Hirdetés

Keresés

Hirdetés

Új hozzászólás Aktív témák

  • Flagstaff

    tag

    válasz stellaz #27 üzenetére

    A feleségem a kocsihoz akart kimenni, de a kutyánk az asszonyt félrelökve kirontott a kapun, mert hallotta hogy a keresztutcában jár a postás (már akkor is rühellték egymást). A postás volt olyan hülye hogy a kutya után rohanó nejem többszöri figyelmeztetése ellenére lefújta a kutyát. Elsőre csak figyelmeztető jelleggel, másodjára már a teljes doboz a kutyán landolt. Nos a történet úgy ért véget hogy a postás át kellett ugorjon egy kerítést ahol tudta hogy nincs kutya. Amúgy a sprayvel csak még inkább felpiszkált staffi valószínűleg igen csúnyán helyben hagyta volna. Egy agresszív nagytestű kutyával szemben agresszíven fellépni nem biztos hogy bölcs dolog, jó eséllyel nem jössz ki jól belőle. Az pedig ha félreérted a kutya viselkedését és a rossz reagálásod kivált egy tényleges agressziót a kutya részéről, akkor ezért ki lesz a hibás?
    Azt az apróságot se feledd hogy bizonyos fajták (köznyelven harci kutyák) fájdalomküszöbe nagyon magas és fájdalom okozása csak arra jó hogy még durvábban támadjon. Ők halálig küzdenek, nem kérnek és nem adnak kegyelmet. Ütheted csákány nyelével is, nem fogja abbahagyni, sőt. Náluk a vagy te nem leszel vagy én az alap. Kérlek ezt gondold át mielőtt nekiállsz agresszíven fellépni a nagyobb testű kutyákkal szemben.
    Ha egy gazda a kutyáját veszélytelennek ítéli meg a külvilág számára (a házunktól pár utcányira az ősellenség postást is leszarja) és ezt nem csak mondja hanem hosszú ideje figyeli az állat reakcióját az emberekre a külvilágra, a szocializációs folyamatot aktívan alakította, akkor talán el lehet hinni hogy akár egy nagytestű, nem túl jó hírű fajtájú kutyában is meg lehet bízni. Rengeteg sztorim lenne saját és idegen gyerekekkel, saját portán és közterületen. A mai napig kritikus szemmel nézem a viselkedését, pedig rengetegszer bizonyított és soha nem hibázott.
    Ha úgy ítélem meg, behívom és pórázra teszem. Nem a kutyámban nem bízom, az emberek nem értik a kutyák jelzéseit.

  • Flagstaff

    tag

    válasz Bog #32 üzenetére

    Nálunk a gyakorlat az ember szem elöl nem tévesztésére a következő volt:
    Amíg elég kicsi, még benne a félelem hogy elveszíti a falkavezért, de már kezdi játszani a süketet, akkor pár sikertelen behívást követően egyszerűen elbújtam. Úgy hogy én azért szemmel követhessem a kutyát, de ő a sokkal rosszabb látásával ne fedezzen fel egykönnyen. Pár perc után visítva rohangált fel-alá mikor rádöbbent hogy a falkavezér sehol. Ezt párszor eljátszottuk. Hagytam pánikolni, hagytam emészteni neki hogy a másik szemmel tartása nem az én feladatom a séta során. Azóta ha nem látom mert berohant cserkelni valamit a susnyába, csettegek neki és akárhol van rohan elő mert nem tudhatja hogy nem tűnök-e el a szeme elöl mint kölyökkorában. Megfelelő időben végzett megfelelő kondícionálás. Természetesen a dícséret a mai napig jár neki ezért. :-)

Új hozzászólás Aktív témák