Új hozzászólás Aktív témák

• #2 alevan őstag

  Új Válasz 2013-10-06 08:41:33 #2

  Új hozzászólás

  Összes hozzászólása itt Válaszok az összes hozzászólására itt Válaszok erre a hozzászólásra

  Privát üzenet küldése

  

  alevan

  őstag

  Nagymamám mindig arról beszélt, hogy annó a kommunizmusban (Románia), eleinte milyen jól mentek a dolgok. És senkit nem zavart maga a kommunizmus (a kocsmai részeg feliáltásokon kívül). Csak később, amikor Ceausescu egyre jobban a "tanácsadóira" hallgatott és az élelem is fogyott, akkr kezdett a lázadás mint lehetőség keringeni az emberek tudatában.

  Maga az emberiség amúgy döntésképtelen, mint egész. Ez eléggé elcsépelt mondat, sok könyv, film és még játékok is felhasználják történeti szálként, de ami igaz, az igaz. Van egy rész, amely kiemelkedika tömegből (legyen az karizma, vagyon, származás vagy más értékek miatt). A legtöbben ösztönösen követik az általuk erősebbeknek vélt egyéneket, akik kiemelkednek a tömegből. Ha tudják, az életmódjukat is hasonlatossá teszik. Hisz egyszerübb elkönyvelni a tényt, miszerint XYZ-nek hatalma van felettem és így majd ő dönt helyettem.

  És ez a közös a demokráciában és a diktatúrában. A demokráciában "elhitetik" az emberekkel, hogy ők is részesei a döntéshozatalnak (gyakorlatilag a döntéshozók megválasztásában sem nagyon van beleszólás....). Ezért gyengébb a diktatúrával szemben, hisz a vezető egyéniségek többsége egymással harcol a döntéshozás lehetőségért. A nép meg csak bambán tűr és követ. A diktatúrában viszont kevesebb vezető közösen hoz döntéseket, viszont azok az "erősebb egyéniségek" akik teljesen ki vannak zárva a döntéshozásból. Így egy idő után megpróbálják "felváltani" a rezsimet. Viszont a belső harcok nélkül erősebb döntéseket tud meghozni kevés ellenállással vagy ellenállás nélkül.

  Más szemszögből nézve viszont a demokrácián kevés fogás van ellentétben a diktatúrával, amely ellena népet uszítva nem nehéz fellázadni.

  Ezért sem lenne egy globális köztársaság működőképes. Jelenleg a kormányok saját kis nemzetükben sem képesek meghozni felelős döntéseket, félve attól, hogy valakifogást talál az adott kormányon és a népet felbuzdítva lecseréli őt a parlamentben (és ellehetetleníti politikai karrierjét). Diktatúrában ez csak extrém esetekben áll fenn (de olyankor az adott rezsim életében kerül a hiba).

  Így a fennebb leírt születésszabályozás sem menne egy demokrácia alapú rendszerben, hisz senkinek nem lenne mersze döntést hozni. Ellenben egy diktatórikus rendszerrel.

  Viszont valóban szükség van-e rá? Hisz míg keleten túlszaporodás van, nyugaton népesség csökkenés. És ha így haladunk, el fog jönni az idő amikor az emberiség az élelemhiány miatt elkezd kipusztulni (számítások szerint 4-5 generáció és globális gonddá válik). Ekkor stabilizálódni fog a lakosság száma (és persze valószínüleg kipusztul még pár ehető állatfaj).

  Ám a bolygó, mint egész jövőjét én egy hasonló államformában tudnám elképzelni, mint Robert A. Heinlein - Starship Troopers cimű könyvében.

  "Ezért lovagol a pokolba a konzumer IT piac. A hülye igények... . Azt sem tudod, hogy mit akarsz de az jöjjon havonta frissités formájában."

Új hozzászólás Aktív témák