Hirdetés
-
Júniusban a hardverek is vakációra mennek
ph Az asztali gépek mellett monitorok, komponensek, notebook, okosprojektor és flash NAS váltott jegyet a hétvégi kirándulásra.
-
Az USA tisztifőorvosa figyelmeztető címkét ragasztana a közösségi médiára
it Figyelmeztető címkéket szeretne látni az USA tisztifőorvosa a közösségi médiában, ami főleg a serdülők számára lenne emlékeztető a platformok súlyosan káros hatásairól.
-
Alig egy év után leáll a Boundary című zéró gravitációs FPS támogatása
gp A teljes változat PlayStationre is megjelent volna, de már tavasszal megtudtuk, hogy a konzolos verziónak is lőttek.
-
Mobilarena
Vásárlási segédlet - Karbantartás - Egyéb hasznos dolgok
Mielőtt kérdeznél olvasd el a téma összefoglalót, vagy használd a keresőt
Új hozzászólás Aktív témák
-
.LnB
titán
Engem pont az emelkedők megmászása motivált. Amikről írtam. Eleinte sok helyen toltam a bringát. Aztán azóta azt a 10%-os emelkedőt, 112. alkalommal másztam meg tegnap. Szinte mindennapossá vált.
Lehet ebben az alkati dologban valami. Mert a fogyásom is "pillanatok" alatt történt. De én azt gondolom, és bár biztos önteltségnek fog hangozni, hogy a eltökéltségemen, kitartásomon múltak ezek a dolgok szerintem. Az elektromos cigit is letettem (idén februárban), egyik napról a másikra. Pedig egész nap szívtam.
Akarni kell, meg csinálni.[ Szerkesztve ]
„A kerékpározás első szabálya, hogy szenvedned kell, és senki más nem teheti meg helyetted. Semmilyen számítógép vagy edző által kitalált program nem tudja elérni, hogy kevésbé fájjon.”
-
Fall-N
veterán
Igazság szerint majd mindenki az elején a csövön kifér módon kezdi.
Én a legrosszabb "minőségű" biciklivel kezdtem az egészet kábé 15 éve. Egy dög nehéz, egysebességes, acél vázas Cruiser biciklim volt. Erőnlétet könnyen lehetett vele szerezni, mert nem volt váltó, így erőből kellett megoldani mindent. Abban az időben ráadásul az erdészetnél dolgoztam. Alap volt az erdőhöz a 10 km távolság, plusz a csemetekerthez a tekerés, ami lehett 5-10-20 km, plusz ugyanez vissza. A terep meg erős, agyagos terep volt, amiben baromi nehéz tekerni. Ha nagy nehezen a kánikulában kiszáradt, akkor kőszikla keménységű, azon lehett menni. Volt erős emelkedő is kisebb-nagyobb (pl. Duna híd elég meredek). Na itt utáltam meg a helyi erdőket, mert csak mazohistáknak való. Természetesen a bicikli tönkrement, mire lejárt a szerződés.
Utána a vázon kívül újra lett építve, de maradt SS évekig. Keret nem volt se normális biciklire se egy agyváltóra. Ekkor már érdekelt komolyabban a biciklizés, olvastam a BikeMag és társait.
Utána a fiam születésekor szintén a pénz szűkösebb volt, így volt 4 évig egy acél vázas olasz MTB-m, Tourney 7s váltóval. Ezzel azért könnyebb volt tekerni, de komolyabbat akartam azért későbbre.
Manapság meg a súlyzós edzést kombinálom a biciklizéssel. A többiekhez képest sokkal komolytalanul, de próbálok, most is ami a csövön kifér úgy tekerni.