Keresés

Hirdetés

Új hozzászólás Aktív témák

  • P.H.

    senior tag

    válasz philoxenia #2433 üzenetére

    "Ha a tudományt egy kicsit megkaparjuk, eljutunk hamar a határaihoz és vallás lesz belőle.Csak két kérdésem van, miért és hol? Miért fejlődött ki az ember, hol van az első kifejlett ember lelőhelye?
    A világegyetemről még nem is beszéltünk. Miért van gravitáció, hol vannak világunk határai? Ha a szélére érünk a tudományunknak, elég szédítő a mélység ahová le kell néznünk."

    Nem tudok pl. Apophis helyett gondolkodni, de bármennyire is vallásos volt egy-egy tudós, mégis azért emlékszünk még rá, mert nem tudott megállni azon a ponton, hogy elértük a határainkat, hogy megértsük (és saját magunk számára kedvezően felhasználjuk) a világot, és "leülünk a szélére", boldogan. Továbbmentek az addigi ismert világképen, nem "elégedtek meg". Ha teremtett világról van is szó, hol a határ, ameddig megérthetjük annak mozgatórugóit, és azon túl nem? Számomra bosszantó dolog a vallásokban: amikor úgy értelmezik, hogy idáig mehetünk, és adott ponton meg is állhatunk, vagy meg kell állnunk a világ megértésében.

    Más: igyekszem konzekvensen tartani magam ahhoz az állásponthoz, hogy (manapság) a vallás/hit magánügy, mint sok más is az ember életében. Ha mégsem magánügyként kezeli valaki, annak három oka lehet: vagy nem biztos magában, és kételkedik, megerősítést vár; vagy szeretné másokkal is megismertetni a sajátját, ezzel viszont mások "magánügyét nem kezeli megfelelően"; vagy az addig ezzel nem foglalkozókat szeretné megismertetni egy úttal: ez egy ingoványos talaj, mert aki egy bizonyos érettségi szint után könnyen elfogad valamit, az könnyen meggyőzhető később akármi másról (pl. az ellenkezőjéről) is.

    "Akkor mi a tudomány célja, vagy értelme?"

    A vallások célja mi? Erre sem egyszerű válaszolni.
    Szerény véleményem, mai közegben: a vallások lényege, hogy definiálják, milyen feltételek mellett lehet boldog az ember (életében, vagy az után). Ezzel együtt nem csak azt az ideált írják le, amilyennek az adott személyiségnek lennie kellene, hanem azt is, hogy milyennek kellene lennie az őt körülvevő társadalomnak. Viszont ha utóbbi - azaz, hogy mindenki ideális legyen - nem teljesül, az előbbi esélye elúszik, bármilyen szigorú szabályrendszerrel írják is körül, kit kell "kivetni" ebből a közegből.
    Ez a "kivetés" manapság nem teljesül, mert nem teljesülhet, egy szabad légkörben.

    A tudományokkal kapcsolatos szerény véleményem: az ősidőktől kezdve, egyéni és társadalmi szinten is alapvető célja, hogy az ember, az emberiség, a társadalom munkáját megkönnyítse, esetenként kiváltsa, de legalábbis a felesleges munkát minimalizálja, ahol lehet. Gondolok pl. arra, hogy pár évszázad alatt eljutottunk a rabszolgaságtól az "emberi intelligenciával" bíró eszközök szükségletéig. És addig nem is fog megállni a fejlődés, amíg nem sikerül ezt a szükségletet kielégíteni.
    Viszont amikor ez teljesül, ha az eszközeink beérnek minket, mi lesz a következő cél? Szerintem akkor jön el az ideje saját létünk okának és céljának kiderítésére, hiszen egy intelligensebb megközelítés, amelynek fenntartjuk a működését, hamarabb megfejti helyettünk (és innen lehet sokelemű a láncolat).

    Nem emlékszem a forrásra, csak a gondolatra, amit egyszer olvastam: megértheti-e valami saját működési elvét? Mert ha igen, akkor eljut alkotója szintjére, és alkothat magánál sokkal jobbat. Én hiszem, hogy megértheti, legalábbis azt látom, hogy errefelé haladunk.

    [ Szerkesztve ]

    Arguing on the Internet is like running in the Special Olympics. Even if you win, you are still ... ˙˙˙ Real Eyes Realize Real Lies ˙˙˙

  • P.H.

    senior tag

    válasz philoxenia #2582 üzenetére

    "Akkor épülnének valóban logikára, ha az alapfeltevések igazak lennének."

    Nem egészen: egy tetszőlegesen megfogalmazott axiómarendszerben levezethető dolgok igazak logikailag, más kérdés, hogy pl. magyarázzák-e (jobban) a világot, amelyet magyarázni akarnak.

    "De tudsz olyan filozófiai rendszert mondani, amely a világot komplexen leírja, de nincs benne bizonyítatlan elem."

    Gödel tételei szerinti mai kiindulópont az, hogy ilyen nem létezik (leegyszerűsítve: ellentmondásmentes axiómarendszerben mindig van eldönthetetlen kérdés; ha nincs, az axiómarendszer nem ellentmondásmentes). Ez ösztönzi a tudományos világot az axiómarendszerek fejlesztésére, olykor gyökeres megváltoztatására, illetve engedi meg, hogy teljesen új feltevésrendszerre épülve teljes elméletrendszereket fejlesszenek ki, melyek közül egy levezetett következtetés cáfolata is semmissé teszi a teljes axiómarendszer létjogosultságát.

    A vallások viszont minden kérdésre tudnak választ adni, axiómarendszerük viszont megváltozhatatlan, legalábbis senki sem alkalmas arra, hogy megváltoztassa, és eltérő alaprendszert nem engednek feltenni sem, mert a jelenlegi "felsőbb eredetű". Tehát a mindenkori jelenlegi világképet nem cáfolják, de nem is ösztönzik a fejlődést: vagy megállnak az aktuálisnál, konzervatívan, csodálva a Teremtő munkáját, vagy a homályban hagyják a fejlődést, pl. "megvilágosodás" címen (még mindíg az utóbbi az előremutatóbb).

    [ Szerkesztve ]

    Arguing on the Internet is like running in the Special Olympics. Even if you win, you are still ... ˙˙˙ Real Eyes Realize Real Lies ˙˙˙

  • P.H.

    senior tag

    válasz Dany007 #4934 üzenetére

    Rive nem is olyan régen ajánlotta figyelmedbe: [link]

    Arguing on the Internet is like running in the Special Olympics. Even if you win, you are still ... ˙˙˙ Real Eyes Realize Real Lies ˙˙˙

Új hozzászólás Aktív témák