A szabadalmakról és arról, hogy ez kiknek éri meg
Látni kell, hogy a telekommunikációs piacon minden összefügg mindennel, ami elsősorban a szabadalmaknak és szabványoknak köszönhető. Meg persze az Egyesült Államok sajátos szabadalmi és jogrendszerének: a tengeren túlon ugyanis gyakorlatilag mindent le lehet védeni, ami "szellemi terméknek" minősül, így történhetett meg többek között az, hogy az Apple kezébe került az érintőkijelzők szabadalma. Másrészt nagyon fontos, hogy ott a nálunk jelen lévő kontinentális jogrendszerrel szemben úgynevezett angolszász jogrendszer van érvényben, ahol arányait tekintve jóval hangsúlyosabbak az esetjogok (más szóval precedensek a precedensek, tehát a bírói jogalkotás), mint nálunk. Napjainkban azért már jellemzően az írott jog erősebb, de egy-egy szabvánnyal kapcsolatos per esete biztos, hogy a további jogi vitákban is elő fog kerülni a bíróságokon.
Jelenleg szinte mindenki perel mindenkit, erről a fenti ábrán meg is lehet győződni. Hogy miről szól a történet, azt nehéz kitalálni, alapvetően pénzről, de mivel rengeteg cég együtt dolgozik, sok esetben csak arról lehet szó, hogy kvázi "házon belül" ki hova tologatja a lóvét. Jó példa erre az Apple és a Samsung közti jogvita, az amerikai gyártó ugyanis dizájnlopással vádolta meg a koreaiakat, akik szintén szabadalomsértési keresettel válaszoltak, majd pedig az Egyesült Államok Nemzetközi Kereskedelmi Bizottságától kérték a feltételezett szabadalmakat sértő iPhone, iPad és iPod Touch modellek import-tilalmát. Mindez amellett történt így, hogy a Samsung az Apple egyik (vagy talán a) legnagyobb beszállítója, memóriamódulokat, processzorokat és talán még kijelzőket is szállítanak nekik, ami alapján logikus a következtetés, hogy az Apple csak kedvezőbb árakat és jobb feltételeket próbált kiharcolni a lépésével. Így szinte biztos is, hogy bíróságon kívül fognak megegyezni, ahogy az Apple és a Nokia is megtette, a finnek nemrég kaptak némi pénzt az Apple-től, és még fognak is, a pontos összeg 137,6 millió amerikai dollár negyedévente. Amit persze Steve Jobs valószínűleg farzsebből fizetett ki. Persze az is elképzelhető, hogy nem a pénzről van szó, a cégek pedig csak azért perelik egymást, hogy késleltessék egy-egy készülék piacra kerülését.
Mindezek fényében nem meglepő, hogy az Android is egy hatalmas biznisz rengeteg cégnek. Hogy pontosan kiknek, azt itt Magyarországon valószínűleg senki sem tudja, pedig próbáltunk információkat szerezni. Sem a pontos összegek, sem a cégek nem publikusak, de pár dolgot azért lehet tudni. Ezek között a legmeglepőbb, hogy egyes források szerint a Microsoft a szabadalmai miatt minden egyes eladott androidos HTC készülék után 5 USD-vel gazdagodik, más spekulánsok viszont tovább mennek és azt állítják, hogy gyártótól függetlenül is minden Android után lóvét kapnak, méghozzá 7,5 és 12,5 USD közötti összeget. Azt tudjuk, hogy jelenleg naponta nagyjából 550 000 készüléket aktiválnak, amiből egy 10 USD-t szabadalmi átlagárral számolva hamar rájöhetünk, hogy a redmondi szoftveróriás naponta 5 millió USD-t, azaz mintegy 1 milliárd forintot kap. Naponta, ami azért valószínűleg még nekik is jó pénz. A Microsoft egyébként a Samsungot is pereli, szeretnének 15 USD-t kapni minden eladott androidos készülékük után, plusz már elküldték az igényüket a Barnes & Noble és a Motorola felé is. Talán ennél is durvább, hogy az Oracle tavaly augusztusban 2,6 milliárd dolláros (!) kártérítést követelve kezdte el perelni magát a Google-t a Java szabadalmai miatt, ám a jelek szerint végül inkább peren kívül egyeznének meg abban, hogy a maguktól a gyártóktól kapjanak mintegy 15-20 USD-t minden egyes eladott Android után. Hogy az egész világon vagy csak az Egyesült Államokban eladott készülékekre érvényesek-e a fentiek, azt pontosan mi sem tudjuk.
Mindehhez hozzájönnek olyan finomságok, mint az egyéb telefonoknál is jelenlévő liszenszdíjak, az MP3-lejátszó szoftverek után elvileg a Fraunhofer kap némi zsetont (bár valószínűleg a fenti összegek töredékéről beszélünk), plusz liszenszelni kell processzortechnológiákat, GSM-szabványokat, adatátviteli normákat. Az LG például nemrég kötötte le az ARM-Cortex chipsetek és a Mali GPU-k használati jogát, hogy bevédjék magukat - látni kell viszont, hogy ezek nem új liszenszek, eddig is mindenki fizette őket, tehát semmit sem fognak érdemben befolyásolni.
A cikk még nem ért véget, kérlek, lapozz!
