Keresés

Hirdetés

Új hozzászólás Aktív témák

  • norbiphu

    senior tag

    válasz Sztripi #2719 üzenetére

    Max a PH!-nak lehet baja a hosszú hsz-ekkel, én mint olvasó mindig szívesen végigolvasom amiket írtok bármilyen hosszú is legyen :B.
    Kezditek kinőni a PH!-t ezekkel a hszekkel már lassan történelmi&haditechnikai oldallá alakul :DDD.

    üdv
    Screammm

    "Hmm," sed teh lolrus. "Maybe we shud go ask Ceiling Cat?"

  • #65675776

    törölt tag

    válasz Sztripi #2719 üzenetére

    Egy egészséges gazdaságot nem a fogyasztás hajt, hanem a kereskedelem és a szolgáltatások. Ez így volt már a XX. század elején is. Az amerikaiakat nem igazán zavarta az alacsony fogyasztás: a II. vh kitörésekor a világ össztermelésének több mint 40%-át adták egymaguk! Az amerikai gazdaság '45-re ezt az arányt 49%-ra emelte és ekkor még mindig nem volt kihasználva az összes kapacitás. Csak a K+F-ben.

    Ki modta azt, hogy elköltötték? Részletkérdés, hogy mennyit szavaznak meg, attól nem lesz erősebb a hadsereg! Márpedig az utóbbi a lényeg és nem az előbbi. Pénzek megszavazásával nem lehet csatát se nyerni, nemhogy háborút.

    A 3000 vadászgép tényleg nem pontos adat. Nézzük:
    Luftflotte 2:
    Kétmotoros bombázó: 730/485 (állományban/bevethető)
    Csatagép/zuhanóbombázó: 302/246
    Felderítőgép: 70/55
    Egymotoros vadász (Bf-109): 630/457
    Kétmotoros vadász (Bf-110): 145/82

    Luftflotte 3:
    Kétmotoros bombázó: 847/579
    Csatagép/zubó: 125/110
    Felderítőgép: 65/44
    Egymotoros vadász (Bf-109): 601/427
    Kétmotoros vadász (Bf-110): 174/127

    Ezenkívül: 340 Hs-126 és 1000 a Reich védelmére visszatartott, de bármikor a frontra telepíthető vadászgép. 475 Ju-52, 45 DFS 230. Ezen kívül a repülőiskolák több száz gépes állománya mindenféle feladatkörből. (ezzel most nem számolok).

    Összesen:
    Kétmotoros bombázó: 1577/1064 (állományban/bevethető)
    Csatagép/zubó: 427/356
    Felderítőgép: 135/99
    Egymotoros vadász (Bf-109): 1231/884
    Kétmotoros vadász (Bf-110): 319/209

    Ebből szárazföldi célok elleni: 2004/1420+ a bevethető Hs-126-ok
    Felderítő: 135/99 + a távolfelderítő Do-17-ek és Bf-110C-k
    Vadászgép: 1550/1093 +1000 a Reich védelméről bármikor átdobható (és ezek nem csak megszavazott költségvetésként léteztek!)
    Szállítógép: 475+45

    Összesítve: 5209

    Ebből 2550 vadászgép. Te ''kissé'' nagyobbat tévedtél, mint én.
    A hadrafoghatósági arány:
    Kétmotoros bombázó: 67,46%
    Csatagép/zubó: 83,37% (!)
    Felderítőgép: 73,33%
    Egymotoros vadász (Bf-109): 71,81%
    Kétmotoros vadász (Bf-110): 65,52%

    A Henschel-ek (csatagépek) és a távolfelderítők hadrafoghatósági aránya ismeretlen. Szintén ismeretlen a Reich légvédelmére visszatartott gépek ilyen mutatója, de az biztosan jóval magasabb volt, mint a fronton szolgáló gépeké. Ugyanis ezek a századok nem voltak hadszintéren bevetve, ezért alacsony volt a műszaki hiba és harci sérülés miatti üzemképtelen gépek száma (utóbbi ~0). Emellett betonozott reptereken állomásoztak, ahol nem volt jellemző berádlizni. Ez utóbbi okozta a nem harci sérülések több mint 50%-át a Messer esetén.

    A franciáknak összesen 1145 repülőgépük volt:

    490 modern egymotoros vadász
    28 elavult egymotoros vadász
    47 modern kétmotoros vadász
    75 modern bombázó
    65 elavult bombázó
    270 modern felderítő
    150 elavult felderítő
    20 egyéb gép

    Belgák:
    180 repülőgép, ebből mindössze 33 volt egyfedelű!

    Hollandia:
    64 elavult repülőgép. És néhány szintén elavult hidroplán és repülőcsónak.

    A RAF 22 Hurrican századot telepített összesen Franciaországba. A pótlásokkal együtt összesen 452 vadászgép, azaz közel annyi, amennyivel a franciák rendelkeztek. (És csak 66 tért vissza Angliába! Légi fölény mi?)

    Mit értesz azon, hogy ''...a szövetségeseknek légi fölényük volt...''? Úgy tűnik nem tudod mit takar ez a szó. Ráadásul ellentmondasz magadnak, ugyanis később ezt állítod: ''Mint látod a légierőn kivül a szövetségesek mindenben erősebbek voltak...''.

    Légifölény: a harccselekmények feletti légtér uralma.
    A légi fölényt gyakorlatilag a kezdetektől a németek birtokolták. Harcászatilag az első pillanattól kezdve, de hadászatilag is kivívták az első nap végére. A légi fölény érzetét nem lehet kelteni. Az vagy van, vagy nincs!

    Te is azt írod, hogy a franciák ''...alig várták hogy megadják magukat...''. Akkor most ki is űz gúnyt az elesettek emlékéből? Vagy mindketten vagy egyikőnk sem.

    Egy szóval sem állítottam, hogy Petain volt a miniszterelnök. Ő volt a francia haderők parancsnoka, a harccselekmények irányítása szövetséges részről az ő kezében volt. De nem igazán irányított semmit, az események csak zajlottak a francia csapatoknál (nem is volt védelmi stratégiájuk igazán, tartalékuk pedig semmi, ellenben a németekkel). A francia politikusok sem álltak igazán a helyzet magaslatán. A gyarmatokról pedig folytatódott a háború DeGaulle irányításával (a gyarmatok egy része viszont vichy-irányítás (azaz egy bábállam) alatt állt).

    A Char B1 [link], amiből összesen 403db kézült, rendelkezett a testbe beépített 75mm-es löveggel (minden példány). Ez közepes távolságból képes volt kilőni akár a Pz IV-et is. A főfegyverzet viszont a 47mm-es volt (tényleg tévedtem, amikor 75mm-est írtam annak, és szintén tévedtem a 37mm-ben is :B ), ez viszont kevés volt a PzIII ellen is. Ugyan nem hangsúlyoztam ki, hogy ez körbeforgó toronyba volt építve, de az ellenkezőjét sem állítottam. A Lee/Grant ugyanilyen felépítésű volt, csak ott az erkélybe épített 75mm-es ágyú volt a főfegyverzet, és a körbeforgó toronyba épített 37mm-es (ez kevert meg) a kiegészítő. Ugyan azokkal a korlátokkal rendelkezett, mint a Char B család. A StuG-ok ettől teljesen eltérő felépítésűek voltak, ott ugyanis szempont volt az alacsony építés. Ez viszont nem mondható el a Char B-ről! Hagyományos értelemben vett harckocsi volt.

    A Matilda tényleg gyalogsági tank néven volt besorolva. Akkoriban ugyanis a briteknél (egy t-vel) ez volt a csúcskategória, ez alatt helyezkedett el a cirkáló harckocsi (pl Crusader). Ez alapvetően csak a bevetési eljárásokat minősíti nem a konstrukciót. A sebesség lényegtelen, akkoriban a hk-k átlagos harci sebessége ennek a harmadát is alig haladta meg! A pocsék hatótávolság alapvetően az alulmotorizáltságnak a következménye. Ha túlterhelsz egy motort, az a névleges fogyasztás megtöbbszöröződését eredményezi. Ezért volt a Tiger és Tiger II hatótávolsága töredéke a Pantherének az azonos motor ellenére. A tényleges bevetési eljárások alapján a Char B is gyalogsági harckocsi volt.


    A II. Birodalomban a döntések egy jelentős része a logika helyett a meggyőzés szüleménye. Ilyen volt a megállás is Dunkerque előtt. Se nem Hitler, se nem Göring volt az ötletgazda, hanem Rundstedt. A kiválasztott időpont volt rossz, Göring pedig kihasználta az alkalmat. Addigra igazán komoly ellenállást már csak a BEF tanúsított. A franciák végleg feladták. Egyébként Dunkerque környékén elég összetett csatornahálózat van, amin bizony igen komoly teljesítmény lett volna páncélosokkal csak úgy hipp-hopp átkelni! A németeknek azért nem volt előre tervük erre, mert fogalmuk sem volt előre, hogy hol fogják bekeríteni a szövetségeseket.

    A franciák és britek nem igazán vették komolyan a háború lehetőségét. A fejlesztések náluk nem a fölényt, hanem a minél kisebb lemaradást szolgálták. Az amerikaiak hadereje egyébként is csak egy elméleti dolog volt akkoriban. Volt honnan fejlődniük, ez pedig rengeteg pénzbe kerül.

    Basil Liddell Hart (és nem Lindell) csak teoretikus volt és nem katona. Az elméleteit nem tudta átültetni a gyakorlatba, mivel nem is igazán hallgattak rá, a brit vezetés hihetetlenül konzervatív volt (ennek következménye a Matilda gyalogsági harckocsiként való besorolása). Az elméleteit a britek a legkevésbé se vették figyelembe. De akadtak követői (időrendi sorrendben): DeGaulle (akire szintén nem hallgattak), Tuhacsevszkíj (akire viszont igen. A Vörös Hadsereget '37-re szinte teljesen átszervezték a korszerű elvek szerint. Csakhát '37-ben Tuhacsevszkíj az elsőként kivégzettek között volt, elveit elvetették, a VH-t visszaszervezték eredeti állapotába), Guderian (szintén sikeresen átszervezték a Wehrmacht-ot (ezt sem tudod leírni), de az elméleteit e II. vh alatt folyamatosan továbbfejlesztették. '45-re a német haderők szerkezete közel olyan volt, mint ma az amerikai!) Mind katona. DeGaulle kivételével olyan hadseregben szolgáltak, amelyek fogékonyak voltak az új irányt. A koordináció a briteknél akkoriban még gyerekcipőben járt összehasonlítva a németekkel. A Luftwaffe-t eleve a szárazföldi harcok támogatására szervezték, ezért se fejlesztettek/rendszeresítettek stratégiai bombázókat.

    Az általad felsorolt amerikai gépek közül csak a B-17, -25 és -26 volt korszerű a háború elején. (Utóbbi kettő '41-ben állt szolgálatba.) A vadászgépeik nem! A német pilóták által két legkönnyebben lelőhetőnek tartott II. vh-s nyugati vadászrepülőgép a P-39 és -40! A P-36 (aka Hawk-75) addigra már az amerikaiak szerint is elavult, a P-26-ról nem is beszélve. Az A-20 csak '41-ben állt szolgálatba. A Devastator addigra elavult, már nagyon várták a pilóták az Avenger-t, ami '41-ben állt szogálatba. Addig nem volt nekik korszerű torpedóbombázóik.

    Tehát az általad felsoroltak közül mi is állt szolgálatban a háború elején: B-17, SBD Dauntless, TBD Devastator, PBY Catalina, B-18 Bolo, P-39 Airacobra, SOC Seagull. Ebből korszerű volt a Flying Fortress. És ennyi. A Catalina-t azért használták mert nem volt jobb és nem is kellett. De ettől elavult volt. A Bolo nagyon alacsony példányszámban épült. A Dauntless megint nem volt korszerűnek nevezhető, komoly erőt csak az SBD-4 képviselt. '41-'43-ben egy sor tényleg kitűnő típus állt szolgálatba: B-24 ('41), -25 ('41), -26 ('41), F6F Hellcat ('43), P-47 ('43), P-51 ('41), P-38 ('41).

    A Midway-i csata lefolyásáról láthatóan semmiféle ismerettel nem rendelkezel. És annak japánokra gyakorolt hatásáról sem. Olvass utána.

    A Sherman kifejezetten jól páncélozott volt (messze felűlmúlta a T-34-et ebből a szempontból), a fegyverzete viszont a 76-osok megjelenéséig gyenge volt. Összességében viszont a II. vh egyik legjobban kiegyensúlyozottabb konstrukciója volt. A T-34-ről ez nem mondható el.

  • #65675776

    törölt tag

    válasz Sztripi #2719 üzenetére

    Néhány idézet:

    ''15-én reggel körülbelül fél nyolckor azzal a hírrel ébresztettek, hogy Reynaud van a telefonnál. Angolul beszélt, és nyilvánvalóan igen izgatott volt. ''Megvertek bennünket.'' Nem válaszoltam rögtön, ezért megismételte: '' Legyőztek bennünket, elvesztettük a csatát.''''

    '' Ezen a napon Corap tábornok 9. francia hadserege a teljes bomlás állapotában volt, maradványai részben a Corap feladatát északon átvevő Giraud 7. francia hadsereghez csatlakoztak, részben pedig a délen összeállóban levő 6. francia hadsereghez.''

    Forrás Churchill: A második világháború (Európa 1999.) 229-230. oldal.

    Tehát a francia politikusokat igenis kritika illeti. Egy pillanatig sem hittek a helyzet megfordíthatóságában, nem volt tartásuk. Összeroskadtak a teher alatt. Csak Churchill meggyőzőkészsége miatt nem kapituláltak már május 15-én.

    Május 31.:

    ''Attlee-vel és velem szemben csak két frncia miniszter ült: Reynaud és Pétain. Ez utóbbi aki a haditanács alelnöke volt, most először vett részt közös megbeszélésünkön. Polgári öltözéket viselt.'' (kiemelés tőlem)

    ''Dunkerque-re tereltem a szót. A franciák a jelek szerint éppen olyan kevéssé tudták, hogy mi történik az északi hadseregekkel, mint mi, hogy mi folyik a fő francia fronton.''

    Forrás: Churchill 259. oldal

    Egy marsall polgári ruhában? Hmm. Háború alatt ezt árulásnak, dezertálásnak szokták tartani. Pétain már akkor végleg letett a további ellenállásról és elveszettnek tartott minden reményt.

    A második idézet a koordináció teljes hiányát bizonyítja. Erről alapvetően a franciák tehettek. Soha sem vették a fáradtságot, hogy tájékozódjanak a csapatok elhelyezkedéséről, tevékenységéről. Így nem is lehetett hatékonyan védekezni. Szövetségeseiket szintén nem tájékoztatták semmiről.

    Abban igazad van, hogy a francia hadseregek közül az 1. volt az amelyik leginkább hatékonynak bizonyult. Őket legalább vezették, ellenben a többivel. De azért úgy beállítani őket, hogy csak rajtuk múlott minden?! A BEF náluk is sokkal hatékonyabban harcolt. Ők tartották fenn azt a folyosót, amelyen keresztül a csapatok (pl az 1. francia hdsg jelentős része is) Dunkerque hídfőjébe vonult. A franciák akkor már csak a saját visszavonulásukat fedezték. A BEF mindenkiét.

Új hozzászólás Aktív témák