Keresés

Hirdetés

Új hozzászólás Aktív témák

  • Algieba

    őstag

    LOGOUT blog

    Én szeretnék ilyen gombát. Még soha semmilyen kábszert nem fogyasztottam, alkoholt is csak nagyon keveset, szilveszterkor egy pohár pezsgő, aztán semmi egész évben, és mivel más módon isten-hithez nem lehet jutni, kérek gombapaprikást. :DDD
    Vagy leülök egy fa alá viharban és malmozok, hát ha jön a felvilágosodás egy villámcsapás vagy egy enyhébb agyvérzés formájában.
    Csodák márpedig nincsenek, akármit is ír egy x száz éves könyv. Az még nem bizonyosság.
    Inkább elfogadhatónak tartom, hogy az ember találta ki istent, mint mindannak az összegzését, amit nem képes felfogni és amin nincs hatalma.
    Nem fogok egy kitalált valamihez fohászkodni, csak azért, hogy eme lelki placebóval elviselhetőbbé tegyem az értelmetlen életet.
    Az emberek megszületnek és meghalnak isten nélkül is. Odaát meg nincs.

    A tudás az egyetlen érték, ami a használat során nem fogy el, hanem még gyarapszik is.

  • Algieba

    őstag

    LOGOUT blog

    Ha ez valakit megnyugtat, én a sátánban sem hiszek.

    A tudás az egyetlen érték, ami a használat során nem fogy el, hanem még gyarapszik is.

  • Algieba

    őstag

    LOGOUT blog

    válasz guga #1508 üzenetére

    Ez mind igaz volt. Azonban az úristen se tudja, hogy mi miért van, különben adna válaszokat.
    A nagynéném istenfélő ember volt, állandóan az evangéliumot olvasta, rendszeresen beszélt a pappal, álmodott az igékkel. Igyekezett követni Jézust.
    És most nyáron, alig múlt 40, és eltávozott.
    Azzal próbálom vigasztalni magamat, mivel ő vallásos volt, hogy az isten így akarta megszabadítani számos gondjától, hogy maga mellé emelte.
    Ettől még hiányzik, és semmi sem töltheti be a helyét.
    Én maradok hitetlen. Számomra nincs odaát. Önmagába hulló fény az eltávozó élet.

    A végső ítélet egy x milliárd éve létező bolygó, és egy csikófogát még el sem hányt faj, Homo sapiens, esetében enyhén szólva erős elképzelés.
    Nem az ember tettei mozgatják a hatalmas gépezetet.


    Kurt Vonnegutnak van egy szép mondata, a Bajnokok reggelijében olvasható:

    ''Mi az élet értelme?

    Hogy a szeme, a füle, a lelkiismerete legyél a világegyetem teremtőjének.''

    Ennél szebb választ nehéz adni az örök kérdésre.

    A tudás az egyetlen érték, ami a használat során nem fogy el, hanem még gyarapszik is.

  • Algieba

    őstag

    LOGOUT blog

    válasz Palkó #1526 üzenetére

    Nem kell komolyan venni a régi meséket.
    Még hogy bűnbe esés, meg hogy ezért a kitalált bajért bárkinek is meg kellett halnia. Badarság.
    Jézus sosem volt isten fia, még ha létezett is, csak egy szegény, megzavarodott ács volt, áldozata lett önön elhivatottságának.
    Fölösleges érzelmi energia pocséklás kitalált események, felsőbb hatalmak tetteit minősíteni.

    Az emberiség meg csak egy túlszaporodott állatfaj gigászi populációja. Senkit sem érdekel a világegyetemben, hogy mit csinál, hogyan küzd az életben maradásért és teszi tönkre az élőhelyét.

    Az, hogy egyénileg hogyan döntünk az életünk során az élet dolgaiban a saját magánügyünk.

    Kitalált fensőbb hatalmak nem foglalkoznak egy olyan állatfajjal, ami értelmesnek véli önmagát és fűben fában önmagánál nagyobb izéket vél látni és tisztelni.
    Nemcsak károkozó parazita az ember, hanem még értelmetlen is.

    El kéne már felejteni és eltemetni az ilyen régi, haszontalan meséket.

    A tudás az egyetlen érték, ami a használat során nem fogy el, hanem még gyarapszik is.

  • Algieba

    őstag

    LOGOUT blog

    válasz kymco #1531 üzenetére

    Oké, én inkább a nagynénémet fogom szólongatni tanácsért, ha valami baj van, mert őt ismertem és minden emberi hibája ellenére tisztelem és szeretem.
    Jézus szomorú sorsa elrettentő számomra, mert meghalt a csőcselék kedvéért, elvakította a cél, a zsidó vallás megreformálása. Bölcs volt, okosakat mondott (bár, a tanítványai biztosan hozzátettek valamennyit a szövegeihez), de túl messzire ment.
    Inkább Buddha útját tartom igazabbnak. Csak ne lenne olyan nehéz legyőzni a sóvárgást...

    Semmi bajom sincs azzal, hogy ki miben hisz, mert manapság már senkit sem küldenek a halálba, ha másként gondolkodik.

    De azt állítani, hogy Jézus még ma is munkálkodik. A fejedben, biztosan, és az eszméi által rajtad keresztül valóban jelen lehet, de úgy egyébként olyan halott, mint a nagynéném.
    De nézz körül a világban! Nagyon kevesen vagytok, Jézus követői, mert ami jelenleg is zajlik, azon már az élő Jézus sem segíthetne. Akkor sem tudott, amikor élt. Meg is halt fiatalon.

    A tudás az egyetlen érték, ami a használat során nem fogy el, hanem még gyarapszik is.

  • Algieba

    őstag

    LOGOUT blog

    válasz Viszlát #1540 üzenetére

    A te hited is lóg a levegőben, adnál nekik súlyt? Vagy majd odaát, ami nincs, úgy is megtudjuk. Na, ez aztán a hit.

    A tudás az egyetlen érték, ami a használat során nem fogy el, hanem még gyarapszik is.

  • Algieba

    őstag

    LOGOUT blog

    válasz Viszlát #1543 üzenetére

    Ha értelmesen megmondod, mi a jó abban, hogy Jézus élt, talán sikerül meglepned.

    A tudás az egyetlen érték, ami a használat során nem fogy el, hanem még gyarapszik is.

  • Algieba

    őstag

    LOGOUT blog

    válasz Viszlát #1545 üzenetére

    Nem kell kútba ugranod.
    Nekem nyolc, hogy ki miben hisz. Ti megtapasztaltatok valamit, én nem. És nem is keresem az élményt. Maximum kimegyek a mezőre gombát keresni.
    Az én álláspontom az, hogy a hit badarság és kész. Az álmodozás egyik speciális fajtája, semmi több.

    És nem hiszek sem istenben, sem ördögben, de még a szellemekben sem.

    A tudás az egyetlen érték, ami a használat során nem fogy el, hanem még gyarapszik is.

  • Algieba

    őstag

    LOGOUT blog

    válasz Viszlát #1553 üzenetére

    Nagy csönd van a világban és bennem is. Nem érzem semminek sem a jelenlétét, semmi hatalmas, gondoskodó valaminek.
    Minek is kellene isten, minek feltételezzem a létezését, amikor a világegyetem létrejöhetett csak úgy?
    Mert akkor hogyan keletkezett isten? Az univerzum is lehet az örökkévaló valami! Nem kell neki egy örökkévaló teremtő.
    Kételkedem benne, hogy létezik isten, mert semmi jelét nem látom annak, hogy szükség lenne rá.
    Az, hogy rettegünk a haláltól, természetes, hiszen ismeretlen valami, és a haldoklás folyamata kellemetlen és fájdalmas.
    De, a félelem miatt miért kellene álmodnunk magunknak egy gondoskodó atyát??? Ez szánalmas. És ez az, ami bőszít, a gyávaság.

    A tudás az egyetlen érték, ami a használat során nem fogy el, hanem még gyarapszik is.

  • Algieba

    őstag

    LOGOUT blog

    válasz faster #1567 üzenetére

    A trapista különösen igaz rám. :DDD

    Alapvetően semmi bajom nem lenne a vallásokkal, ha lenne egy inci-finci hasznuk az egész emberiségre nézve, de egyelőre úgy áll a helyzet évszázadok óta, hogy a vallás is ott van azon dolgok között, amik megkülönböztetik egymástól az embereket.
    ''Az enyém az igazabb vallás, meg az én x nevű istenem az eredeti, nagy betűs isten.''
    Aztán, hogy melyiknek van tényleg igaza, szerintem egyiknek sem.
    Ezt megmondhatom így kerek-perec, mint kívülálló, ateista, pogány, materialista, trapista.

    Megértem Viszlátot. És mindenkit megnyugtatok, hogy senki alá nem akarok máglyát pakolni csak azért, mert hisz valamiben, hisz istenben.

    Megértem Palkót. Nekem is volt ilyen dühös, értetlenkedő szakaszom, azonban mára elmúlt. Jó adag isten és ördög káromlás után is itt vagyok és nézem reggelente, ahogy felkel a nap, és nézem esténként, ahogy lenyugszik. A mag tavasszal kikel, a növény ősszel elszárad. A ciklusok pörögnek, és mi bennük őrlődünk.
    Nincs okom kételkedni abban, hogy maga az élet, a természet és a világegyetem nagyszerű, minden esetleges borzalom, fájdalom és az ember hülyesége ellenére.Azonban istenben nem hiszek, nem tudok hinni. Olyan ez, mintha a hangya kérdezné az embert. Értjük mi a hangya szavát? Nem. És mégis egy világban vagyunk, egy a sorsunk.
    Persze isten valami nagy, valami erő, egy jótékony teremtő szándék. Aham. Nézd végig, hogyan táplálkozik a pók és elmegy a kedved a szép gondolatoktól. Maga a pókháló igazi remekmű, a pók türelmes vadász, hatékony a mérge, azonban elnézve a vergődő legyet (ami ugye egy gusztustalan, piszkos rovar) a pók visszataszító dög lesz.
    (Semmi bajom a pókokkal, a szobámban van néhány álkaszáspók, akkor egy igazi kaszáspók is, és van egy pókfajta, a bikapók, ami a kedvencem, mivel akkorákat ugrik, mint a pókember.)
    Visszatérve a pókra és a légyre, miféle teremtő lehet az, aki megalkotta őket? Kiszámított tökéletesség a vadászó és táplálkozó pók. Semmi nemes, és hódolatra késztető nincs benne. Ha van isten, annyira borzalmas lehet ő hatalmassága, hogy nem akarnék vele találkozni!
    Jobb elvetni a régi mesét istenről, és élni az életet, és várni a halált.

    A tudás az egyetlen érték, ami a használat során nem fogy el, hanem még gyarapszik is.

  • Algieba

    őstag

    LOGOUT blog

    válasz Viszlát #1568 üzenetére

    Nem húztam rád sablont.
    Neked szükséged van az Atyára, a felsőbb útmutatóra, aki gondoskodik rólad a nagy trauma után, ami a halál.
    Kell neked a rend, az igazság, hogy mindennek van célja, és odaát várnak rád.
    Miért gondolod, hogy emiatt én most beledugtalak téged a vallási fanatikus skatulyába?

    Szavaid érdekesek:
    ''Mások, máshol úgy gondolják, hogy egész mást kellett volna már Istennek tenni. Pl kiirtani az ellenségeiket. Nagy szerencsének tartom, hogy nem az emberek elképzelései alapján cselekszik Isten, annál sokkal bölcsebb.

    Hogy mit vár Isten az embertől? Elfogadást, felismerést, engedelmességet. Mit kapsz cserébe? Nem a földi békét. Annál sokkal többet.''

    Akik úgy gondolkodnak, hogy a nagy betűs istenüknek az óhajuk szerint mészárossá kellett volna már lennie, tehetetlen éretlenek. Ilyet egyet sem ismerek. Van itt ilyen? Aki terülj terül asztalkának használná elképzelt atyját?

    Isten, a kitalált atya, senkinek sem cselekszik semmilyen elképzelése szerint, mivel egy fantazmagória bajosan főzhet ebédet. Így hát az emberiség tovább cselekedhet a saját hülye feje után futva.

    Hm, hm. Micsoda?! Hogy a pótatyának igényei vannak az emberrel szemben? Miért? Minek kellene egy nagy hatalmú izének önmagát fárasztania a hangyákkal? Hangyás lehet kicsinykét az úristen. És persze, odaát, ami sokkal dögletesebb, mint az ideát, kapunk tőle bónuszt, egy nagy kockacukrot, mert olyan jó gyerekek voltunk.

    Tudom, most sértő vagyok, hogy mosolygok. :DDD


    A tudás az egyetlen érték, ami a használat során nem fogy el, hanem még gyarapszik is.

  • Algieba

    őstag

    LOGOUT blog

    válasz Viszlát #1572 üzenetére

    Sóhaj.
    Nem sértődtem meg. Annyira masszívan nem tartom létezőnek istent, és ez annyira független az egómtól, hogy nem hat rám a te istenhited.

    Abban igazad van, hogy úgy véled lufikat eregetek, de ha már lufikat emlegetsz én is lufikat látok a kezedben. Nesze semmi fogd meg jól.

    Egy valamit elhihetsz, hogy igyekeztem megtalálni istent, de nézhetem ki a világba, be önmagamba, a legmélyebb rétegig is leásva, nem találtam meg.
    És a Jézus ábrázolás a katolikus templomban, az a kimeredt fájdalmas tekintet, amely belebámul a vak semmibe, elriasztott a kereszténységtől.

    Én kételkedem benne, hogy a te istened olyan jó és kedves lenne, mint ahogy hiszed. Valamelyikünk téved ez biztos, valószínűleg mind a kettőnk!

    Akkor egy kérdés, mit tett érted, hogy így hiszel benne?

    A tudás az egyetlen érték, ami a használat során nem fogy el, hanem még gyarapszik is.

  • Algieba

    őstag

    LOGOUT blog

    válasz tbs #1575 üzenetére

    Nem kell.
    Feltartott kezekkel távozom.
    Nekem mindegy, hogy ki mit gondol. Számomra nem létezik és kész. És ez nem (vak)hit. Ez számomra bizonyosság.

    A tudás az egyetlen érték, ami a használat során nem fogy el, hanem még gyarapszik is.

  • Algieba

    őstag

    LOGOUT blog

    A nagynéném könyvei között találtam egy könyvet: Wilhelm Busch, Jézus a mi sorsunk.
    Mivel vékonyka mű, elolvasom, hogy senki se mondhassa rám, hogy csak dumálok és nem próbálkozom a megértéssel. De biztosan hitetlen maradok.
    A nagynéném sokat ért vele, hogy hitt, megszakadt a szíve.

    A tudás az egyetlen érték, ami a használat során nem fogy el, hanem még gyarapszik is.

  • Algieba

    őstag

    LOGOUT blog

    válasz luciferc #1597 üzenetére

    Szóljunk az Eltemetett akták meg a Helyszínelők producereinek, hogy hozzanak össze egy részt Jézus haláláról, és csodás utóéletéről. :DDD
    Nézettségi csúcsot döntene, az biztos. Az emberek falják az ilyen misztikus, kriminalisztikus agyalmányokat. Lásd, DaVinci kód.
    Hát, igen, egy holttest eltüntetése egyszerűbb, mint a hol a piros játékban a kocka ide-oda tologatása.
    Éljenek a 2000 éves tények! Mert a Biblia a leghitelesebb forrás! Beszélhetnék a kiadójával? Nem? Mert már halott x száz éve? És az isten? Nem elérhető? Mi, hogy nekem rossz a pin kódom a készülékemben, azért nem tudom hívni? (A mondat valódi jelentése; elcseszett, hitetlen lelkem képtelen szót érteni az istennel.) Te jó ég! ;]
    Egyébként meg kezd elegem lenni a vallási mémekből. Már fáj a fejem.

    A tudás az egyetlen érték, ami a használat során nem fogy el, hanem még gyarapszik is.

  • Algieba

    őstag

    LOGOUT blog

    Wilhelm Busch, Jézus a mi sorsunkat olvasom.
    Jó könyv, érdekes és lelkes pap lehetett Busch. Nagyon hitt Jézusban, hogy ő volt Isten az emberhez intézett utolsó szava, és csak Jézus által nyerhetünk bebocsátást Isten házába.
    Engem csak néhány apróság zavar, először is, biztosan élt Jézus és valóban feltámadt? Másodszorra, miért kellett meghalnia? Valamennyire kapisgálom az értelmét az áldozatának, no, de akkor is erősnek tartom, hogy egy ember, egy ember az igazi romlottak helyett ilyen fájdalmas halált halt.

    A lelkész nagyon okosakat ír, meglepően igazak a meglátásai a jelenre vonatkoztatva is. Nem tudok az állításaiba belekötni, mert igaza van, azonban mégsem tudok hinni egy 2000 éve halott férfiban.

    A tudás az egyetlen érték, ami a használat során nem fogy el, hanem még gyarapszik is.

  • Algieba

    őstag

    LOGOUT blog

    Elolvastam Wilhelm Busch könyvét.
    Öhm, próbálok okosat írni, de a lelkész nagyon okosan gondolkodik, és annyi olyan dolgot felhoz példaként, amiket más emberek mondtak neki, de akár én is mondhattam volna azokat a kételyeket a hitével kapcsolatban, hogy egyelőre ki vagyok ütve.
    Nagyon okos, és lelkes. Amilyen borzalmakat átélt a világháború idején nem csoda, hogy valami értelmét kereste az iszonyatnak és megnyugvást.
    No, de, azzal eltaszított, mikor már kezdtem bólogatni, hogy a legkedvesebb képe Jézusról, amint a Golgota hegyén a kereszten függ, és az ő áldott vérével lemossa a lelkész bácsi bűneit is. Annyiszor leírja, hogy Jézus a kereszten, és az ő vére lemossa bűneinket stb, hogy a végére visszatért a kételkedésem.

    És tényleg, mi van azokkal a százezrekkel, akik Jézus előtt éltek, vagy olyan helyen éltek ő utána sokáig, ahová nem jutottak el csak késve a hittérítők?! Azok el vannak feledve? Isten azokra nem gondol? Úgy vélem, ha van isten, nyitott más kiskapukat is a túlvilági életre.

    Köszönöm, kedves és okos lelkész a munkádat, de nem akarok megmosakodni Jézus vérében.

    A tudás az egyetlen érték, ami a használat során nem fogy el, hanem még gyarapszik is.

  • Algieba

    őstag

    LOGOUT blog

    válasz Viszlát #1729 üzenetére

    Azért, mekkora blamázs, hogy tök happyn odamentél Jézushoz, ő fogadott téged, rendbe jön az életed, és akkor ezt olvasod a Bibliában, hogy a mellékhatása a jónak az üldöztetés. :DDD
    Persze ez manapság nem igaz, de akkoriban, haj-jaj.
    Micsoda áldozatokat hoztak az emberek a hitükért, de odaát biztosan jó lett nekik.
    Nem tehetek róla, de mulattat az ellentmondás, Jézus oké, de a vallásod miatt oroszlánokkal tépetnek szét. Király.
    (Ez szarkazmus akart lenni.)

    A tudás az egyetlen érték, ami a használat során nem fogy el, hanem még gyarapszik is.

  • Algieba

    őstag

    LOGOUT blog

    válasz Viszlát #1734 üzenetére

    Ki világlott a lényeg, tényleg furcsa, hogy ennyire ''bolondnak'' nézik a keresztényeket.
    Erről írt a lelkész is, hogy mindenkinek van valamiféle hite, pl. az apró babonaságok, de ez senkit sem zavar, amint azonban az ember Jézusra gondol, kezébe veszi a Bibliát, mindenki felkapja a fejét és furán néz rá.
    Ez érthetetlen.
    Tücsköt-bogarat összehordok, beszélek zöldségeket, mindenki tudja rólam mennyire gyagya vagyok, de amint meglátták nálam a lelkész könyvét, menthetetlennek minősítettek, és nagy csend borult a házra. Nem frocliznak miatta, betudják a bogaras természetemnek, hogy mindent megnézek magamnak, hogy eldönthessem, mire jó?
    Egyelőre még nem tudtam dönteni az Újszövetségről.
    Az azonban meglepett, hogy a mi ateista családunkban is van egy belőle. Kicsi, barna vászonkötéses kiadás.

    A tudás az egyetlen érték, ami a használat során nem fogy el, hanem még gyarapszik is.

  • Algieba

    őstag

    LOGOUT blog

    Nekem most jó kedvem van, éppen ezért fogom, amíg tart az öröm, elolvasni az Újszövetségből Lukács evangéliumát.
    Szerintem sem a jutalmazásról szól a keresztény hit, hanem a józan belátásról, a sötét fátyol felszakadásáról, a beismerésről, hogy vezérlő csillag nélkül semmit sem érünk.
    Ha ezt a csillagot Jézusnak nevezik és a keresztény Bibliában található, akkor is utána megyek és neki teszem fel a hülye kérdéseimet. :D
    Minden vallás, vagy út helyes, ami békésebbé teszi az életünket.

    A tudás az egyetlen érték, ami a használat során nem fogy el, hanem még gyarapszik is.

  • Algieba

    őstag

    LOGOUT blog

    Az ego furmányos, mindig működik, kivéve akkor, ha semmire sem gondolsz, lazítasz, elengeded magadat.

    Valamikor én is gondoltam rá, hogy jó lenne egy szakorvos, mert rendbe tenné a lelki gondjaimat, de rájöttem, ő sem tudna kirángatni a bőrömből, ha meg szerelmes leszek, akkor a társamat úgy sem tudom berángatni a bőrömbe. Reménytelen vágyunk a megismerés, önmagunk megmutatása, ilyen vagyok, szeressetek; és a másik irányba, hát, ilyen vagy, de én így is szeretlek és elfogadlak.

    Nehéz dolog.

    Feladtam a keresést, a sóvárgást. Csak a párnám látja a könnyeimet és issza fel. Nem is tudom, hogy mit kéne keresnem a másik emberben, és önmagamban?
    Teszem, ami éppen eszembe jut, vagy ahogy a kedvem hozza. És ezen semmiféle hit sem tud változtatni. Minek erőlködjek, amikor a teljes megértés és az örök élet egy ábránd, és a halál mindent elvesz és örök sötétségbe, feledésbe taszít?
    Amíg itt vagyok, élvezem azt a keveset, amiben részem lehet. Örömmel megyek ki a kertembe leszedni a gyümölcsöket, boldogan sétálok ki a reptér mezejére gombát gyűjteni, elégedett vagyok a hosszú séta során az izmok precíz, fáradhatatlannak tűnő mozgásával, örömet ad, amikor végre könyv alakban láthatom a fantazmagóriáimat, és jól érzem magamat, amikor valakivel értelmesen, egymást lelkesítve beszélgetni tudok.
    Ennyi örömöm van, és mindez pokolian hiányozni fog a halálos ágyamon, vagy az útszélén, vagy akárhol ahol a halálom bekövetkezik.

    Mit érdekeljen engem a túlvilág, amikor az ideát is bőven jól lakatja a lelkemet?

    Ui.: Az ember változik; valamikor nagyon félénk és gátlásos voltam, de amikor rádöbbentem, hogy a halállal mindennek vége, egyből megjött a bátorságom.
    Ma már a legkedvesebb ünnepem Halloween, és ilyenkor kicsit átalakulok és töklámpással a kezemben járom a városomat boldog mindszenteket kívánva a meglepődött embereknek. Valamikor elképzelhetetlennek tartottam, hogy bolondot csináljak magamból, mert jujj, mit fognak gondolni az emberek... Viszont 2001-ben megtettem, és azóta minden Halloweenkor megteszem, idén is. Mert úgy érzem, egyetlen napon jelmezt öltve az emberek képébe kell mondanom, hogy egyszer élsz, és jobb, ha felvállalod azt, ami, aki vagy, mert lehet, hogy holnap már késő.
    Idén Sötét Eminenciás leszek, az életbevallás behajtó túlvilági rém. Egy nagy faragott tök lesz nálam, amibe jelképesen mindenki beledobhatja a személyes titkát, bánatát.

    A megértés a vágyam, de talán nincs is mit megérteni, csak tenni kell a dolgunkat, úgy ahogy a szél.

    A tudás az egyetlen érték, ami a használat során nem fogy el, hanem még gyarapszik is.

  • Algieba

    őstag

    LOGOUT blog

    válasz lao ce #1815 üzenetére

    oké, kedvenc válaszom arra, hogy ki vagyok: ember=csillagporból való véglény :)

    A tudás az egyetlen érték, ami a használat során nem fogy el, hanem még gyarapszik is.

  • Algieba

    őstag

    LOGOUT blog

    válasz lao ce #1822 üzenetére

    Harag nincs bennem. Önmarcangoló öngyűlölet sok, de külvilág felé irányuló erő, szinte semmi.
    Igazad van, attól, hogy még a levél színe helyett a fonákát nézed, egy levelet látsz... Attól, hogy évente egyszer jelmezt veszek, az emberek ugyanúgy a bánatomat látják.
    Sajnos, valami már nem változik, és ez a tehetetlenségi együtthatóm, ami egyetlen pontba igyekszik sűríteni minden kifelé törekedni vágyó életenergiámat. Állandóan egy sötét örvény ellen küzdök, de már nagyon nehéz visszatartani attól, hogy negatív hullámai végignyaljanak a külvilágon, odakint is táplálékot keresve.
    Sötétnek látom a fény mögött a világot.
    Erőnek hittem azt, ami nem az. A gyűlöletet szegeztem szembe az emberek közönyével, és későn vettem észre, hogy a gyűlöletem nagyon okosan, mivel én is emberből vagyok, nekem támadt és engem emészt. Belekerültem az örvénybe és nem tudom leállítani. Itt nem segít a hit, a sok sorscsapás, a jó szó és tanács, az élet kellemesebb dolgai, hisz az áldott napsütés mögött is a sötétséget látom, és fényes nappal valószerűtlen álomként élem meg a valóságot. Tudom hol a határ álom és valóság között, ezzel még nincs baj. Inkább arról van szó, hogy a valóságot egy tűnékeny álomként élem meg, és éppen ezért kevés ingere képes megmozdítani bennem bármit is.
    Nem jó a közelemben tartózkodni, mert vagy semmit se sugárzok magamból, vagy amint bepöccen a gyűlöletem, el kezdem kizsigerelni a másikat. És ezt már mások is érzik, hogy valami nem stimmel a jelenlétemben. Tartok attól, hogy spontán ki fogom meríteni mások életerejét. De ezzel sem tudom pótolni azt, ami belőlem veszett el. Mások ereje röpke ideig képes felmelegíteni, utána újra visszahullok a komor alaphangulatba.
    Tavaly Halloweenkor már a jelmezes ökörködés is apátiába hullott. Jóval hamarább hazamentem és ágyba dőltem. Idén talán elmarad. Minek bolondozzak? Nincs értelme. Aludni kellene és olyan sokáig, hogy fel sem ébredjek belőle!
    Nincs értelme bántani a külvilágot, bántani a természetet. Nincs joga az embernek a Földhöz. Meghalni kéne az egész fajtánknak, és hagyni a Természetet élni.

    A tudás az egyetlen érték, ami a használat során nem fogy el, hanem még gyarapszik is.

  • Algieba

    őstag

    LOGOUT blog

    válasz Rive #1824 üzenetére

    Egyelőre nem tudom, hogy mit kéne tennem. Ez az egész nem szerepelt, a két temetés, a terveimben. A nagynénémmel Erdélybe szerettem volna utazni, mert nagyon szerette azt a vidéket, a nagyanyámnak meg még sokáig segíteni szerettem volna az állatok gondozásában. :(
    Nem önsajnálat az, ami gyötör, hanem a tehetetlenség. Hiába járok el rendben tartani a nagynéném kertjét, növényeit, és sepregetek a házban, a tevékenykedésem sem tudja elmulasztani a rossz érzésemet. És hiába veszek részt a nagyanyám temetésének a megszervezésében, valahogy ez a külső aktivitás sem képes jobb kedvre hangolni.
    Hiába tervezem, hogy új szakmát tanulok, új regényt írok, közben csinálom az őszi kerti munkákat, lelkesen fórumozok a világhálon, a tevékenységeim sem tudnak kimozdítani a holt pontról, és ez kétségbe ejt!
    Jön a kedvenc ünnepem - nagyanyám segített három hete szerezni narancssárga tököt, itt van az ablakpárkányon -, de idén hogyan lesz erőm az életet ünnepelni, amikor a halál diadalmaskodott?

    Ui.: Egyébként meg egy le sem záródott gyász lelki folyamatra következett még egy, és ennek a kettőnek a hatása tűnik úgy, hogy csöpög az orrom az önsajnálattól.

    A tudás az egyetlen érték, ami a használat során nem fogy el, hanem még gyarapszik is.

  • Algieba

    őstag

    LOGOUT blog

    Hm, véletlenül felbuktam egy gondolatban, Ádám és Éva génjein töprengtem, hogy miként származhat két embertől az egész emberi faj? Ehhez durva testvérszerelem kellett, és mint azt tudom a biológiából, a közvetlen rokonok közötti szerelem eredménye mindig valami torzszülött. Ádám és Éva bizonyosan nem lehetett ''közönséges'' ember.
    Na, de ez a gondolatsor megszakadt, és más ötlött fel bennem.
    Mert Isten teremtette a világot és benne mindent, és legvégül az emberpárt.
    Eme szép teremtési sorban egy árva szó nem esik a túlvilágról. Tehát, Isten mikor is teremtette az odaátot? Vagy az már alapból megvolt? Hisz kezdetben vala a sötétség, ugye? Vagy nem... Akkor most mi van? Ha Istennek volt pompázatos túlvilága, minek kellett neki ez az egész ideát?
    Tehát Isten megteremtette a világot, és nem teremtett túlvilágot. Neki ez a világ az alkotása, ez az öröme, büszkesége, és szerintem, nem érdekli az odaát. Vagy két Istenről ír a Biblia, vagy valahol az emberek saját maguk vittek a Szent szövegbe logikai buktatót, mert nyomorukban kellett valami szépet hazudni a túlvilági életről.

    A tudás az egyetlen érték, ami a használat során nem fogy el, hanem még gyarapszik is.

  • Algieba

    őstag

    LOGOUT blog

    Ma néhány erősebb kifejezéssel illettem istent, és itt vagyok, nem történt semmi sem.
    A világvége meg minek érdekel? Úgy sem éled meg.
    Egyébként meg nem értem, hogy mi a fenének veszik komolyan egyesek az emberek által írt bibliát.
    Meg a biblia előtt mi volt?
    Az emberiség könyv előtti életével nem is törődött az isten, meg az akkor élők lelki üdvével??
    Elég komoly civilizációk virultak akkor is.
    De nem, isten bevárta a zsidó népet és velük társalgott.

    Oh, je.

    A tudás az egyetlen érték, ami a használat során nem fogy el, hanem még gyarapszik is.

  • Algieba

    őstag

    LOGOUT blog

    válasz Viszlát #2062 üzenetére

    De ezek, ööö, irodalmi alakok.
    Bár Melkisédek esetében nem vagyok biztos. Élhetett egy ilyen király.


    Meg aztán remélem, bárcsak, (minden csak jó marketing kérdése) ha benne lenne a globális néphitben (Benne van. De nekem vallási felhanggal lenne érdekes, hisz ez vallási topik) pl. a békakirályfi is. :D

    Éljenek a békakirályok, mint az igaz szerelem hírnökei! Hiszek benne, hogy egyszer, ha nagyon kitartó vagyok, megtalálom a magam királyfi békáját. :DDD A világvégéig keresem.
    Persze a békakirály metafórikus alak, mint Kain meg Ábel.

    Miért kell 2000 év elteltével is zsidó példabeszédeket komolyan venni? Ha valaki itt zsidó, akkor elnézést kérek tőle. A saját vallása.

    A tudás az egyetlen érték, ami a használat során nem fogy el, hanem még gyarapszik is.

  • Algieba

    őstag

    LOGOUT blog

    válasz AnTomySm #2064 üzenetére

    Vajon, szólt Periklészhez is, Kr.e. 441.ben??
    Ő létező történelmi személy és nem könyvszereplő. Bár most egy könyvből olvasok róla. Igaz, vele semmi csudálatos nem történt.

    Az isten dolog kb. olyan fejtörő, mint a ''mi volt előbb, a tyúk vagy a tojás''.
    Számomra eldöntetlen, hogy az ember találta ki az istent vagy tényleg az isten találta ki az embert.

    Egyelőre egy vaskos könyv nem igazán tud meggyőzni a létezéséről.

    Persze, tudom, hogy én mit gondolok, teljesen mindegy. Szócséplés.

    A tudás az egyetlen érték, ami a használat során nem fogy el, hanem még gyarapszik is.

  • Algieba

    őstag

    LOGOUT blog

    válasz kymco #2069 üzenetére

    Akkor engem is kihagyott az előadásából, mert hozzám akkor sem szól, ha kérem, ha szidom. Juszt sem.

    A tudás az egyetlen érték, ami a használat során nem fogy el, hanem még gyarapszik is.

  • Algieba

    őstag

    LOGOUT blog

    válasz kymco #2928 üzenetére

    Itt inkább a közösség adta erőről van szó, mint ismeretlen eredetű lény jótékonykodásáról.

    A tudás az egyetlen érték, ami a használat során nem fogy el, hanem még gyarapszik is.

  • Algieba

    őstag

    LOGOUT blog

    válasz South Velen #2938 üzenetére

    Az isten-hit érdekes. Az emberi értelemben és pszichében változás történik, mint amikor két szemmel közelről nézzel egy elmosódott képet, és kiderül, egy órát ábrázol. (Nem jut eszembe az optikai illúziót keltő képtípus neve, de gyerekkoromban még naptár is volt ilyen.)
    Isten olyan, mint a víz. Előtted van egy tó, nagy, alaktalan víztükör, belemersz egy pohárral, és pohár alakú lesz a víz, de nem változik pohárrá. Amit hiszünk az "istenről", az közel sem az, amilyen lehet egy mindenható lény. A pohár a hitünk, a vágyunk, belemerünk valamit, de az, nem lesz soha olyan, amilyennek elképzeltük.
    Azonban a víz alapvető anyag a földi életben, és ugyan bele lehet fulladni, de sem rossz, sem jó, egyszerűen kell, mert nincs nélküle élet.

    Ezt gondolom a hitről, meg az istenről, legyen a nagy Ő, akármilyen. Ha valaha is lemegyek a tó partjára és belemerek a poharammal, úgy sem az istent fogom megismerni. A saját tévképzetemnek adok majd alakot.

    Ui.: Komolyan érdekel, hogy mit gondolnak rólam a tengerimalacaim, mert az állatkáim szemszögéből nézve egy mindenhatónak tűnő gigász vagyok, amit teljes egészében nem is képesek felfogni. Látják a kezemet, mint sötét árny, közeledni feléjük, cojognak félelmükben, hiába tapasztalták már meg sokszor, hogy a nagy valami nem bánt. Aztán érzik az ujjaim szorítását a mellkasukon és a hasuk alatt, amint kiemelem őket a ketrecekbül, behatárolt életterükből. Hogy be lehetnek gyulladva szegénykék! Holott csak dédelgetni kívánom őket, kiélni természetes, emberi gondoskodási vágyamat.

    Na, az ember hasonlómód lehet az istenével. Összecsunyizná magát, ha valóban lenyúlna érte az úr keze. :DDD

    A tudás az egyetlen érték, ami a használat során nem fogy el, hanem még gyarapszik is.

  • Algieba

    őstag

    LOGOUT blog

    válasz Bull Boss #2946 üzenetére

    Az oroszlán hím leöli a másik hím kölykeit...
    A pók bizarr módon végez az áldozatával, a mérge feloldja a belső szerveket...
    A holló nem veti meg a dögöt. Végül is, jó kaja az elhullott szarvas, vagy a kereszten felejtett emberi test...

    Valóban csodálatos a Természet, de megfigyelve a kérlelhetetlen rendszert, kissé idegesen tekintgetek az ég felé. Ha ilyen kicsiben a világ, milyen lehet az alkotója? Neki is lehet színe és fonákja. Még hogy csak és kizárólag jóindulatú a teremtő. Ez az ember tévedése. Vagy a teremtő nem azonos az ember által kinevezett istennel.

    Jézus a történelem legnagyobb idealistája. Szeretem az őshippit, kár, hogy beletört a bicskája a megváltásba.
    Farkasokat kívánt ólba tenni. Azonban a farkasból némi változtatással lesz csak engedelmes kutya. Azonban a kutya is megveszhet.
    Ha isten engedelmesebb népet kíván, még kell egy kicsit dolgoznia az emberi fajon.

    A tudás az egyetlen érték, ami a használat során nem fogy el, hanem még gyarapszik is.

  • Algieba

    őstag

    LOGOUT blog

    Most olvasom Richard Dawkins Isteni téveszme című munkáját. Ugyan nem olyan komoly mű, mint Az önző gén, de közérthetőbb és egyszerű módon leírja, mi a bibi az egész isten-mémmel.

    Ateista vagyok.

    A tudás az egyetlen érték, ami a használat során nem fogy el, hanem még gyarapszik is.

  • Algieba

    őstag

    LOGOUT blog

    Az istentelenség érdekes eszmefuttatásokra ad lehetőséget. Ez olyan, mint pálcikával feltérképezni az óceánt. Szerintem az elménk egy korlátozott eszköz, kevés az egész átlátásához és megismeréséhez.
    Vajon, egy hangya kolónia mit érzékel az otthonukat feldúló ember gyerekből?? Valószínűleg, semmit. Próbálják rendbe tenni a károkat és fogalmuk sincs, hogy mi okozta azokat.
    Persze korlátozott eszközömmel tapogatom a világot és jelenleg még nem böktem rá isten farkára. :DDD
    Akit sért a finom vulgaritás, sorry.

    A tudás az egyetlen érték, ami a használat során nem fogy el, hanem még gyarapszik is.

  • Algieba

    őstag

    LOGOUT blog

    Nincs semmi különbség a Biblia rajongó és a Gyűrűk ura rajongó között.
    Tündérmesék mindig voltak és mindig lesznek. Ez az egy, ami biztos.

    A tudás az egyetlen érték, ami a használat során nem fogy el, hanem még gyarapszik is.

  • Algieba

    őstag

    LOGOUT blog

    válasz ollie #5612 üzenetére

    A végnélküli vita, akár ha a fantasy történetek rajongói gyepálnák egymást. Hogy, de ne már, nem is úgy volt.

    Szeretem a könyveket. De nincs szükségem zsidó mítoszokra, néphősökre, és a szokásos megváltó figurára sem. Minden kultúrában folyót lehet rekeszteni a héroszokkal.

    A tudás az egyetlen érték, ami a használat során nem fogy el, hanem még gyarapszik is.

  • Algieba

    őstag

    LOGOUT blog

    válasz euchi #5628 üzenetére

    A vita értelmetlen, mert laikusként, szkeptikus ateista pogány stb. emberként is fixnek tartom, hogy Mária és Jézus is zsidó volt. Azonban Jézus olyan új tanokat hirdetett, amik nem tetszettek a zsidó főpapságnak és elintézték "legálisan" a római helytartóval. Ők mosták valójában tisztára a kezüket az "elegáns" megoldással.

    Hogy aztán Jézusnak tényleg egy megfoghatatlan, szellemi lény volt az apja, vagy József az ács. Nekem nyolc.

    Odaátról még senki sem köszönt vissza, hogy szia minden oké. Tényleg van Isten és túlvilág.
    Addig meg tartom magamat ama nézetemhez, hogy minden agyban dől el. Ha hinni akarok, akkor még az elfeket is látni vélhetem a helyi kiserdőben, vagy istent az égben, vagy a halott rokonaimat a házukban kísérteni.

    Ilyen egyszerű. Szó szerint, minden hit kérdése. Kivéve a tényeket, hogy szerves lények vagyunk, egy nagy teljesítményű adatfeldolgozó és tároló szürkeállománnyal a fejünkben, mely bár pompás fejlesztés, de nem tévedhetetlen, és halál esetén, ahogy kell, elrohad a tarka álmaival együtt.

    A tudás az egyetlen érték, ami a használat során nem fogy el, hanem még gyarapszik is.

  • Algieba

    őstag

    LOGOUT blog

    válasz euchi #5705 üzenetére

    Olvastam az Újtestamentumot. Jézus jó fej volt. Bár biztosra veszem, hogy József volt az apja. Meg akarta újítani a zsidó vallást, csak mint sok más újítónak, neki is rossz vége lett.
    Aztán, hogy mivé költötték át életét és munkásságát, már a Biblia íróira tartozik.
    Hisz van az a játék, amikor elindul egy mondat a játékosok között és mire az utolsó visszamondja hangosan, már alig emlékeztet az eredetire.

    A tudás az egyetlen érték, ami a használat során nem fogy el, hanem még gyarapszik is.

  • Algieba

    őstag

    LOGOUT blog

    válasz önállóság #5710 üzenetére

    A megváltói dologról annyit, hogy nagyon sokan várják, de x száz év alatt minden maradt a régiben. Még a 20. században is csapkodtak csecsemőket a falhoz. És ez nem a gonosz műve volt, hanem az embereké.

    Vagy, mondhatni, isten malmai nem az ember ideje szerint őrölnek, és isten elképzelései közel sem egyeznek az emberekével. ;]

    Olvastam az Újtestamentumot. Itt van a polcon. Egy kicsi, barna, vászonkötéses könyv.

    A tudás az egyetlen érték, ami a használat során nem fogy el, hanem még gyarapszik is.

  • Algieba

    őstag

    LOGOUT blog

    válasz önállóság #5714 üzenetére

    Te honnan tudod, hogy mi az elképzelése? A Bibliából? Aham, értem. Ezzel a témát ki is veséztük.

    A tudás az egyetlen érték, ami a használat során nem fogy el, hanem még gyarapszik is.

  • Algieba

    őstag

    LOGOUT blog

    válasz JJános #5713 üzenetére

    Az önérvényesítés és az élet ismerete normális szellemi fejlődés esetén kialakul. Persze személyiség függő, hogy ki milyen szellemi mankót használ az élete során az élete jobbá tételéhez.
    Nekem nem kellenek mesék, hogy lássak, érezzek, tudjak, és élvezzem minden óráját a rövid életidőmnek.
    És nem kellenek emberi ígéretek egy nem létező helyről és egyszerre jó és büntető istenképről.
    Ahogy a másik, ijesztgetős felére is csak legyintek. Tükörbe néztem, lenéztem a saját személyiségem legmélyére, oda, ahová az információs áradat törmelékei hullottak, és sem istent, sem ördögöt nem találtam ott, csak szavakat.

    Mondom, a hit a lényeg. Nem a vitátok, nem a Biblia, nem is a megváltás. Hanem a hit.

    Értitek, vagy sem. Nekem nyolc.

    A tudás az egyetlen érték, ami a használat során nem fogy el, hanem még gyarapszik is.

  • Algieba

    őstag

    LOGOUT blog

    Részemről tökéletesen elégedett vagyok eme gyönyörű világgal. :C

    A tudás az egyetlen érték, ami a használat során nem fogy el, hanem még gyarapszik is.

  • Algieba

    őstag

    LOGOUT blog

    válasz ollie #5767 üzenetére

    Miért kéne foglalkoznom az emberekkel? Nem vagyok tanár, nevelő, szociális munkás, orvos, bíró stb.
    Miért háborgassam nyugalmamat mások ballépéseivel?

    Szerk.: Nekem elég, hogy a baráti körömet ép eszű, normális, tevékeny emberek alkotják. Akikkel öröm találkozni, beszélgetni, ha kérik, segíteni nekik.

    [ Szerkesztve ]

    A tudás az egyetlen érték, ami a használat során nem fogy el, hanem még gyarapszik is.

  • Algieba

    őstag

    LOGOUT blog

    válasz kymco #5771 üzenetére

    Sosem volt, sosem lesz olyan vallás, hit, ami képes lenne a népekre, országokra szétbomlott emberiséget egy cél érdekében összefogni és ráterelni egy tényleg fenntartható életútra.
    Soha nem volt, nézd csak meg pl. a vallásháborúkat. Totális széthúzás és önérdek, biztos hit az igazukban.

    Visszatérve az emberekre. Nem vagyok fizikailag sem elég erős ahhoz, hogy szembeálljak több millió emberrel és azt mondjam nekik, rosszul csináljátok! Mert ki vagyok én, hogy megszabjam nekik, hogyan éljék az életüket?

    Ugyan így, kik azok a régen élt zsidó szerzők, akikre nekem, most a Biblia útján hallgatnom kellene? Emberek voltak. A maguk igazát, hitvilágát örökítették meg.

    A bolygó nélkülem és az emberi faj nélkül is, tökéletes.
    Nekem csak ez számít. Más nem.

    A tudás az egyetlen érték, ami a használat során nem fogy el, hanem még gyarapszik is.

  • Algieba

    őstag

    LOGOUT blog

    Hogy miért történhetnek egy kegyelmes istennel megfejelt világban rossz dolgok az isten kedvenc teremtményeivel, egyszerű a válasz. Mert nem létezik az isten, vagy ami van, az egészen más mint amire az ember gondol.
    Ez olyan, hogy nagyon szeretnék egy pegazust. Élénk képzeletemmel örömteli a felhőkre felnézve elképzelni egyet, ahogy szárnyal, majd leszáll hozzám. Csak éppen a földi élővilágban nem alakult ki szárnyas ló, ellenben vannak szárnyaló madarak és kistermetű repülő emlősök is. Egyik sem pegazus, de tudnak repülni.
    Bármire is gondolok isten kapcsán, valódi lényege egészen más. Vagy tényleg nem létezik, ahogy pegazusok sincsenek. Ellenben vannak madarak és denevérek.

    A tudás az egyetlen érték, ami a használat során nem fogy el, hanem még gyarapszik is.

  • Algieba

    őstag

    LOGOUT blog

    válasz Dalai Láma #6184 üzenetére

    Eleve, honnan veszed, hogy létezik a jó és a rossz? Pusztán csak egyedi érzések vannak, benyomások. Ami nekem rossz, másnak jó és fordítva.

    Ollie: A "szabad akarat" az agyadban keringő védelmi mechanizmus része, hogy független entitásként tekintve önmagadra kényszerítve legyél a tested minden sejtjében jelen lévő gének védelmére majd továbbörökítésére.

    Na, jó. Mára ennyi elég.

    A tudás az egyetlen érték, ami a használat során nem fogy el, hanem még gyarapszik is.

  • Algieba

    őstag

    LOGOUT blog

    válasz Dalai Láma #6187 üzenetére

    "Ebben is lehet hinni. De kérdés, hogy tényleg csak ennyik vagyunk? Mi van akkor, ha ezek vagyunk, de nem csak ezek? És a védelmi és továbbörökítő funkción kívül igenis van értelme a létünknek? Miért lenne ez eleve kizárt?"

    Elhiszem, hogy neked erre van szükséged. Hited szerint szép is lenne, ha ez lenne a valóság. Azonban a megfigyeléseim mást mutatnak nekem. Sorry! Hidd el, nálam jobban kevesen bánják, hogy a mesék csak mesék. :(

    A tudás az egyetlen érték, ami a használat során nem fogy el, hanem még gyarapszik is.

  • Algieba

    őstag

    LOGOUT blog

    válasz Dalai Láma #6190 üzenetére

    Nem vártam más választ. Másként látjuk a világot. Ez így van jól.

    A tudás az egyetlen érték, ami a használat során nem fogy el, hanem még gyarapszik is.

  • Algieba

    őstag

    LOGOUT blog

    Elmerengtem az ismert világegyetem méretein, és mekkora lehet valójában az Univerzum, és megráztam a fejemet. Abszurd elképzelés, hogy ennél a képződménynél is hatalmasabb valami alkotta volna meg eme gigászi csodát, és eme az Univerzumnál is hatalmasabb lény, pont egy olyan aprósággal foglalkozna mint az ember. Kb. ez olyan lenne, mintha fenemód aggódni kezdenék a beleimben élő coli baktériumok miatt, ráadásul külön odafigyelnék egyre a több millióból és kedvtelve szemlélném jó létét, osztódásait stb. (Homlokra csapós smile.)

    Miért kell vitatkozni egyértelmű dolgokon? A hit egy elmeállapot. Aki hisz, az "szerelmes". Mondhatsz egy szerelmesnek bármit, el nem tántoríthatod vágya tárgyától.

    Ui.: Szombaton egy helyi Biblia klub tartott zenés műsort a városban. Egyáltalán nem akartam bántani őket. Legyen a hitük szerint. Részemről porból lettem porrá leszek lélek- és istenmentesen. Nincs mit megmenteni bennem. Halhatatlan lélek? Ami nincs.

    A tudás az egyetlen érték, ami a használat során nem fogy el, hanem még gyarapszik is.

  • Algieba

    őstag

    LOGOUT blog

    válasz JJános #6817 üzenetére

    Tévedni emberi dolog.
    Azonban, ha isten mindenható, akkor adhatna jelet magáról, ha valaki könnyek közt úszva kérleli őt a csillagos ég alatt állva.

    Szerk.: Az ateista társaimtól elnézést kérek a botlásaimért, hogy időnként elkap az irracionális kényszer, hogy a csillagos ég alatt fohászkodjak egy kitalációhoz...

    De tudom, hinni kell, meg elfogadni Jézus áldozatát stb. Mert ez az egyetlen út az örök életbe...

    Köszönöm, de nem kérek hamis ígéretekből, amit mások jegyeztek le sok-sok száz évvel korábban!

    Ez a döntésem.

    [ Szerkesztve ]

    A tudás az egyetlen érték, ami a használat során nem fogy el, hanem még gyarapszik is.

Új hozzászólás Aktív témák