Külső
A doboz nem nagy, de ahhoz képest, hogy a belőle előkerülő telefon mekkora, méretesnek tekinthető. A csomagban adatkábel, átlagos füles és töltőfej található, amit az USB kábellel kell összekombinálni ahhoz, hogy áramot jutasson a telefonba. Ezt a megoldást végre átvették Kínától a nagyobb gyártók is, nem szégyen tanulni más cégektől, ha az ötlet jó. A készülékben még megbújik egy 2 gigabájtos microSD kártya is, ami ugyan nem túl gáláns (az X10-ben négyszer ekkora volt), de az átlagfelhasználónak elég.
Maga a telefon természetesen nagyon hasonlít az X10 minire. De – bármennyire is ezt gondolnál az ember – nem csak arról van szó, hogy alátoltak egy kicsúsztatható QWERTY gombsort, egy sereg ponton változtattak rajta. Hogy ezekben a változtatásokban mi a logika, azt nem tudom, de tény, hogy itt például az akkumulátor kiszedhető, nem védi ajtócska a microUSB csatlakozót, s változott a hátlap kialakítása is, ami azt jelenti, hogy az X10 minihez kapható sokféle burkolat nem pattintható fel az X10 mini prora.
Az X10 mini pro és az X10 mini természetesen onnan különböztethető meg legkönnyebben, hogy előbbi vaskosabb. Ahol a fedlap elválik a készülékház alsó részétől, ott ezüstös csík fut körbe. Ezen ül felül a bekapcsolásért is felelős képernyőzár billentyűje, s itt kért helyet a 3,5 mm-es jack csatlakozó is. Oldalt a hangerőt szabályozó gombok és a kamera működtetéséért felelős kezelőszerv fedezhető fel. A memóriakártyát a hátlap eltávolítása után tudjuk behelyezni, ez viszont körömpróbáló művelet, a selymes tapintású műanyag burkolat ugyanis nagyon passzentosan ül fel a készülékházra.
Az oldalra való elcsúsztatás után felbukkanó QWERTY gombsor ijelsztően apró, s megdöbbentően jól használható. A billentyűk domborúak, egymástól különállóak, nem is kell körömmel dolgozni, ujjbeggyel is lehet, nyilván ez valamelyest attól is függ, hogy a felhasználót mennyire jellemzik a virsli ujjak, de ha valaki nem Schmuck Andor fénykorában, akkor nem lesz gondja. Az automatikusan bekapcsoló háttérfény egyenletesen világítja meg a négy soros kis billentyűzetet.
A hátlapon öt megapixeles kamera, apró villanó, kis rácsocska, illetve Sony Ericsson és Xperia felitatok találhatóak. Ez a rész a gyártó új formatervezési stratégiájának jegyében íves, az asztalra tett telefon könnyedén pörgethető. Az összeszerelési minőség igen jó, az ember azt érzi, hogy nagyon egyben van ez a kis szerkezet, pedig még be sem kapcsoltuk.
A cikk még nem ért véget, kérlek, lapozz!
