- iPhone topik
- Vodafone mobilszolgáltatások
- Telekom mobilszolgáltatások
- Samsung Galaxy S23 és S23+ - ami belül van, az számít igazán
- Eleglide C1 - a középérték
- Milyen okostelefont vegyek?
- Android szakmai topik
- DIGI Mobil
- Android alkalmazások - szoftver kibeszélő topik
- Xiaomi 13T és 13T Pro - nincs tétlenkedés
Hirdetés
-
Snapdragon 8-as szériával várhatók a Honor 200-ak?
ma A Honor 200 állítólag a 8s Gen 3-at, a 200 Pro változat pedig a 8 Gen 3-at használja majd.
-
Toyota Corolla Touring Sport 2.0 teszt és az autóipar
lo Némi autóipari kitekintés után egy középkategóriás autót mutatok be, ami az észszerűség műhelyében készül.
-
A Colorful "fagyosan kompakt" alkatrészekkel megy elébe a nyárnak
ph A vállalat többek között egy slim profilos léghűtővel, egy helytakarékos táppal és egy ITX-es házzal adott magáról életjelet.
Új hozzászólás Aktív témák
-
nagyúr
Ahogy quailstorm írta. Persze, le lehet lassítani annyira az űrhajót, hogy kisebb hőterhelés érje, csak akkor rengeteg üzemanyagot kellene elégetni. Ez egyszerűen nem opció. Hogy számszerű adatot is adjak, fogjunk egy 10 tonnás űrhajót, és mondjuk 450 másodperces ISP-t (ez magyarul a legjobb reális hajtóanyagpárost, folyékony hidrogént - folyékony oxigént jelent), ez esetben mondjuk a durván 8km/s keringési sebességet szeretnénk mondjuk 6km/s-el csökkenteni. Ehhez 29 tonna hajtóanyagra lenne szükségünk, vagyis 39 tonnás az űrhajók, mielőtt visszatérne a világűrből. Értelemszerűen ha egy 100 tonnás űrsiklót akarnál így visszahozni, akkor 290 tonna hajtóanyagra lenne szükség.
Ha kerozin-folyékony oxigén hajtóanyagot szeretnél használni, mint ami pl. a VKK (Buran) esetében volt használva, akkor 360-as ISP-vel lehet számolni. Ez esetben 10 tonnás űrhajónál 46 tonna hajtóanyagra lenne még pluszba szükség, vagyis visszatérés előtt 56 tonnás lenne az űrhajód. A VKK esetében ha mondjuk 60 tonnára számoljuk a hővédő pajzs nélküli űrrepülőgépet, akkor 270 tonnányi hajtóanyagot kellene valahogy magával vinnie (330 tonnás teljes tömeg). Ugyebár még az agyon tupírozott Enyegia-változat, a Vulkan is csak fele ennyit tudott volna a világűrbe felvinni...
Így már talán érthető, miért nem opció. Még mindig sokkal könnyebb a hővédő pajzs, mint annyi hajtóanyag, amivel kellően le tudsz fékezni...
Az járható út, hogy laposabb szögben lépsz be a légkörbe, és van annyi felhajtóerőd, hogy a légkör felső részében több sebességet tudsz lassan elkoptatni.
A lent említett X-33 / Venture Star erre készült, így szemben a kapszula alakú űrhajók ~2200°C-os, illetve az űrsikló olyan 1600-1700°C-os maximális felszíni hőmérsékletével szemben "csak" ~1100°C-ra hevült volna. Így a szén-szén ill. szilikát alapú hővédelem helyett fémes hővédő pajzs is elegendő lett volna. Ez a tesztek szintjéig eljutott, jól is működött, de életben még nem adatott meg neki, hogy bizonyítson (az X-37 kísérleti gépen tökéletesített szilikát alapú hővédelem van, a kapszula-szerű megoldásokon pedig elégő (ablatív) hővédelem).
[ Szerkesztve ]
Légvédelmisek mottója: Lődd le mind! Majd a földön szétválogatjuk.
Új hozzászólás Aktív témák
- Anglia - élmények, tapasztalatok
- Konzolokról KULTURÁLT módon
- BestBuy ruhás topik
- Milyen billentyűzetet vegyek?
- 3D nyomtatás
- D1Rect: Nagy "hülyétkapokazapróktól" topik
- Kihívás a középkategóriában: teszten a Radeon RX 7600 XT
- NVIDIA GeForce RTX 4080 /4080S / 4090 (AD103 / 102)
- Microsoft Excel topic
- Fujifilm X
- További aktív témák...