit, hogy két kilométer VHF-en nem a világ vége, de sűrűn beépített területen kézirádióval (annak saját tartozék antennájával) már problémás lehet a normális vétel. Ha már próbáltad az adott helyről, és jól működött, akkor nem szóltam..
    "Egyáltalán, lehet-e, szabad-e?"
    Lehet és szabad: a hallgatózást nem tiltja és nem is tilthatja semmi, ha az adott forgalom kódolatlanul zajlik, és amúgy is 'sima vevővel' fogható. Amit nem szabad, az a rádióforgalom zavarása vagy az adott sáv / csatorna illetéktelen adásra használata (ezeket egy vevőkészülékkel amúgy is nehéz ;)), ill. a vétellel megszerzett információkkal való visszaélés, harmadik félnek továbbítás. A vasutasok rádiózása mondjuk szvsz. amúgy sem az a kategória, amellyel komoly visszaélést lehetne elképzelni..

  • And

    veterán

    válasz Surda #70 üzenetére

    Semmi gond, más hasonló topik nem nagyon akad, meg PMR-témába sem illik.
    A kézirádió sokkal praktikusabb és olcsóbb lehet, mint egy stabil telepítésű. De az egyszerű analóg hangolású típusokkal vigyázni kell a korábban említett okok miatt, meg azért is, mert az ilyenekre nem szokás antennacsatlakozást tenni, míg egy normális szintézeres scanneren ez alapból megvan. Egy egyszerű vevő egyetlen előnye az ára, de ha sokat hallgatóznál, hosszú távon bizonyosan bosszantana a fapados kivitel és a szolgáltatások hiánya. (Egy szélessávú vevővel nem csak a vasutasokat lehet figyelni.) A kiválasztás attól is függ, hogy mennyit tervezed használni, és mekkora összeget szánsz rá. Legjobb volna, ha tudnál szerezni egy valamirevaló scannert kölcsönbe, vagy megkérni egy ilyennel rendelkező amatőrt (vagy vasutast a saját kézirádiójával :D), hogy segítsen tesztelni a vételt. Tudom, hogy ez nem feltétlenül egyszerű mutatvány..

  • And

    veterán

    válasz villanyos #73 üzenetére

    "Azt kérdezném hogy véleményetek szerint terepen milyen frekvenciájú rádióhullám terjed a legjobb hatásfokkal?"
    A gyakorlati alkalmazás szempontjából egy 'halandónak' ez majdnem lényegtelen, hisz egyedi frekvenciadíj vagy épp amatőrvizsga hiányában ma Magyarországon csak az általad is említett kétféle rendszer használható szabadon. Amit a terjedésről olvastál, az ebben a formában túlságosan általános. Például a rövidhullámra (így a CB-sávra is) jellemző, napszaktól függő vételi ingadozások inkább a nagytávolságú (DX) összeköttetésekre jellemzőek, nem a közvetlen, földfelszíni hullámokkal történő terjedésre. Alapjában erősen leárnyékolt helyeken, ahol már GSM térerő sincs, egy saját antennás kézirádióval nem igazán a napszak lesz a legnagyobb gondod, azt leszámítva, hogy sötétben nehezebb tájékozódni :P.
    Amúgy mindkét szabványnak megvannak a maga előnyei és hátrányai, ezekről pár hozzászólással korábban volt szó. Elméletben a CB nagyobb hatótávot biztosíthat (a jobb terjedés és a nagyobb engedélyezett adóteljesítmény okán), de egy kézirádióval, erdős vagy épp sűrűn beépített terepen egyáltalán nem biztos, hogy ez az előny megmarad. A kézirádiók rövidített (főleg a feltekercselt, 'gumi'-) antennái rossz hatásfokkal működnek, egy kézi CB-n még a másfél méteres teleszkópantenna is erősen rövidített a hullámhossz méreteihez képest. Ezért a kis méret, ha az antennát is beleszámítjuk, az összeköttetésre nézve inkább hátrányos. Gagyi PMR-ek olcsón beszerezhetők, kézi CB-k viszont valamivel drágábbak, és nem is annyira gyakoriak.

  • And

    veterán

    válasz istu911 #75 üzenetére

    "mert mintha azt vettem volna ki, hogy ha én szeretnék egy 40 csatornás cb rádiót, arra tényleg nem kell engedély?"
    Jól vetted ki: CB-hez nem kell engedély (már elég régóta), de a rádió csak CEPT-normás lehet, amit egy új készülék papírjai is igazolnak. Sajnos a régi közkedvelt mobil példányok (Presdent Grant, Stalker-IX és társaik) már nem használhatók, mivel AM- és SSB-adásmódot is tudnak, ráadásul az engedélyezettnél több csatornán, a CEPT pedig csak az FM-et ismeri, az eredeti 'közép' 40 csatornán.
    Az a Concorde FX-22 viszont megintcsak nem CB, hanem PMR, utóbbiak a kezdettől engedélymentesek, de jópár képességük limitált a CB-khez képest (lásd a korábbi hozzászólásokat).

  • And

    veterán

    válasz Mic ACE #77 üzenetére

    Pontosan nem ismerem a részleteket, de az elég valószínű, hogy hivatalosan nem lehet olyan új készüléket forgalomba hozni, amely nem teljesíti az európai / CEPT normákat. A használt, kéz alatt vagy börzéken vásárolt készülékek persze nem feltétlenül tartoznak ide. Vegyük a gyakorlati megközelítést: ha otthon nem forgalmazol tiltott üzemmódokban (AM, SSB /USB vagy LSB/), nem mész az alap 40 csatornán kívül és nem használsz x*10..100W kimenőteljesítményt, akkor a lőtéri kutya sem fog azzal törődni, hogy milyen rádiód van, és az elvileg képes lenne-e szabálytalanul üzemelni. Viszont az NHH honlapján látni olyan szabálysértési ügyet, amely során valakinek az autójában sima közúti ellenőrzéskor ilyenre képes (kikapcsolt, de amúgy hibátlanul működő) készüléket találtak. A leírás elég tanulságos, az ügy vége minimum pénzbírság kiszabása, ill. a készülék elkobzása: [link].
    "Mindkettőn egy külön "szerviz" menüben beállítható a sávkiosztás több európai ország szabványának egyikére (összesen 10), köztük a CEPT PR27-re is, akkor ez már Magyarországon nem használható, mert nem kizárólag ez utóbbi szabvány támogatja?"
    Szerintem ez attól is függ, hogy mennyire hozzáférhető a felhasználó számára ez a szerviz-menü, vagy épp mennyire ráérős / kukacos az ellenőrző hatóság. Hisz ezen az alapon bármely rádió módosítható, a PLL osztásviszonyának vagy referenciaforrásának (kvarcoszcillátor) módosítása után máris egy illegális csatornán találhatjuk magunkat. A gyártók nyilván nem külön típusokat gyártanak minden régióba. Az ALAN-42 leírása szerint elég egyszerű ehhez a menühöz hozzáférni, mégis hivatalosan kapható CEPT-területen, olyan országokban is, amelyek pedig híresen keveset szórakoznak a büntetéssel vagy elkobzással. Mindenesetre az előbbi pdf is kiemeli: "ATTENTION! The frequency band allowed all over Europe is 40CH FM 4W (EC)". Érdekes módon a magyar nyelvű manual már egyáltalán nem említi ezt a menüt, ellenben természetes módon ír az AM/FM-váltásról, meg arról, hogy Németországban 40+40 csatorna használható, és az AM-mód is engedélyezett 12 csatornán (ez pedig legjobb tudomásom szerint már rég nem igaz).

  • And

    veterán

    válasz Mic ACE #79 üzenetére

    Ehhez két dolgot tudnék még hozzátenni. Az első, hogy abban a listában csupán egyetlen PR27-készüléket találni, az pedig az ALAN MIDLAND 220-as típusa. Mit ad Isten, a manuáljában ugyanúgy említik a 'frequency band selection' menüt, mint az ALAN-42 esetén: [link]. Ez (mármint, hogy nincs több típusengedélyes CB) pedig azért elég hihetetlen, nem? ;)
    A másik, hogy az általad adott NHH-s link közelében van egy apró cikk 2006. májusából (Illegális rádió adó-vevők jelentek meg a hazai piacon, [link]). Ebben azt írják: "A Magyarországon forgalomba hozható és egyedi engedély nélkül használható adó-vevők csomagolásán szerepelnie kell a „CE” jelnek."
    Tehát (elvileg) mindössze ezt kell keresned: [link].

  • And

    veterán

    válasz Gabesz1111 #84 üzenetére

    Ez egy klasszikus 27MHz-es CB ([link]), csakhogy:
    1.) egyetlen csatornás,
    2.) beépített teleszkópantennás, külső csatlakozó nélkül,
    3.) közel 40 (!) éves típus,
    4.) kizárólag AM-et támogat.
    A 4. pont az, ami miatt a használata tilos (ez nem engedély kérdése, a PR27 szabvány csak az FM-et ismeri), a másik három pont pedig, amelyek okán egyáltalán nem érdemes. 3 km-es távhoz külső antenna kell, az ilyen múzeumi darabokat meg inkább hanyagoljuk.

  • And

    veterán

    válasz eizorob #87 üzenetére

    Ezt rádiós rendszerrel nem túl kifizetődő megoldani, és talán nem is nagyon lehetséges. Erre találták ki a GSM flotta előfizetéseket. A rendszer már ki van építve, előfizetsz, és a mobil állomások ingyen hívhatják egymást. Egy országos lefedettségű rádiós rendszer kiépítése és fenntartása ennél valószínűleg nagyságrendekkel többe kerülne.

  • And

    veterán

    válasz fero74 #89 üzenetére

    Amelyik CB az FM-en kívül más modulációt is támogat, az elviekben nem működtethető. A CEPT / PR27-szabvány ugyanis kizárólag FM-et támogat. Ha te csak FM-ben használod, akkor valószínűleg nem lesz gondod belőle, de az esélye megvan annak - ha elég csekély is -, hogy a rádiót a hatóság kiszúrja (lásd #78). Mivel ez egy klasszikus CB, ezért a 27 MHz-es sávon megy, a szabványos csatornakiosztással: [link], ill. ez a típus a sávon belül csak 12 csatornán (4..15-ig). A típusjelzésben szereplő szám nem évszám, a TFT-FM2002 egy 1978-as modell, lásd a gugli kábé harmadik találatát. Antennának bármilyen mobil CB-hez való 27 MHz-es példány megfelel, de egy jobb antennától a rádió teljesítménye nyilván nem lesz nagyobb, csak a kisugárzott EIRP (persze ez ugyanúgy a lefedett terület növekedését eredményezi). Példák: [link].

  • And

    veterán

    válasz fero74 #91 üzenetére

    Nincs másik CB-d, amivel kipróbálhatnád a kapcsolatot? Az SWR-mérés nem kötelező, de természetesen erősen ajánlott egy 'új' antennánál, mondjuk azért, hogy alapvető hibákat (kábelszakadás, rosszul szerelt csatlakozó, rövidzár) kiszűrj. Az állóhullámarány mérése egyébként - a közkeletű felfogással ellentétben - nem csodaszer: csak az antenna impedanciájának illesztettségéről árul el infót, a hatásosságáról nem. Ideális terepviszonyok és alacsony távoli zajszint mellett egy kézirádiótól is minimum sok kilométeres hatótáv várható, úgyhogy ez erre az antennára / rádióra is igaz. Az adóerősítőt első körben hanyagold: az egyrészt a te vételeden semmit nem javít, másrészt ha gyanús az antennád, először azt tedd rendbe (harmadrészt illegális, ha ez érdekel valakit).

  • And

    veterán

    válasz zolikrisz #93 üzenetére

    Hát itt, ebben a topikban ;]. Miért kellene privátban, ha a kérdésed ehhez a témához kapcsolódik?

  • And

    veterán

    válasz zolikrisz #95 üzenetére

    Mindentől függetlenül: ilyen távok áthidalása CB-n szinte mindig esetleges, vagyis ehhez ugyan szükséges feltétel a jó helyre telepített, nagyobb nyereségű antenna, de ez még önmagában nem elegendő. Tiszta sáv és jó terjedés is kell hozzá, az meg nem minden napszakban áll rendelkezésre (ráadásul ha jó a terjedés, akkor a sáv sem annyira nyugodt ;) ), de szerintem ezeket te is tudod..
    Otthoni antennának valamilyen jól fejlett tetőantenna illene, pl. a jó öreg Penetrator, de ilyenek már csak erősen használt, esetleg kétes állapotban kerülnek elő manapság, bár sokan a mai napig keresik és használják ezeket. Egyébként nagyon jó kivitel, 5/8 hullámhosszú, impresszív méretekkel és elég nagy, 5 dBi körüli nyereséggel. Ennél gyakorlatilag csak gyengébbek vannak, pl. city star, vagy újonnan esetleg ilyenek: [link]. Kábelnek a szükséges hossztól függően jó minőségű 50Ω-os hullámimpedanciájú koax javasolt, pl. RG-213, kisebb távra akár RG-8 vagy RG-58 is megteszi, de ha lehet, és nem csak pár méter kell, maradj az elsőként említett típusnál.

  • And

    veterán

    válasz zodmen #98 üzenetére

    "viszont abszolut nem teljesiti a vetelnel feltüntetett 56 km-es hatotavolsagot."
    "az utobbira több mint 200 km van irva de mar ebben sem hiszek."
    Jaj, utóbbi kész szerencse ;]. Ha akarod, én akár 5000 km-es hatótávot is ráírok filctollal.
    Amúgy pedig sokadszor írom le ebben a topikban: attól, hogy valami adóvevő, még nem CB! A Midland GTX1050 egy GMRS / FRS rádió, köze nincs a CB-hez (27 MHz) vagy a PMR-hez (446 MHz). Márpedig hazánkban csak utóbbi két rendszer használható szabadon, a GMRS/FRS abszolút nem. Ha külföldön (mondjuk az EU-n kívül) élsz, akkor nem szóltam.
    A Midland 75-785 valóban egy klasszikus 27 MHz-es, 40 csatornás CB, de erre sem kellene 200 km-es - hétköznapi, kézből és saját antennával történő használat esetén - hatótávot hazudnia az adatlapnak / eladónak, mert teljesen alaptalan. A hatótáv sokkal inkább az antenna és a telepítési körülmények (terep, domborzat, magasság) szabja meg, nem a rádió. Beépített területen mondjuk párszáz méter, esetleg 1-2 km, nyílt terepen néhány kilométer (szerencsés esetben akár 10-20 km) lehet, ha a sáv tiszta. Kültéri vagy tetőantennával, szerencsés körülmények között lehet ennél nagyobb, de erre már nem lehet alapozni: a nagytávú összeköttetés sikeressége rövidhullámon napszaktól és terjedéstől erősen függ.

  • And

    veterán

    válasz Angel2014 #109 üzenetére

    Ennek konkrétan annyi köze van illetve lehet a wifi-hez, mint a paksi erőmű kettes blokkjához: mindkettő valahol egy elektromos dolog.. Amúgy nem kell találgatni, hogy mi lehet, mivel rá van írva, illetve a linkeden is egyértelmű: ez egy teljesen passzív szerkezet, egy kültéri háromutas jelosztó avagy splitter, ami a rövidhullámú sávoktól nagyjából a TV-sáv tetejéig működőképes. Hogy mire használja, az nem egyértelmű, az sem látszik, hogy a felső képen a két oldalra tartó vezetékek hova vannak bekötve, és milyen hosszúak. Elvileg lehet egy rövidhullámú antenna - például dipólus - is, amihez ezt a splittert alkalmazta közösítésnek vagy illesztésnek.

    [ Szerkesztve ]

Aktív témák