Keresés

Hirdetés

Új hozzászólás Aktív témák

  • #90088192

    törölt tag

    válasz Narxis #29 üzenetére

    Élni szerintem mindenki szeret, ami sz.r az a lassú halál, pl. ha lebénulsz és gondozásra szorulsz, nyilván ennek is különböző szintjei vannak de én nem szeretnék senkire se utalva lenni ilyen szinten

    Ezt gondold tovább amíg élsz minden fizikai szellemi korlátozás nélkül, akkor is a másokra vagy utalva nem kicsit :K
    Amikor körülnézel, és egy gumis nem tud jó forgásirányba felrakni 2-2 gumit, vagy az autószerelő nem képes meghúzni a leeresztő csavart, a villanyszerelő nem érti az alternatív kapcsolást, és így tovább, akkor MINDENT magadnak kell megcsinálni.
    Ezert nincs idom semmire és ezert tébolyda az egész(Hiba keresek annyit hogy megélek belőle kényelmesen sőt, nem merek belevágni pl egy ház építésébe, de megvételébe sem, mert tudom mit kapnék), mert amit nem csinálhatok meg ilyen olyan oknál fogva, azt le kell ellenőriznem, és tépni kell a hajam.

    Es csak rosszabb lesz.(Leonard Cohen majdnem el találta az I'm Your man c. albumán, nem Democracy hanem Idiocracy is coming to the USA)

    :R

  • Paxker315

    addikt

    válasz Narxis #33 üzenetére

    Sajnos egyre több, s növekszik az időskori kognitív hanyatlásban érintett szeniorok száma. ("Demencia", de ezt inkább kerülni szoktam.. ). És ott tényleg kérdőjeles: mi értelme is van ennek? Már előrehaladott stádiumban, mikor se a családtagjait nem ismeri fel, a gondviselőt, gondozót megharapja-karmolja az illető, teljesen kifordult emberi mivoltából-korlátaiból. Önellátásra már képtelen, de leterhel magával egy egész családot.

    Mennyire érdemes itt feltétlen ragaszkodni az élet minél tovább történő meghosszabításához? Nem lenne mindenkinek jobb 'elengedni'? Vajon az érintett, ki már teljesen másokra van utalva, s nem is tudja, mi történik, hogy éli meg ezt? Annyira "élvezi"? Vagy szenved?

    Lehetne-e jogot biztosítani azoknak az előrehaladott korú embereknek, akik a leépülés jeleit érzékelik már magukon (eg.: eltéved, keresi a szavakat, már hátráltatja a mindennapi cselekvéseiben (vásárlás, családdal való interakciók..) . Hogy megválaszthassák, mikor szeretnének búcsút mondani ennek a világnak?

    Nem kevés terhet venne le a családokról, ápolókról. Kicsit ingoványos talaj ez, de na. Az öregedő társadalom ezt is felszínre hozza.. :R

    https://dynotech.hu/ - Új, kultúrált környezet, könnyen megközelíthető : )

  • #90088192

    törölt tag

    válasz Narxis #33 üzenetére

    Valahol ugyan az, persze az egyiknél szegyen érzeted van, mert közvetlenül veled történik a privát szférádban, míg a másik esetben egy körrel távolabb SZVSZ.

    Vagyis ha TE (nem személyeskedés) szar munkát csinálsz valakinek, vagy neked csinálnak szar munkát, pénzbeli ellentetézés van, míg amikor elered azt a kort TE már semmit nem ellentételezel személyesen ami ami ugye a másik fele a problémának(Gondolj arra amikor a dokinál végbéltükrözés van, megalázó neked, megalázó a dokinak, de a pénz ezeket a dolgokat elsimítja, és tudod fizettél érte kb ilyen meglátásban értem) :R

  • #90088192

    törölt tag

    válasz Narxis #29 üzenetére

    Ez a világ legnagyobb igazsága és a legnagyobb tévedése is egyben:

    Az már nekem szenvedés lenne és akkor már inkább a gyors halál, ugyanez igaz a fiatalabb évekre is, ha valaki azért vállal egy sz.r munkát, hogy a számlákat fizetni tudja amit azért fizet, hogy dolgozni tudjon na az borzalmas, amellé kell valami cél vagy megőrül az ember,

    A cél nem lehet a létfenntartás, mert ugye az önmagába torkollik, de pont ezt verik mindenki fejébe...
    Minden más cél amit kitalálunk ugyan úgy a céltalanságunk fokmérője, csak ugye az idő közben telik, az agyunk meg elfoglalt, és kis örömök érnek közben :R

Új hozzászólás Aktív témák