Keresés

Hirdetés

Új hozzászólás Aktív témák

  • #65675776

    törölt tag

    válasz #65675776 #1749 üzenetére

    Kifutottam az időből.

    A könyv eredeti címe: Mark Bowden: Black Hawk Down
    A cím miatt senki se lepődjön meg, a könyv elöbb jelent meg magyar fordításban, minthogy a filmet leforgatták volna.
    A fordító meg diplomata, a hadviselésről és annak eszközeiről semmi gőze sincs. Az amerikaiak pont azért nevezték el különleges alakulataikat a II.vh során Ranger-eknek, mert a commando szó erősen angol kötődésű! Ezért problémás amerikai alakulatok esetén a kommandó megnevezés. A mai napig sem használják.

  • mityku

    aktív tag

    válasz #65675776 #1749 üzenetére

    Ebben az esetben nem az RPG-t akarta kifejezni az író? :F

    td: ja a zotya is előszeretettel használ brutál méretű ollókat! :D

    gyantusz. linkeket várjuk! :))

    [Szerkesztve]

    Optimistán bele a reménytelenségbe! ''a légifölény olyan mint a pénz: nem boldogít, de nem árt ha van'' - by: JagdPanther

  • szicsu

    őstag

    válasz #65675776 #1749 üzenetére

    Szia!

    rektorálatlanul ==> lektorálatlanul :R :R :R igen kicsit elírtam.

    Hát igen vannak benne fordítási híbák,mindenhól előfordul,csak nem mindegy az a előfordulási arányuk :(


    Lenne egy-két kérdésem:

    ''Az egyszerűbb gyárthatóság miatt nem volt döntött páncélzata a Tigrisnek. Forrás: Kurt Rieder - A legyőzhetetlen Tigris páncélos''

    Ebben az a legszebb, hogy a döntött páncélzatot éppen könnyebb gyártani. Miért is? Azért mert kell hozzá a homlokpáncélzat esetén kettő darab lemez, és nem 4-5!


    Akkor miért is nem lett döntött a homlokpáncélzat?

    Akkoriban a T-34 tornyát öntötték, az még egyszerűbb gyártástech.és még hasznosabb a harcmezőn

    ''Az alkotó élet titka az, hogy felnőttkorban is megőrizzük a gyermekkor szellemét.''

  • Gyantusz

    tag

    válasz #65675776 #1749 üzenetére

    Áhoj Páblocsek!

    1749. hsz.:
    Ja-ja, Mark Bowden könyve érdekes sztori...
    :)
    A hülyeség mintapéldája. Aki akar sokat @nyázni, annak csak ajánlani tudom a magyar kiadást!
    Mark Bowden: A Mogadisu-ügy (ATHENAEUM 2000 KIADÓ)
    A mű eredeti címe:
    Mark Bowden: Black Hawk Down. A Story Of Modern War. (Atlantic Monthly Press, New York, 1999.)

    Bár az eredeti könyvet ajánlom inkább (bár gondolom iszonyat ára lehet itthon).

    A magyar fordítás... Az finoman szólva is szégyen és gyalázat...
    Le is írom a fordítót, had égjen a marharépa!
    Fordította: Odze György.
    Természetesen lektor nem volt, mert miért is fizetne valaki két napra 5.000-6.000 Ft-ot (kb. annyi kell, hogy átolvassa valaki, bár én még ingyen is megtettem volna, ha ismerős a faszi és nincs ez a sok baromság leírva benne - pl. nem járatja le a könyvkiadót vele).
    Ha valaki beszerválja a fószer e-mail címét, juttassa el hozzám, lesz majd ''1-2'' észrevételem a fordításával kapcsolatban... (hátha kiadják újra :) )

    Úgy néz ki az én példányom, mint egy jegyzet. Össze-vissza van fírkálva.

    Megjegyzem: Marhára rühellem, ha egy könyv össze van firkálva, alá vannak húzgálva benne dolgok, be van szamárfülezve könyvjelző gyanánt, stb. Szerintem ez igénytelen jellemre vall (de lehet fejlődni!). Könyvjelző lehet egy nyüves papírzsebkendő is, miért kell beszamárfülezni? Utána hót ganéj az egész könyv (azért írom, mert van olyan 2 diplomás haverom, aki így olvasott könyvet sokáig: valahol abbahagyta, behajtotta a lap sarkát).
    Mindegy, ez már ''olvasás kultúra'', semmi több... (és nem műveltségtől függ, igénytelen szokás), na meg az aláhúzgálás... Fénymásoljak olyan könyvtári műszaki könyvből, ami össze van húzgálva, mintha az illető nem tudna olvasni. Mert nehogy már vigyázzon a hallgató arra, ami nem is az övé - a könyv könyv maradjon 10 évig -, nem, az neki nem jó. Az ilyen inkább kapálni menne, ne főiskolára...
    Szóval, rühellem, ha össze vannak firkálva, de egyszerűen nem állhattam meg, hogy a sajátomba ne javítsak bele. Kb. én is a 25. oldalig bírtam, utána vissza kellett lapozzak az elejére, és újra kezdeni olvasni, mert elvesztettem a fonalat. Nosza, elő a ceruzát és javíts...

    A probléma lényege, hogy kapásból lefordít a fordító minden idegen rövidítést, minden átmenet nélkül. Ezzel csak annyi a gáz, hogy a hozzáértők sem tudják, hogy mit-miért fordított és hogy az micsoda. Ha nem lett volna a film, sok dolog ma sem lenne világos nekem a könyvben!
    Pl:
    Már kapásból az első oldalon mindenhol ''kommandósozik'' a marha...
    Ez a ''kommandós'' szó külön is a ''szívem csücske''. Görcsbe áll a szemem, ha csak meglátom / -hallom (kb. olyan, mint a Gyalog-galoppban a ''Ni'' szó Ni lovagjainak... :) )
    De erről majd egyszer lehet szót emelek.
    Szóval:
    KMK: Közös Műveleti Központ (nem ám J.O.C. - Joint Operations Center)
    ''A Humvee-k tele voltak kommandósokkal, Delta-műveleti tisztekkel és a flotta 6. számú LTF (Levegő, Tenger, Föld) egységének négy tagjával.'' (15. o.)
    Nem tudom, a fickónak az őrmester mikor tiszti rendfokozat, de szerintem még vígan a tiszthelyettesiben van benne. Sebaj...
    LTF: Na ezen filóztam egy ideig, mi az isten lehet ez? Aztán bekattant, hogy ez nem más, mint a SEAL - SEa, Air, Land (ráadásul az ''ész'' nem is sorrendben írja - Tenger, Levegő, Föld, hanem kevergeti) - valószínűsíthetjük, hogy gőze sem volt, hogy mit jelenthetnek ezek.
    Ugyanezen az oldalon:
    ''A Humvee (...). Az amerikai hadsereg már Vietnamban kedvező tapasztalatokat szerzett üzemeltetésekor,...''
    Tudtommal a HMMWV-t az 1980-as évek közepétől kezték gyártani (pontosan 1983 márciusa), de szintén sebaj... (ld. Squadron/Signal Publications Armor in Action, No. 32., Hummer)

    Szóval tisztára kódfejtés a könyv első 20-30 oldala!

    KMCS: Kutató Mentő Csoport, ez ugye az SAR, vagy CSAR - Combat Search And Rescue - Harci kutató-mentő egység / gép
    GYRH: Nem folytatom...

    Úgy lenne a korrekt, ha leírná az eredeti mozaikszót, zárójelben odaírja a ''feloldását'', majd a feloldás <szerinte megfelelő> magyar fordítását és a könyv további részében az eredeti mozaikszót használja. Elvégre senki sem használja azt sehol, hogy KHSz, vagy SzNyH. Mert ha így kezdene kapásból valaki fordítani / írni egy könyvet, senki az égen sem tudná, hogy mi az! Tényleg, na mi lehet ez? Hát a CIA, vagy az FBI...
    A könyvben végig ez van, agygörcs elfogott...
    ''Első nekifutásra 25 oldal után legszívesebben a falhoz b@sztam volna a könyvet, csakhát nem az enyém.'' Jobban is jártál, mentél volna utána. :)
    Például így lenne korrekt:
    J.O.C. (Joint Operations Center - pl. egyesített műveletek központja, <és a magyarázat a lábjegyzetben, hogy mi is ez tul.képpen>). A szöveg további részében a J.O.C.-t használja és nem a KMK-t.

    Szóval a könyv ilyen kis ''okosságokkal'' van teli.

    Jó munkára frankó példa Nitkovszki Stanislaw Tom Clancy-fordításai (eddig kettőhöz volt szerencsém). Összefutottam vele tavaly összel a debreceni makett kiállításon. Ő személy szerint nem díjazza Clancy-t, mert nagyon nehéz fordítani a könyveit, nagyon lassan halad velük (értelem szerűen kevés a pénze belőle, minél több könyvet fordít, annál több a ''zsozsó''). Kérdezte Sven Hassel-t olvasok-e, azokat is ő fordította. Sajnos csak egyet olvastam belőle, azt is rég, így nem voltam kompetens...
    Azóta nem láttam, pedig érdekelne, mi van vele (ha jól láttam van új Clancy-könyv <reklám helye>).
    Amúgy a Haditechnika c. szaklap erre nagyon jó iskolapélda! Hogy hogyan nézzen ki egy kulturált cikk (cím, tagolások, hivatkozások, szerző, irodalom)

    De vissza Odze György munkájához, a fegyverek terén is ''ott a fószer'':
    ''...ötven milliméteres gépágyút kezelt a toronyban...'': nem ám inkább ''0.50 cal-es nehézgéppuskát'' (elvégre Humvee-ről van szó és Browning M2-ről), vagy 12,7 mm-es nehézgépu-t (Klabacsek Gyula szerint a lőszer eredeti nevét <a fejlesztő ország által megadott nevét> kell hivatalosan használáni, jelen esetben nem kell átfordítani metrikusra!).
    ''Othic jól látta a gránátvető toroktüzét...'' (52. o.) úgy egész véletlenül nem ''torkolattűz''?

    61. o.: ''A PRR (páncéltörő robbanó rakéta) egyike a világ legfélelmetesebb fegyvereinek. Mintegy húsz kilós, indítható levegőből vagy földről, lézersugárral irányított, hajszálpontosan célba talál, ereje akkora, hogy könnyűszerrel áttöri egy tank páncélzatát. Igazi erénye azonban az, hogy töltetének robbanása időzíthető. Így végzetes hatását akkor éri el, ha már átfúrta magát a védőrétegen és gyakorlatilag semmiféle fizikai ellenállással nem kell találkoznia. Ilyenkor ereje szinte megsemmisítő. Ha a robbanás pillanatában élő személy akár csak a közelében tartózkodik, azonnal darabokra tépi.''
    Szóval egy laikus fordítása (szaklektor nélkül)...

    18. oldal: ''A kommandósok mutatják az utat.'' kijelentés eredetiben:
    ''Rangers Lead The Way.''
    Egy ''csöppet'' másképp néz így ki, mint a magyar fordítás.

    Amúgy mind a 19 amerikai halottat megemlíti az író a könyvben. Biztos emlékeztek arra a Delta-fickóra, aki kiesett az egyik teherautóból, lábai leszakadva. Na ez a fickó a könyv szerint más-, vagy harmadnap esett el, egy akkorra már ''napi rutinná'' vált elszórt (pár lövéses) szomáliai aknavető tűzben a mogadisui repülőtéren. Kissé morbid így meghalni, nem akció közben. Sétált a betonon, mert nem volt jobb dolga és bajjjng, a napi 2 gránátból az egyik pont eltarfálta... (a filmben leszakadnak a lábai: ''Mondjátok meg a lányaimnak, hogy minden oké!'' és meghal ?történelem-hamisítás?)
    1730. hsz-omra hivatkozva: A könyv szintén említést tesz arról, hogy a lelőtt roncsok valamelyikét az egyik Black Hawk Minigun-tűzzel tartotta ''tisztán'' egy ideig. De erről a filmben semmi sincs! Erre mondta azt Ridley Scott (ld. VOX - mozis - magazin aktuális száma) a riporter kérdésére (''Miért nem tette bele ezt a filmbe?''), hogy ''Nem lett volna illő.'' Gondolom a Pentagon felé, nehogy már hivatalosan is beismerjék, hogy az amerikaiak szándékosan civileket öltek... (Természetesen szükségszerű áldozatokról van szó! Ki a görcs mondta a civileknek, hogy menjenek ki az utcára sebesült amerikai katonákat lincselni?) No meg a spec. gépekről nem is beszélve, amiket a forgatásra bérbe kaptak a 160. SOAR állományából (4 db MH-60L, meg 4-5 db MH-6 (ill. AH-6)), enyhén propaganda céllal.

    Egyébként érdekes végig olvasni a könyvet, mert a film teljesen más útirányban lett felvéve. Most már nem részletezem...
    Viszont a könyv hangulata jó (a katonai fordításokat leszámítva)! Különösen, hogy mindkét oldalt bemutatja. Hogy mit is éreztek a szomik, mikor a Black Hawk-ok nap-mint nap járőröztek az ''építményeik'' felett (mert jó esetben sem lehet ''épületeknek'' nevezni a többséget). Az iszonyat-szemetes mogadisui utcákon kavargott a szemétfelhő, stb. Éjszaka olyan alacsonyra ereszkedtek, hogy a főrotorszél lecsavarta a gyengébb kunyhók tetőit, a gépekben élvezkedtek az ''éjszakai látványban'', a hangzavar, meg egyéb nyalánkságok (valjuk be, mi is odavertünk volna 1-2 RPG-7-et nekik). Ill. a másik - amerikai - oldal is, hogy milyen fos érzés hónapokra távol az otthoniaktól, a gyereket alig látja, nélküle nőnek fel, lassan, de biztosan tönkre mennek a kapcsolatok. Vagy egyik katona hogy próbálja a másikban tartani a lelket... No meg a ''friss hús'', az újoncok, akik nem voltak még éles bevetésen, ez az első, hogy elhagyták a Fort Benning-i kiképzőbázist.

    Szóval érdekes könyv mindamellett, hogy a fordítás katonailag rettentő pocsék!!!
    Egyébként tűrhető, ''érdekes színfolt''.

    A bevetések kudarcainak legfőbb oka, hogy a Delta és a Ranger csapatok nem gyakoroltak szinte sosem együtt! A ''Delták'' lenézték a Rangereket, amolyan golyófogóknak tartották őket csak... (megint a kib****tt ''felsőbbrendűség'')
    A további két hétben voltak még halálos amerikai áldozatok, meg estek le 'kopterek, de a sebezhetetlenség ezzel a nappal elmúlt (Irakban is kapdosnak lefelé RPG-kel helikoptereket, lehetetlen ellenük páncélozni a gépeket!).
    Állítólag eme 1993-as incidens miatt nem támogatta a Kongresszus a Délszláv konfliktusok szárazföldről történő megoldását.
    <mellesleg a légierő tökéletesen megoldotta a Délszláv-dolgot, ''kis'' különleges haderők általi besegítéssel (SAS, Delta Force, SEAL, stb. - no és persze a CIA, MI5 :) )>

    Amúgy a film nagyon korrekt, a színészi munka fegyverkezelés terén kiválló (vállból egyes lövés, tár kiürül-csere, stb. ahogy kell), erkölcsi mondanivaló, katarzisteremtés a végén zseniális, miszerint 1996. augusztus 2-án kinyírták a fő hadurat. Másnap Garrison tábornok nyugdíjba vonult... (nehogy már büntetlenül packázzon ez a gyökér az USA-val) De persze a mai napig nincs változás a térségben (káosz).
    Már csak ebből kifolyólag sem fognak Irakból kihátrálni, feleslegesen nem halhat meg pár 1000 amerikai katona (+ az elvert dollárok, no és az oil...)

    Szóval 100 szónak is egy a vége: a külföldi fordítások nem mindíg jók és szakszerűek!

    <nem igaz, egyre többet írok...>
    Ez most egy mű ''elemzése'' volt:
    Mark Bowden: Mogadisu-ügy


    td: :) Ne bántsd Manitou-t, jó gyerek az! (persze, csak ha alszik :) ) Pedig hogy fújjoltak arra a sulira hárman... mellesleg meg is értem.

    mityku: a linkeket hét végén megkapjátok (igyexem, előreláthatólag vasárnap DE).
    ''Esszé'' csúszni fog (kb. 1 hetet, de már összeírtam a vázat). Tovább nem fárasztom magam, de tényleg összegzek mindent benne (hivatkozások könyvekre, hsz-okra egyaránt).

    1755. hsz.:
    Rocko007: 4 tankról 4 könyv:
    Dr. Matthew Hughes és dr. Chris Mann: A T-34-es közepes harckocsi (Hajja & Fiai, 2000.)
    Roger Ford: A Sherman harckocsi (Hajja & Fiai, 2000.)
    Roger Ford: A Tigris harckocsi (Hajja & Fiai, 2000.)
    Dr. Matthew Hughes és dr. Chris Mann: A Párduc harckocsi (Hajja & Fiai, 2000.)
    Érdemes beszerezni őket.
    Valamint látogass el a Hajja & Fiai könyvkiadó honlapjára: [link]
    Itt a 20. századi hadtörténelem alcím alatt találod (találjátok) meg az összes eddig kiadott könyvüket (1997-től kezdődően).
    Vannak ''töltelék'' könyveik, de a többség jól használható.

    enjoy

    Örülj ifjú ember a fiatalságodnak! (A prédikátor könyve)

Új hozzászólás Aktív témák