Tartozékok, külső
Újabb nap, újabb átszámozott Nokia készülék.. akár e gondolatmenetet folytatva is kezdhetném jelen cikkünket, de rendszeres olvasóink lelki épségét figyelembe véve most eltekintek attól, hogy kérdőre vonjam a Nokiát azért, mert újra felhasználja a régi, népszerű telefonjai típusszámát. Az viszont tény, hogy az elmúlt két hétben ez az ötödik finn kütyü, amely ellátogatott szerkesztőségünkbe, mondhatni dömping van. Az XXL GSM által biztosított tesztpéldány egy közepes méretű dobozban érkezett, mely alapján joggal hihettem, hogy valami középkategóriás eszköz lapul benne, pedig a 7210 nem az, amit jelez többek között a tartozékok száma is, mindössze egy hálózati töltőt és egy HS-105 típusú headsetet kapunk mellé. Meg levegőt, jó sokat, ugyanis a doboz fele üres.
Miután kicsomagoltam az aprócska gépet, össze is tettem a két kezem, ugyanis a kék, nem pedig a rágógumi rózsaszín verzióból kaptam, pedig az efféle modellekből általában a feminin jellegűek szoktak hozzám elérkezni. Rögtön utána konstatáltam, hogy az új Supernova rendkívül apró, 70 grammot nyom, mérete 106 x 45 x 10,6 mm, tehát csinos és vékony, női kézbe való. Az anyaghasználat alapvetően rendben van, az oldalsó és hátsó részt uraló, szürke színű műanyagok kifejezetten kellemes tapintásúak, a kijelző körül lévő, színátmenetes plasztik pedig szépen csillog, persze csak amíg meg nem fogjuk, ugyanis az ujjlenyomatokat is előszeretettel gyűjti.
Az előlap tetején találjuk a telefonhangszórót, rögtön alatta egy Nokia logóba futhatunk bele. Alattuk terpeszkedik a 2 hüvelyk átlójú QVGA kijelző, minősége kiváló, ellenben a fölötte lévő plexi elképesztően vékonynak tűnik, szerintem egy zsúfoltabb táskában is simán betörhet, nem árt vigyázni. Alul találjuk a billentyűzetet, egy szóval lehet jellemezni: borzalmas. Legalábbis nekem az volt, az 50-es gyűrűmérettel rendelkező hölgyek elképzelhető, hogy kissé' ügyesebbek lesznek a nyomkorászásában. Az alapvető gond az, hogy a sorokat műanyag csíkok választják el egymástól, amik nagyon kiemelkednek a síkból, tehát akadályozzák a billentyűk megnyomását. Az itteni műanyagok egyébként nem tűnnek túl időtállónak, elképzelni sem merem, hogy mi történne velük pár hónap műkörömmel való nyomkodás hatására.
A hátlap elég ízléses lett. Semmi felesleges dizájnelem nem került rá, felül található a 2 megapixeles, fixfókuszos kamera, mely egyben a gravírozott Nokia logó lakhelye is. Alul figyelget a kihangosító hangszórója, a sok lyuk ne tévesszen meg senkit, nem sztereó megoldásról van szó.
Felülre került a 2,5 mm-es jack kimenet, a fedlappal takart microUSB csatlakozó és a hátlap levételéhez szükséges pöcök, baloldalt pedig a töltő csatlakozója lapul. A többi részen nincs semmi, pontosabban a d-pad magasságában mindkét oldalon van egy kiszögellés, dizájnelem, nem több. A nyakpántot a bal alsó sarokba köthetjük.
A cikk még nem ért véget, kérlek, lapozz!
