- Apple iPhone 11 - népalma
- Ezek a OnePlus 12 és 12R európai árai
- Netfone
- Samsung Galaxy A54 - türelemjáték
- Motorola Moto G24 Power - hol van az erő?
- Yettel topik
- Apple Watch Ultra - első nekifutás
- Telekom mobilszolgáltatások
- Redmi Note 13 Pro 5G - nem százas, kétszázas!
- Android alkalmazások - szoftver kibeszélő topik
Hirdetés
-
A Video AI lehet a One UI 6.1.1 ütőkártyája
ma Vagy hogy fogja a mesterséges intelligencia manipulálni a mozgóképeket?
-
Miniképernyős, VIA-s Epomaker billentyűzet jött a kábelmentes szegmensbe
ph A megfizethető, szivacsokkal jól megpakolt modell ötfajta kapcsolóval és kétféle színösszeállítással/kupakprofillal szerezhető be.
-
Free Play Days 2024 - 17. hét: Railway Empire, Prison Architect
gp Extraként a TramSim: Console Edition című játékot is kipróbálhatják az érdeklődők.
Új hozzászólás Aktív témák
-
szkaroly
senior tag
Ha jól tudom Csernobilban plutóniumtermelés (bombába) nem volt. Ugyanakkor igenis fontos előny az ha nem kell leállítani a reaktor az üzemanyagcseréhez. Különösen ha az áramra nagy szükség van. Hiszen a balesetet okozó kísérletet is azért halasztották el több órával mert a kijevi diszpécser nem engedélyezte a leállást.
Poco X3 Pro
-
nagyúr
ott jöttek rá azokra a konstrukciós hátrányokra (xenon, pozitív üregtényező), amikre az oroszok nem gondoltak.
A Xenon mérgezésről és a pozitív üregtényezőröl tökéletesen informáltak voltak a szovjetek is.
Egyébként nem tudom mennyire volt cél ezekben az erőművekben a Pu termelés, vagy kizárólag csak az olcsóság miatt választották - ugye az egyik legnagyobb előnye az h menet közben lehet fűtőelemeket cserélni, ennek gyakorlatilag csak akkor van értelme, ha utána ki is nyered belőle a Pu-t.
Nem kizárólag. Az üzemeltetés terén hatalmas előny, ha a reaktort nem kell leállítani az üzemanyagcseréhez. Anno az LWR reaktorok 75-80%-os működési idővel bírtak, vagyis mondjuk 10 év alatt legalább két évig álltak, részben az üzemanyagcserék miatt. A modern LWR reaktoroknál már elérték a 90% és a feletti értéket.
Az olcsóság mellett tényező az energiasűrűség is. Az első és második generációs RBMK reaktorok 1000-1500MW teljesítményt tudtak, velük szemben a paksi VVER-440 ugyebár 440-500MW-ot...
Légvédelmisek mottója: Lődd le mind! Majd a földön szétválogatjuk.
-
F-ECT$
titán
-
nagyúr
Kérdés, hogy csak Csernobilban teszteltek, vagy más erőművekben is, és ha igen, akkor ott vajon mi volt az eredmény? Illetve az is érdekelne, hogy az előző 2 miért nem volt sikeres? El se jutottak a turbinatesztig, vagy nem sikerült a leálló turbinákkal áthidalni azt az 50 másodpercet?
Maga a teszt az RBMK reaktorokra vonatkozott, de az adott teszt lefolytatására (ami az RBMK üzembiztonságával kapcsolatos volt) a Csernobili Vlagyimir Iljics Lenin erőművet jelölték ki.
A teszteket annak szituációja miatt a reaktorleállítás előtt hajtották végre, az első, 1982-es tesztnél elégtelen volt a feszültség, amit a generátor leadott a turbina "leforgása" alatt. A generátor-rendszert módosították ezen tapasztalatok alapján, és 1984-ben megismételték, ám a leadott elektromos teljesítmény ismét elégtelen volt. A harmadik tesztre 1985-ben került sor, de szintén nem volt meggyőző, ezért megint módosítottak a teszteljáráson.
Aztán jött a negyedik teszt...
[ Szerkesztve ]
Légvédelmisek mottója: Lődd le mind! Majd a földön szétválogatjuk.