Keresés

Hirdetés

Új hozzászólás Aktív témák

  • Robitrix

    senior tag

    válasz Pingüino #57 üzenetére

    ez azért csak részben igaz egy otthoni asztali gépre.
    hiába van nekem 16 magom mondjuk ettől még nem fogok egyszerre 4 darab 4 magot használó játékot futatni párhuzamosan. Mint ahogy nem fogok mondjuk játék közben videot nézni vagy excelezni vagy nem fogok egyszerre böngészni videot nézni és excelezni... hiába volna meg a teljesítmény mondjuk 16 mag és 32 szál formájában . Nem a gép a szűk keresztmetszet technikailag, hanem én az ember, aki nem tud igazán párhuzamosan 3-4-5-6 féle dolgot csinálni. Mint ahogy nem fogok a gépen 32 szálon véges elem számítást végezni de filmet se renderelni. Jelenleg legfeljebb játékban veszek ki teljesítményt az otthoni gépemből. Minden más amit csinálok még a gépemen simán elég volna 1-2 mag. de a jelenlegi játékok tipikusan 4-6 magot vagy szálat igényelnek esetleg 8-at. de még azzal se izzasztom meg a 6/12-es procimat. Mi a fenével izzasztanék meg egy 32/64-es procit?????????? Nyilván emelkedni fog a játékok igénye is és lehet eljutunk 1-2 év múlva 10-12 szálig is. Így mire elkezdek gondolkodni majd a gépem cseréjén nagyjából akkor fogok eljutni oda hogy már ki is használom. :) Egyenlőre semmi nyomát nem látom a következő 5 évben, ami igényelne otthon 32/64-et mondjuk???????

  • Robitrix

    senior tag

    válasz DraXoN #60 üzenetére

    Ja és van róla fogalmad, hogy egy átlagos programban, ami mondjuk 64 bitre van irva valójában milyen kicsi hányadot képviselnek azon utasítások, amelyek ténylegesen igénylik a 64 bitet a végrehajtáskor? :) Ezért is van hogy amikor átirják a rendszert 64 bitre és a 32 bites programot 64 bittre a gyakorlatban alig lehet teljesítmény nővekedést tapsztalni a 64 bitből. az hogy mondjuk összeadjak binárisan 45-öt meg 178-at nem kell 64 bites register és cimzés. Vagy ahhoz, hogy futasak egy ciklus számlálot 1-től 1000 ig nem kell nekem 64 bites regiszter számolni. persze léteznek olyan műveletek ahol jobban jön a 64 bit a 32 helyett, de ez csak egy igen kicsi része egy futó kódnak.

  • Robitrix

    senior tag

    válasz poci76 #61 üzenetére

    azért én még emlékszem a 80-as években valamelyik hobbi számítógép magazinban poénkodó cikkre, ahol azzal viccelődtek, hogy leírták egy elképzelt jövőbeli felhasználó sirámait, aki arra panaszkodott, hogy milyen tréé a gépe mert csak 3 GB RAM van benne és 3TB háttértáróló. Ez a 64 KB-os C64-ek és 640 KB-os PC-k kora volt. akkor marha határtalannak tűntek az ilyen értékek és viccnek számítottak, hogy ennyire panaszkodik valaki. Na ma 16 GB RAM van a gépemben és éppen azon agyalok, hogy kap a gép egy 4TB-os HDD is a 2 TB-os mellé mert kevés a helyem és hogy ki kéne cserélni a az 512 MB-os SSD-t egy 1 TB-osra... :) a 35 évvel ezelőtti jó poén ma napi realitás. Szóval óvatosan a TB-ok számával, mert ki tudja mi lesz a jövőben!!!!! :)

  • Robitrix

    senior tag

    válasz Depression #80 üzenetére

    természetesen már logikailag nem minden feladat alkalmas komoly párhuzamosításra. van ahol továbbra is szépen lépegetünk a klasszikus, szekvencia, szelekció és iteráció útján Neumann bácsi elveit követve. a feladat végrehajtásának logikája egyszerűen nem párhuzamosítható vagy csak igen minimális mértékben. Simán futhatna egy 15 évvel ezelőtti egy magos procin. Legfeljebb csak a mai pricik magasabb órajele adna némi pluszt a végrehajtáshoz.

  • Robitrix

    senior tag

    válasz S_x96x_S #109 üzenetére

    A párhuzamosítást erősen megszabja a feladat végre hajtásának logikája és gyakran annak nem létező alternatívája.
    Megvilágítom egy egyszerű primitív példával. (bocsika érte)
    Mondjuk a feladat, hogy van egy henger alakú tartályom, amit újra szeretnék festeni, meg szeretném határozni a szükséges festék mennyiségét és meghatározni a költségeket a festési idő(munkabér) illetve a festék és felhasznált anyag értékének ismeretében.
    (most tekintünk el attól, hogy 3-4 sornyi programmal megoldható) J
    Az látszik, hogy gyakorlatilag 3 részfeladatról van szó.
    meghatározni a tartály felületét. kiszámolni a szükséges festék mennyiségét kiszámolni a költséget
    Hurrá azért ez látszik, hogy 3 részfeladatot. remek van egy 16 magos számítógépem, akkor elvben akár végezhetném a három részfeladatot párhuzamosan???????
    műszakilag igen(már amennyiben volna értelme egyáltalán párhuzamos programágat indítani 1-2 utasításra) J
    A gyakorlatban lehetetlen. még pedig azért, mert nekem elsőnek minden képpen meg kell határoznom a tartály területét. és annak eredménye ismerete nélkül nem kezdhetek számolásba se a 2. részfeladat tekintetében se a 3. feladatot. de a 2-es eredménye nélkül nem kezdhetek bele a 3. részfeladatba sem.
    Hiszen, ha nem ismerem a tartály területét nem tudok neki állni kiszámolni a a festék kiadósásegítségével a szükséges festék mennyiség meghatározásának. Mint ahogy a festék mennyiség ismerete nélkül nem tudom kiszámolni a költséget. Mint ahogy nem tudom a munka idejét meghatározni az elvégzendő feladat nagyságának ismeret nélkül.
    Ergó a feladat megoldhatatlan párhuzamosan és marad a meghatározott sorban végre hajtott lépések sorozata szigorúan egymás után végre hajtva. Egyszerűen nem létezik algoritmus, amivel a dolog párhuzamosítható.
    Bocs a primitiv példáért. J
    A gond az, hogy a hagyományos programok igen jelentős része egymásra épülő részfeladatok sorából épül fel, ahol az elüző feladatok eredménye szabja meg az utána kövekezők eredményét vagy végre hajtását.
    Persze azért olyan lehetőségem még volna, hogy ha nem egy tartály költséget kell kiszámolnom, hanem 4,5 millió darabét különféle értékkel, akkor elindítom ugyan azt az algoritmust 16 példányban a 16 szálon és akkor 4,5 millió/16 futás idő alatt meg oldom a feladatot. na de kell nekem 4,5 millió tartályt kiszámolnom? J

  • Robitrix

    senior tag

    válasz Tetsuo #118 üzenetére

    ja ezért is olyan bosszantó, hogy bizonyos csapajátékokban a gép ellen játsza a gép néha hülyére ver minket. Pedig olyan buta... :)
    Mondjuk egy WOWS.ban. van olyan játék mód, ahol egy emberi csapat véletlenszerűen összerakva a netről ugyan olyan hajókból álló csapattal küzd meg, mint ők. vagyis nincsen előny egyik félnek sem. Aztán néha a gép simán lealázza az embereket. pusztán azért mert elkezdi a saját hajóit csoportban mozgatni összeadódva a tűzerejüket. Amíg az emberi játékosk szét mennek a pályán mint az ökör a mezőn. Aztán mikor összetalálkoznak egy emberrel a tengeren a koncentrált össztüzük igen hamar a hullámsírba küldi az emberi játékost. Majd sorban végeznek minden emberrel, akik egyénieskednek és kikapnak. :) Roppant bosszantó az amúgy primitív játék logikától így kikapni. :)

  • Robitrix

    senior tag

    válasz Kansas #128 üzenetére

    nem csak az, hanem a nagyobb regiszter méretek is segítenek. egy 16 bites procinál 2 bájt a regiszterek mérete a 64 bitesnél 8 bájt. Mivel regiszterken keresztül mozgatjuk az adatokat egyik memória cimről a másikra így nem mindegy, hogy 16 bites rendszerben 2 bájtonként tudom végrehajtani vagy 64 bites rendszerben 8 bájtos regiszterekkel 8 bájtonként.
    ettől persze a legtöbb utasitásnál nem számit a a 64 bit, mert nem használom ki az utasitás végrehajtásakor.

  • Robitrix

    senior tag

    válasz Pingüino #148 üzenetére

    Jelen feladatnál nem működne... mivel a henger alapja elvben egy kör ami egy kör területének kiszámítása. R*R*PI, (estleg ha egyforma a tető és az alja, akkor megszorzom 2*vel. a henger palástja is végül is egy 2*R*PI*M(henger magassága)
    Szóval olyan kevés a számítás, hogy nem igen érné meg külön szálra szétszedni, mert a szál elinditása leállítása és az eredmény átadása tovább tart, mint maga a számítás. Bár én a példában azt akartam megmutatni, hogy az elvi 3 részfolyamat függ egymástól. Azt hiszem néhány ezer utasitás alatt nem igen érné meg szálasítani legfeljebb csak akkor, ha mondjuk az a 3000 utasítás 39 milliszor hajtódik végre. :) akkor már lehetne jelentős teljesítményt nyerni, hogy egy külön mag vagy szál hajtja végre. 3000 utasitás végre hajtása magában egy magon, ami 20-25 milliárd lebegőpontos utasítást hajt végre másodpercente nem igazán időnyereség. :)

  • Robitrix

    senior tag

    válasz Tetsuo #169 üzenetére

    lehet, hogy inkább a dinnyén kéne játszani. Hogy fut vajon egy Warzone egy 479 magos görögdinnyén? :)

  • Robitrix

    senior tag

    válasz Huntszy #168 üzenetére

    Azért nem minden játékhoz készül külön játék motor. A játékok nagy része ugyan arra a néhány játék motorra épül. Valaki csinál egy jól sikerült motort, ami elég szép képet készít jó teljesítménnyel, akkor azt utána megveszik más fejlesztők is. Azért egy komplett játék motor kifejlesztése sok idő és pénz.

  • Robitrix

    senior tag

    válasz Komplikato #223 üzenetére

    Na ja ha a gyerek látott volna 40 éve mondjuk egy 5,25 hüvelykes MFM csatolós 20 MB-os HDD-t... mondjuk egy ST 225-öst. volt úgy 80-100 KB az olvasási sebessége másodpercente.... :) rögtön más szemmel nézne a 150 MB/sec-re... :)

  • Robitrix

    senior tag

    válasz worxland #225 üzenetére

    Azért van különbség. inkább hosszabb olvasásoknál írásoknál. azért az M2 SSD olvasási sebessége úgy a 1500-3500 MB/sec közt van tipikusan. a normál SSD meg úgy 500-600 MB/sec
    persze 3 MB-os fájlt olvasva nem érzékeli az ember a különbséget. Nagyságrendileg valahol úgy van, ha egy játék betöltése mondjuk HDD-ről 60 mp, normál SSD mondjuk 35 MP és m2 ssd meg 28 mp. persze kérdés, hogy mennyire érzékeli az ember a 28 mp és a 35 mp különbségét......

  • Robitrix

    senior tag

    válasz Depression #254 üzenetére

    90-92 körül már voltak talán 40 MB-os HDD-ek ST 251. Emlékszem, hogy a kollégám gépében kettő olyan volt, miközben az én gépemben még 20 MB-os ST 225 volt. Ami akkor már egy pár éves gép volt egy 8 mhzes turbo XT. Úgy irigyeltük a bámulatos 80 MB kapacitás miatt... :) Amúgy valóban valamikor a 80-as évek közepén jelent meg a SZ-225(a 20 MB-os) HDD. Én az első PC-t valamikor 1986 körül szereltem össze és abban már 20 MB-os volt. a legelső PC-ben nem volt HDD PC Junior néven jelent meg valamikor 1983 környékén 256 KB RAM volt benne és két darab 360 KB-os floppy egység.
    Amit aztán gyorsan követett az elterjedtebb IBM PC XT a klasszikus 640 KB RAM és eleinte 5-10 MB-os HDD-et kaptak.
    Aztán valamikor 1985 körül jött az IBM PC AT
    Amikor én elkezdtem PC-t használni valamikor 1986-87 körül akkor már jellemzően a 20 MB HDD-esek voltak.

  • Robitrix

    senior tag

    válasz dokanin #208 üzenetére

    rengetegen.... lévén ma már sok játék mérete 100-150 GB feltelepítve. Nekem először egy 256 GB-os SSD volt a gépemben. amit tavaly kicseréltem egy 512-esre. de már szemezek egy cserére 1 TB-os SSD-vel. :) Pedig csak a 4-5 leggyakrabban játszott játék van rajta a rendszer mellett. és már nem merek rátenni semmit mert csak 35-40 GB van szabadon.
    Ennyit muszáj szabadon hagyni az elsődleges meghajtón, mert kell a hely a rendszer frissítéseknek és a játékok időnként megörülő 20-30 GB-os frissítéseinek. Így nem szivesen törlök olyan játékot az SSD-ről, amit néha játszok.
    Így vagy a további kb 10 darab játékot muszáj volt HDD-re rakni, mert nem fér el az SSD-n. A legtöbb játék valami online telepítésű és mivel mobil netem van nos nem állhatok neki 2 éjszaka letöltögetni egy játékot 100-150 GB-t csak mert éppen eszembe jut vele játszani.Lassan a 2 TB-os HDD-en se lesz már elég helyem... így ott meg elkezdtem gondolkodni a 4 TB bejújításán. Így kinéz vagy 7,5 TB háttér kapacitás a fejlesztessek után. (a mai 2,75 GB helyett) Hogy durvább legyen a helyzet van még vagy 1,5 TB külső merevlemez is. :)

Új hozzászólás Aktív témák