Új hozzászólás Aktív témák

• #29 quailstorm nagyúr Doze #28

  Új Válasz 2018-04-22 18:09:40 #29

  Új hozzászólás

  Összes hozzászólása itt Válaszok az összes hozzászólására itt Válaszok erre a hozzászólásra

  Privát üzenet küldése

  

  quailstorm

  nagyúr

  válasz Doze #28 üzenetére

  Nem tudod meglassítani, vagy pedig ahhoz hatalmas mennyiségű üzemanyag kellene, hogy olyan sebességgel térjen vissza végig, hogy ne kelljen hőpajzs.

  [ Szerkesztve ]

• #30 Cifu nagyúr Doze #28

  Új Válasz 2018-04-22 18:51:53 #30

  Új hozzászólás

  Összes hozzászólása itt Válaszok az összes hozzászólására itt Válaszok erre a hozzászólásra

  Privát üzenet küldése

  

  Cifu

  nagyúr

  válasz Doze #28 üzenetére

  Ahogy quailstorm írta. Persze, le lehet lassítani annyira az űrhajót, hogy kisebb hőterhelés érje, csak akkor rengeteg üzemanyagot kellene elégetni. Ez egyszerűen nem opció. Hogy számszerű adatot is adjak, fogjunk egy 10 tonnás űrhajót, és mondjuk 450 másodperces ISP-t (ez magyarul a legjobb reális hajtóanyagpárost, folyékony hidrogént - folyékony oxigént jelent), ez esetben mondjuk a durván 8km/s keringési sebességet szeretnénk mondjuk 6km/s-el csökkenteni. Ehhez 29 tonna hajtóanyagra lenne szükségünk, vagyis 39 tonnás az űrhajók, mielőtt visszatérne a világűrből. Értelemszerűen ha egy 100 tonnás űrsiklót akarnál így visszahozni, akkor 290 tonna hajtóanyagra lenne szükség.

  Ha kerozin-folyékony oxigén hajtóanyagot szeretnél használni, mint ami pl. a VKK (Buran) esetében volt használva, akkor 360-as ISP-vel lehet számolni. Ez esetben 10 tonnás űrhajónál 46 tonna hajtóanyagra lenne még pluszba szükség, vagyis visszatérés előtt 56 tonnás lenne az űrhajód. A VKK esetében ha mondjuk 60 tonnára számoljuk a hővédő pajzs nélküli űrrepülőgépet, akkor 270 tonnányi hajtóanyagot kellene valahogy magával vinnie (330 tonnás teljes tömeg). Ugyebár még az agyon tupírozott Enyegia-változat, a Vulkan is csak fele ennyit tudott volna a világűrbe felvinni...

  Így már talán érthető, miért nem opció. Még mindig sokkal könnyebb a hővédő pajzs, mint annyi hajtóanyag, amivel kellően le tudsz fékezni...

  Az járható út, hogy laposabb szögben lépsz be a légkörbe, és van annyi felhajtóerőd, hogy a légkör felső részében több sebességet tudsz lassan elkoptatni.

  A lent említett X-33 / Venture Star erre készült, így szemben a kapszula alakú űrhajók ~2200°C-os, illetve az űrsikló olyan 1600-1700°C-os maximális felszíni hőmérsékletével szemben "csak" ~1100°C-ra hevült volna. Így a szén-szén ill. szilikát alapú hővédelem helyett fémes hővédő pajzs is elegendő lett volna. Ez a tesztek szintjéig eljutott, jól is működött, de életben még nem adatott meg neki, hogy bizonyítson (az X-37 kísérleti gépen tökéletesített szilikát alapú hővédelem van, a kapszula-szerű megoldásokon pedig elégő (ablatív) hővédelem).

  [ Szerkesztve ]

  Légvédelmisek mottója: Lődd le mind! Majd a földön szétválogatjuk.

• #41 Cifu nagyúr Doze #40

  Új Válasz 2018-04-23 14:09:20 #41

  Új hozzászólás

  Összes hozzászólása itt Válaszok az összes hozzászólására itt Válaszok erre a hozzászólásra

  Privát üzenet küldése

  

  Cifu

  nagyúr

  válasz Doze #40 üzenetére

  Akkor a fent felsorolt elképzelésem a közeljövőben, vagy a távolabbi jövőben nem igazán lehetséges?
  a "hagyományos" rakéta technológiát használva?

  A közeljövőben kizárható.

  A távolabbi jövőbe nem látok. Az biztos, hogy komoly áttörésre lenne szükség a hajtóműtechnológiák terén hozzá. A jelenlegi elméleti / kísérleti technológiák közül egyik sem igazán passzol ehhez. A nagyon hatékony meghajtások (ion-hajtómű, plazma-hajtómű, foton-hajtómű, stb.) jellemzően nagyon kicsi tolóerőt adnak le, vagyis nagyon hosszú idő alatt tudnának ekkora relatív sebességváltozást megvalósítani. Márpedig itt viszonylag rövid idő alatt kellene megoldani. Jelenleg erre a kémai rakétahajtóművek, illetve az ezek megbolondított változatai (pl. nukleáris-kémiai hajtómű, amikor egy reaktor aktív magján keresztül vezetnek hidrogént, ami felhevülve és kitágulva tolóerőt ad le - ez kb. 2x olyan hatékony, mint a hagyományos rakétahajtómű, cserébe a nukleáris reaktor miatt jóval nehezebb maga a hajtómű és ugye bejön a radioaktivítás és a sugárvédelem problémája) képesek.

  Mennyi egyébként egy rakétahajtómű hatásfoka?

  Melyik hatásfok-értékre gondolsz?

  Ha a befektetett / kinyert energia hatásfokát nézzük, akkor akár 60%-os értéket is el lehet érni.

  A jelenlegi kémiai rakétahajtóművek hatásfokával, pontosabban tömeg-arányos hajtóanyag-hatásfokával kapcsolatosan ezen cikk első oldalán találsz egy táblázatot különféle hajtóanyagok terén - ez az ISP érték.

  [ Szerkesztve ]

  Légvédelmisek mottója: Lődd le mind! Majd a földön szétválogatjuk.

• #42 Rive veterán Doze #40

  Új Válasz 2018-04-23 14:23:19 #42

  Új hozzászólás

  Összes hozzászólása itt Válaszok az összes hozzászólására itt Válaszok erre a hozzászólásra

  Privát üzenet küldése

  

  Rive

  veterán

  válasz Doze #40 üzenetére

  Mennyi egyébként egy rakétahajtómű hatásfoka?

  A konvencionális rakétahajtóművek elég közel járnak az adott üzemanyagokkal elérhető elvi hatásfok maximumához, úgyhogy ebben a kategóriában már inkább a többi paraméter (ár, üzembiztosság, effélék) a döntőek.

  Nem konvencionális... Franc tudja.
  link
  link

  /// Nekünk nem Mohács, de Hofi kell! /// Szíriusziak menjetek haza!!!

• #48 llax senior tag Doze #13

  Új Válasz 2018-04-23 18:17:55 #48

  Új hozzászólás

  Összes hozzászólása itt Válaszok az összes hozzászólására itt Válaszok erre a hozzászólásra

  Privát üzenet küldése

  

  llax

  senior tag

  válasz Doze #13 üzenetére

  "ezeket legalább 20 éve simán fejlesztik, de rendszerben, nagytömegben nem hiszem hogy lesz valaha is..."

  Az utóbbi kb. 30 évben minden hadi fejlesztés, ideértve a "megvalósíthatóbb" dolgokat is, nagyon lelassultak, különösen a "nyugati" oldalon. Csak nézd meg az USA 5. generációs vadászgépeit, mennyi idő telt el az igények felmerülésétől a hadrendbe állításig. Majd nézd meg ugyanezt az elődeiknél is. De egy-egy vonalon (pl. könnyű-nehéz vadász...) megnézheted, milyen időkülönbségekkel jöttek a gépek a 2. vh.-tól kezdve.

  [ Szerkesztve ]

Új hozzászólás Aktív témák