Hirdetés

Keresés

Hirdetés

Új hozzászólás Aktív témák

  • HollyBoni

    veterán

    válasz maximilian4 #146765 üzenetére

    Én az english bunny-t "CC" bunny-nak ismerem, fogalmam sincs miért de itt gyerekkoromban ez terjedt el, vagy lehet máshol is? :D
    Nálam ha SPD ha nem, english bunny-t kis ugrásoknál használom, amcsit pedig nagyobbaknál.

    A lényeg hogy én személy szerint csak annyit ajánlanék hogy ne váltson valaki SPD-re azért mert talán könnyebb lesz a bunny, először inkább illik megtanulni rendesen platform pedállal, hasznosabb a jövőben.

  • itouchfan

    senior tag

    válasz maximilian4 #146765 üzenetére

    pont ebben a témában akartam kérdezni tapasztaltabbaktól:
    Úgy érzem, hogy egyre jobban csapatom a lefeléken, meg azt élvezem egyre jobban (szóval már inkább a feltekerek a hegyre, hogy lejöhessek onnan vonal mozgat meg, persze a normál monti keretei között, szóval semmi nagyobb letörés meg ugrás, csak kanyargós, erdei ösvények.
    Viszont ahol köves, gyökeres részek vannak, ott 2 kérdés merül fel bennem:
    1. Ti hogy fékeztek, mikor mondjuk a kanyar előtti meredek rész a köves, gyökeres, ahová nagy sebességgel érkezel be, és ott kéne lassítani? Ha a kövek, gyökerek megemelik a hátsó kereket, a levegőben ugye simán blokkolja a kereket a fék, és leérkezéskor elég kellemetlen érzés, meg gondolom nem is jó blokkolt kerékkel földet érni. Viszont fékezni meg kell, hogy be tudjam venni a kanyart. Tanácsok?
    2. Hasonló talaj, fém platform pedál, kis szegecsekkel, és egy Nike Pegasus air32 futócipő, amiben tekerek, de ezeknél a körülményeknél sokszor előrecsúszik, oldalra csúszik rajta a lábam. Milyen cipőt ajánlotok? SPD-zni nem szeretnék, esetleg valami olyan talpú cipő, amibe jobban belemarnak a szegecsek?

    :R

    „Elvetsz egy cselekvést, és egy szokást aratsz. Elvetsz egy szokást, és egy jellemet aratsz. Elvetsz egy jellemet, és amit aratsz, az a sorsod.”

  • sebgutkopf

    őstag

    válasz maximilian4 #146765 üzenetére

    SPD témában: Mostanában egyre jobban kezdem megérteni, hogy a DH versenyzők is miért mentek el az spd felé. Amilyen tempóval és keményen mennek a durva sziklakertekben, ott máshogy semmivel nem maradna a lábuk a pedálon (lassítani kéne), ha nem lennének becsatolva. Ők nyilván nem arra készülnek, hogy hirtelen le kéne tenni a lábukat, akkor már esnek és úgyis kiold.
    Volt szerencsém nagyon sziklás meg dobálós nyomokon mennem nem rég és észrevettem, hogy a pedál kontakttól való félelem miatt lassítottam, mert akkora ütéseket jöttek lentről, hogy egyszerűen rugóúttól függetlenül elpattanok a bringától egy sebesség felett, ahhoz meg túl sűrűk az ütések, hogy térdből ki lehessen mozogni mindent. Ennek ellenére annyira meg nem tudok birngázni, hogy a lejtőzést bevállalnám spd-vel.

Új hozzászólás Aktív témák